Nimród, 1981 (101. évfolyam, 1-12. szám)

1981-02-10 / 2. szám

osztályának­­ tapasztalatai sze­rint, azokon a területeken volt jó a barcogás, ahol egymás közelé­ben legalább 8-10 bika élt, és többségük már elérte a 4-5 éves kort. Ezek teknőt is készítettek. Ahol a hómokkal betelepített er­dőt nem zavarták, ott többnyire a kibocsátási helyek közelében zaj­lott le a dámok násza. Ahol kevés bika volt, ott nem készítettek teknőt a bikák, hangot sem hallattak, csendben zajlottak le a borítások, s hogy milyen si­kerrel, az majd a borjazások idején derül ki A múlt év őszének rendkívüli időjárása a dámok viselkedését is befolyáso­lta. A barcogás kezdete területektől függően 10-14 napot késett. E­z tapasztalták a vadászok Pest me­gyében, és a kiváló állo­mányról híres gyulaji rezervátum­ban is, ahol a telepítési program tenyészanyagát is befogták. A Békés megyei - sarkadreme­­teségi - dámok barcogását Kom­­lósi Sándor, a Délalföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vadászati felügyelője így jellemezte: „Negyvenöt éve ismerem ezt az állományt, de eddig soha nem ta­pasztaltam itt, hogy a dámbikák csoportosan egy helyen tartózkod­janak. Nálunk, eddig ugyanis a tehenekkel egy helyen csak egy bika volt, a vendégbikák a barcogó hely szélein vártak a „sorukra". Véleményem szerint ezt a szokat­lan jelenséget a jó ivararány és a viszonylag kis területen együtt élő állomány okozhatta. A barcogás október 6-án kezdődött, de még november 5-én is lehetett barco­gást hallani. Ez alatt az egy hónap alatt folyamatos és egyenletes volt, néha reggeltől estig tartott. A vadászat egyáltalán nem zavarta a barcogást, amelynek „színtereit” erdészetileg igyekszünk változat­lanul hagyni. A terítékre került bi­káknál azt tapasztaltuk, hogy to­vább javult a lapátok átlagsúlya. Legjobb bikánk lapátja 4,4 kilo­gramm volt." 1980-ban a barcogás ideje alatt terítékre került 500 dámbika kö­zül csaknem 200 dámlapátot díja­zott éremmel az Országos Trófea­­bíráló Bizottság. Az 53 arany-, 48 ezüst-, 98 bronzérmes lapát „kézzelfogható" bizonyítéka a gaz­dálkodás eredményességének. Az 5,73 kilogrammos 210,19 nem­zetközi pontos gyulaji lapát az ed­dig ismert legnagyobb magyar la­pátsúly. De mégsem ez lett az év dámbikája, hanem a szintén gyu­laji, „csak" 5 kilogrammos, de 212,47 nemzetközi pontra értékelt trófea viselője. Sarkadremete 192,97 IP.

Next