Szabad Nógrád, 1948. szeptember (4. évfolyam, 36-40. szám)

1948-09-02 / 36. szám

A szocializmushoz vezető út: Szövetkezeti mozgalmunk kiszélesítse Vasárnap a salgótarjáni acél­gyár lobogókkal és jelszavakkal feldíszített kultúrtermében tartot­ták Nógrád Hont megye első szö­vetkezeti konferenciáját A termet zsúfolásig megtöltötte a messzi vi­dékről egybehívott szövetkezeti ve­zetők, falusi gazdák és parasztasz­­mányokból álló hallgatóság, akik lelkesedve hallgatták végig a köz­ponti kiküldött, Hont elvtárs szö­vetkezeti és politikai beszámolóját. A szövetkezet fegyver a kizsákmányolók ellen Hont elvtárs beszédében kihang­súlyozta a szövetkezetek fontossá­gát a parasztság felemelése szem­pontjából. Az új szövetkezeti moz­galom fegyver a nép kezében a ki­zsákmányolók ellen, éppen ezért vigyázni kell a veszélyekre, mert az ellenség megpróbálja kicsavarni ezt a fegyvert a nép kezéből és megpróbálják a saját céljaikra fel­használni. Beszéde során kritikát gyakorolt a MOSzK és a szövetkezetek ed­digi munkája fölött és hangsú­lyozta, hogy a hibák kiküszöbölése mellet­i irányt kell venni arra, hogy a falvakban és városokban az univerzális szövetkezetek jöjje­nek létre. A magyar kormányzat legmesszebb­menőkig támogatni fogja a szövet­kező, dolgozó kisembereket. A föld azé, aki megműveli Rákosi elvtárs kecskeméti beszé­dében foglalkozott a parasztságot sú­lyosan érintő földhaszonbérleti kér­dés rendezésével. A kisparasztok ér­dekében úgy kell megszabni a bérel­hető terület felső határát, hogy megszűnjön a kizsákmányolás és elsősorban azok jussanak földbérlet­hez, akik a földreform során nem kaptak földet Ezenkívül pedig a földbérlő szövetkezetek kapják meg a földet. Legfontosabb kérdés A szövetkezetek kérdését, amely pártunknak is a legfontosabb kér­dése, mert a falu dolgozóinak fel­emelését célozza, nem erőszakkal, hanem a meggyőzés útján kell nép­szerűsítenünk. Hogy ezt a feladatot is meg tudjuk valósítani, arra biz­tosíték pártunk, amelyet Rákosi­­ Ivtárs vezet Hont elvtárs referátuma után Oczel János, az MDP megyei tit­kára emelkedett szólásra. Demokratizálni a szövet­kezeteket Hont vármegye már igen szépen előrehaladt. A továbbiakban kriti­kát gyakorolt szövetkezeteink ed­digi munkája fölött, kiemelve a kisterenyei és varsányi jól működő földmívesszövetkezeteket ellentét­ben a szügyi szövetkezettel, amely rossz munkát fejt k? A szövetkezeti munka ezzel a konferenciával indult meg teljes erővel, megyénk haladó parasztsá­gának felemelése és felvirágozta­­tása érdekében — fejezte be be­széd­ét a hallgatóság nagy tetsző k­etben Oczel elvtárs. Asszonyokat a szövetk­ezetekbe Ezután következtek a felszólalá­sok. A rengeteg értékes hozzászó­lás közül kiemelkedett Hódi Já­nosné patai bíró felszólalása, aki ki­e­lentette, hogy náluk már két asszonyt is bevettek a szövetkezet vezetőségébe. Ez megyei viszony­latán is követendő péld­a kell, lú­g,­­­egyen. A fe­szólalásokra Hont elvtárs­a­­m­ n­eg a választ, majd Hova­­ne­ t Béla elnök felolvasta a Gerő és Rákosi elvtársaknak küldendő távirat szövegét, amelyben a nóg­rád megyei szövetkezeti konferen­cia üdvözli a szövetkezeti mozga­lom élharcosait. Délután két órakor ért véget, Nógrád Hont vármegye első szö­vetkezeti konferenciája, ahonnan a megjelentek azzal távoztak, hogy ezt a feladatot is kommunistákhoz méltóan oldják meg. Oczel és Hont elvtársak, a Szövetkezeti Konferencia két vezérszónoka Beszédében foglalkozott a Hangya Szövetkezetek demokratizálásának kérdéseivel, amely területen Nógrád-Aggtollat, melyhez legolcsóbban szállít VIGH JÓZSEF KI­S­KU­NFÉLEG­YH­ÁZ­A Kérjen árjegyzéket! Szeptemberben 30 mázsa nógrádi hal kerül piacra a Nyirjes-pusztai halastóból A Balassaagyarmat mellett lévő Nyír­jes­ pusztán 6 hatalmas forrásvízből táp­lált halastó van egymásba kötve és mind­egyik tóban külön-külön osztályozva van­­nak a gondos kézzel nevelt tükör és pén­zespontyok, hogy a megye dolgozóit a jö­vőben innen lássák el ízletes halhússal. A töltő gonddal nevelt halállomány már jelen pillanatban olyan nagy arányban ki van fejlődve, hogy szeptember 11-e közel 30 mázsa mennyiség piacra kerül. Amint a halgazdaság vezetősége mondja, első­­sorban a megye ipari medencéjét látják el halhússal. Jelenleg is erős ütemben dolgoznak a halastó kibővítésén és állan­dóan tisztítják a halastavat. A bővítés le­­hetővé teszi majd a későbbiek folyamán, hogy nemcsak a megye, de az egész or­­szág piacára kerüljön innen hal. Sőt eset­leg még exportra is. Új élet a Börzsönyben (Szokolyai kép) Szombat délután! Permetező eső ön­­tözgeti a tikkadt földeket s szinte szűnni nem akaró nyirkos homályt lehelnek a Börzsöny csúcsai. Néha lomha mozdulattal ökrös szekér halad végig a pormentes utcán. Az egyik rozoga ház előtt kis csoport áll. Ásó, csákány a kezükben. Dolgo­zók. Már befejezték a heti munkát, de még várnak valamire és dolgoznak most is. Jobról balról megnézik az épületet, terveznek... Egyszercsak a kanyargós út felől gépkocsifülkölés és befordul egy hatalmas jármű. Sokan vannak rajta. A gépkocsi megáll a kis­csoport előtt Kemény kézszorítások következnek. A kocsin levő felírásból mindjárt lád­­juk, kik jöttek: a Wertheim, a Papyrus, a L­ánc és Gépgyár fővárosi dolgozó­. Ők is befejezték üzemeikben a mun­kát és most pihenniök kellene, de pi­henhet e nyugodtan az a szülő, az a s­­zafi, aki tudja, hogy itt van a szep­es bér s az iskolák kapuit meg kell nyitni Boldog vagy te piciny ország, hog­­fiaid ezt megérezték s a romokon is­­ életet teremtenek. Boldog lehetsz, Te piciny gyermeksereg, hogy apá­tok fel­­pihennek. S pattog a kalapács. Omladozik a régi fal, hosszan siklik a gyani­ s a magyar dolgozó újra épít. Iskolát épít a jelennek, hogy boldog legyen a jövő. Tegnap még rozoga kocsma éktelenke­dett Szomolya főutcáján s holnap egy újabb iskolának ormai játszadoznak a napsugárral. Ez az épület is fényt, de­rűt, mosolyt áraszt szét a tudás honá­ben. Amint egy­ egy csepp verejték leszalad a dolgozó arcokon, egy-egy újabb tégla lendül a magasba, egy egy újabb ab­­­lr­tok váltja fel elődje helyét. Az alko­­nyat már ráfekszik a falura s mindég hallani a zenét, a szerszám-,a ritmusát. . ...Aztán a régi­­iskola udvarára együtt vannak m­nd. Fr-a«ep főtt ruhvás szaga tekjpng a levegőben. Hlkntfik szerény v-a-S'-nn ...p-f Azután bev-zél "etpeb... ]zi_ mopt­iák. bArryap szervezték meg a munkabrigádokat, hogyan ovült össze onno for­ nt a szokolyai iskolák rendbe­ hozására. Boldogság m­oyog arcukon, mert min­den szegénységük­r­e’tek is sokat r­ó hattak. Kiáltsátok ti börzsönyi hegyek « (t­­ [UNK]mg dunai babok, hirdzsrétek a­ árrész v'tásznak, Hogy é» a magyar! Emil s­­""■szág, s a dolgozók boldog lesi e nép s a Agíi Bíró Be** Talán humor... Salgótarján derék polgárai nem­eseik a munkából veszik részüket a versenyben, hanem a most folyó dinnyeevésből is. Honnan tudjuk ezt? Nem kell hozzá komolyabb szaktudás, csupán csak annyi, hogy az ember nézzen végig a város piacának környékén. Már­is rájön, hiszen szinte versenyszerűen van­nak nem halmozva, hanem szét­szórva a piac környékén a vastag dinnyebelektől elválasztott zöldhé­jak, amik unalmasan és szemrehá­nyóan néznek a járókelők felé, hogy „nem képes rajta senki sem elcsúszni“. Ezúton is felhívjuk az illetékeseket, hogy ne­hogy el mer­jék takarítani e szép jelenséget, különösen a posta környékéről, mert nem szeretnénk, ha az idei bőséges termésből a múlt évben igen sokat éhezett legyek — nem tehetnék ki bőségesen a részüket De ha mégis a tisztaság derék őrei ilyen kegyetlenkedést követnének el, legalább már a patakot elduz­­zasztó dinnye, paradicsom, uborka és egyéb zöldségeket hagyják meg, mert a kassai sor lakói nem szeret­nének megválni a kellemes illat­tól... ' Vásárolj Te is tégla­­jegyet az iskolák rendbehozatalához Mint már közöltük, a Vöröske­reszt megyei vezetősége Salgótart­jánban a „Dolgozók az iskoláért’’ mozgalom javára nagyszabású ak­ciót szervezett meg. Ennek kere­tében téglajegyeket bocsájtottak ki darabonként egyforintos árban, amelyeknek megvásárlásával min­den dolgozó hozzájárulhat az igen rossz állapotban lévő államosított egyházi iskolák rendbehozásához. Orvosok továbbképző tanfolyama F. hó 28-án délelőtt összejöttek Sal­­gótarján város és járás orvosai a bá­­nyakórházban, hogy a havonként meg­­semétlelő továbbképző tanfolyamon részt vegyenek és megvitassák a gyakor­­latban előforduló orvosi problémákat, az ezekből leszűrt tapasztalatokat pedig hasznosíthassák a dolgozó nép javára. E továbbképző tanfolyam az orvos szakszervezet rendezésében folyik és a szakszervezet által kiküldött neves or­­vosok tartanak előadásokat. A vasas­­napi tanfolyamon elsőnek dr. Hetéy Alajos, az orvos szakszervezet budape­sti küldöttje tartott beszámolót szakszer­­vezeti és politikai vonatkozásban. Utána dr. Dániel Elemér, a budapesti baleseti kórház főorvosa tartott igen értékes előadást a munkásbalesetekről, a gya­korlatban előfordult példák felhozásá­­val. Beszélt a sebészet fejlődéséről, a penicillin áldásos voltáról a sebészet­­ben. Majd Pelláthy Béla miskolci sze­mész főorvos beszélt szemészeti problé­­mákról, a szembetegségek gyógyításá­nak a gyakorlatban előfordul eseté­re­. Az előadások és hozzászólások meg­­hallgatása után nyugodtan mondhatjuk, hogy a dolgozók munkában elszenvedett baleset és betegség esetén bízhatnak a magyar orvosi karban, mert orvosaink tanulnak, fejlesztik magukat és ez mind a dolgozók érdekében történik, amelyhez kívánunk sok sikert és áldásos működé­­sükhöz jó munkát. 2 »CD Elvtársi jó minőségű cipőt és minden egyéb divatruha árut legjobban és legolcsóbban A hirdetés te mutatójának százalékos en^edrucíiv vásároljon Olvasd a Szikra kiadványait

Next