Nimród, 1943 (31. évfolyam, 1-36. szám)

1943-06-01 / 16. szám

254 NIMRÓD VADÁSZLAK DORNER AURÉL ! Közéleti érdemeit méltatni nem feladatunk. Mint nyugal­mazott pézügyi államtitkár, 55 éves korában, május 25-én délután 4 órakor hunyta le szemét örökre. Mi nem az állam­titkárt kísértük utolsó útjára 28-án, a Farkasréti temetőben. Barátunkat, a szó legnemesebb értemében, drága jó barátun­kat temettük. A magyar vadásztársadalom, a Nemzeti Vadászati Védegylet és nagy baráti köre gyászolja egyik legér­tékesebb, legrokonszenvesebb, legkedvesebb tagját. Szenvedélyes, lelkes, igaz vadász volt, a vadászat ügyének közérdekből fáradhatat­lan istápolója, barátainak az önfeláldozásig segítőkész, esz­ményi barátja. Tiszteltük, becsültük és — ami mindennél több — szerettük. Tiszteltük benne a jellemes, igaz urat, becsültük baráti hűségét, és szerettük nagy jóságáért. A Nem­zeti Vadászati Védegylet igazgató-választmányában Dorner Aurél személye fogalom volt, a bölcs tanácsadó, a nemes pártfogó fogalma. Ünnep volt számunkra minden alkalom, amikor körünkben megjelenhetett és fájdalmasan érezzük majd irányát a jövőben. Ahogyan az életben szerettük, úgy ápoljuk kegyelettel emlékét, a magunk élete fogytáig. Nadler Herbert, 1943. JÚNIUS 1. Az aztán teljesen az illető távcsőszerelő-mesteren függ hogy a távcsőlábak felszerelését hogyan és hova oldja íeg az a lövésre nincs befolyással. —­ Természetesen a távcsőn fixen kell állnia! — az azonban igen fontos, hogy a távcsőalap hol van elhelyezve. Távolról sem akarom Görcsös mester munkáját bírálni, de a fenti hiba kiküszöbölésére azt ajánlom, hogy az első tőkét — alapot — szerelje a tölténykamrára, és akkor a 9’3x 62-es golyós puska a 8x Zeiss-távcsővel is pontosan fog lőni, és az irányzék is visszakerül eredeti helyére, miáltal irányzékkal is könnyebb lesz a célzás és szebb is lesz a puska. Pécs, 1943. április 27. vadászüdvözlettel : Lendvai Ferenc. LŐTECHNIKAI ROVAT Hozzászólás Potoczky Bertalan úr messzelátókról, puskákról szóló nb. cikkéhez. Potoczky Bertalan úr igen tanulságosan fejtegette a fenti tárgyat, és kívánjuk, hogy minél több hasonló cikk jelenjen meg kedves Nimródunkban, mert a korral haladnunk kell és kívánatos is, hogy a vadászok — főleg a nagyvadvadászok — a lőtechnikával legyenek tisztában, mert mindjárt kevesebb lesz a dögrelőtt nagyvad. Ilyen cikkekből pedig csak tanulhatunk. Rátérve Potoczky úr 9.3x62-es Mauserjére, mely a fegy­vergyár által szerelt 4x Dural Dialytan-távcsővel jól lő, és a Görcsös wester által szerelt 8x Zeiss-távcsővel több lövés után lefelé lő. Az esetet Csonka Ferenc itteni puskaműves-mesterrel — akinek igen nagy gyakorlata van a különböző fegyvertáv­csövek szerelésében — megtárgyaltuk, és a következőkben adom meg röviden magyarázatát az alálövésnek : Görcsös puskaműves-mester ott hibázta el a szerelést, hogy a hosszú távcső első lábát a csőre helyezett irányzék tőkéjébe szerelte be. Tekintve a 9­3x62-es töltény 3300 atm. gáznyomását, a csövek e pontján legintenzívebb a felmelegedése, miáltal anyagt terjeszkedés lép fel, és ennek következtében a távcső eleje az eredeti síkjával szemben — a csőfelmelegedés folytán —• felemelkedik, és miután a hátsó láb ezzel egyidejűleg nem szenved e hő okozta anyagterjeszkedésnek, — felmelegedésnek —­ hátul tehát a távcső nem emelkedik, ennek következtében a távcső és a cső síkja megváltozik, s így a felm­elegedett csővel természetes is, hogy a célpont alá lő. (Ez esetben csővibráció-meggátlásról még nem lehet szó.) Ebben az esetben nem hibáztatható a fegyvergyári golyós­puskák csőelvékonyítása, mert hasonló szerelés esetén ugyanez a hiba fennállna egy vastagabb falú csőnél is. Tekintve a 9­ 3x, 62-es töltény hatalmas gáznyomását, ez a hiba itt fokozottab­ban fennáll, mint egy kisebb gáznyomású tölténynél. Cikkemben említett puskaműves mesterem éppen ezért az ilyen nagy 6 x és 8 X fegyvertávcsövek első lábát — alap­tőkéjét — a tölténykamrára szereli, mert itt a felmelegedés minimális, de azért e hosszú távcsövek éppen eléggé alá van­nak támasztva, tehát a szerelés teljesen tökéletes, mert bár sok hasonló távcsövet szerelt — nekem is — de sem hasonló, sem egyéb más hiba nem fordult elő. Néhány szó a «Messzelátóról, puskáról» című cikkhez. A fegyverek súlyáról. A fent nevezett cikk írója felhívja a fegyver szakért­ők figyelmét arra, hogy miért hord minden lövés után lejebb 93x62 kar. puskája 8x távcsővel. A helyes magyarázatot erre vonatkozólag ő maga mindjárt ugyanott meg is adja, hozzá­fűzvén saját véleményét, amely szerint a hiba onnan ered, hogy a távcső túlságosan előre van szerelve. A könnyebb 4x távcső használata esetén ez a hiba elmarad. Tehát az aránylag nehéz 8x távcső súlyánál fogva akadályozza a cső szabad lengését lövés esetén. Ettől eltekintve, bátorkodom itt felhívni az érdeklődők figyelmét még arra is, hogy egy golyóspuska akkor is rosszul lő, ha az agy helytelenül van összeszerelve a csővel, amikor a csavarok túlságosan odafeszítik a csövet az agyhoz. Németül ezt így mondják : Verspannung des Laufes. Ilyen esetben is minél több lövést teszünk egymás után, annál inkább térnek el a találatok a céltól. Ebben az esetben is a cső akadályozva van természetes lengésében. A Verspannung fennállhat akkor is, amikor az agy nincsen tökéletesen megmunkálva. Az eredeti gyári összeszerelésű puskáknál ez nem igen fordul elő, ellenben előfordulhat olyan puskáknál, amelyeknél az agy eltört és az új agyat aztán valami nem egészen szakértő mester készítette rá. Szíves engedelmükkel szeretnék még egyet mást a fegyverek súlyáról is felemlíteni. A 22-es kis sportpuskák legalább is 3 kg nehezek. A 22-es céllövő pisztolyok kb 1 kg súlyúak. Ezekkel igen precízen lehet lőni. A kis könnyű flóberokkal meg a picike zsebpisztolyokkal távolról sem lehet olyan eredményt elérni. Sörétes puskáknál is, ott, ahol nem mindegy, hány patron ta­lál, pld. agyaggalamblövő versenyen, a nehezebb kivitelű 12-ese­­ket használják. Vadászaton természetesen senki sem cipelne szívesen egy 3­5 kg-os 12-est. Nem is lenne indokolt olyan nehéz puska, hiszen rendes körülmények közt a 65 mm hosszú patro­nokat használjuk, ebben az esetben pedig elég, ha a 12-es kb. 3 kg súlyú. Ha ennél is könnyebb lenne, akkor a vadász félve húzná el a ravaszt, ennek következtében sokat is hibázna. Mert a puska rúgásának nem szabad olyan kellemetlenül erős­nek lennie, hogy a lövőt idegesítse. Ezért kell a 12-esnek kb. 3 kg súlyúnak lennie. 16-osnál kb. 2‘80 kg, 20-asnál pedig kb 2­60 kg az a megfelelő minimális súly, amikor a puska rúgása még nem kellemetlen. Ha valaki ennél könnyebb puskát szeretne, akkor válasszon «könnyebb» kalibert is. Itt megjegyzendő, hogy a 83 mm-es 28-as nem «könnyű» kaliber, mert ilyen hosszú hüvelybe 30—32 gr. sörét jár és nagy gáznyomással dolgoznak ezek a hosszú patronok. Ismerek egy igen megbízható gyártmányú 28-as puskát 75 mm kamrával, melynek súlya kb. 2­90 kg; nem minden ok nélkül csinálták ilyen nehézre. De ismerek egy fegyvergyári 20-ast, amely 3 kg, hogy ezt minek csinálták ilyen nehézre, érthetetlen! Érdekes lenne a golyós puskák súlyát is megtárgyalni. Erre azonban a magam részéről nem mernék vállalkozni. 1943. május 2. Vujkovich Pál földbirtokos. HAMMANG J. És FIA PUSKA MŰVESEK BUDAPEST, IX., PEREN­C-K­Ö­R­Ú­T 3. F­egy­ver ja­vításokat, átalakításokat saját géperőre beren­dezett műhelyünkben végezzük el. Fegyverek és lőszer legolcsóbban.

Next