New Yorki Magyar Élet, 1983 (36. évfolyam, 12-48. szám)

1983-09-10 / 35. szám

6. oldal VIL ÁGH ÍRADÓ Összeállította: Szentmiklósy Iiles Géza INGYEN PROPAGANDÁT kap a Szovjet az ameri­kai hírközlés társutasaitól és hasznos hülyéitől. Jó pél­da erre Cleveland egyetlen napilapja Szovjetbe kiküldött tudósítójának cikksorozata, melyekben többek között le­írja, hogy minden városban, minden faluban van egy építészeti vagy szobrászati alkotás, mely a nagy haza­fias háború emlékét örökíti meg. Színházak, mozik, te­levízió-programmok, könyvek, folyóiratok, még az újsá­gok is tele vannak történetekkel, melyek unos-untalan ismétlik a Szovjet győzelmét a nácik felett. A Veterá­nok bárhol megfordulnak, színházakban, vendéglőkben, mindenütt viselik kitüntetéseiket. Az állam mind a mai napig adományoz háborús kitüntetéseket, mintha a lövé­sek még mindig hallatszanának. Ez háborús propaganda befelé, de ugyanakkor a Szovjet egyidejűleg a megfé­lemlítés és a béke propagandáját folytatja kifelé.­ Vagy egy másik példa. Ez év május 12.-én az ABC televízió 20­20 programján azt bizonygatta, hogy nincs hiteles adat, mely a pápa elleni gyilkossági kísérlet és a KGB és a bolgár kommunisták közti kapcsolatot tanúsítaná. Az ABC-nek ezt a programját a Davy Worker, az ame­rikai kommunisták napilapja, két cikkben is méltatta, kijelentve, hogy a Szovjet elleni vád nem volt más,­­ mint „imperialista cselszövés, amit Reagan, a CIA, a Vatikán és az olasz kormány találtak ki”. Nesze neked hetente. AZ ÚJONNAN VÁLASZTOTT tapasztalatlan és tu­datlan törvényhozók naiv ellenzékieskedő politikája kény­szerítette Reaganre, mint kivezető utat a közép-ameri­kai válságból, melyet terhes örökségként kapott, a bi­zottsági megoldást. A törvényhozók tudatlanságához még hozzájárult az amerikai nép ijesztő tájékozatlansá­ga, melynek csak 8 százaléka tudta, hogy Amerika me­lyik oldalt támogatja a közép-amerikai államokban. A Reagan kormány célul tűzte ki elsősorban a reformok, a demokratikus politikai rendszer és az emberi jogok megvalósítását Közép-Amerikában. A 4 millió 750 ezer lakosú El Salvadorban 480 ezren kaptak földet az el­múlt években végrehajtott földreform során. A második lépése az amerikai kormánynak a gazdasági élet fejlesz­tése, melynek legfőbb akadálya az a tény, hogy az or­szág gazdasági berendezését a kommunista­­ gerillák meg nem szűnő fegyveres támadása pusztítja, melynek követ­keztében El Salvador, mely távolról sem mondható gaz­dag országnak, az utolsó három évben 700 millió dol­láros kárt szenvedett, így az ország nemcsak gazdasági segítséget igényel, mint ezt a liberál demokraták állít­ják, hanem elsősorban katonáit, hogy a gerillák pusztí­tásait megszüntesse. A harmadik lépése a kormánynak a diplomáciai tárgyalások felvételére irányul, ami szin­te lehetetlen, mert a kommunisták nem hajlandók a vá­lasztásokról tárgyalni, csak a hatalomátvételről, mert tudják, hogy a választásból vesztesként kerülnének ki. Éppen ezért a Reagan kormány elhatározta a nicara­­guai több mint 10 ezer szabadságharcos fokozott támo­gatását és a Nicaraguában létesített kubai katonai be­rendezkedések megsemmisítését, azonkívül útba indítot­ta a Csendes-óceáni vizekről a­­ New Jersey csatahajót Közép-Amerika nyugati partjai felé, a Ranger repülő­gép-anyahajó hét kisebb hajó kíséretében pedig megér­kezett Közép-Amerika keleti partvidékére, hogy részt ve­­gyen a New Jersey-vel együtt tengeri hadgyakorlatok­ban. A hadügyminisztériumból származó hírek szerint a hat hónapig tartó tengeri, szárazföldi és légi hadgya­korlatoknak a célja az, hogy elvegye a kedvét a Szov­jetnek, Kubának és Nicaraguának attól, hogy El Sal­vadorban, de bárhol Közép-Amerikában a kommunista gerillák akcióit támogassák.­­ Annak ellenére, hogy az amerikai haderő Karib-tengeri hadgyakorlatainak halla­tára úgy Kuba mint Nicaragua készeknek mutatkoztak tárgyalások felvételére, az elnöki sajtóértekezleten a li­berális hírközlők aggodalmaskodó kérdéseket adtak fel az elnöknek a háború esetleges kitörését illetően, külö­nös tekintettel arra, hogy a Hondurasban gyakorlatozó katonák feltételes tűzparancsot kaptak. Mire az elnök azt felelte, hogy attól, aki hivatva van hazáját meg­védeni, nem lehet megtagadni a jogot, hogy önmagát megvédje, ha rálőnek. Különben is a Hondurasban gya­korlatozó amerikai­­ csapatok nem a határ közelében fog­nak tartózkodni, és nem ez az első eset, hogy a közép­amerikai csapatokkal közösen gyakorlatoznak, mert az erre vonatkozó egyezményt még 1965-ben kötötték meg, és legutóbb ez év tavaszán tartottak közös gyakorlatot, csak azt akkor a most aggodalmaskodók figyelemre se méltatták. A Carter választási kiskátéja iránt okvetet­­lenkedő újságírót az­­ elnök szellemes válaszával nevet­ségessé tette. Valószínűleg az elnök jól eső érzéssel vet­te tudomásul a sajtóértekezlet után, ha már előbb nem mondták meg neki, hogy a szenátus 58:41 arányban megszavazta az MX-rakéták gyártását, ami­­ a 200 billi­ós hadiköltségvetés megszavazását is jelenti. O’Neill de­mokrata házelnök­ szerint a Ház a nicaraguai anti-kom­­munista szabadságharcosok segélyét nem fogja megsza­vazni, bár a szavazatkülönbség kevés lesz, ellentétben a szenátussal­, ahol a segélyt meg fogják adni. Egy­­héten belül megérkezik Hondurasba az ameri­kai gyalogság, ami a tengerészet, a légierők és a földi­erők összpontosított hadgyakorlatának megkezdését je­lenti, mely közel nyolc hónapig fog tartani. A gyakor­latok célja a Szovjet illetve Kuba beavatkozásának ki­küszöbölése Közép-Amerikából. A Reagan kormány együttes diplomáciai és katonai fellépésének a kézzel fogható eredményei már mutatkoznak, amennyiben: 1.) a szalvadori kormány jelentős katonai sikereket ért el a kommunista partizánokkal szemben, mert a hadianyag­szállítás Kubából és Nicaraguából lényegesen csökkent; 2.) Nicaraguában az anti-szandinista ellenzék tevékeny­sége megerősödött és 3.) Stone rendkívüli középamerikai követ­­jelentős­­diplomáciai tárgyalásokat folytat Ruben Zamorával az El Salvadori partizánok vezetőjével,­­ azonkívül, hogy Fidel Castro is a tárgyalások felvételét javasolja. James Currieo, a külföldi háborúk amerikai veterán­jainak parancsnoka, aki nemrégen tért vissza délameri­kai útjáról, kijelentette, hogy Reagan elnök a helyes po­litikát folytatja Közép-Amerikában, mert meggyőződött róla, hogy Nicaraguában több mint 3.000 terroristát ké­peznek ki, akik rövidesen készen állnak arra, hogy Mexikóba és Amerikába menjenek.­­ Csodálkozásának adott kifejezést, hogy sehol sem látott El Salvadorban, az amerikai hírközlés jelentéseiben oly gyakran szerep­lő, a kormánycsapatok által leégetett épületeket, felper­zselt termést és lemészárolt háziállatokat. Reagan elnök James Currieo meghívására beszédet mondott a veterá­nok augusztus 15.-én New Orleansban megtartott kon­ferenciáján Mexikóból való visszatérte után. A veterá­nok szervezete két millió tagot számlál. ..­­ Mint a Bourbonok, akik Talleyrand szerint nem ,fe-­­ lejtettek és nem tanultak, ugyanúgy McGovern, volt el-­­nökjelölt és szenátor­­sem, mert véleménye szerint Moszk­­va kitartottja, Fidel Castro végre hallgatva barátai, je­­lesül Mexikó, Venezuela, Columbia, Panama és Francia­­ország tanácsára béketárgyalások megkezdésére tett aján­latott a közép-amerikai válság ügyében. A kommunista­­­barát kiöregedett amerikai politikus badar kijelentése a­­ század legszembetűnőbb politikai képtelensége, mert Me­­g Govern, Fidel békevágyának igazi indokát, az amerikai­­ haditengerészetnek az atlanti és csendes-óceáni vizeken Közép-Amerika partjai közelében végzett hadgyakorlatait a feledékenységből vagy szándékosan elfelejtette, megemlíte­ni. Nem csoda, hogy McGovernnak az 1972-es válasz­­táson az 50 állam közül csak egy állam delegátusainak a többségét sikerült elnyernie, az is jellemzően Ted Ken­­­nedy szőkébb hazája, Massachussett volt. Egy jamaicai kommunistát, az Immigration és Natu­ralization Service kiutasított Amerikából, mert kommun­isták nem léphetnek be Amerikába, annak ellenére, hogy a kingstoni amerikai követség vízumot adott John Ha­­ughton 33 éves tanárnak. Nemrégen ez még elképzelhe­tetlen lett volna. Hiába változnak az idők és változ­nak a rendszerek. Hála Istennek. MAGYAR ÉLET 1983. szeptember 10. CLEVELAND • CLEVELAND • CLEVELAND • CLEVELAND • CLEVELAND • CLEVELAND • CLEVELAND • CLEVELAND Jókai első házassága A rákoscsabai katolikus templom a főváros peremén, a Péceli út mellett áll. Az első, ami benne szembeöt­­lik: finoms­zörű barokk oltárképe. Másik nevezetessége nem látható. Pedig egy kis emléktáblát ez is megérde­melne. Itt esküdött ugyanis 1818. augusztus 29.-én, száz­harmincöt évvel ezelőtt Jókai Mór Laborfalvi Rózával. A plébánián a házasulandók anyakönyve ma is őrzi a bejegyzést. A bejegyzés Jókait lapszerkesztőként tünteti fel, Laborfalvi Rózának, a nagy színésznőnek nem tün­teti fel a foglalkozását. A­­vallás rovatban Jókai neve mellett látjuk: református,­ Laborfalvi Rózánál pedig ró­mai katolikus. Tanúkul felkérettek: Nyári Pál és Ráday Gedeon, az eskető lelkész pedig Bruckner Endre plébá­nos volt. Jókai 1825-ben született, tehát 23 esztendős, Laborfalvi Róza pedig 1817-ben, tehát 31 éves volt. A nagy író életének egyik legromantikusabb fejezete pergett le akkor. Jókai első házasságának története ugya­nis tökéletesen beleillik a szabadságharc nyugtalan nap­jaiba. Kapkodva, sietve, menekülés közben álltak a csa­bai oltár elé. Sorsukat ugyanis 1848. március 15.-e pe­csételte meg, amikor Jókai a Nemzeti Színház Színpa­dán előadás közben jelentette be a forradalmat. „Már­cius 15.-én, ezen a nagy napon találkoztam a színpa­don Laborfalvi Rózával — így szól Jókai emlékirata. — Nem­ játszottunk, komoly volt a szerep! Ott és­ akkor tőle kaptam az első érdemrendet, a nemzeti színű sza­lagot a mellemre. Ez volt az eljegyzésünk, őszintén, igazán megszerettük egymást. Mindegyikünk föltalálta a másikban lelkének kiegészítő felét.” Nem így gondolkoztak azonban az emberek. Jókai erről azt írja: „Akik ismertek, rokonok, barátok, min­dent elkövettek ennek a végzetnek elfordítására. Min­den jóakaróm mondott ellene valamit. Az egyik szerint tömérdek adóssága van, a másik pedig azzal ijesztett, hogy hidegvérű, szívtelen nő után járok, aki mellett meg fogok fagyni. Orvosom azzal fenyegetett, hogy én csak most épültem fel egy halálos betegségből, bele fo­gok halni a házassági merényletbe.” Annyira meg akarták akadályozni a rokonok és jó­barátok a házasságot, hogy még Petőfi is felhívta Jókai édesanyját Komáromból és arra kérte, ő szakítsa szét a készülő frigyet. A jegyesek tehát igyekeztek elrejtőzni a világ elől. Az ívó svábhegyi nyaralójában húzódtak meg. Petőfi ide vezette utánuk Jókainét. „Csak néhány perccel előbb értesültünk a közeledésükről — mondja Jó­kai emlékirataiban. — Az asztaltól ugrottunk fel, mely­­ kint volt a fák alatt. Annyi időm sem volt már, hogy bemenjek a házba a kalapomért. Abban a nemzeti szí­,­nű házisapkában, melyet Laborfalvi Róza­­ készített szá­momra március 15.-e emlékéül, futottam el menyasszo­nyomat kézen ragadva, a sűrű bozótokon, úttalan erdő­kön keresztül kétségbeesett rohanással. De mégis felesé­gemmé tettem Laborfalvi Rózát! Elvittem egy szegény kis faluba és ott esküdtünk össze, a násznagyunk pe­dig a két felkért főnemes helyett az egyházfi meg a ha­­rangozók voltak.” Nem véletlenül kerültek a fiatalok Rákoscsabára. A szomszéd Pécelen volt az egyik felkét tanú, Ráday Ge­deon kastélya. Az irodalombarát főnemes nemcsak Jókai­nak volt barátja, hanem, mint a Nemzeti Színház inten­dánsa, Laborfalvi Rózának is. Hozzá menekült a két je­gyes, nála tartották esküvői ebédjüket is. Mivel Pécelen nem volt akkor katolikus templom, a rákoscsabai pap végezte az összes katolikus ügyeket. Laborfalvi Róza óhaja volt, hogy katolikus templomban tartsák­ az eskü­vőt. Dr. Riesz Lajos Nyugati Őrszem postája! Szerkeszti: A CLEVELAND! ÍRÓI MUNKAKÖZÖSSÉG címe:11850 Edgewater Dr., Cleveland, Ohio 44107 Dr. Éles Gyula: CLEVELANDI SZEMMEL Propaganda eredmények Nyugati szokást vettek fel a „magyar elvtársak”. Bevezették az állandó interview sorozatot nemcsak a rá­dióban, hanem a televízióban is, természetesen csak a vezérpolitikusoknál és más vezetők körében. Kisemberek­nél alkalmazva nem más, mint előre megírt és beterve­zett párbeszéd. Sejthetjük, sőt tudhatjuk, hogy az in­­terviewerek kényes-kritikus kérdésekkel nem tolakodnak, mint itt Amerikában. A téma központjában rendszerint a nehézségek meg­oldása, akadályok leküzdése áll. (Mind a kétfajta kife­jezés sűrűn használt az elvtársi terminológiában . . .) De­k­ét a szocialista gondolkodásmóddal minden megoldha­­­tó, mint sokszor hallhattuk, de amikor a részletekről és a gyakorlati oldalról van szó, mélyen hallgatnak, így lesz a marxi filozófiából üres frazeológia. Marjai József miniszterelnök-helyettes szerepelt leg­utóbb a televíziós propaganda-porondon kérdezősködés formájában. Beszélt a testvéri viszonyban tömörült KGST-ről, azt azonban nem vallotta be, hogy a szocia­­ista közös­ piac lassan-lassan terhessé válik a sok elő­írt kötelezettség­ miatt, a nyugati export sokkal több hasznot hoz, mint a Szovjet által irányított KGST. „Azt­­emeljük, amit a legjobban tudunk és azt árusítjuk,a­­mire az egész világnak legjobban szüksége van.” Ezzel a miniszterelnök-helyettes feltalálta a spanyolviaszkot, hiszen egy írástudatlan magános is azt fabrikálja, ami­­hez tehetsége van és ott adja el, ahol szükség, van rá. Parádés szavakba csomagolt primitív gondolkodással Jarsai csak elemista az üzlet és a közgazdálkodás te­­rn, viszont kitűnő párttag. A hibák intenzív kiküszö­­bölése nem található az interview keretében, mert ha pekhez úgy globálisan, mint részleteiben hozzákezdené­nek, ez az egész rendszer lassú felszámolásához vezet­­ne. Túlzott és kifordított statisztika alapján csak pro­­aganda-eredményekkel tudnak dicsekedni és nem a va­rcáffffal A magyar tanyavilágról Danizs Győző, az Élet­ és Tudomány munkatársa tette fel az alábbi kérdést Füs Lajos, hazai történész­nek: — Mit­ várhatunk a tanyáktól ma, s mit remélhet­nek a tanyák a jövőtől? • Az­ 1960 óta félmillió ember hagyta ott a tanyáját. De még mindig minden huszonötödik-harmincadik ember tanyán él! Zömük a kertes tanyák övezetében. Nem cso­da, hiszen a nagyüzemi mezőgazdaság időszakában csak a belterjes állattartásnak (ha a termelőszövetkezet vagy az állami gazdaság takarmánnyal segíti a tanyást) és a kis területen is nagy hozamot produkáló kertes műve­lésnek van jövője. De mindkettőnek csak akkor, ha kié­pül a korszerű infrastruktúra, ha lesz villany, út, meg­bízható hírközlési rendszer. Vagyis: ha az ottani élet­­körülmények közelebb kerülnek a falvakban és városon szokásoshoz. Ott, ahol a tanyák távol vannak egymástól — mint például Debrecen környékén —, aligha várható el sok­sok milliárdos beruházás. De ahol a tanyák közel, 100- 200 méterre épültek — mint néhol a homokon, ahol a tanyasor már-már utcaképet mutat —, a nagyobb beru­házások is megtérülhetnek. Cegléd és Szeged­­ környékén már sok tanyán van villany,­­ vannak homokutak. Nem csoda, hogy az arra járó igencsak meglepődhet: mintha csak a kedvezőbb múltú, szerencsésebb történelmi körül­mények köz­ött fejlődő dán vagy holland tanyarendszert látnánk. Az efféle tanyának nálunk is van jövője, az ilyenre Magyarországon is szükség van! Ezért aztán bi­zonyos vagyok benne, hogy ha a tanyán élők száma megcsappan is majd, és a települési forma túléli száza­dunkat, s léteznek majd kertes tanyák a harmadik évez­­red elején is. PESTI POSTA • Fischer Annie és Ránki Dezső személyében egyszer­re két zongoraművész öreg­bíti a magyar zenei élet hír­nevét Japánban. Ránki De­zső vendégszereplése során húsz koncertet adott, műso­rában Bartók-, Liszt-, Beet­hoven-, Brahms-, Chopin- és Ravel-művek szerepeltek. A sajtó mindvégig nagy­­ elis­meréssel írt a Japánban is rendkívül népszerű, fiatal művész dinamikus, zeneileg érett, technikailag tökéletes játékáról. Fischer Annie, a szigetországban elismert és nagyra becsült zongoramű­vésznő Tokióban eddig két — egy szóló- és egy zenekari — koncertet adott. A japán fő­város zeneértő közönsége mindkét alkalommal­ hatal­mas tapssal jutalmazta já­tékát.­­ A­­ programban még további szóló-, illetve zene­kari koncertek szerepelnek. • Salgótarján finnországi testvérvárosának, Vantaa­­nak.40 tagú művészeti dele­gációja tartózkodott három napig a nógrádi megyeszé­­kelyen. Megismerkedtek a várossal, majd az új tánc­házban bemutatót tartottak finn táncokból, míg­­a Nóg­­rád táncegyüttes széki tán­­­cokra tanította a finneket. magyarjm­agyar szélűs: g­o­rok,magyar paprika agyar konzervek, p. gallucci Címe: 505 .Woodland Avenue Cleveland, Ohio, TE 1: 241-5324 x 771-9525 A remény, az marad .. . Újra lábrakapott az eszperantó törekvés, legalább is a szándék, kevésbé az eredmény. A múlt században dr. ■ti L. Zamenhoff (1887) elgondolásán alapult a nemzet­közi műnyelv megszerkesztése. Etimologice eszperantó­­sperare —remélni, latin igéből ered, tehát reménytel­jessé teszi végre "egy közös világnyelv megvalósítását. Megérthető, hogy a szociáldemokraták berkeiben terjedt el először, mint a nemzetköziség alappártjában. A Szov­jetunió kezdeti idejében nem volt kifogás vagy különös ellenvetés a nyelv ellen. A későbbiekben a terv teljesen ellaposult. (Sztálin-fél nacionalizmus?) . Ne felejtsük el, hogy­ a latin szógyökökből szerkesz­tett nyelv legnagyobb népszerűségre az olaszoknál és spanyoloknál kellett volna, hogy találjon, sőt a franci­áknál is, mely szintén nagyrészben latin eredetű, de nem hagyhatjuk el az angolt sem mert az alap angol szaknyelven kívül, a „high language” többnyire a la­tinból alakult. A magyaroknál és németeknél igen lé­nyeges szakkifejezések latinosak. Talán a szláv nyelvek­nél dominál legkevésbé a jelentősége. — Minden nép­nél már a nemzeti öntudatból kifolyólag is a legerő­sebb az anyanyelvhez való ragaszkodás, extra nyelv fel­vételénél pedig a világ legelterjedtebb nyelvéhez ragasz­kodnak. Régebben kedvelt volt a francia, most az an­gol dominál, kontinensünkön követi azt a spanyol. Az-- eszperantó lábrakapása alatt azt értjük, hogy Magyarországon most kongresszust rendeznek a hívei, sőt egy magyar lapban több szimpatizáns hozzászólást''ta­lálhatunk, de egyetlen egy szóval sem említik a latin eredetet, amit a kommunisták más téren is eltompíta­nak. Egyetemet végzettek közül is igen sok Julius Cae­­sar­t csak az amerikai filmekből ismerik Cleopatrával együtt. — Mi az, talán féltékenyek Róma­ történelmi nagyságának maradványaira, amik még ma is­ élnek. S egyáltalán nem vagyunk hívei egy műnyelv elterjedésé­nek, annak ellenére sem, hogy az eszperantó erősen aka­dályozná az elszlávosítási törekvéseket.­­— Érzésünk, minden prediktum nélkül, hogy az eszperantó nyelv — mindig csak reménység marad és nem valóság. Bodnár A. Lajos és Fia LOUIS A. BODNAR and SON . TEMETKEZÉSI INTÉZETE: 3929 Lorain Avenue Cleveland, Ohio 44113. Telefon:0 631-3075­­­ . FABRICY KOVÁTS MIHÁLY MAGYAR RÁDIÓ Felhívjuk clevelandi olvasóink figyelmét arra, hogy a Cleveland State University rádióprogramján, a 89.3 FM hul­lámon minden szerdán délután 5 órakor egy órás magyar­ nyelvű adással jelentkezik a Fabricy Kováts Mihály rádió dr. Szentmiklósy Éles Géza műsorvezető és dr. Szentmiklósy Eles Gyula műsorvezető-helyettes közreműködésével. Hallgassuk minél többen a Fabricy Kováts Mihály ma­gyar rádió programját, amely bel- és külpolitikai kommentár­jai mellett a rabmagyarság és a külföldre szakadt magyarok életviszonyait, politikai, társadalmi és kulturális munkásságát ismerteti és szemlélteti. Több mint 50 éve szolgálja Cleveland és környéke magyarságát Greger Travel Bureau Ha­ utazni akar Magyarországra, vagy ki akarja hozatni a hozzátartozóit forduljon bizalommal­­hozzánk. FRIEDMAN MARCEL 251 The Old Arcade 401 Euclid Avenue Cleveland, Ohio 44114 Telefon: (216) 621-6036 60* 0» sy ING Wirt »wi ORIENTAL RUGS with Savings up to... 331/s OFF regular price . Alt wool, handcrafted orientals can bo enjoyed for years as they appreciate in value. Choose from a beautiful selection of ruga from the looms of Persia, India, China, Pakistan and. Turkey. 29001 Chagrin Boulevard •hist oast of 1-271 at Brálriárd Road Monday thru Saturday 10 aan.-5:30 p.m. 464-7179 Vha • Master Charge • American E Cleveland, Ohio 44123 >MOf

Next