Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-04-19 / 17. szám

hó­r­házunk tája Könözsi István felvételei a XI. Szlovákiai Iparművé­szeti Kiállításon készültek. Bevezetőben ezúttal kis ankétunk egyik részvevőjétől, Sinkovics Istvántól idézünk: „Találkozhatunk a lakásdíszítés sokféle változatával, mert ahány ház, annyi szokás. És ahány korosztály, annyi megszokás, annyi ízlés. Egy élete alkonya felé ballagó házaspár nehezen viselne el például a szobában vagy az ebédlőben egy modern vázát vagy képet, sublótjukon nem is mutatna jól az ilyesmi vagy egy meghökkentő szoborkompozíció. A széles aranykeretben elhelyezett képet szeretik, az nőtt a szívükhöz. Megszólhatjuk őket érte?" Nem is az a célunk. A lakás nem lehet merev, nem változó kerete életünknek. Legyen élő, formálható, velünk változó otthon. Beszéljünk a giccsről Kérdéseinkre: W,Giccs-e a festményekről készített másolat (repro­dukció) falra akasztott családi fényképek ^/Giccs­en fotótapéta — Katarina Cserná etnográfus, a naiv művészetek szakértője vá­laszolt: „ Legelőször meg kell ismételnünk, hogy mi is a szerepe a művészi alkotásnak a lakásban. Elsősorban az, hogy képi nyel­ven megfogalmazott gondolatokat közve­títsen, így serkentse a képzeletet, a gon­dolkodást, és esztétikai élményekhez jut­tassa a szemlélőt, másodsorban pedig, hogy a környezetnek sajátos arculatot köl­csönözzön. Ennyiféle küldetést természe­tesen csak a művészileg értékes alkotás teljesíthet, s az is csak akkor, ha a lakótér­ben megfelelő helyet teremtünk számára. Ez utóbbi legyen az az elsődleges szem­pont, amiből kiindulunk a lakásunkba szánt kép megválasztásánál. A képnek természetesen nem kell ere­detinek lennie, már csak azért sem, mert jelentős művész eredeti alkotásából min­dig csak egy van, s ez nem biztos, hogy elérhető számunkra. A kiválasztott képnek inkább reprodukált másolatát tegyük la­kásunkba és ne az utánzatát, ami kevésbé sikerült, esetleg ízléstelen is lehet. De vigyázat! Nem mindegyik reproduk­ció jó! S nemcsak azért, mert technikailag tökéletlen a kivitelük, hanem azért, mert nem a megfelelő eredeti képet reprodu­kálták. A reprodukció akkor jó, ha minél hívebben adja vissza az eredeti kép színeit és méreteit. Nem szerencsések például a nagy történelmi tablókról készült kicsinyí­tett reprodukciók, vagy fordítva, a művészi miniatúrák nagyított másolatai. A máso­latvásárláskor arról se feledkezzünk meg, hogy az üzleteinkben kapható reprodukci­ók között akad valódi giccsről készült is! Hogyan ismerhetjük fel, hogy melyik az értékes alkotás, melyik a giccs másolata? Szép otthon

Next