Szabad Nógrád, 1950. április (6. évfolyam, 13-16. szám)
1950-04-07 / 13. szám
2 SZABAD NOGRAD Április 4-nek köszönhetjük 1945 április 4-e nemzetünk történelmének legjelentősebb napja. 1945 április 4-e után a magyar nép elindulhatott a nemzeti függetlenség, önállóság és fejlődés útján. Öt év alatt a dolgozó magyar nép, a Magyar Dolgozók Pártja és bölcs vezére, Rákosi elvtárs vezetésével soha nem látott eredményeket ért el. A fasiszta háború által lerombolt országot felépítette, eddigi harcát sikeresen vívta meg a külső és belső ellenségekkel szemben. Öt év után az ötéves tervet, a szocialista társadalom alapjait rakja le, amely a magyar nép számára boldog, biztos jövőt jelent. Hazánk felszabadulásának ötödik évfordulóján egy pillanatra sem feledkeztünk meg a Szovjetunióról, a nagy Sztálinról, a dicsőséges Vörös Hadseregről, amely nemzeti függetlenségünket, önállóságunkat hozta. Továbbra is követjük a nagy Szovjetuniót, szoros szövetségben haladunk vele a béketáboron belül a munkásosztály teljes győzelméért. Lapunk múlt heti számában számot adtunk arról a hatalmas fejlődésről, amelyet megyénk mezőgazdasága a hároméves tervben elért. Mezőgazdasági eredményen kívül most számot adunk megyénk más fejlődéséről. Falavillamosítás Megyénkben a villanyvilágítás használata óta a hároméves terv kezdetéig mindössze 37 község rendelkezett villannyal. Ezt a nagy mulasztást kellett hároméves tervünknek bepótolni, ami sikerült. A hároméves terv alatt a következő 20 községet villamosították: Mátraszele, Mátraszöllős, Nemti, Karancsság, Ságujfalu, Szalmatercs, Sóshartyán, Kishartyán, Vizslás, Bér, Buják, Hugyag, Őrhalom, Nőtincs, Szendehely, Patak, Dejtár, Érsekvadkert, Bérce és Vanyarc. A villamosított községekben középületek villamosítására és közvilágítás fejlesztésére 72 ezer forintot fordítottunk. Láthatjuk, hogy népi demokráciánk a hároméves terv keretében olyan hatalmas lépéseket tett meg a falu kulturális színvonalának emeléséért, amilyent a múlt feudális rendszer nem tett és nem is akart megtenni. Körsipkedh»* A vasúti közlekedés fejlesztése nem választható el az országos eredményektől, mert a vasutak fejlesztése az egész országban egységesen történt. A vasúti közlekedés nagyütemű fejlődésének ékes bizonyítékai a modern személykocsik, a fűtött, világított vonatok, a Budapest—Salgótarjáni gyorsvonat és a felszabadulás előttinél sűrűbb vonatjáratok. Vasúti beruházásaink közül a legfontosabb a szobi Ipolyhíd, a somoskőújfalui, selypi, kisterenyei és salgótarjáni állomás és pályaépítkezések és a szobi vonal hatalmas átépítő munkái. A közutak és azok hídjai a háború folyamán megrongálódtak, elpusztultak. A hároméves tervben hatalmas munkánk eredményeként közlekedésünket helyreállítottuk és ez tette lehetővé, hogy közúti autóbuszjárataink hossza megkétszereződött. A hároméves terv kezdetén az autóbuszjáratok kilométereinek hossza 308 kilométer. A hároméves terv befejezésekor 661 kilométer lett, tehát kétszeresen több, mint a hároméves terv kezdetén. Megyénk közútjai a háború folyamán teljesen tönkrementek. A hároméves terv keretében 58 darab hidat építettünk újjá 4 millió 60 ezer forint költséggel. Az újjáépített hidak hossza 361 méter. A hídépítésünk fejlődésére jellemző egy dejtári dolgozó paraszt véleménye, aki a tervkölcsönjegyzésnél a következőket mondotta: „Szívesen jegyzek tervkölcsönt, mert látom, hogy azt a mi érdekünkre fordítják. Amióta élek, soha nem láttam annyi hidat építeni, mint a hároméves terv folyamán." A közlekedésnél meg kell még említeni azt a hatalmas munkát, amit a bekötőutak építésén végeztünk. Húsz kilométer utat építettünk Bérce—Vanyarc és Vanyarc—Verseg között. Állami útjavításokat végeztünk 76 kilométeres hosszúságban 2 millió 151 ezer forint összegben. A megyei útjavításnál 100 kilométer hosszúságban 4 millió 106 ezer forint értékű javításokat végeztünk. Külön meg kell említeni, hogy a hároméves terv végén megindult a Salgótarjáni,Hatvani betonút építése. Közvetve a közlekedést szolgálja, mert az emberi településeket közelebb viszi egymáshoz a telefonok bevezetése is. A megye területén az összes jegyző székhelyekre bevezettük a telefont, Balassagyarmat városnál telefonközpontot létesítettünk. Ezeknek a költsége 135 ezer forint. Kulturális beruházás Népi demokráciánk célkitűzése, hogy a kultúra nem a kiválasztottak kiváltsága, hanem a dolgozó nép közkincse legyen. Komoly lendülettel fogtunk hozzá a célkitűzés megvalósításához és szép eredményeket értünk el. A hároméves terv folyamán az iskolai beruházásokra 4 millió 76 ezer forintot fordítottunk. Ebben az összegben jelentős helyet foglal el az MDP falujáróinak természetbeni munkája a „Dolgozók az iskoláért“mozgalom és a „Szülői Munkaközösség“ támogatása. Jelentős iskolai beruházások a következő helyeken voltak: Salgótarján, Balassagyarmat, Heréd, Ecseg, Zagyvapálfalva, Kazár, Piliny, Karancskeszi. Iskolai oktatáson kívül Szabad Föld Téri Esték, analfabéta tanfolyamok, alapismeretterjesztő tanfolyamok, előadások, vándorkönyvtárak és szaktanfolyamok rendezésével lehetőséget nyújtottunk a kultúra terjesztésénél. A hároméves terv keretében Homokterenyén és Mátranovákon új kultúrház építése indult meg. A régi kultúrházak helyreállításának költségeire 120 ezer forintot fordítottunk. Sportpályákat építettünk Somoskőújfalu, Ecseg, Kóspallag, Letkés, Kalló, Zagyvaróna községekben és strandfürdőt Nagybörzsönyben. Közegészségészgy, szociális beruházások A hároméves terv túlment ezen. Komoly és nagy jelentőségű beruházásokat végzett a közegészségügyi és szociális vonalon és ezek a beruházások a vidéknek állandó, magasabb színvonalat biztosítanak. A balassagyarmati kórház újjáépítése hatalmasat haladt előre a terv ideje alatt. Ezzel az egész megye kórházi ellátottságát a körülményekhez képest biztosítottuk. De egész járások közegészségügyének színvonalát emelték a létesített járási egészségügyi központok, TBC-gondozók. Nem kevésbbé jelentős a kisebb területekre ható beruházások is, mint napközi-otthonos óvodák, bölcsődék, orvosi lakások, egészségházak, kutak, kultúrházak és így tovább. Közegészségügyi és szociális beruházásokra 3 és félmillió forintot fordítottunk. Lakásépítés A háború a lakásokban, eddig el sem képzelhető pusztítást végzett. A A terv ideje .s’art állam: pénzből 280 új lakást helyreállítási, kölcsönalciójából 10 lakást állítottunk helyre. Az új lakások között szerepelnek a nagy bérházak is. A hároméves terv ideje alatt a megye területén magánépítkezésekből háromezer új lakás épült fel. A háború a középületekben is hatalmas károkat okozott Gondoskodni kellett a hivatások helyreállításáról, hogy a munka zavartalanul folyjon. Ezért megyei székház és járási székházakra 340 ezer forintot, községházakra 1 millió 123 ezer forintot és egyéb községi épületre 557 ezer forintot költöttünk. A hároméves terv “hatalmas eredményeket hozott. A terv ideje alatt elért eredmények mindenkit meggyőz Pártunk politikájának helyességéről, a dolgozó nép szocializmusba vetett teretA felszabadulás után a közegészségügyben, de különösen a szociális gondoskodás terén a háború okozta nincstelenség megszüntetése volt a cél. A legszükségesebb gondozás, élelem és ruhajuttatásokkal igyekeztünk a dolgozókon, illetve gyermekeiken segíteni, len hitéről és munkalendületéről. 19...J április 1. .ÉLETEM LEGNAGYOBB ÉS LEGSZEBB EE LAKATA Szabó István szobrászművész nyilatkozata Sztálin elvtársnak emelendő szoborpályázatról (Lenin) óta ;értesítete&s hogy én is a jelöltek között ,.vagyok, mádról ’ sem., gondolkodom, mint M ®- mű legérerhűbb, legmasszívabb, elkészítéséről" Közben finom vonásokat húz az előtte, fekvő félkész művön és tovább beszél— Az egész magyar dolgozó nép figyelemmel kíséri munkánkat. — Megyénk dolgozói is. — Igen.,Az eddigi művészi pályafutásom alatt mindég a munkát ábrázoltam. Több kigUEáson szerepelelvtárs szobrának az eme ték a műveim, ahol igen' értékes ele amelyet Budapest dolgozó ismerő Oklevelet kaptam.' A .jő. munaniu. hnranv falsza,hnöitma ^gnak meg iisivap ,az eredménye. A népi demokráciákban minden művészi pálya és ott meg van nyitva a fejlődés útja... — Az ötéves tervünkben még szélesebbre hyjlnak a fejlődés kapui és ami a, legfőbb, dolgozó népünk mindig jobban és jobban értékeli a szocialista művészetet.,. De amíg a szkoeráUzimust építő "országokban ilyen felmérhetetlen fejlődés nyílik a művészi pálya előtt, addig a nyugati, kapitalista országokban züllik és bomlik a kultúra, lábbal tiporják a dolgozó nép művészi alkotását. — Ez igaz. Ezért tartozunk mi is, művészek, nagy hálával a"szovjet népnek " és' a világbéke őrének, Sztálinnak, hogy megmentette országunkat a pusztulástól. Ezért készülök én is legodaadóbban ehhez a nagy alkotáshoz, mert én is a Szovjetuniónak és a nagy Sztálinnak köszönhetem, hogy a dolgozó nép ilyen nagy kitüntetésben részesített és hogy a fiamk nyugodtan és békében tanulhat a Képzőművészeti Főiskolán. Saját szemünkkel láthatjuk a szovjet művészet példájából, hogy naggyá és virágzóvá csak a szocialista realizmus útján nőhet a kultúra. Ez a helyes út, amely a művészet felvirágzásához vezet. ill .: „A művészet a népé, legmélyebb gyökereit a széles dolgozó tömegek sűrűjébe kell lebocsátania. Ezek előtt a tömegek előtt kell érthetőnek és kedvesnek lennie. Ezeknek a tömegeknek érzéseit gondolkodását és akaratát kell összefognia, őket kell felemelnie.” Két hét múlt el azóta, hogy a népművelési miniszter és Budapest polgármestere pályázatot hirdetett Sztálin elvtárs szobrának az elkészítésére, népe állít hazánk felszabadítója iránti hálájuk és szeretetük jeléül. A szobor elkészítésére hirdetett versenyben való részvételre a legkiválóbb 25 magyar szobrászművészt kérték fel, köztük megyénk kiváló szobrászművészét, Szabó Istvánt is- Szabó István műtermének az ajtaja és széles ablaka az utcára nyílik. A jó meleg márciusi napok , . . ., beálltával mindig nyitva van és az hároméves tervünk egyik legfontosabb s arra elhaladó dolgozók csodálattal tétele volt a lakások helyreállítása és a művészi alkotásokat, amiezen túlmenően új lakások építése. A községi alkalmazottak lakásainak újjáépítésére 990 ezer forintot költöttünk. lzek mind a munkát ábrázolják. Benn a műteremben nagyon sok szobrot lehet látni. Szabó István most is a műtermében dolgozik, körülötte félkész művek, agyagdarabok szerteszét az asztalán, amely ’ fölé hajolva ügyes kézmozdulatokkal formálja az előtte lévő anyagot, építettünk és a háborús sérült lakások ! Percek alatt kiformálódik egy em' béri alak, amely egy szovjet katonát ábrázol. A többi művek is mind a felszabadulást ábrázolják. Gyűjtöm az alakzat felépítéséhez szükséges vonásokat — mondja —, mert ez nagy feladat. Életem legnagyobb és legszebb feladata— Nagy kitüntetés ez egy művész számára. — Nagy bizony Ilyen nagy mű elkészítésében még nem volt részem. Minden időmet és tudásomat a mű elkészítésére szentelem. Ami 99 I ■ . ,. . . A Kiállítás iparunk fejlődéséről Hazánk felszabadulásának ötödik évfordulóján a kiállítás keretében mutatják be iparunk fejlődését 1940 januárjából a hároméves terv befejezéséig. A kiállítást a Bányakaszinóban rendezik meg Képekben, grafikonokon keresztül láthatjuk iparunknak azt a nagyarányú fejlődését, amit rövid öt esztendő alatt megtett. Az ízlésesen megrendezett kiállítás sikerrel mutatja be városunk iparának a fejlődését, amelynek előreláthatólag nagy sikere lesz. , lS\sw\\\vv\\\v\v\\\\v.\\\\\\vv\\\svvv\\\vv\\\v\v\v\\\vy^/A///#xAx//#yx##^#x##/z//4 Akiknek köszönhetem az életem Jól ismerték a tarjani piacon. Az anyja a piacon beszélt, hogy többet kell dolgozni, többet keresek... árult. 14 éves volt, amikor árva maradt. Újságárus Ahh!Dolgoztunk a múltban is sokat, s még se rikkancs lett. Korán reggeltől késő estig rajta az kerestünk...’’ Aztán egy kép öltött eléje. Egy utcákat, hordta a lapot. Rikkancs... Épp úgy nem plakát a választások idejéről. „Több kommunista becsülték, mint a többi munkást: szavazat,több ruha, több életeik.’’ Ezt mondta Földi Így kezdett megismerkedni az élettel. Látta a elvtárs is. Számadást csinált.... „Ennek a Földinek gazdagokat, a jómódúakat és saját magára gond mégis csak igaza van , — vonta le a végkövetkezetett... Gyűlölte azokat. Értük, nekik dolgozott. West hosszú hetek múlva Vass Leó. Kezdett becsii- Rájött, hogy minél kevesebbet kell „strapálni" maletesen dolgozni. Mind többet és többet kapott az gáz. Igaza volt, így csinált, amikor bekerült az országtól, minél többet termelt. Rohamos fejlődés üveggyárba is. Többet volt „beteg", mint munkaképes. A felszabadulás számára nem volt más akkor, mint egy háború, mint egy pusztító valamit nézte. Nem tulajdonított neki nagyobb jelentőséget. Újra a piac, a „trógeroskodás’’, egyik nap sokat enni, még többet inni, aztán két-három napig semmi — így rendezkedett be az életre. Magának saját jólétének, nyomorúságának élt. Nem törődött a világgal, így tanította őt a múlt, így nevelte a karitatista világ. Lefaragott róla minden öntudatot, igyekezett belőle kiölni minden emberi érzést. Eszköz legyen, így látták jónak a gyárosok. Olyan, mint a kalapács, az esztergapad, vagy valami más. Azután 1948-ban gyárba került. A vasötvözetgyárban kapott munkát. Jól emlékezett még arra az időre, amikor az üveggyárban dolgozott... Keveset dolgozni, sokat lógni, — így volt rendjén a múltban. A kőtörökhöz került, nem valami nagy munkakedvvel. „Hanyag voltam a munkában. 18 hólyag volt a kezemen és mindjárt beteget jelentettem. Aztán a gyári udvart söpörtem, majd kapus lettem. De mindenütt untam a munkát...” — így mondja. • Jellemezte ekkor életét, új gondolatok foglalkoztattak most őt. „Igen, jobban élünk és most már jobban is értem az egésznek az értelmét. Valami világosság dereng előttem... Hogy is mondta Földi elvtárs, amikor a Párt tanításáról beszélt?: mindenki képessége szerint dolgozik és munkája után részesül a javakból. Megpróbáljuk. Itt az alkalom.’’ December 21. Sztálin elvtárs születésnapja közeledett. Köss Leó, aki nemrégen még a munkát csak kényszerűségnek, robotnak tekintette, most Földi elvtárssal együtt az üzembizottságra ment, hogy jegyzőkönyvbe foglalják felajánlásukat. Vállalták, hogy december 21-re 113-ról 200%-ra emelik termelésüket. Erre az egy napra hat ember munkáját válalták el ketten... Kétszázötvenhat százalékot termeltek! Izgatottan várta a fizetést. Volt, aki azt beszélte, hogy nem érdemes, nem fizetik ki, hogy felemelik a normát, hogy ugratás az egész. Aztán eszébe jutott megint a plakát, eszébe jutott az egész élete. ..Nem, ez nem lehet igaz. Azt is a kommunisták mondták. Most sem csapnak be." Több mint ezer 300—350 forint volt havi keresete. Amikor a tiszti forint volt a fizetési borítékban, tóba került, még mindig a régi gondolatok ural- Földi elvtárs közben vállalatvezető lett. Vasskodtak benne. Elhanyagolta a párttagdíjfizetést is, Leót egy délelőtt az üzemi háromszög elé hivatták, elvesztette jogát a párttagságra ... . Előmunkás lett!... Földi elvtárs jutott az eszébe. A tisztítóban Földi elvtárs volt az előmunkás, a szakszervezeti szeminárium, meg azok a dolgok. — Maga, Köss szaktárs, miért nem jön gyülé amiket hallott a üzemi gyűlésen. A brigád örömmel sebre, miért nem képezi magát? — ilyen kérdéseket fogadta a hírt. „A vezetőnek mindig öten kell tett fel neki Földi elvtárs. Ha a termelésben elma járni" — így hallotta, ezért lépett egyéni versenyrajii, megbírálta, kifogásolta munkáját. Nagyobb be is teljesítményre buzdította. ■ — Így könnyebb lett a munka, jobban megtudtuk — Minek az nekem — hangzott a kurta válasz, szervezni. Mindegyik magának dolgozik. Nem gá Főzdi elvtárs sokat foglalkozott munkatársával, toljuk az egyéni elgondolásuk kifejlődését. Azóta Vass Leó agyában esténként úgy kergették egymást tanultam meg becsülni a perceket, másodperceket, a gondolatok, hogy alig bírt tőlük aludni. Gondolt Azóta jöttem rá, hogy az embernek nem a fizikai a múltra, gondolt saját életére. „Megvetés, nyomorerejét kell kihasználni, hanem ésszel kell dolgozni, más éhezés, így éltem idáig. Most sem keresek Most is azon töröm a fejemet, mit lehetne csinálni, sokat, de olyan érdekeset mond ez a Földi. Arról hogyan lehetne könnyíteni a munkán. Az év első hónapjában lépett egyéni versenybe, akkor 198 százalék, a második,hónapban már 205 százalék volt a havi átlagú. . Április, 4-re is tett felajánlást és anheik az embernek boldogságával újságolja, hogy már 300 százaléknál tart, akiben új érzések születnek,aki ma másképp látja a világot, mint ahogy tegnap élt benne ... 300 százalék Sztahanovista lesz,, ő is így akarja. Legutóbbi keresete 1110 forint volt Milyen messze van mára 300 forint. — Kértem a felvételemet a Póriba, tagjelölt leszek. Tudja, elvtárs, nagyon sajnálom azt az időt, amikor elhanyagoltam párttagságom. Nem rudom megbocsátani magamnak... Pedig hogy idáig eljutottam, a Pártnak köszönhetem. Közben meg is nősült. Nehezen, indultak neki az életnek, úgy szerezték itt-ott össze a bútort és még a lakásuk sem egészen megfelelő. Tervszerűen élnek, tervszerűen gazdálkodnak. Elhatározták, hogy előbb bútort vesznek, aztán új lakást igényelnek. Most már van miből félrerakni is. Az ezer forintból a bőségesen, megrakott üzletekből vásárolni is lehet s nyugodtan lehet. gondolni a jövő beruházásaira. „Rádiót is veszünk... .Most együtt tanulunk a felségemmel és könnyebben megy,mint a szemináriumi füzetből." . Terveznek és megszokják a tervszerűséget, a beosztást. .. Április 4. Erről beszélnek a legszívesebben a legtöbbet. Ez tette emberré az embert, a felszabadulás, a Vörös Hadsereg adott életet. A Párt mutatta meg, hogyan kell élni a ..szabadsággal, ehhez nyújtott kezet Vass Leó számára is... Így formálta, alakította a felszabadulás, az élet, a Párt az embert a múlt kizsákmányolt rabszolgáját. Új gondolatok forognak most Vass, Leó agyában, új lett a munkához való viszonya, alkotó teremtő embernek érzi magát. A munka most minden gondolata, a tanulás, a többtermelés. Igen, most, vidámabban, élnek, ie vidámabban él, szaporábban, jobban megy a munkáig. így tanítja Sztálin elvtárs, így tanítja a Párt,,.akit ma ő úgy szeret, mint gyermek az anyját. Április 4-én pedig együtt ünnepel az ország dolgozóival. „Mert ahhoz, frigy bútorom, lakásom, jó életem legyen, béke is kell. A Vörös Hadsereg nekem olyan életet adott, amit megvédek, mert érdemes.” Ott lesz a tüntetők között, déres zászlót kvisz a kezében és együtt rúgja a tüntetőkkel: „Éljen Sztálin! Éljen a Vörös Hadsereg!". Örök hála és hűség a felszabadító, a dicső Szovjet Hadsereg,