Nimród, 1984 (104. évfolyam, 1-12. szám)

1984-12-10 / 12. szám

A VADÁSZBALESETEK OKAI ÉS MEGELŐZÉSÜK A sajtóban gyakran olvasható rövidke hír a vadászbalesetekről. Ezek általános hibája, hogy a beszámolók nem tárják fel okulásul a balesetek részletes körülményeit. A balesetek nagyobb része apróvadvadászato­­kon fordul elő, s bár a vadászati törvények kötelezik a jelölteket a fegy­ver- és lőismeret elsajátítására, de legalábbis az NSZK-ban, a balesetek száma növekszik. A balesetek okai között első helyen áll a kapzsiság. A kevésszámú apróvaddal rendelkező vadászterületeken, ahol kevés a zsákmány, a mindenáron való zsákmányszerzés könnyen feledteti a tanultakat, to­vábbi okok: a vadászhoz nem méltó távlövések, a biztonsági táv figyel­men kívül hagyása és a sörét gurulata. Tegyük szívünkre a kezünket, kivel nem fordult még elő, hogy egy bizonytalan lövés után felsóhajtott: „No, hál'istennek, nem történt semmi baj!" Eléggé el nem ítélhető magatartás az, ha a fölrepülő fácán után nyomban eldördül a lövés. Ugyanilyen veszélyt rejt magában az is, ha a fagyos téli talajon, futó nyúl után kellő körültekintés nélkül lő a vadász. A kemény talajon az alacsony szögben becsapódó sörétszemek könnyen irányt változtatnak, és ezzel súlyos balesetet okozhatnak. Éppen ezért rendkívül fontos a sörétnyaláb terítésének és a sörétek becsapódási szögének ismerete és figyelembevétele. Jó tudni, hogy a 3,5 millimé­teres, 8-as söréttel töltött patronból, a kilőtt sörétnyaláb 30 fokos ki­lövési szögnél 350 méterre repülhet. A sörétnyaláb szélessége a röppálya végénél a különböző csőfuratoktól, szűkítésektől függően, olykor 100 méternél is szélesebb lehet. A sörétszem veszélyes távolsága átmérőjé­nek százezerszerese, azaz a 8-as, 3,5 milliméter átmérőjű sörét még 350 méterre is sérülést okozhat. Sokszor azonban nemcsak a sörétnyaláb szélessége a veszélyes zóna, mert a talajhoz csapódó sörétszemek irányt változtatva tovább repül­hetnek és oldalirányban nagy mértékben eltérhetnek. A sötétraj egy része sík területen, puha talajon 10 fokos szögig, kemény, fagyott, köves tala­jon 60 fokos szögig oldalt elpattanhat, és úgy röpül tovább, megközelí­tőleg hasonló sebességgel. Ilyen helyzet adódhat akkor is, ha a vadász köves úton, vagy fagyott dűlőúton átugró, menekülő nyúlra lő. A sörét­­raj szélessége 3,5 milliméter átmérőjű sörétnél 40 méter távolságban körülbelül 3 méter. Rendkívül nagy a gurulat veszélye a betoncölöpös szőlőkben, a rudas erdőkben és a kerítések közelében. A legsúlyosabb vadászbalesetek azonban az úgynevezett „direkt" lövésekből származnak. Ilyen esetek főleg akkor fordulnak elő, ha a fegyver véletlenül elsül, vagy kellő körültekintés nélkül, fordulásból lő a vadász. Hasonlóan veszélyes a szabálytalan fegyverhordás, tárolás, szállítás, a csőbe került idegen anyag, a hajtás végén a fegyver kiürítésé­nek elmulasztása, vagy a lőállás szabálytalan elhagyása a hajtás alatt. A golyósfegyverekkel viszonylag ritkábban fordul elő baleset, de ezek következménye is súlyosabb. A golyósfegyverből kirepülő lövedék - 30 fokos szögben leadott lövésnél­­ 5 kilométerre is elröpülhet. A jelenleg használatos korszerű, lapos röppályájú lövedékeknél, ahol a sebesség 150 méternél is eléri még a 800 métert másodpercenként, a golyó 6-7 kilométerre is elröpülhet. Rendkívül veszélyes lehet az úgynevezett „égből" lepottyanó lövedék, mert tömege miatt átütheti a koponya­csontot, vagy mélyen a testbe hatolva halált is okozhat. Ezért fontos a használt lőszer teljesítményének, hatásának, veszélyeztetési zónájának, a biztonsági szögnek és a lövedék későbbi becsapódási helyének az ismerete. A fiatal, tapasztalatlan vadászokra hajtásokban különösen kell figyelni, hiszen a vadászat vezetője értük is felelősséggel tartozik. A va­dászat vezetőjének a lőállások kijelölésével, a résztvevők kioktatásával, a hajtási irányok helyes megválasztásával meg kell előzni a balesetnek még a lehetőségét is. A szabályokat be nem tartókkal, a fegyelmezetle­nekkel szemben senkinek nem szabad elnézőnek lennie, és az ezért szóló figyelmeztetést - sértődés nélkül - mindenkinek illik megköszön­nie. Vadászat előtt az alkohol fogyasztását szigorúan meg kell tiltani. Ha baleset történik, a vadászatot azonnal félbe kell szakítani, a helyszínt változatlanul kell hagyni, és a sérültet mielőbbi elsősegélyben kell részesíteni. Vázlatrajzon a vadászat vezetője azonnal jelölje be a részt­vevők és a hajtók helyzetét, a vad menekülési irányát, a lőirányokat. A sérült ellátása után azonnal és haladéktalanul értesíteni kell a ható­ságokat. ING. NORBERT NUSBAU­MER Fordította és kivonatolta: DR. GYÖRFFY LAJOS Kemény fagyos talajon a visszacsapódás szöge hasonló a lö­­irányéhoz. Természetesen a veszélyes zónához hozzá kell számí­tani még a sörétnyaláb szélességét is Kiszámíthatatlan a sörétek repülésének útvonala beton tartó­oszlopos szőlőkultúrákban. rudaserdőkben, kerítések közelében Téli vadászatokon a fagyos dűlőutakról felpattanó sörétszemek könnyen balesetet okozhatnak Különösen nagy a gurulat veszélye, ha a vadászterületen mű­utak haladnak át 540

Next