New Yorki Magyar Élet, 1983 (36. évfolyam, 12-48. szám)

1983-03-19 / 12. szám

Nem tokosig, hanem Lilék­­ szabad nép lesz ttusa dolgokat... BERZSENYI NEW YORKI HUNGARIAN LIFE MAGYAR ÉLET Vol. 36. 12. XXXVI. évfolyam 12. szám, 1983. március 19. szombat. Kohl kancellár és Chirac párizsi polgármester egyidejű győzelmei: Francia-nyugatnémet jobbra „Második Karácsony” Guatemalában át? A „Zöldek” pártja a Bundestagban! Mialatt Nyugat-Németországban és a francia városi választások alkalmá­val a konzervatív erők kerekedtek felül, addig Ausztráliában Bob Hayke­ a Munkáspártot vitte győzelemre, amikor megszüntették a liberális Fraser párt 7 és féléves uralmát. Az új ausztrál miniszterelnök nemcsak Rhodes, ösztöndí­jas, hanem a Guinness-féle, világrekordokat nyilvántartó lexikonban is emlí­tik, mint aki 12 másodperc alatt 2 és fél pint sört öntött le a torkán — Hawke programja: közmunkák a 10.5°o-os munkanélküliség enyhítésére, továbbá a bevált választási recept: adócsökkentés a kiskeresetűek számára ■*— Fidel Castro, mint az ,,el nem kötelezett államok” elnöke (micsoda el nem kötele­zettség, amikor 20 ezer embere Angolában harcol, szovjet expanziós érdeke­kért?) Gandhi miniszterelnök-asszony jelenlétében újra megismételte elcsépelt vádját, miszerint Ronald Reagan, „az a modern barbár el akar tenni láb alól” — Nagy-Britannia nem szolgáltatja vissza Görögországnak a Parthenon egyik szoborcsoportját, melyet Lord Elgin még 1891-ben kapott — de nem a görögök­től, hanem a törököktől, akik akkor még megszállóként Athénban is javában uralkodtak — Kent hercegnőjét egy farkasjelmezbe öltözött férfi támadta meg — II. Erzsébetet hatalmas tömegek veszik körül Brit Kolumbiában, ahol „ott­hon érzi magát” — Moshe Arens az új izraeli hadügyminiszter elrendelte egy a Nyugati Parton épült új, „törvénytelen” település megszüntetését — A Feke­­te-tenger-melléki Eregli török város szomszédságában bányarobbanás követ­keztében 75 bányász elpusztult. KOHL GYŐZELMÉT . A „ZÖLD PÁRT” MÁRIS MEGKESERÍTI Az 54 éves Helmut Kohl választások nélkül is meg­maradhatott volna posztján 1984-ig. A választások kiírását, sokan kockázatos­nak vélték, azonban — min­den „köldökjóslat” ellenére — a szociáldemokrata párt jelentős hanyatlását jelen­tették a rideg számadatok: Kohl 55.7°/6-os győzelme azt jelenti, hogy a Bundes­tag 498 mandátumból 278- at szerzett meg. Hans-Joachem Vogel pártja vá­ratlanul igen nagy veszte­séget szenvedett, mert 1957 óta a legkevesebb számú szavazatot szed­ték össze az urnák eredményeinek összeszámolása után: a 32,8% szocdem szavazat azt jelentette, hogy Vogel pártja mindössze 191 kép­viselőt küldhet a Bundestag­ba. A 27 szocdem mandá­tum elvesztése jelentős vér­­veszteség — és érdekes mó­don ugyanennyi szavazatot kapott az újonnan alakult, pacifista, anti-nukleáris és környezetvédelmi alapokon álló „Zöld” párt, mely 5 és fél százalékos országos arány alapján jutott képvi­selethez (A nyugatnémet vá­lasztási törvény legkeve­sebb 5%-ot ír elő a képvise­lőházi mandátumok odaítélé­séhez.) A „Zöldek” egyik vezé­re, Rainer Trampert Kohl a győzelmét „Nyugat-Német­­ország katasztrófájaként” könyvelte el. Egy másik női vezér,­­ Petra Kelly, máris bejelen­tette, hogy az új Zöld- párt mindent megtesz azért, hogy ülő­­sztrájkok, tömegtünteté­sek, nem erőszakos pol­gári megmozdulások se­gítségével megakadályoz­zák a Nyugat újrafelfegy­­verzési terveit. FRANCIAORSZÁBAN IS JELENTŐS „JOBBRA AT”? Mialatt Kohl kancellár győzelme egyben az Euro­­rakéták állomásoztatásának amerikai receptjét jelentette, azalatt a szomszédos Fran­ciaországban az „első me­netben” ugyancsak konzer­vatívabb árnyalatú városi választási eredmények szü­lettek.­­ Francois Mitterand uralmon lévő szocialista pártja és kommunista szö­vetségesei „teljes mozgósí­tást” rendeltek el az „első menetben” elszenvedett ko­moly vereségük után, mert a jobboldal a városi testü­leti szavazatok 50.89 szá­zalékát szerezte meg a baloldal összegezett 48,53°/o-val szemben. A városi választások el­ső ízben adnak némi képet arról, hogy Mitterand kor­mánya mennyire népszerű, amióta 1981-ben uralomra került. „Csapkodott a menny­­kő” — mondogatták balolda­li körökben, mert maga Lionel Jospin, a szocialista párt vezére, ráadásul nyolc kabinet miniszter bukott ki —, az ellenzék áldozataként. Párizsban például elsöprő győzelmet aratott Jacques Chirac polgármester új­ Gaulleista RPR pártja, mert a francia főváros 20 választói körzetéből 18-at szerzett meg a neogaullista RPR párt, ami­ egyben azt is jelenti, hogy ezzel Chirac a legko­molyabb országos ellenzéki pártvezérré lépett elő. „MÁSODIK KARÁCSONY” GUATEMALÁBAN Guatemala lakosságá- I nak fele maga indián, akik­­ tízezres tömegekben kezd­ték meg a vándorlást Guate­mala City-be, miközben a zarándokok serege 12 kilo­méter hosszú virágszőnyeg­gel várta II. János Pál pápa őszentségét. A katolikus egyház feje Efrain Rios Montt elnököt arra intette, hogy „hatéko­nyabb törvényekkel” aka­dályozza meg az elnyomott maga lakossági pusztulását. Amint feltűnt a golyóálló üveggel felszerelt „Pápa­mobil”, a Campo de Marte hatalmas térségén százezrek gyűltek össze, sokan a kime­rítő, húszórás gyaloglás után. Belize és Haiti megláto­gatása után őszentsége visszatér Rómába. A lakosság a Pontifex Maximus látogatását „Má­sodik Karácsonyként” em­legeti. A Vatikán feje­­ egyébként egész Közép­pé Amerikát a Szűszanya ol­talma alá helyezte. REAGAN RAKÉTAÜGYEKBEN RUGALMASNAK BIZONYUL? A Fehér Házhoz közel­álló beavatottak véleménye szerint Ronald Reagan USA elnök csupán a nyugatné­met választások eredményé­re várt, hogy annak megfe­lelően módosítsa eredeti ■‘Zéró Opció”‘-ként­ ismert rakéta-elhelyezési, illetve le­szerelési tervét, melyet az (Folytatás a 2-ik oldalon) A sátán provizóriumában / Provizóriumban élünk, szakadatlan átmeneti időben, immár jó száz esztendeje mi magyarok. Mert hiszen valójában az Osztrák-Magyar Monarchia is csupán provizórium volt, csak annak idején éppen nem realizáltuk. A két állam közötti szerződést tízévenként meg kellett újítani. Tehát egyik fél részéről tíz esztendő lejártával felmondható volt. Ez 1918 végéig a cseheken, románokon, délszlávokon és az őszirózsás magyarokon kívül senkinek nem járta meg az eszét. Aztán eszünkbe jutott, új dé­l sokkal rosszabb provizóriumok­ ellenében. Mi magyarok provizóriumnak tekintettük a trianoni rendelkezé­seket, de megvalósult nemzeti álmaik, mámorában, egykori nemzeti­ségeink örökkévalónak. Érthetetlen elvakultságukban nem vették át a Monarchia morálját és jogrendjét, hanem brutálisan az „egységes nemzetállam” megvalósítására törekedtek. Esztelenül ásva alá saját egzisztenciájukat. Mert sátáni eszközökkel érték el meg nem fontolt céljaikat és igy ők is a sátán provizóriumában élnek. Bizonytalanság­ban, állandó­ veszélyeztetettségben. — És ebben él ma a két szuper­­hatalom és velük az egész világ, melynek nincsen egyetlen pontja sem, mely­ valamilyen formában ne lenne veszélyeztetve. Már csu­pán azért, mert az erkölcs és a törvények, szerződések tiszteletben tartása helyébe az ököljog lépett. De ha nem is ismerjük fel, legfeljebb utólag és későn, az életben mindennek megvan a maga értelme, a katasztrófának is. Eleget él­tünk meg belőlük a két világháború előtt, közben és után. Csak nem értettük meg a „miért”-eket. S így bukdácsoltunk provizóriumból­­provizóriumba. Mert az volt az „ezeréves Német Birodalom” ez a „német gazdasági csoda”, az az olasz “Mare nostro”, a francia­“gloi­­re”, a brit “Imperium”, az ma a „világmegváltó kommunizmus”, a dákoromán elmélet, a mondvacsinált csehszlovák és jugoszláv „nem­zet”, de az nem egy tételében a nyugati demokrácia is. Fundamentális változtatásokra van szükség, hogy egy új, ember­séges és valóban békés világ szülessék a provizóriumokból. Ehhez szükség lesz katasztrófákra is. És itt nem az atombombaháborúra gon­dolok. Hanem arra, hogy a sátán helyett ismét az Úristen veszi át felettünk a­ hatalmat. És akkor nem a gazság, a törvényszegés, a ter­ror, a gyilkosság, a hazugság, embertelenség, a jogtiprás, az erőszak minden fajtája fog uralkodni felettünk, hanem ismét az igazság és a biztonság, a valódi és egyetemes erkölcs. A katasztrófa a gonoszt éri el. Van egy régi magyar közmondás: „Segíts magadon, Isten is meg­segít!” Rendkívüli igazság van ebben a mondásban. Ki kell tépnünk magunkat a­­ megfélemlítettségből, bizonytalanságból, hitetlenségből, lemondásból, bizalmatlanságból. Ezt minden ember csak önmaga és saját erejéből érheti el. De csak akkor, ha egyúttal nemcsak egyéni boldogulásra, hanem elsősorban a közösségére gondol, amelyhez tar­tozik. Családjára, nemzetére, nemzetiségére, az emberiségre. És itt nemcsak, gondolatokra, hanem tettekre és főleg magatartásra van szükség. Tehát bátorságra, hitre, erőre, méltóságra és igazságosságra. Nehéz feladat és elvégzéséhez indítékok és biztatások szükségesek. Mi magyarok történelmünk során megtanultunk töretlen gerinccel meghajolni a sors még oly keserves megpróbáltatásai előtt is. De elveinkben, megtartó eszméinkben mindig, ha sokára is, de győzedel­meskedünk. Leráztuk a tatár, a török, a német igáz és hajszál híján a kommunizmusét is 1956-ban. Nem rajtunk múlott, hogy másképpen történt. De ennek is megvan nyilván a­ maga ma még fel nem ismert oka. És ilyen okokból születtek meg nálunk a szentek és hősök. Belát­­hatatlanul hosszú sorban. Mert mint Ady Endre mondja egyik versé­ben, készek vagyunk „meghalni egy gondolatért!” És ez az élet értel­me és lényege: a­ készség az áldozatra! Csatáinkat elveszthettük, de céljainkat nem céloztuk el! Nem is veszthettük el, mert azok mi min­den időkben emberi és európai célok voltak és maradtak. A világban minden összefügg egymással. A problémák egyeteme­sek lettek és csak egyetemesen oldhatók meg. De az egyetemesség részekből áll. A részmegoldások is kihatnak tehát az egészre. Példát adnak és utat mutatnak. Néha minden csupán egy emberen vagy gon­dolaton múlik. Maroknyi hó is elindíthat egy lavinát. A mi mai világunkat a francia forradalom eszméi alakították ki. Belőlük valójában csak a szabadság eszméje maradt meg, de az a maga teljességében. A szabadság ugyanis kulcsa minden ember, probléma megoldásának. • A megalkotott ,,rend”, a demokrácia nem egy vonatkozásban hibás, félreértett, elavult, meghamisított, szaka­datlan korrektúrára, revízióra szorul. A világ egyik talán legtökélete­sebb demokráciáját, s annak alapját, a svájci alkotmányt 1848-ban alkották meg, de azóta szinte minden évben javítanak rajta, elvetve az elavultat és új törvényeket hozva, a lényeg azonban megmarad. Így lett a kantonális önkormányzatokon nyugvó Svájc, a négy nemzet (Folytatás az ötödik oldalon) STIRLING GYÖRGY: Ismeretlen veszélyek Az oroszok m­esterei a félrevezetésnek, k­iválóan értenek ahhoz, hogy becsapják a világot, barátot, ellenséget egyaránt. "És t­örténelmünk jónéhány fordulata igazolja, h­ogy ez a gyakorlat sokszor — háborúban apúgy mint békében — igen eredményes­­­s hasznos volt. Az sem véletlen, hogy I ’otemkin, — aki a róla elnevezett trük- í­öt kitalálta, — orosznak született, mód- s­zerét azóta is alkalmazzák nagyban és k­icsiben „szent” Oroszországban s a hoz-­­­­átartozó gyarmatbirodalomban. De az I.­rosz főúr kulisszatologatása, mellyel Ka­­­­alin cárnőt szédítette, csak ártatlan csíny v­olt ahhoz képest, amit tanulékony honfi­­ársai világméretekben fejlesztettek tö­­kélyre. Ha jól meggondoljuk, végeredmény- b­sen Napóleon is becsapás áldozata lett,­­­­mikor Moszkvába érve, azt gondolta, megverte az oroszokat, míg Kutuzov, meg az orosz fél,, rá nem döbbentették hiszé­­kenységére. A szovjet rendszer tovább tö­­kéletesítette a haladó hagyományokat, m­ikor közvetlenül a második világháború jött a finnek ellen félgőzzel megvívott há­borúval Sztálinnak sikerült azt a látsza­­tt keltenie, hogy katonailag gyönge és fel­készületlen . Aztán jött 1939 augusztusa, miikor a nyugatiakat csapta be, a Moszk­vában szövetségről tárgyaló angol—frán­ya küldöttség szeme előtt kötött megnem­­ámadási szerződést Hitlerrel. Sorolhatnék még a példákat múltból , főleg a közelmúlt évtizedeiből, de minek? Elég, csak egy-két kirívó esetet felidézni emlékeztetőül, a jelenben számtalanszor, szemlélői lehettünk annak, amikor az oro­szok orránál fogva vezették az egész vi­lágot. Már unalmas felsorolni, hogy nem­zetközi szerződések közül­,hány­at szegett, meg. Moszkva az utolsó négy évtizedben és ah­hoz is szűkek e cikk keretei, hogy sorra vegyük, hányszor tagadtak le­ az oro­szok nyilvánvaló tényeket, és hányszor ál­lítottak olyasmit, amiről mindenki tudta, hogy valótlanság. Szemérmetlenül és gát­lástalanul hazudoznak céljaik érdekében, továbbfejlesztve az ősi módszereket Lenin útmutatásai szerint, aki azt tanította, hogy a kapitalistákkal szemben minden aljas­ság megengedett. EGY KATONA SZÓVÉLEMÉNYE AZ ERŐVISZONYOKRÓL Mindezt egy cikk juttatta eszembe, amit a Baltimore-ban megjelenő THE SUN című lap február 20-i, vasárnapi számá­ban olvastam. Ebben George F. Keegan tábornok, az amerikai légierők kémszol­gálatának 33 éven át volt vezetője foglal­ja össze véleményét a szovjet háborús fel­készülésről és veti azt egybe az amerikai erőviszonyokkal. Az összehasonlítás lesúj­tó eredményt mutat Nyugat számára. Keegan szerint az oroszok olyan hatalmas túlsúlyban vannak katonailag, hogy azt korántsem ellensúlyozza az aránylag nem nagy amerikai technikai fölény. Ha a Szov­jetunió rászánná magát Nyugat-Európa le­­rohanására — mondja Keegan — a NATO erői képtelenek lennének viszaverni a tá­madást. A Varsói Paktum csapatai hat­szoros túlsúlyban vannak nukleáris téren, a tankok és repülőgépek számát tekintve pedig négyszeres a túlerő. A felhalmozott hadianyag mennyisége Keegan szerint ép­pen százszorosa a NATO készleteinek. Az­ amerikai tábornok, aki évtizede­ken át a legpontosabb forrásokból és több­szörösen ellenőrzött adatok alapján alkot­hatott magának képet a szovjet felkészült­ségről, részletesen meg is indokolja véle­ményét: miért tartja erősebbnek a Szov­jetuniót az Egyesült­ Államok vezette szö­vetségi rendszernél.­­ Elsőnek em­líti a szovjet nukleáris fegyverek elhelyezését: az atomfejjel ellátott interkontinentális ra­kéták olyan mély és biztonságos silókban tárolják az oroszok, hogy egy amerikai megtorló támadás alig egy százalékukban tudna kárt tenni. A szovjet polgári véde­­lm kitűnően szervezett, és kb. 4 millió fő­nyi szakkiképzést nyert hadsereg fölött rendelkezik. Kiképzett emberanyag terén a Szovjetunió egyébként is nagy fölényben van: tartalékait órák alatt mozgósítani ké­pes és ezekből napokon belül kétszáz tel­jesen felszerelt­ hadosztály állítható ki 1960 óta a Szovjetunióban olyan arányi­ óvóhelyépítés folyik, amilyenre még nem volt példa a világon. Hatalmas óvóhely­­rendszereket hozna létre, melyek menedé­ket nyújtanak a­ legerősebb nukleáris bom­­ak ellen is: nemcsak az állami- és párv­­ezetők vészelhetik át a föld alá vájt be­­mbunkerekben az atomtámadást, de a­árosok lakosságának nagy része is. A Szovjetunió évről-évre fokozza ka­rára­ erejét és fölénye nőttön­ nő — állítja Keegan tábornok. Az utolsó évtizedben a­zovjet hadvezetőség tizenöt különböző új tikos interkontinentális támadó rakéta­­endszert épített ki, és olyan új fegyvere­­et is kifejlesztett, mint a lézer és ré­­zecske-sugár. Ezek nagyobbszabású prog­­ammok, mint annak idején az amerikai rombomba megvalósítását eredményező Manhattan Project volt. És Keegan tábor­nok nem említ ugyan több új fegyvert, de­­ ki nem mondott szavak mögött érezni őket: számol azzal, sőt tudja, hogy a Szovjetunióban még más, új, merőben­zokatlan és ismeretlen fegyverfajtákkal s folynak kísérletezések s ezek még tarto­zhatnak meglepetést Nyugat számára. A LEGNAGYOBB BECSAPÁS Évek óta folynak a leszerelési és a békés egymás mellett élés módozatait ke­reső tárgyalások többfelé is, különböző szinten, a kettéosztott világ egymással már harmincnyolc éve farkasszemet nyz­lő, egymásra acsarkodó hatalmai között. V­ár­a nevetségességgel határos az a vég­­nélküli huzakodás, ami ötödik éve tart Bécsben a középeurópai fegyveres erők csökkentése érdekében — a siker legkisebb reménye nélkül. ■ Ugyanez megy már hó­napok óta Genfben is, ahol az ún. lesze­relési bizottságok próbálják egyeztetni ál­láspontjaikat. És Madridban, ahol ugyan nem a leszerelésről tárgyalnak, hanem az emberi jogok érvényesítéséről és a vitág békéjéről, de ez — közvetve — a fegyver­kezéssel igencsak összefügg. A Helsinki nyomdokain tapogatózó madridi konferen­cia azonban mindeddig nem volt más, mint üres szalmacséplés. A tárgyaló felek álláspontja egy jottányit sem közeledett egymáshoz és a megegyezésre majdnem semmi rem­ény. Mindkét oldalon a mási­kat okolják az eredménytelenségért és ekörül kavarognak végnélküli céltalan vi­ták. Ha az oroszok leülnek tárgyalni, az csak porhintés. Azért teszik, hogy időt nyerjenek a további fegyverkezéshez és hogy látszatmegegyezésekkel elaltassák partnereik gyanakvását. És azért hajlan­dók eszmecserét folytatni a hagyományos fegyverek és legfőképp az atomrakéták számának csökkentéséről, hogy ezzel elte­reljék a figyelmet más területekről, egyéb fegyverekről. Mert milyen fegyver­­is áll már évti­zedek óta a tárgyalások központjában? Az atom, csakis a nukleáris töltetű rakéta. Ez a mumus, mindkét fél csak erre össz­pontosít. S közben a Potemkin-kulisszák mögött az oroszok egészen más fegyver­fajtákat fejlesztenek ki, hogy ezekkel való­sítsák meg világuralmi terveiket. A Kee­gan tábornok által említett lézer csak egy a sok közül. A Szovjetunió­­komolyan ké­szül a biológiai­­ és kémiai háborúra, sőt vegyi harci eszközeit Afganisztánban már alkalmazza is. A világűrben keringő kém­­holdak­­ nemcsak a amerikai hírközlő mű­­bolygókat semmisíthetik meg, és némít­­hatják el így az egész nyugati félteke kommunikációs hálózatát, de a BMP (elektromágneses impulzus) révén az ame­rikai kontinens villamos- és áramszolgálta­tását is megbéníthatják. Az oroszok csen­des, de szívós és eredményes offenzívát folytatnak Nyugat ellen a katonai és ipa­ri kémkedés frontján, ugyanakkor pszicho­lógiai hadviselésükkel sikeresen bomlasz­tanak, lázítanak mindenütt és embereik a „békeharc” jelszavaival ássák alá Nyu­gat ellenállását, ötödik hadoszlopaik min­denfelé megtalálhatók és ezek annyira ha­tásosak, hogy működésük felér egy fél há­­borúnyeréssel. Ügynökeik nem válogatnak eszközeikben, még a gondolatátvitel és a szuggesszió módszereit is használják mun­kájuk során. És ez nem tréfa: a Szovjet­unióban hosszú évek óta folynak kutatá­sok az agyra ható ún. biohullámok fegy­verként való alkalmazására, az emberre távolról való befolyásolására és gondola­taik megfejtésére. Ismeretlen veszélyek leselkednek vi­lágunkra. Elképzelhető, hogy a pusztítás démonának szolgálatába szegődött szovjet — Folytatás a 3. oldalon —

Next