Nimród, 1928 (16. évfolyam, 1-36. szám)

1928-06-20 / 18. szám

326 NIMRÓD VADÁSZÚJSÁG 1928 június 20. vérért gyilkol, hogy azt felnyalhassa, mert a vér a legkedvesebb csemegéje. Kutyák nélkül lehetetlenség fegyver elé keríteni, mert minden nagyobb vad, úgy a puma is, kitűnő hallásával már messziről megfigyeli az embert és a sűrű bokrok közt elmenekül. Hogy a munkámmal mi is felzavartunk pumát, arról tisztán meggyőződtünk. Ugyanis az egyik munkásomnak volt egy kis tacskónagyságú kutyája s ahogy haladtunk előre, észrevesszük, hogy a kis kutya, farkát behúzva, szimatol és félve húzódik vissza közvetlen a lábunkhoz. Alig mentünk és ráakadtunk a puma friss csapására. Nagyobb, bátor kutyák, különösen koros agarak, azonnal beérik és megállítják a pumát, mert bátorsága nincs arányban erejével és nagyságával. Embertől és kutyától mindig elmenekül. Az állam a vadásznak egy-egy puma elejtéséért 250 pesó honoráriumot utal ki. Ezen szép összegért nagy szenvedéllyel vadásszák a bennszülöttek, dacára, hogy a legfárasztóbb vadászat, mert lóval, kutyákkal és élelmiszerrel felszerelve napokig, sőt hetekig is nyomozni kell utánuk a vadonban, míg eredményhez jut az ember. Vadászatának leggyakoribb és legbiztosabb módja a kutyákkal való felkeresése. A legjobb kutyák erre az itteni juhászkutyák és agarak keresztezése. Az előbbinek megvan az a jó tulajdonsága, hogy friss nyomra és látásra csahol, akár csak a kopó, így tehát hátaslóval azonnal követni lehet a csaholás irányában ; az agár bátorsága és fogassága szintén érvényesül benne és mivel — mint a legtöbb macska — a puma sem valami gyors és kitartó a futásban, csakhamar utolérik és akár a vaddisznót, megállítják. A vadász ilyenkor a lovával oly közel kerülhet a pumához, hogy revolverével biztos lövést tehet, mivel más fegyvert kényelem szempontjából nem igen visz ki. Ha a kutyáknak sikerült a pumát tisztás helyen megállítani, akkor a bennszülöttnek legnagyobb élvezete a lasszóval való fogás, mert a lasszó irányításában páratlan művészek. Mihelyt a nyakába dobja a nyereghez erősített lasszót, máris vágtat lovával s addig vonszolja magával a pumát, míg meg nem fojtja. Volt egy indián munkásom, aki híres volt e vidéken ilyen módon űzött pumavadászatáról. Azt mondja, hogy amikor a kutyák megállítják a pumát, ez leül hátulsó két lábára, első lábaival pedig, akár csak a macska, kapkod a kutyák felé és ha el tudja hatalmas karmával valamelyiket kapni, annak menthetetlenül vége van, mert egyet fordít a másik lábával a kutya fején s máris kitörte a nyakát. Említi, hogy több fogas kutyája esett így szeme láttára a puma áldozatául. HÍREK mindenfelől — Érdekes gólyatörténet. Ezelőtt kb. egy évvel a napi- és vadászlapokban közzétett «gólyaesetek»-re visszatérve szabad legyen egy különös tapasztalatomat közölnöm, amit most pár nappal ezelőtt tettem. Az eset a következő: A tanyán lévő egyik cselédház kéményének tetején évek óta áll a gólyafészek, melynek az idén is visszajött lakója. A gólyapár szerencsésen ki is költött azóta s a kis gólyák ott tátognak a fészekben, már elég nagyocskák! A minap a ház gerendázatát javították, a munkát figyeltem, amikor egyszer csak látom, hogy az egyik gólya (valószínű az öreg tojó) elrepül fejem felett, a csőrében cipelve valamit. Első tekintetre így láttam, hogy egy kis libát visz, — mert, sajnos, ezt máskor is láttam és saját káromra tapasztaltam — figyelve, merre repül, látom, hogy a tanyához egészen közel lévő csalamádéföldön leszáll, terhét leteszi, s visszarepül a fészekre. Az emberekkel azonnal a csalamádétáblára siettünk s legnagyobb csodálkozásomra egy alig galambnagyságú, jóformán még csupasz gólyafiókát találtam a földön. Felszedtük s egy emberrel azonnal visszarakattam a fészekbe — ekkor egyik öreg gólya sem volt már a fészken — s kíváncsian vártam, mi fog történni? Az egyik öreg visszajött, etetgette fiait s egy ideig a fészek szélén álldogált, majd tovarepült. Kis idő múlva visszatért a másik (megint csak úgy láttam, hogy ez a tojó), benyúl a fészkébe s egy pillanat múlva a nyakánál fogva viszi a fiát ugyanoda, ahova első esetben letette. Másodszor is visszatérettem s egy félórán belül megint csak megismétlődött a dolog azzal a különbséggel, hogy most már messzebb szállt a gólya, azonban két gyorslábú kölyök utána loholt s így elérte ; ezek állítása szerint mikor fiát letette, csőrével néhányszor fiára vágott. Ezt látni ugyan nem láttam, de mikor a fiókát most már harmadszor elibém hozták, a nyakán sérülés nyomait láttam. Látva a nyomorult kis jószág kínjait, földhöz vezettem! Első impresszióm az volt, hogy az öreg gólya, látva a tetőbontást, félti a fészkét s e miatt pusztítja el fiát. Azonban felkapaszkodva magam is a fészekhez, azt hiszem, megtaláltam a helyes megoldást. A fészekben még négy fióka volt, de ezek már legalább kétszer oly nagyok és sokkal fejlettebbek, mint az elpusztított volt. Az öreg gólya látva fejetlen magzatát, azt tette, —hallgatva a természet csodás sugallatára — amit annak idején a spártai anyák, gyenge, életképtelen fiát maga pusztította el! Tárcái (Hódostanya), 1928 június 12. Bácsy László, arad. int. — A Kiskomárom Vidéki Vadásztársaság, hogy a szünetelő vadászidény alatt is úgy a társadalmi kapcsolat fenntartását, valamint a céllövő- és lövősport iránti érdeklődést felkeltse és fenntartsa, június hó 10-én, «Margit» napján a bérletében lévő Alsóerdőn Kiscseri erdőslaknál egésznapi kirándulással egybekötött, hölgyeknek céllövő-, férfiaknak élő- és aszfaltgalamb lövőversenyt tartott kisebb emléktárgyak díjkiosztásával. Ezen nemcsak a helyi és környékbeli intelligencia, hanem többen Budapest-, Keszthely-, Nagykanizsa-, Zalaegerszegről is megjelentek. Hogy az érdeklődés az ilynemű sport iránt mily mértékű, jellemzésül megemlítem, hogy összeolvasva hívott vendégek és a tagok összesen 72-en voltunk együtt. Jövőre ifjúsági céllövőversennyel, kis emléktárgyak kiosztásával fogjuk a kirándulásos mulatságot bővíteni. Bogyay Kornél, ny. áll. h. alezv. — A Kiskunsági Galamblövő Egyesület nagykőrösi tavaszi versenye igen jelentős sporteredményekkel zárult. A június 2-án és 3-án lezajlott kétnapos meetingen Szilágyi Viktor miniszteri tanácsos, az Országos Galamblövő Egyesület igazgatója bíráskodott és azon a budapesti, valamint a békéscsabai, a szegedi és a kaposvári galamblövőegyesületek részéről számos lövődent meg. A meeting jelentősebb eredményei a következők. Június 2-án, szombaton: I. Kizárásos verseny 10 üveggömbre 15 m távolságra. 1. Borbély Endre 15/14 ; 2. Verebes Attila 15/13 ; 3. Kozma László 15/11 találattal. II. Kizárásos verseny 15 agyaggalambra. 1. Kozma László 15/15 ; 2. Teusch Gusztáv 25/21; 3. Lakos Ernő 24/19 ; 4. Keresztes Ernő 20/15 találattal. III. Handicap 30 agyaggalambra: 1. Keresztes Ernő 30/28 ; 2. Lakos Ernő 30/27 ; 3. Montagh András 30/26 ; 4. Teusch Gusztáv 35/30 találattal. Amilyen a sózó, olyan lesz a vadja is! Storcz—Wirker-féle rézsanyalatópor alkalmazásával tüdőfonál-, szőrféreg-, torokbajokat okozó bőgősopondrók elpusztulnak, vadja tehát jó húsos lesz, jobban is vedlik s’jobban is rak majd fel! Elvándorlás tehát nem létezik majd, sőt ha a határváltókra ilyen téglákat aggat, úgy a vendégek szívesebben jönnek be a jó szagra ! A fias kotorékoknál ne bajlódjon az ásással, hanem dugjon beléjük egypár Citocid gáztöltényt s az ügy végképpen el van intézve ! Vigyázzon mostan, baromfi- és fácáncsirkék áldozatul esnek a vörös gilisztáknak, ha idejekorán nem alkalmazza az Invicta Barham belekelő port! Drága külföldi fácán- és csibenevelő takarmány már nem kell, itten van a sokkal töményebb s olcsóbb magyar t Eblepény, száraz darált hús és liszt, csibedara stb.___________________WIRKEK VADÁSZPATIKA, RÁKOSKERESZTÚR, SUJI MAJAKSI MULLET !. TELEFON: 12.