Szabad Nógrád, 1950. június (6. évfolyam, 22-25. szám)

1950-06-03 / 22. szám

SZABAD NÓGRÁD Az államhatalom helyi szervei a Szovjetunnióban A Szovjetunió szövetséges és auto­nóm köztársaságaiban a közigazgatás munkáját területi beosztásuk szerint a dolgozók küldötteinek területi, körzeti, kerületi, városi és falusi szovjetjei (tanácsai) intézik. A Szovjetunióban az államhatalomnak kb. 84 ezer ilyen he­lyi szerve van. ... A helyi tanácsokat a lakosság két évi időtartamra, az általános választó­jog alapján, titkos szavazással vá­lasztja meg. Mindenki, aki 18. életévét betöltötte és választójoga van, meg­választható küldöttnek, a helyi ta­nácsba. A Szovjetunió Alkotmányának meg­felelően a helyi tanácsok vezetik a kör­zetükbe­­ tartozó terület politikai, gaz­dasági és kulturális életét. A helyi ta­nácsok biztosítják az államrend és a polgárok jogainak védelmét, segédkez­nek az ország védőképességének meg­erősítésében, megvalósítják a helyi gazdasági és kulturális építő feladato­kat, meghatározzák a helyi költség­­vetést. A tanácsoknak — sem feladataiknál, sem hatáskörüknél fogva — semmi kö­zös vonásuk nincs a burzsoá helyi ön­­kormányzatokkal, amelyek teljes egé­szükben alá vannak rendelve a köz­ponti hatalomnak és a kapitalista bü­rokratikus gépezet toldalékévá sül­lyedtek. A dolgozók küldötteinek taná­csai az államhatalom valódi szervei, amelyek kifejezik és képviselik a dol­gozók tömegeinek, a népnek az érde­keit A helyi­ tanácsok szerkezetét, jogait és kötelezettségeit a Szovjetunió Al­kotmánya határozza meg. A tanácsok ülésszakai a következőkép oszlanak meg: a területi tanácsokat évente leg­alább négyszer, a körzeti és kerületi tanácsokat legalább havonta egyszer összehívják. __ A tanácsok végrehajtó-rendelkező szerve a végrehajtó bizottság, amely elnökből és helyetteséből, vagy he­lyetteseiből, titkárból és tagokból áll. A végrehajtó bizottságok vezetik a min­dennapos politikai, gazdasági és kul­turális élethez tartozó ügyeket a ta­nácsok ülésszakai közti időszakban, a tanács és az államhatalom fölöttes szerveinek határozatai alapján. A végrehajtó bizottságok egész te­vékenységükről számadással tartoznak­­ a tanácsnak, mely őket megválasztotta és a dolgozók küldöttei felsőbbfokú tanácsa végrehajtó szervének. Ez bizo­nyítja, hogy az állami intézkedéseket a helyi sajátosságok figyelembevételé­vel hajtsák végre. A tanácsok megalakítják a végre­hajtó bizottságok ügyosztályait és igazgatóságait, így a népoktatási, egészségvédelmi, társadalombiztosítási, városgazdasági, kulturál is­ fel­világo­sító, helyi ipari, kereskedelmi, mező­­gazdasági, pénzügyi és egyéb ügyosz­tályokat, igazgatóságokat. Az ügyosz­tályokat a szükségleteknek megfelelően hívják életre, kis települések tanácsa: nem is alakítanak ilyeneket. A végrehajtó bizottságok ügyosztá­lyai és igazgatóságai alá vannak ren­delve a tanácsoknak és azok végre­hajtó bizottságainak, továbbá a meg­felelő minisztériumoknak, vagy a dol­gozók küldöttei felsőfokú tanácsa vég­rehajtó szervének. A tanácsok a küldöttek közül állandó bizottságokat választanak a tanács munkájának gyakorlati támogatásai a Szokás szerint a következő bizottság­o­kat alakítják meg: költségvetési, népok­tatási, egészségvédelmi, kereskedelm­­i, kulturális-felvilágosító, lakásügyi, ipa­r, mezőgazdasági. Az állandó bizottságok ellenőrzik a végrehajtó bizottsági­ak ügyosztályainak munkáját, segítség­et nyújtanak, véleményezik a tanácsi­ előterjesztendő javaslatokat, felülvizs­gálják a tanács határozatainak végre­hajtását és közreműködnek abba hogy e határozatokat az életbe áll­tessék. A bizottságok figyelemmel sérik a dolgozók igényeit, átveszik j­vaslataikat és indítványt tesznek a t­aácsoknak vagy azok végrehajtó b­i­zottságainak. A bizottságok munká­­­­ról beszámolnak a tanácsok előtt Min­dennapos munkájukba bevonják a dol­gozók széles tömegeit. A dolgozók küldötteinek tanácsai egész tevékenységükkel alátámasztj azt a lenini útmutatást, hogy a taná­csok az államhatalom állandó egyetlen alapjai a Szovjetunióban. Június 15-én kezdi működését a megyei tanács A megyei tanács az államhatalom helyi szerveként 1960 június 15-én megkezdi működését. A tanács és a végrehajtó bizottság a következő szer­vek tennivalóit látja el: megyékben a főispán és a­­ megyei önkormányzat összes szervei, Országos Tervhivatal, Központi Statisztikai Hivatal, Munka­erőtartalékok Hivatala kirendeltségei, Pénzügyigazgatóság, Mezőgazdasági Igazgatóság, Földhivatal, AMG al­központja, Kereskedelmi Igazgatóság, Államépítészeti Hivatal, a Népműve­lési Igazgatóság megyei szervei, Tan­kerületi Főigazgatóság, Sportfelügyelő­­ség, Szociális Felügyelőség, Tisztifő­orvos. A tanácsválasztások megtartásáig a Népfront javaslatára küldik a ta­nácsba a tagokat. A nógrád megyei tanácsnak 81 tagja lesz, amíg a vég­rehajtó bizottságban 13-an foglalnak helyet. A tanácsok első ülésüket június 15-én tartják. A továbbiakban a tanács a szükséghez képest, de legalább h­á­­romhavonként tartja üléseit. A végr­e­­hajtó bizottság hetenként ülésezik. A törvény értelmében a tanács mű­ködési területére kiterjedő hatállyal helyi jellegű szabályrendeleteket hoz­hat. A tanács a szabályrendeletekbe foglaltak megtartását 300 forintig ter­jedhető bírság megállapításával bizto­síthatja, vagy a rendelkezések meg­szegését kihágásnak minősítheti. A tanács működési területére kiter­­jedő hatállyal költségvetést készít.­ A tanács irányítja a hatáskörébe rendelt vállalatokat is, amelyeket a Népgazda­sági Tanács határoz meg. Külön ren­delet szabályozza a tanács alá nem tartozó államigazgatási szerveket. A megyei tanács munkájának m­e­g­­kezdésétől a törvényhatósági jogú városok azonos jogállásúak a megyei városokkal. A tanácsok hatásköréről szóló ren­delet életbelépéséig az érvényben lévő jogszabályok szerint kell eljárni. Zagyvapálfalván nem ismerték fel az ifjúság hatalmas erejét Zagyvapálfalva-bányatelepen igen jelentős ifjúság van. A bányatelepi SZIT-szervezet, a bányatelepi ifjúsági zenekar és a felsőfalusi SZIT-szer­­vezet van itt együtt. Ezenkívül van­nak fiatalok jelentős létszámmal, akik sehova sem tartoznak, csak csellenge­nek az életben céltalanul. Ezek a fiata­lok tényleg nem tartoznak sehova? Vagy mi okozza a passzivitásukat? Valószínű nem az öntudatuk, de nem is a pártszervezet jó irányító munkája Meg kell keresnünk az okot. Ezért néz­tük meg először a szervezett ifjúság­n­él a hibák gyökerét. Az ifjúsági szer­veinknek a pártszervezet irányításával kellene működni. A párt­ és a szakszer­vezet vezetői beburkolóznak és nem mutatják az irányt a szervezet ifjúsá­gának. "Egyszóval nem támogatják azok munkáját, így az ifjúság nem tudja, mi a kitűzött cél, ami felé halad­­niok kell. Pedig szükség lenne, hogy a párt- s a szakszervezeti vezetők szocia­lista szellemben, szilárd helytállásra, észszerű munkára, tanulásra serkentsék az ifjúságot, hogy meg tudják állni he­lyüket a dolgozó népünk ellenségei el­leni harcban. Vagy nem veszi észre a pártszervezet az ifjúság áldozatkész forradalmi energiáját? Talán lebecsüli azt. Helyesebb lenne, ha fokozottabb gonddal figyelnék az ifjúság munká­ját. Napirenden meglátogatnák őket, gondoznák, mint az új élet palántáit. A felmerülő problémák leküzdésében se­gítséget nyújtanának és megmutatnák nekik azt az irányt, amelyen a Szovjet­unió hős if­júsága halad. Ezek a szem­pontok döntően befolyásolják az ifjú­sági munka sikerét és nem követnék fiataljaink a múlt őrjítő munkáit, nem pénzelnének, az ifjúsági (otthon mellett nem hazardíroznának, hanem betöltenék társadalmi funkciójukat. Nyíltan mond­hatjuk, hogy Zagyvapálvalfa-bányatele­­pen nem élnek szervezeti életet a fiata­lok. Nem tudják átélni a helyzet ko­molyságát. Termelésben sem dicseked­hetnek, nem tanulnak egyéni felelőssé­get. Zagyvapálfalva társadalmi szerke­zetének fogyatékosságai ezek. De néz­zük meg az idetartozó felsőfalusi ifjú­ságot. Huszkó József és Gellérthegyi Gyula,­a szervezet tagjai elmondják, hogy megalakulásuk óta egyetlen alka­lomra emlékeznek, mikor a pártszerve­zet vezetőségétől az ő kérelmükre meg­látogatták az if­júságot. Senki sem se­gít rajtuk. Minden igyekezetük hiába­való. Gazdasági nehézségeik következ­tében a villanyt is ki akarták kapcsolni és úgy szedtek össze filléreket, hogy a fűtés és világítás problémáit megold­ják. Szemináriumot szerveztek, de elő­adó hiányában ezt sem tudták befejezni. Van egy jó röplabdacsapatuk, de ez is támogatás nélkül van és nem tudnak előbbre jutni. Sem a község, sem a bá­nya, sőt még a szakszervezet sem ad segítséget. Egyik helyről a másikra kül­dik őket. Vajjon milyen irányba halad ez a gazdátlan ifjúság? Csodálatos-e, ha passzivitásba vonul, vagy az ellen­ség táborába kerül? Időszerű lenne, ha a zagyvapálfalva-bányatelepi pártszer­vezet az ifjúsági zenekarra is nagyobb gondot fordítana és a többi szervezetek­kel együtt politikai és szakmai képzést nyújtana nekik. Új lucernaszárítási mód Kund Ede műegyetemi tanár, li­­cernaszárításnál új módot alkalma­zott. A módszer lényege, hogy a ka­szálás után a lucernát gereblyével 30—50 centiméter átmérőjű, laza hengerekbe sodor­ják. A száradó takar­mány két nap alatt megüllepszik, a sodratok elvesztik hengeres alakju­kat. Ekkor gereblyével, vagy villá­val tovább gördítve megforgatjuk, ez­zel visszanyeri hengeres alakját a lu­cerna, a henger szikkadt talajra ke­rül és azzal is csak kis felületen érintkezik. Nagyobb eső­ után több­ször kell a takarmányt átforgatni, hogy hengeres alakját visszanyerje és ismét kis felületen érintkezzék az idő­közben megszikkadt­­­ talajjal. A hen­gerek az egész szárítási folyamat alatt egészben maradnak, egészben emelik azokat a szállítóeszközökre. Az így szárított lucerna vagy balta­cím-széna megtartja leveleit, eredeti zöld színét, és megőrzi tápértékéne­k nagy részét. Azáltal, hogy a levélpe­­gés a minimumra csökken, a széna mennyisége is több. De a következő kaszálás eredménye is nagyobb, mert a lucerna fejlődésére igen ked­­vező, ha kaszálás után azonnal ge­reblyézik, ezenkívül a száradó ter­mény kisebb felületen borítja a tá­­lét s így nem nyomja el a sarjadó lucernát. A száradás időtartama­­ rövidebb, mintha a megszokott mó­don, szétterítve száradna a széna. A leggyorsabb a száradás akkor, ha a kaszálás után két,három óra múlva végzik el a hengerbesodrást. A rövi­debb száradási időtartam miatt, kisebb a kedvezőtlen időjárásé­rl járó kockázat is. Az új szárítási eljárással nyert jobb és több széna a lucernaterm­e­­lést lényegesen jövedelmezőbbé teszi. Vörös vi­­ntosfjalom indul a földm­üvesss őrölhessetek­ben Megyénk földművesszövetkezetei már sok szép eredményt értek el, de még igen sok a tennivaló. Ennek érde­kében merész kezdeményezés indult el április hó 24-én. Földművesszövetkeze­­teinkben is megindult a Vorosin-moz­­galom­, amely négy szempontot tart szem előtt: a tervszerű munka elvég­zése, a rend és a tisztaság kellő alkal­mazása, a munka jó megszervezése és a politikai, szakmai továbbképzés. A Vorosin-mozgalomban résztvevő földművesszövetkezeti alkalmazottak, s borkezelők, tejkezelők és a termésfelvá­sárlók, az egyes főszempontokat fel­bontják a munkakörökben megfelelő részfeladatokra és külön-külön meg­jelölik azt, hogy abban a pontban mi volt az eddigi helyzet és hogyan kíván­nak ezen segíteni és milyen eredménye­ket akarnak elérni a mozgalom keretén belül. A Szövetkezetek Országos Szövet­sége a Vorosin-mozgalomban kivá­r eredményt elérő földművesszövetkezeti alkalmazottakat elismerésképpen érté­kes díjakkal jutalmaz. Erre a célra 10 ezer forintot irányzott elő A Vorosin-mozgalomhoz való csatl­a­­kozás döntően hozzájárul ahhoz, hogy a földművesszövetkezeti alkalmazotta­k tervszerűen dolgozzanak, rend és tisz­taság legyen a munkahelyen, a politikai és szakmai továbbképzéssel teremtsé­k meg az előfeltételét a szocialista munk­a­­versenynek. Ez azért vált szükségessé, mert egyes szövetkezetünkben helytelen és főleg egészségtelen volt az áru­­rendezés­. Az élelmiszer mellett ott volt a kocsikenőcs is. Számtalan szövetkezetünk olyan árukat ren­delt, amire nem volt szüksége a falu dolgozó parasztságának és így nagyban csökkent a szövetkező áruforgalma. tOJW) június % A bürokrácia a munkaverseny akadályozója Sztálin elvtárs írja: „A szocialista munkaverseny feladata, hogy szét­­tépje a bürokratikus képekeket, hogy széles teret nyisson a dolgozók kezdeményezésének, hogy felszínre h­ozza azokat az óriási­­ erőtartalé­kokat amelyek a szocializmus mé­lyén fekszenek [UNK][’ Nem­ lehet egymással összeegyez­tetni a versenymozgam­a­t és bü­rokráciát. Nem tehet f­árad­almi, nem lehet haladó az, ami m­­­unkra­­tkus. Megyénkben is bár a munka­­versenynek szép eredményei vannak és széles tömegeket mozgósít, azonban igazán széles tomcsmozga­­lom­m­á a bürokratik­us sz­ívezés miatt nem tud kifejlőd­­ni­ A bü­rokr­ácia egyik általános megnyilvá­nulása, amikor a munkaversenyt íróasztal mellől próbálják irányí­tani. Tízszer is összehívnak c-’íy ér­tekezletet, ahelyett, hogy­­­ helyszí­nen adnának segítséget. A termelési bizottságok egynéhány üzemtől el­tekintve, általában nem működnek, semmiféle aktív tevékenységet nem folytatnak. A termelési értekezletek megszervezésében a szakszervezeti bizalmiak egyáltalán nem működ­nek közre. A munkaverseny meg­szervezésénél a legtöbb h;l­en a termelési felelős teljesen egyedül halm­zik, ami rá is nyomja bélye­gét az egész munkájára. Megyénk üzemeiben ezen a vo­nalon alacsony az ideológiai szín­vonal, nem ismerik a verseny szer­vezésével kapcsolatos kérdéseket. Lebecsülik a tömegekkel való kapcsolat fontosságát és a dolgo­zóktól elszakadva szervezik a ver­senyt. Ezt bizonyítja, hogy a ter­melési értekezleteken kevés volt a felajánlás és az sem volt elég kon­krét, mert nem tűztek megfelelő célokat a dolgozók elé. Számos üzemben található versenyiroda, ahol 3—4 munkatárs dolgozik a ter­melési felelős mellett és a sok akta mögött valósággal elvesznek, nem ismerik fel a verseny és a termelés emelésének politikai jelentőségét A bürokrácia egész szorosan kap­csolódik a szindikalizmushoz, a Párttól való elszakadáshoz, ami ma­gával hozza az éberség hiányát is- Az így kialakult szakszervezeti bü­rokrácia elveszi a dolgozók munka­kedvét és lendületét, gátlójává vá­lik a tömegek kezdeményezésének és fejlődésének. Megállapíthatjuk tehát, hogy a bürokratikus veerseny­­szervezés az ellenség módszere. A bürokrácia megszüntetésére fel­adatul áll előttünk az elméleti szín­vonal emelése, az elmélet és a gya­korlat összekapcsolása. A szakszer­vezeteknek több figyelmet kell for­­dítani aktívái felé, az üzemi ver­senyirodák felszámolásával pedig megszüntetni a bürokrácia meleg­ágyát. Nem elég csak foglalkozni a bürokráciával, hanem harcolni is kell minden megnyilvánulása ellen. Le kell leplezni azokat, akik tudato­san vagy tudat nélkül a bürokrácia malmára hajtják a vizet. A kritika és önkritika fegyverének helyes al­kalmazásával tudjuk csak kiküszö­bölni azokat a hibákat, amelyek a bürokráciából származnak. Mindezek a feladatok elvégzése nem lehet kampányszerű- Állandó­nak és erőteljesnek kell lennie a bürokrácia elleni harcnak, hogy ez­zel a dolgozók között meglévő kez­deményezést felkaroljuk és a ver­senyt valóban a szocializmus építé­sének kommunista módszerévé tegyük. Kristóf Ern5, SZOT megyei termelési felelős. K­iosztották a sztahanovista okleveleket A salgótarjáni üveggyárban hat nagyszerű dolgozó érdemelte ki a büszke sztahanovista címet. Szura Endre ballonfúvó és segédje Szent­­györgyi József elvtársak 150 száza­lékra teljesítették első negyedévi tervüket. Gyarmati Lajos két újításá­val — évi megtakarítás 5580 forint — 202 százalékra teljesítette első háromhavi tervét. Varga Lajosné elvtársnő, élmunkán kötözönó 160 százalékkal, Schrenk Ferenc­né pat­­tantó 154 százalékkal, Jancsó Jánosné 150 százalékkal érdemelte ki a büszke sztahanovista címet. Az acélárugyárban­­ öten kapták meg a szép kivitelű sztahánovista ok­levelet. Miklós Mihály hengerész 234 százalékra, Stadler Géza hengerész 226 százalékra, Tomics János drót­húzó 194 százalékra, Fridrich István kapakovács 161 százalékra, Diósi Ist­ván villacsiszoló 174 százalékra telje­sítette első háromhavi átlagát. A vízválasztói szilícium-gyárban Vas Leó elvtárs tisztító munkás lett sztahánovista 245 százalékos három­­hónapi átlagával. A második negyedévben a jelek szerint nehezebb lesz a sztahánovista cím elnyerése. A második negyedévi tervét már számtalan dolgozó befe­jezte, sőt, sokan már az elsőévi tervük befejezése előtt állnak. Az acélgyárban Balogh István II. május 24-én, már november havi tervét, Oravecz Lajos dróthúzó, szeptember 15-i tervét, Józsa Boldizsár pácoló, július 28-i tervét, Angyal József 1. he­gyező július 6-i tervét teljesítette. Gátibánya és Mizserfa párosversenyének eredménye ötéves tervünk első negyedévi ter­vének sikeres befejezése, illetve túl­tel­jesítése után — második negyed­évi tervünk sikeres befejezése érde­kében — újabb formája bontakozott ki a szocialista munkaversenynek: a párosverseny. Megyénk üzemei kö­­zül is csaknem valamennyi bánya­üzem városversenyben áll. A verseny­kihívások során a mátranováki Gáti­­bánya a mizserfai bányaüzemet hívta versenyre. Az első negyed­év sikeres befeje­zése után a Gátibánya dolgozói fo­tózott munkához fogtak, — és be­­bizonyították, —, hogy sikerük nem véletlen műve. Nem ez a helyzet a mizserfaiaknál. Ezt igazolja a párosverseny áprilisi kiértékelése is. Amíg a Gátibánya dolgozói a termelési előirányzatot 17 százalékkal, az egy főre eső termelési előirányzatot 9 százalékkal teljesítet­ték túl, a termelési költséget 3 szá­zalékkal, a szén palatartalmát 1,S százalékkal csökkentették, addig a mizserfaiak megelégedtek az első ne­gyedévi tervük sikeres befejezésével. Vlost aztán már pihenhetünk — gon­dolták. Tervüket csak 95% -ban teljesí­­tették. A termelési költséget a meg­engedettnél 22.5 százalékkal „túl­szárnyalták". Míg a szén palatartal­mát „mindössze" 0.8 százalékkal si­került fokozniuk, íme: így fest ott a helyzet, ahol párosversenyben dol­goznak és így fest ott, ahol „ver­senyben állnak". Meg kell szívlelniük a mizserfai bányász dolgozóknak a pá­­rosverseny jelentőségét A mizserfai bányász elvtársak épp oly nagyszerű katonái munkásosztályunknak, mint amilyenek a Gáti bánya dolgozói csak egy kicsit megszédültek a sike­rektől. De nem lehet kétséges, hogy kiküszöbölik az áprilisi csorbát. Parasztfiatalok az új ifjúsági szervezetért Az elmúlt héten megyénk új gépál­lomásának, a karancskeszi­i gépállomás ifivezető mezőgazdásza, Csetnek­ Ernő, munkaversenyre hívta ki megyénk va­lamennyi gépállomásának vezető és körzeti mezőgazdászát. Versenypont­jai a következők: Vállalja, hogy a körzetéhez tartozó termelőcsoportok tagjait június 18-ra megtanítja munkaegység-számításra; a körzetben lévő dolgozó parasztság számára két­ szakelőadást tart; a gép­állomás dolgozóit mezőgazdaságilag ki­oktatja és minden héten két szakelő­adást tart; a jelentéseket pontosan, a határidős jelentéseket határidő előtt leadja; a gépállomás körzetéről június 3-ig pontos és áttekinthető térképet készít. Az ifjúsági egyesítő kongresszusra a kecskédpusztai „Dózsa" tszcs ifjú­munkás tagjai vállalják, hogy burgonyá­ban az egészséges töveket kijelölik és a legfejlettebb töveket hagyják vető­­burgonyának. Ugyancsak eltávolítják a burgonyatábláról a beteg töveket Rigó János ifjúmunkás állatgondozó vállalta, hogy a kezelése alatt lévő 10 darab növendék üszőt, amely most da­rabonként 150—200 kilogramm átlag­­súlyú, szakszerű gondozással és he­lyes takarmányozással folyó év végéig darabonként átlagsúlyban 300—350 kilogrammra emeli.

Next