Szabad Nógrád, 1949. július (5. évfolyam, 27-30. szám)
1949-07-07 / 27. szám
SZQPSP V. érfalfa», 27. ögRhD Előre a Tervért! Felhívással fordult a Szaktanács Elnöksége a magyar dolgozókhoz. Nem véletlen, hogy a felhívás éppen most látott napvilágot. Július 1é-n utolsó rohamra indult a magyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép. A cél, amelyet el akarunk érni, nem egyéb, mint a három éves tervet hét hónappal a kitűzött idő előtt ez év végére befejezni. Új győzelem lesz ez, amelyhez hasonlót a magyar nép történelmében igen ritkán kajálunk. Nem a kizsákmányolók, „kegyelmes urak” vagy „tábornokok” számára aratt sikert a magyar nép, hogy a hadizsákmányból minél több jusson az élősködőknek. Saját magának teremt jobb életet, ahogy dolgozik és termel, illetve vezeti saját ügyét, úgy losas MAprél-niftprA ' e ® íserii*b »% ól«t úgy épül a rothadt társadalomi renden a dolgozók új hazája. Nem lehet tehát a kérdést mechanizálni, és csak azért, mert a többiek dolgoznak a tervért, hát én is csinálom. Nem mások ugye ez a kérdés, hanem mindenkinek, személy szerinti problémája, éppen úgy, mint a családanyának, hogy mit főzzön ebédre, vagy az apának, hogy tudja-e iskolába járatni gyermekét, már csak azért is, mert a terv teljesítésével, túlteljesítésével ezen kérdések szorosan összefüggenek. Az a hatalmas arányú «eocfafteri munkaverseny, amely előre lendíti ügyünket, most újabb erőre kell, hogy kapjon. Egyszerűen arról van szó, hogy a magunk elé kitűzött célt,ételszínvonalunk emelését az eredeti terveknél jóval hamarább érhetjük el, ha a felhívás értelmében nagy Pártunk irányításával, telj«« tniáTnak és lelkifom«?reí«s mwnk&nk bolste «Sásával mozgósítjuk minden erőnket. Nem égi malaszt, vagy jótékony szerencse eredményei eddig? sikereink, győzelmeink megvalósulása sem. Komoly, céltudatos és tervszerű építés és munkaverseny tették ezt lehetővé. Most, tervünk utolsó félévének is még vannak a feladata, amelyeknek megervelése, felhasználása, egyszersmind iparunk termelékenységét a kapitalista társadalom termelékeeysége fölé emeli, ezzel is bizonyárá, hogy ére(képességünk és erőink ngyobb, hatalmasabbak, mint a őkéseké. Nem újkeletűek ezek a feladatok, de mindenesetre központi bérlésként kell őket kezelni. A Szakartács felhívása így foglalja össze: 1. Fordítsák * tegnagyon figyelmet sora, hogy a tervet minden részletében a kitűzött célnak megfelelően teljesítsék, illetve túl teljesítsék. 2. Fokozottabban kell harcolni az önköltség csökkentéséért. 3. Az eddiginél nagyobb grundot kell fordítani a minőség javítására. Mindezek megkövetelik a dolgozóktól, hogy az eddigieknél sokkal istabilTebbe i taglaljanak a termelés kérdéseivel és a szó szoros értelmében „törjék rajta a fejeket”, hogyan lehet még könnyebben, olcsóbban termelni. A gyár- és üzemvezetőknek pedig feladatuk, hogy a dolgozók legkisebb olyan irányú megnyilvánulására, amely a termelés javulását eredményezi, figyeljenek fel és támogassák, bátorítsák a munkást hasznos törekvésében. Be egyoldalúan Mlan áruk neki a terv túlteljesítésének, ha nem gondolnánk arra, hogy ellenségeink pontosan az ellenkezőjét szeretnék, mint mi. Éppen ezért „....fokozzuk az éberséget az ellenség ügynökeivel szemben. A termelés frontján is leplezzük le és tegyük ártalmatlanná őket. Keményen fel kell lépni azokkal szemben, akik lazítják a munkafegyelmet, pazarolják az anyagot és energiát, és nem ügyelnek a nép vagyonára és.... hátráltatják népgazdaságunk fejlődését.” Mindenki előtt világos tehát a cél, ismert a feladat. És ma már egész dolgozó népünk tudja, hogy az eddigi sorozatos győzelmek kivívásában Pártiunk, a Magyar Dolgozók PÁrtja Irányította és vezette a dolgozókat. További harcunkban is a kommunisták pártjára támaszkodva, Rákosi Mátyás útmutatása szerint fognak haladni. Nem kétséges tehát, hogy így meggyorsul felemelkedésünk, jólétünk megvalósítása és eredményes munkánk gyümölcsét mi, a dolgozók fogjuk — múlt eddig is —■ élvezni. (balog) nananjn‘ t' VS 'HHHgi Esi aratás! insp leölés Széppalak-pusztán 3f*thell t&nni M fátrántéáMsn 1949 Július 7. I parasztság nem várt még te senkit, mint a Szovjrtai és a piitólalkeket Mindent el fogunk mondani...“ üzenik a küldöttek Még az elmúlt héten olyan izgatott volt a szabi jfevs meg a rétsági járás, amikor estédként a rádió luefiei* ültek és hallgatták, hogy a községbelijük, Jréteis Jóska Rétságról, meg Raj Laci Letkésről ott járnak abban a csodálatos országban, ahol a parasztság felszabadultan, boldogan, függetlenül él, ahol a parasztság a világ legfejlettebb mezőgazdaságában termeli a legcsodálatosabb terményeket. Izgatottba várta őket nemcsak a legközvetlenebb hozzátartozójuk, hanem megyénk valamennyi parasztja. Várták, mert hallani akarták, hogy ők, akik olyan kiváltságosak lettek megyénkben, élőszóval is elmondják élményeiket. Lettesen Raj Lacinak az édesanyja, a felesége olyan sokat kérfjdezték, mikor jön már. Jó volna, ha már megnézné a lovakat, meg a többi állatokat. A búza is érik már, kaszálni kellene. A földbérlő csoport tagjai talán még izgatottabbak voltak. Jöjjön a Laci, ő majd meg fogja mondani, hogy csináljuk jól a termelő csoport munkáját , már látja a saját szemével, hogy hogyan kell ■ a mezőgazdaságban dolgozni, hogy a világ legfejlenéebb mezőgazdasága ’ legyen . Voltak olyanok is, akik aggodalmaskodtak, hogy vájjon el fogja-e tudni mondani, amit látott, nem hagy-e ki vol«p»it. Juhász Józsefet a legizgatottabban a mezőgazdaségi igazgatócágen várják. Nem azért, hogy otthon nem várnák, de itt úgy gondolnak rá, mint arra, aki könnyebbé, jobbá teszi a munkájukat, hiszen látta saját szemével, megmutatták neki azok a hősök azok a csodálatos emberek, akik kiharcolták maguknak azzal a világon legnagyszerűbb vezetővel, amit úgy hívnak, hogy Bolsevik Párt. Elérkezett a nagy pillanat. Kedden reggel már boldogan ölelték megyénk küldötteit az itthoniak. Lelkésen a csoport tagjai szívszorongva vártak, hogy beszélje ki magát a család, aztán hadd mondja, mit látott. Nem sokat kellett várni. Raj Laci beszélt. Elővette a füzeteit, mert nem tudta azt a sokat felfogni, amit ott látott, hiszen az olyan csodálatos volt, olyan sok volt. Az Aurora cirkáló, ahol megsimogatták azt az ágyút, amelyik az első lövést adta... Azt a szeretetet, amivel körülfogták őket... A Komintern kolhoz. * Dokucsijev Tudományos Intését, j Vörösmező kolhoa. Egy nagyot fúj Raj Laci. M»g biztos olyanról fog beszélni, akit nagyon szép >• élaa&ay Télt részére. — Valami hisztetlen a Smwart's parasztság élete- Ölt az, ember igazán em.tber! Nem vergődik anyagilag senki Beszéltem olyan kolhozfétával, akinek az aratás előtt még számottevő búzája van- Olyan szép a tehene, a kert. Nagyon szépen élnék. , Megöleli a mellette álló egyik hallgatót. Nagyon szép volt.... mikor fogj uk mi úgy élni? A Vöröskorhoz jut eszébe: »Valamit 117 tag végzett középiskolát, harmincnégyen. egyetemes! Iiú fiú tanul mezőgazdasági tudománytj zenekar, kultúrtermük, mozijaid van...!« A boldogság ás a hallgatók arcáé! Mi is így fogunk fejlődni. Már látják, amint a táblás gazdálkodásuk ki fog fejlődni és ők is olyan szépen, olyan megértően, jólétben és boldogságban fognak élni. Nem tud elfáradni Raj Laci Red szél, egyre beszél, a többiek hallgatják. Még akkor is, amikor sind járnak a csoport földjein, mutáljál ezt ők így csinálják, azt ők úgy csinálják. Aztán felvóhajt ftk csodálatoss emberek- Mi is élhetünk úgyf V! . , —ho—tj M trvéisflatfeáfl ülés elítéli a kémia «lát és hálával fardal Rákosi elvtárs felé Az elmúlt hét péntekjén vármegyénk újonnan átszervezett törvényhatósági bizottsága ülést tartott, melyen Szadán Ágoston főispán üdvözöl« a bizottság megjelent tagja». Az ülésen több híwzAszöfS» hangzott el az egyes napirendi pontok között. Hovanecz Béla elvtárs javaslatára határozati javaslatot fogadott el a törvényhatósági bizottság, melyben hálával és szeretettel fordul a Magyar Dolgozók Pártja és annak vezetője, Rákosi Mátyás felé. A törvényhatósági bizottság roály■ séges gyűlölettel itéli el azokat a trockista hazaáruló kémbanda tagjait, akik a munkásosztály mindennapi harcát és munkáját árulásukkal igyekeztek megakadályozni. — „Vesszenek az imperialista haza járulók!” — fejeződik be a határá jzati javaslat. Az ülés mindé, ügyes a R cnái adója a m.' ;yar dolgozó népé»- 1 JV’t 'folk'ái és Pártunk a‘-vi». .. ..:si ' »Piái. lett negtárgya.va. ARA 6 ® FILLÉR tirnimm iclicsciísscl veit reszt/ miméparasztságod a szövetkezeteit véSosztmizsoi Olcsói Vasárnap Balassagyarmata ® a vármajgrehána nagytermében igazi és rillan tapasztalt ünnepi hangulat volt. Érthető *», hizen akik ott ÖBC szeröttek, úgy szokták rájuk mondani: parasztjaink legjobbjai- Ez valóban így is van. Hiszen ők a következetek legmagasabb szervének, a választmányfinak tagji. A feldíszített megyeháza Zsúfolásig megtelt- Halász elvtárs nyitotta meg a választmányi ülést, majd felharsant a dalárda ajján a köztársasági induló. »Elnyomás, szolgasors, ez volt a rend ezer évig.. « Ők valóban tudták és érezték, hogy így volt. Ha úgy visszapillantott az ember az ének hangjai közben, láthatta is, hogy a szemek sarkában megcsillant a könny. A boldogság könnye volt ez, az első válazmányi ülés örömkönnye, amiért bizony sokat kellett szenvedni és harcolni. Még nem felejtették el ezek az emberek, hogy a tavasz fovámán is ott ültek a szövetkezetben kapcsok, a spekulánsok és semmiték ké a szövetkezeti tagságot. Amiki 1 romi elvtárs központi küldött beszédében t ámulatot, ha felzúgott a tapsorban Felállva mondottak köszönetet az MDP-nek és bölcs vezelőjének, Rákosi Mátyásnak, a támogatásért és azért, amiért így felemelkedhettek A választmányi ülés kitörő, őszinte lelkesedéssel ünnepelte az egész világ dolgozóinak irányítóját., .Sztálin elvtársat és a felszabadító Szovjetuniót. Hajdú elvtárs begyei szövetkezteti felelős megyénk szövetkezeti életéről nyújtott felvilágosítást. Az eltávolított kisperek és spekulánsok helyén 2 ezer becsületesen dolgozó paraszt irányítja a szövetkezetek életét. Nem hiányoznak soraik közül a nők sem- Munkájukkal példát is mutatnak. Mészáros Jánosné egymaga 52 tagot toborzott be, vitt arra az útra, amely megvéd minden parasztot a kizsákmányolástól. Vagy ott van Vámosmikola, amelyik szövetkezet boldogan vette át az piros vándorzászlót, amelyik a jövőben éberen minden idegen betolakodással szemben. Éberen őrködnek a fcWivoal eredmények felett és eltiporják mindazt, aki tőlük azt és foksírral venni. A választmányi ülés side határozatot és tervet hozva ért véget. Éfei dúltak haza egy csomó fehnkit, a tj ami közül az aratást és a cséplét fogják elsőnek végrehajtani. gyan «bradalták ki a nem odevalőt detni fogja, hogy megyénkben élt a földművesszövetkezetből és bűinuk voltak azok, akik a tagtoborzás teljtj tajta az eddigi fejlődést, és a legjobb eredményt érték el. Ez a választmányi ülés bizonyíította azt is, hogy a szövetkezeten életében döntő változás állott be- új régi MOSzK helyén ott van a Sz.-következetek Országos fő>öve&ége, amelyik munkáját, ma már eltörülve a régi spekulációt, a Patt irányítása ir.-fellett viszi előbbre a Mtenciilea felé a szövetkezetek életét. Érthető, hogy ezután a választ máí evi ülés után fellelkesülvén ho:_w4 széli a referátumukhoz, amikből kijesen dilitek a munkaarcnál, a b’isSCo^ ho »eltalzfiás A választmányt iflfi* egyfangadbjl fogad*» meg, hogy V