Nimród, 1922 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1922-05-15 / 10. szám

A­­HUBERTUS- ORSZÁGOS MAGYAR VADÁSZATI VÉDEGYLET kiadása és hivatalos közlönye A­­MAGYAR VIZSLATENYÉSZTŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETE* (Székhelye Kaposvár) hivatalos közlönye AZ­­ORSZÁGOS MAGYAR FOX-TERRIER ÉS TACSKÓ TENYÉSZTŐK EGYESÜLETE­ (Székhelye Sátoraljaújhely) hivatalos közlönye A vadászat, ebtenyésztés, céllövészet és fegyvertechnika szaklapja Szerkeszti: KITTEN­BERGER KÁLMÁN. Társszerkesztő: NAGY LÁSZLÓ. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Előfizetési ára félévre 90 korona. Egyes szám ára 10 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, IV. Egyetem­ utca 4. Telefon 72—42. 1922.40. szám. Budapest május hó 15. XLIII. (X.) évfolyam. NIMRÓD-VADÁSZLAP Tartalom: A sörétes fegyverek tölténykamrája. Weissenbacher Endre. — Vadászóvoda. Dr. Szlávi Kornél. — A postalövés. Remenyik Andor. — Budakeszi fácánozás. Végh János. — Az utolsó szó. Bársony István. — Hírek a megszállott Vasmegyéből. Thiringer János. — Hírek mindenfelől. — Hivatalos rész : Felhívás. — Ebtenyésztési szakosztály. — Vadászeb: Eszmék a vizsla állása és a nyál tisztasága körül. Krémy János. — A Magyarvizslatenyésztők Országos Egyesülete hivatalos közleményei. — Az Országos Magyar Fox-Terrier és Tacskó Tenyésztők Egyesülete hivatalos közleményei. — Képek : Indulás az újvidéki gémtelepre. Dr. Szlávi Kornél fényképfelvétele. — Ujfalusi Ujfalussy Baba szelíd szarvasával. — Hirdetések. A SÖRÉTES FEGYVEREK TÖLTÉNYKAMRÁJA. Irta Weissenbacher Endre. A fegyvertechnikában folytatott vizsgálódá­saim során nem egy érthetetlen dologgal talál­koztam, melyeket korábbi cikkeimben már szóvá is tettem. A sörétes fegyverek tölténykamrájának a mikénti kiképzése is olyan tárgy, mely a praxi­son felépült és már régen ismert teória szerint he­lyesen csak egyféleképpen készíthető el és ennek dacára azt látjuk, hogy a tölténykamrák bizony még a legutóbbi időkig is többféle kivitelben ké­szülnek. E dolog azért érthetetlen előttem, mert hiszen a puskaműveseknek és a fegyvergyárak műszaki vezetőinek elsősorban kellene ismerniük a szakmájukat érdeklő és a praxisból leszűrt teore­tikus szabályokat és törekedniük kellene arra, hogy fegyvereik e szabályok tekintetbevételével a lehetőség szerint tökéletesek és az ez irányú igé­nyeknek is megfelelők legyenek. Minden fegyvercső belső furata tudvalevőleg két főrészből áll, nevezetesen a lövedéket vezető részből és a tölténykamrából. (Az előbbit e cik­kemben nem kívánom érinteni, mert hiszen e tárggyal már e lap hasábjain is több ízben foglal­koztam.) A tölténykamránál pedig három részt különböztetünk meg : a töltényt magába foglaló tulajdonképpeni töltény­kamrát, az ezt a cső ve­zető részével összekötő átmeneti részt és a töl­tény alsó peremét magába foglaló bevágást. Megjegyzéseim, illetve kifogásaim legfőképpen a kamra átmeneti részére vonatkoznak, mert ez az, amit helyesen csak egyféleképpen volna sza­bad készíteni és mégis háromféleképpen csinál­ják és pedig letompított (legömbölyített) lépcső alakjában, rövid (8—10 mm-es) és hosszú (2—8 cm-es) kúpos átmenettel. Az előbb említett szabály szerint az átmeneti rész csak akkor jó, ha az nem hirtelen, szinte lépcsőszerűen választja el a kamrát a cső vezető részétől, hanem kúpos átmenettel köti össze , de ez az átmenet nem hosszabb, — sőt valamivel rövidebbnek kell lennie,­­— mint a rendszerint használt legalacsonyabb lőporfojtás, vagyis 8 mm­­nél semmiesetre sem több. Az ilyen átmenet, szemben a hosszúval, megakadályozza azt, hogy a lőporgáz a fojtás elé kerülve, a lövés erejét és jóságát lerontsa, másrészt pedig kizárja a lehető­ségét az átmeneti részben való nagyobb mérvű ólomlerakódásnak, ami a letompított lépcsőszerű átmenetnek igen nagy hátránya. Világos tehát, hogy a tölténykamrák átmeneti r­észének csakis a rövid kúpos alakban van meg a létjogosultsága, mert így tökéletesen szolgálja a rendeltetését; a másik kettő már régen elvetendő lett volna. E pontot illetőleg megjegyezni kívánom még, hogy a hosszú átmenet készítését azzal indokol­ják, hogy az ilyen csövekből, ha a kamra 65 mm­ hosszú töltényekhez furatott, szükség esetén 70 mm-es töltények is veszélytelenül lőhetők. E magyarázattal szemben azonban az a megjegy­zésem, hogy az ilyen cső sem a 65, sem a 70 mm-es töltényekkel nem fog kifogástalan eredménye­ket felmutatni. A tölténykamrának a másik két részére vonat­kozólag egy óhajtásnak adok kifejezést, amit sokadmagammal már oly régóta hangoztatunk, hogy a sörétes fegyverek teljesítményének töké­letesítése érdekében rendkívül kívánatos volna, ha megtalálnák a módját annak, hogy legalább Európa nevesebb puskaművesei és fegyvergyárai

Next