Nógrádi Újság, 1948. február (4. évfolyam, 5-9. szám)

1948-02-01 / 5. szám

évfolyam 3. «sása. l tagként­-cserére észülnek fel az új járási s városi választmányok Az MÍZP új megyei választ­­­mányának megválasztása után az kerül a városi és járási vá­­lsztmányok megválasztására is. vasárnap ül össze a salgótarjáni árosi és járási konferencia, hogy megválasszák az új választmá­­yokat. A következő héten pe­­dg a többi járásokban rendezik meg a konferenciákat. Járási és városi konferen­­iájnk újabb lendületet kelt, így adjanak a pártmunkának,­zükség van az új működőképes ezetőségek megválasztására, ogy megfeleljenek azoknak a okozott feladatoknak, amelyek­re a tagkönyv-csere állítja a tervezeteket A tagkönyv-csere új moz­ist, új lendületet visz az MKP letébe. A tízes csoportok ki­­lakítása, a pártbizalmiak kivált­­atása és munkába való beállí­tsa, az egész hatalmas művelet technikai lebonyolítása még na­­gobb munkát vesz igénybe, mint milyet a két választás jelentett, ámcsak szervezetileg van nagy lentősége a tagkönyv-cserének mem politikailag is, mert egybe ell kapcsolni hatalmas politikai ^világosító munkával és az LKP sorainak a káros elemek­ül való megtisztításával. Alapos mnka, a párttagok gondos ki­­rtékelése, a szervezeti élet meg­­lénkítése kell ehhez. A meg­lelő irányítást pedig az uj­­ységes, összeforrott és mun­­aképes járási választmányokra ell bízni. Ezek a szempontok vezet­­ik a konferenciákon résztvevő üldötteket a pártszervezeti lét további útjának kijelölésé­­él. Éles nagyközség területén a­elügyminiszter 285084/1948. IV/1. B. t. számú rendeletével az elsőfokú sütdőri teendők ellátásával a salgótar­­jai rendőrkapitányságot bízta meg, Acélgyári munkásteltalálók az­ észszerűsítési versenyben — Astya és leá aya bes­tiális csecsemejgyil­­koasiga — Szabad Föld Té* Esték Cserk&tsnrány­­ban — Pernyebánya a fej­lődés útján E§gee­mmiksm áras 40 fillér. Salgótarján, 1948, február 1 Salgótarjánban álljanak munkásbíróság elé az acélgyári élelemtár panamistái — követelték pénteki pártnapjukon az acélgyári dolgozók Befejezték a budepesti Gazdasági Rendőrség kiküldött nyomoztól a vizs­gálatot az ecélgyári élelemtár vezető­inek nagyarányú viMelésései ügyében. Letartóztatták és Budapestre szállítot­ták Peffécs István szövetkezeti be­­seeralőt, Puskás László raktárkezelőt, Csetneki Sándor élelemíárvesselőt, Endreifer I*tván élelmeséíi tisztviselőt, Szénáéi leivé* üinetkezelőt. Kővágó Károly olvasó egyíetl­itellaéret­ét Szer­ém­i László érdemtári alkalm­­­zottat, akik fi vicceltérésekben­ részt­­vettek. Huszár József élelentári péket is gyanúsítják a ps.svaméban való rész­­vétellel. A vizsgálat során megál­lapították, hogy az élelenetárban he»is névleget kasnélifik, esőivel hosszú időn keresztül m­egká­rosították a dolgozókat. A poriéig fee­­saúradéa címén felmaradt mennyisé­geket is a saját javukra bocsnálték fel, holott a szokások sertét­est a külön­­akciók, vagy juttatások alkalm­á­val a rásusorultak között osztjá­k a sét. A Munkásság hónapok eta­tán látott risst és karácsonykor nem* résMsüit Példátlan iskolai botrány Zagyvapálfalván Saabé Ifufató „Mlv«s«íogből­­ bizonyítváiyaka ) előit A demokrácia biztositja a dolgozók gyermekeinek, hogy tudásuk *s te­­hetségük szedet­t aculhassen»’*, de semmiesetre p«*b teszi lehetővé, hogy valaki jogosulatlanul szerezzen el nem végzett, vagy hiányeefin lefolyt vizs­gálatokról bizonyítványt, Szabó Miklós cagyospálfalvai igaz tá­ tanitó pedig iskolai bizonyítványokat dü­ítótt ki megfelelő alap nélkül. Ami­kor eseteit adete nyilvánosságra került, az érdekelt felek jónak látták Szabó igazgatót jótevőnek feltüntet*­. A fel­­laklatott szőlők elfogadták azt a de­magógiát, hogy ha a t­ull randesetben lehetett pénzzel érettségit szerezni, miért ne lehessen «szívességből" o»s­­togatni meg ne«s érdemelt bizonyít­ványokat a demokráciában is. A por­­hintés ugy látszik jól sikerült, miért a felcsigázott tömeg éltette Sisbó Mik­lóst és elfelejtette, hogy a demokrá­ciában nincs szükség „szívességből" képeit bizonyitványokra. Az okirat hasoieitást ás a btapár­­tolást a törvény szigorúan bünteti. Az igazgató-tanító úr úgy gondolta, hogy a fékreveootott tömeg „egyhangú kí­vánságán" túl igazgatói állásának to­vábbi megtartásához és súlyos követ­­kezményekkel járó tetteinek elsimítá­sához szükség ven a piros tagköny­­vectkérő is. A piros tagkönyv a cakét előrelátóan az események kirobbanása előtt pár nappal megszerezte és így immár a harmadik koalíciós párt tog­­könyvét válthatja magáénak A tagkönyvek sokasága azonban jelent védelmet és az elkövetett nőm bűncselekményekért Szabó Miklósnak felelnie kell. A Magyar Kommunista Pártnak pedig gondja lesz rá, hogy a tag könyvesedével ,kihagyja­ tagjai sorából a Szabó Miklósokat.j Zentai ___ beszélt a Görög­ Segélybizottság* salgótarjáni gyűlésén A salgótarjáni „Görög Segély­­bizottság" vasárnap tartotta gyűlését az Ipartestületben. Kerekes Béla elv­­társ elnöki megnyitója után Zentai Béla elvtárs a Mérnökök és Techni­kusok Szabad Szakszervezetének fő­titkára ismertette a görög nép sza­badságharcát. külön­­ visszjutttttásba», általában el­hanyagolták a beeaerséet, *etu kaptak s*app*«t, az is «lefordult, hogy élen*­­tőt papirhiány miatt gyufeskstalylba esosasgoltak be. Az érkezett árukat s«m egy esetben maguk és barátaik között osztották a sét. Az acélgyár panamistáit árdrá­gításért is felelősségre vonják, mert az eltulajdonított készleteket a fekete­piacon hozták forgalomba. Az acélgyári dolgozók nemif kell pártnapjukon követeltek, hogy a mun­­kásbíróság Salgótarjánban mondjon felettük példát Ítéletet. A második világháborúban — kezdte előadását Zentai elvtárs — a német megszállás alatt kezdődött el a **gy kjtsdelem. Valemennyi demok­ratikus szerv egyesült az ÉAM-ban, majd megalakult a demokratikus gö­rög hadsereg, ELÁS, Rengeteg em­bert vetítettek a görögök a német megenállás alatt és remélték, hogy a nácik kitakarodása után végre elkezd­hetik az építőm­unkát. A nácik kiűzésével sem került az uralom a nép kezébe, mert a görög partokon megjelentek az angol csapa­­tok és kegyetlen terrorral fojtottak el minden népi demokratikus megnyil­vánulást. A görög nép újra meg is ti*­totta harcát szabadságáért. 2000 harcea és 4000 polgár vesztette életét a küz­delemben. A­z imperialisták Calda­­riszt a volt magyar kémet ültették a görög nép nyakéra, aki a varkizai egyezményt felrúgva nyílt terrorral lé­pett fel a görög néppel szemben. Ami tőlünk 400 kilométerre fo­lyik — fejezte be Zentai Béla előa­dását — nem egy ország belső ügye, hanem az egész Balkár, egész Európa sőt az egész világ békéjének ügye. Végül Zentai sivióra javaslatára a gyűlés Üdvözlő táviratot küldött a harcos görög népnek és a szakszer­vezeteknek. Az MNDSz salgótarjáni üveggyári csoportja 400-400 Ft et ajánlott fel a görög nép és a hazai árvízkárosultak megsegítésére. A salgótarjáni Szabadművelődési Tanács és a Bányamunkások Szak­szervezetének kulturmozgója 400 fo­rintot ajánlott fel a görög szabadság­­harcosok javára. A­z összeget Hermann Ferenc orsz­ágülési képviselő utján­­ juttatták­­ í « bsKokségához,

Next