Szabad Nógrád, 1949. június (5. évfolyam, 22-26. szám)

1949-06-02 / 22. szám

SZQBQP V. évfolyam, 22. szám ÁRA 60 FILLÉR I Párt a kastélyban is utat törd A gépállomások készülnek az aratásra és cséplésre Júniusban kezdődnek a MHK próbák 1949 június 2. Tovább vezetjük dolgozó népünket a szocializmus Rákosi Mátyás elvtárs nagy beszéde az MDP Központi Vezetősége ülésén a választás értékeléséről és az előttünk álló feladatokról A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének keddi ülésén Rákosi Mátyás főtitkár tartott be­számolót. A Szovjetunió sikerei, a kínai győzelem bennünket is erősít­ ­­ Beszámolóm — kezdte Rákosi Mátyás — a május 15-i választás­­ győzelemmel és vele kapcsolatos problémákkal foglalkozik. Ami a reakciós kapitalista saj­tót illeti, ebben az esetben ismét nyugodtan elmondhatjuk: a kutya Ugat, a karaván halad. A választási sikerek belső ös­­­szetevői között elsőnek eddigi poli­tikai eredményeinket kell említe­nem A munkásosztály vezette dol­­gozó xi­p győzelmit, a reakció ve­reségét s azt, hogy az erőviszonyok e gyökeres megváltozása lassan, de biztosan átment a dolgozó nép tudatába. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a választások megszilárdítot­ták a munkás-paraszt szövetséget és pártunk vezető szerepét, hanem azt is, hogy a munkás-paraszt szövetségen belül megszilárdult a munkás­­osztály vezetése. Most már a széles dolgozó töme­gek előtt nem szorulnak magyará­zatra az ipari munkásság elévülhe­tetlen érdemei, melyekkel a felsza­badulás óta eltelt időben száz és száz alkalommal igazolta, hogy — pártunkkal az élen — kiérdemli a vezetést. Ebből a szempontból a választás még külön az ipari munkásságnak és pártunknak nagy győzelme s újabb ténye­zője népi demokráciánk meg­erősödésének. "A munkásosztály vezető szerepé­nek megerősödésével együtt erő­södött a rendszer tartósságába ve­tett hit, a biztonságérzet, a nyugodt békés termelés és javulás állan­dóan felfelé ívelő vonalának tu­data. E politikai eredmények­­­ gyümöl­cse a munkás-paraszt szövetség megerősítése volt. Megerősítette ezt a szövetsé­g májusi választás a magyar demokrácia és benne pártunk egyik legfényesebb győzelme volt, amelyet felszabadulásunk óta vívtunk. — Győzelmünk külpolitikai ös­­­szetevői közt első helyen kell megemlítenem a Szovjetuniót, amelynek hatalmas eredményed a háború utáni gazdasági újjáépítés­ben — csak úgy, mint következe­tes békepolitikája — nagymérték­ben hozzájárult ahhoz, hogy a ma­gyar dolgozó tömegek a Népfront és Pártunk felé fordultak. Minél jobban elmélyülnek a magyar de­mokrácia gyökerei, annál inkább get az a helyes politika, melyet a dolgozó parasztság megnye­réséért a felszabadulás óta folytattunk. Pártvezetőségünk éppen a válasz­tások előtti hónapokban vetette fel külön a középparasztság­ megnye­résére irányuló politikánk kérdés­e Központi vezetőségünk követ­­kezetesen alkalmazta azt a lenini­­sztálini jelszót, hogy támaszkod­junk a szegényparasztságra, egyez­zünk meg a középparaszttal és egy p­ilanatra se szüntessük meg a harcot a kulák elleni A dolgozó parasztság zöme megértette ezt a helyes politikát és ennek eredmé­nye aztán megmutatkozott a sza­vazásnál is. Mutatkozott az a mindenki számára látható tény is, hogy az államhatalom minden ágába bevonultak a dolgozók. Hozzájárul a választási győzelem­hez a nők egyenjogúságának min­den téren történő megvalósulása s természetesen gazdasági erősödé­sünk, hároméves tervünk végrehaj­tásának sikere, ötéves tervünk imponáló arányai, végül külpoliti­kai eredményeink, köztük a bé­kéért vívott következetes har­cunk. Külön hozzájárult ehhez az eredményhez a tagfelülvizs­gálat, tudatosodik a széles tömegekben az összefüggés a Szovjetunió sikerei és a mi eredményeink között. A Szovjetunió minden sikere egyben a mienk is és ez megmutatkozott most a választások alkalmával. — A kínai kommunisták felsza­badító harcának nagyszerű eredmé­nyei — melyek éppen a választást megelőző hetekben bontakoztak k s melyekből az ingadozók is meg­érthették, hogy a békefront és az emberi haladás tábora világszerte erősödik — szintén jelentékeny­­mértékben hozzájárultak győzel­münkhöz. semt. Rámutattunk azokra a gya­korlati pártmunkánkban mutatkozó hibákra, amelyek egyrészt ta­szítot­ták tőlünk s középparasztságot a kulákság felé, másrészt a kulák­­ságnak — Hont osztálynak — kor­átozása helyett a kulákság meg­szüntetésének vonalára csúsztak le mellyel pártunk eltávolítottá t közénk nem való elemek jelenté­keny részét, s ezzel erőben, tek­in­télyben és tettrekészségben meg­növekedve, fokozott vonzóerővel folytathatta munkáját. Kétségkívül a győzelem összetevői közé tar­tozik az egyház palástja mö­gött megbúvó reakció elleni si­keres harc. Mindszenty példájából mindenki megérthette, hogy a demokráci vívmányait, a földreformot, a köz­társaság intézményeit minden el­lenséggel szemben megvédjük. Az a nagy lárma, amit Mindszenty ér­dekében a nemzetközi reakció csa­pott, az a kudarc, mely az Egye­sült Államokat érte, mikor ezt a kérdést az Egyesült Nemzetek Szer­vezete elé vitte, még jobban alá­húzták demokráciánk igazát, ma­gabiztosságát és szilárdságát, honi reakció nagy reménysége omlott össze, amikor látta, hogy a magyar demokrácia e kérdésben egy hajszálnyit sem engedett. kai összefüggéseket, most mélyül el igazán és vá­lik forróvá a szeretet és a hála érzése a Szovjetunió felé, melynek felszabadító harca és se­gítő karja nélkül mi is ott tarta­nánk csak, ahol az imperialisták igájában nyögő francia, vagy olasz nép. Megmutatkozott a demokrácia eredményeinek elismerése és helyeslése az értelmiségnél is, melynek jelentékeny része azért is tanúsított tartózkodó magatar­tást a demokráciával szemben, mert azt hitte, hogy a szocializ­mus visszaesést jelent a kapitaliz­mussal szemben, az intelligencia megbecslésének és munkalehető­ségének csökkentését jelenti. Az elmúlt két esztendő meggyőzte őket az ellenkezőjéről, ezért csat­lakozott hozzánk a választáson az értelmiség. Végül megnyilatkozott a demokrácia győzelme a­ lelkészkedő papság magatartásában, mely püspökeinek ellenséges, vagy legjobb esetben várakozó maga­tartásával szemben — követve a dol­gozó nép állásfoglalását és saját meggyőződését — csatlakozott a népi demokráciához. A külföldi imperialisták azt pró­bálgatják utólag magyarázni, hogy választási sikereinket a püspöki kar vontatott és nem egyértelmű állás­­foglalása döntötte volna el. Az igazság éppen az ellenkezője. A püspököket állásfoglalásra — A győzelemhez a párt és a de­mokrácia már említett, általános gazdasági és politikai eredeményein kívül elsősorban népnevelőink jó munkája járult hozzá. 250­ 000 népnevelőt mozgósítot­tunk, akik rövid, de jól előkészített isko­lázás után fogtak munkához. Azt a szándékunkat, hogy minden szavazót legalább kétszer felkeressünk, lé­nyegében megvalósítottuk. Pártunk népnevelőinek megnőtt politikai tu­dását dicséri a lelkes, ötletes, szí­nes, gyakran humoros és eredeti agi­tációs munka. — Népnevelőink munkájának si­keréhez sokban hozzájárult az is, hogy meg tudták szervezni eredmé­nyeik ellenőrzését és a hibák kija­vítását. A Budapestről lement nép­nevelők pompásan együttműködtek a vidékiekkel. — Ezúttal sikerült a Népfront többi pártjainak helyi erőit is be­vonni a választási munkába, anélkül, hogy ezzel pártunk vezető szerepe elhomályosult volna. Minden oldal­ról halljuk, hogy például a párton­­kívüli népnevelők bevonása a mun­kába, felvételük az előkészítő isko­lák­ta az a gátszakadás, melyek­­ alsópapságuk egy részénél —­ és hozzátehetjük: az egész dol­­­­gozó népnél — az ő régi állás­­­­pontjukkal szemben kénytele­nek voltak megállapítani. — A demokrácia sikereit külön­ aláhúzta még a tehetetlenség és tanácstalanság, amely a reakciót itthon és külföldön a választásokkal kapcsolatban jellemezte. Annyir­ mehettünk volt ezekben a napoké­ban a dolgozó nép, hogy ellenségeink a szó szoros értel­­­­mében semmi komoly akadályt nem tudtak győzelmünk elé gördíteni. — Április elsején, amikor mi a választások részleteit kidolgoztuk, még nem láttuk ennyire világosan a helyzetet, ennek megfelelően becsléseink óvatosak voltak. Köz­­vetlenül a választások előtt azon­­­ban világossá vált, hogy az egységes lista hatására az érdeklődés az elmúlt két vá­lasztással szemben rendkívül­­ megnövekedett és a választój­egyzékből kimaradó fák valósággal törték ts maguk­at, hogy rá kerüljenek a névjegyzék­­re. A május elsejei felvonulások már világossá tették számunkra azt a nagy fordulatot, mely 194? óta a dolgozó tömegekben történt és május 14-én a választások elő­estéjén rádióbeszédemben már száz jel alapján állapíthattam meg: ezzt az ütközetet is fényesen meg fog­­juk nyerni. Sákba rendkívül jó eredménnyel járt. Ezek a pártonkívüliek úgy érezték hogy külön bizalmat helyeznek beléjük és lelkesen igyekeztek ennek a bizalomnak megfelelni. A választási agitáció során 80.000 kisgyűlést tartottunk, melyeken 3 szó szoros értelmében a magyar d dol­­gozó nép minden problémájára vá­­laszoltunk­ Május 14-i rádióbeszé­demben már rámutattam arra, hogy »a választási harc ezúttal hatal flmú politikai véleménycsere volt, valósá­gos demokratikus iskola«. ’ Eddig­ agitációinkat főleg az jellemezte, hogy elsősorban mi beszéltünk a tö­­m­egekhez. Ennek a választási k­a­m­pánynak az volt a jellegzetessége, hogy a szó szoros értelmében eszmecserét folytattunk a dol­­­­gozó milliókkal. Először közelítettük meg ezzel azt az agitációs módszert, amely au­ó­nyira jellemző nagy testvérpár­tunkra, a Szovjetunió Kommunistái (Bolsevik) Pártjának tömegmunkán jára s kétségtelen, hogy választási sikerünk nem utolsó sorban ennek­ is köszönhető­ Megszilárdult a munkás-paraszt szövetség és azon belül a munkásosztály vezetése Az államhatalom minden ágába bevonultak a dolgozók Jó munkát végeztek pártunk népnevelői Az egész dolgozó nép elfogadta Pártunk vezetését A választás elsöprő győzelme te­hát sok kis siker mennyiségének mi­nőséggé alakulásából keletkezett. A sok kicsi újra sokra ment és eredményeképpen ugrásszerűen megnőtt pár­­tunknak, de egész népi demo­kráciánknak ereje. Ennek a növekedésnek a választá­son sok példáját láttuk. Számunkra legfontosabb az a természetes és önkéntes elismerés, amellyel nem­csak szövetségeseink — a többi politikai pártok —, de az egész dolgozó nép pártunk vezetését el­fogadta. Egy két jelentéktelen eset­től eltekintve nem volt olyan köz­ség vagy város, ahol ezt a veze­tést bárki is megpróbálta volna elvitatni.­­­ A demokrácia elmélyülését és kiszélesedését legjobban a parasz­toknál és a nőknél lehetett tapasz­talni. Szerte az országban látható volt, hogy a házi agitáció és a kis­­gy­űlések régente annyira megszo­kott panasznapjellege ezúttal gyor­san elmúlt. A tanyai parasztokat szinte egyformán érdekelte a trak­­torállomás és a mohácsi­ acélmű kérdése. Kiszélesült a látóhatáruk meglátták és megértették az összefüggést egyéni sorsuk ja­vulása és a nemzet felemel­kedése között. Hasonló volt tapasztalható a nők­nél, városban és falun egyaránt a béke és a demokratikus honvédség kérdésével kapcsolatban. A nők nagyon jól megértették, hogy a béke védelme nem va­lami tétlen pacifizmus, hanem aktív cselekvőleges védelem, melynek egyik fontos tényezője a jó hadsereg. Ugyanezt tapasztal­hattuk, a Szovjetunióval kapcsolat­ban. Csak most, amikor a dolgozó nép zöme világosan látja a podü A választási győzelem új harcosai — Külön óhajtok kiemelni nő­­pének összekapcsolása különösen hány új tényezőt. Az első: a dem­o­­kratikus honvédség jó szereplése a választásokon. Már szóltam arról, hogy a honvédség és a béke káraé nők politikai fejlődésének egy új mutatója. A honvédség népszerűsé­­­gének egyik titka az az óriási ellen­tét, amely Horthy hadserege és jj^

Next