Nimród, 2007 (95. évfolyam, 1-12. szám)
2007-04-15 / 4. szám
dologhoz fûzôdô törvényes érdekeinek sérelmére.” A Vtv.kellôen következetes abban is,hogy a vadászterülettel érintett földtulajdonosok vadászati joggal összefüggô egymás közötti ügyeit (földtulajdonosi közösség,földtulajdonosi gyûlés) alapvetôen a polgári bíróság hatáskörébe [Vtv.14.§ (4)],míg a vadászat gyakorlásával összefüggő további szakmai kérdések eldöntését a vadászati hatóság hatáskörébe helyezi.A hatáskör kérdésében a Vtv.egy különös „hibrid” rendelkezést tartalmaz. Ez a vadászterület határát első alkalommal megállapító vadászati hatósági határozat elleni közvetlen bírósági jogorvoslat intézménye,a Vtv.98.§ (4) bekezdése szerint.A most elővett rendelkezés is a földtulajdonosok átmeneti időszakban meghozandó egyik sarkalatos döntésével kapcsolatos,tehát ugyanúgy a Vtv.górcső alá vont átmeneti rendelkezései között található.Ennek megbeszélése azért is különösen érdekes,mert ez a törvény egyik olyan átmeneti rendelkezése,amely a szövegében nem tartalmaz korábbi,lejárt dátumot,következésképpen a mostani alkalmazása eleve nem is kizárható. A vadászterület határának elsô megállapítása fogalmilag onnan is levezethetô,hogy a határ a Vtv.20.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint az üzemtervi idôszak után,a törvény erejénél fogva érvényét veszíti.Így annak a következô üzemtervi ciklusra vonatkozó megállapítása tekinthetô az elsônek.Különösen úgy, hogy a törvény hivatkozott helyén következô (2) bekezdés a vadászterület határának üzemtervi cikluson belüli megváltoztatása esetén követendô eljárásról is rendelkezik,tehát az errôl meghozott határozat illethetô a második stb.sorszámúnak. A különös rendelkezés tartalmát tekintve kézenfekvô,hogy a vadászterület elsô kialakításának ügyét a szûken vett vadgazdálkodási szakmai kritériumok miatt elôször a terület szerint illetékes vadászati hatóság hivatott megítélni.Azt a Vtv.ez után,a szakmai előkérdések és álláspontok feltárásával utalja tovább – vagy a törvény eredeti logikája szerint inkább át- vagy vissza – a bíróság kompetenciájába,ahova a többi földtulajdonosi döntés és határozat is eredendően tartozik. A vadászati törvény fenti különleges – átmeneti rendelkezésekre sarkított – látásmódjához az aktualitást a 2007 márciusával kezdődô új üzemtervezési időszak vagy még inkább az abba való átmenet,ciklusváltás adja. A vadgazdálkodás,vadászat hazai újkorában most először mondhatjuk – a közhellyel élve –,milyen gyorsan eltelt a tíz év.A Vtv. – és fôleg az abban érintett kör,a szakma – megint határkőhöz érkezett,amely ismerôs és ismeretlen is egyszerre.Fel voltunk-e,fel vagyunk-e készülve? A felcsapó gondolatokat ennek elôsegítésére próbáltam meg összerendezni. Bögre András szakértô a „vadasz-szakerto.hu” internetes oldal létrehozója, tulajdonosa Zalában a megegyezést javasolták Február 13-án a Vadászkamara Zala megyei szervezete,valamint a Zala Megyei Vadászszövetség közös szervezésében „A vadgazdálkodás újabb 10 éve” címmel rendezték meg Zalaegerszegen a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatósága tanácstermében a rendkívül nagy érdeklôdésre számot tartó konferenciát. Hajdú Tibor,a Zala Megyei Vadászszövetség elnöke nyitotta meg az elôadássorozatot,és ismertette a jelenlévôkkel az új,„egyablakos” hivatal szervezeti felépítést,és arról is tájékoztatott,hogy a megyében sikeres volt az átállás. Dr.Páll Miklós,a MgSZH Erdészeti Igazgatóság osztályvezetôje tartott hasznos és informatív elôadást a vadgazdálkodási üzemtervvel kapcsolatos ismeretekrôl,továbbá szó esett a tervezés szükségességérôl,a vadállománnyal,mint megújuló erôforrással való ökológiai szemléletû gazdálkodásról,a „bölcs” hasznosításról,a háromszintû tervezésrôl és bôvebben az üzemtervek készítésével kapcsolatos tudnivalókról is. Ezt követôen Süle Lajos,a MgSZH vadászati és halászati osztályvezetôje tájékoztatta a jelenlévôket a Zala megyei helyzetrôl,néhány kényszerhasznosításról és az elutasított kérelemrôl.Elmondása szerint,várhatóan 51 vadászterület lesz a megyénkben,és március 1-éig valamennyi,a konferencia idején még hátralévô határozat meg fog születni. A továbbiakban értesülhettünk a vadászatra jogosult nyilvántartásba vételérôl,az éves terv elkészítésérôl,a különbözô szabályzatok elengedhetetlen kellékeirôl,valamint azok megalkotásával és a vadászati hatósághoz történô benyújtásával kapcsolatos teendőkrôl. A következő napirendi pontban dr. Nádor László,a Zala megyei Vadászkamara elnöke – aki egyben gyakorló jogász – a vadászterület átadás–átvétel témakörében fejtette ki véleményét,és adott hasznos tanácsokat,útmutatót. A több oldalról megközelített probléma végsô megoldásaként mindenkinek a bírósági út elkerülését,a megegyezést javasolta. A konferencián elhangzottak valamennyi résztvevô számára nagy segítséget nyújtottak az elkövetkezô idôszak feladatainak megoldásában. Herodek Miklós Süle Lajos, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Vadászati és Halászati Osztálya vezetőjének tájékoztatója 12 Nimród 4/2007.