Szabad Nógrád, 1950. szeptember (6. évfolyam, 35-39. szám)

1950-09-02 / 35. szám

SZABAD NÖGRÁD tehet , úgy fognak sújtani adóval, mint ahogy engem. Hát én megvallom őszintén, hogy nem a kutakra hallgattam, hanem a kommunistákra, mert tudom, hogy amit Pártunk megígér, azt minden esetben meg is valósítja. A felszólalások egész sora után követekezett a vezetőségválasztás, ahol a 24 főből álló tagság Szalai elvtársat, a Szovjetunióban járt parasztküldöttség egyik tagját választotta meg lelkes tapsvihar közepette a csoport elnökévé. A gyűlés befejezése után a fiatal „Zöja“-tszcs tagjai csoportokba verődve tárgyalták a termelőcsoport kérdését, amelybe bele-bele kapcsolódtak a még egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok, akik érdeklődve figyelték a termelőszövetkezetekről beszélgető csoportokat. A megye számtalan községében nagygyűlést tartottak a dolgozó parasztok, mely gyűlések előadásait a Szovjetunióban kintjárt parasztküldöttség megyei tagjai tartották meg- Cserhátsurányban is ilyen gyűlésre gyűltek össze úgy 4 óra tájban a fehéringies kis úttörőik, ünneplőbe öltözött dolgozó parasztok, hogy meghallgassák Szalai József elvtárs beszámolóját a Szovjetunióban szerzett tapasztalatokról. Szalai elvtárs a felejthetetlen boldog emlékeket beszéli el. Majd rátér a Barett-kolhoz életének és munkájának ismertetésére. Ez a kolhoz is kisebb-nagyobb nehézségekkel találta magát szemben az új úton való haladás napjaiban. Kevésnek bizonyult a kolhoztagok száma. Új tagokkal kellett nekik is megerősíteni a kolhozt. Szívós, kemény, meggyőző agitációjukkal 220 tagra emelték csoportuk létszámát. Nagyobb csoportlétszámmal kiváló eredményt értek el. Ezt látva a falubeliek, az egész falu parasztsága belépett a csoportba. — Ez igen — mondja csodállkozóan Merta János a verítéket törölgetve homlokáról, mert hisz a nap bőven ostromolta sugaraival a gyűlésen résztvevőket. Amikor Szalai elvtárs a további beszédében elmondotta azt, hogy az egész falu parasztságának a kolhozba való belépése önkéntes jelentkezés alapján történt, a dolgozókon meg lehetett látni azt, hogy valami elhatározásra készteti őket. Szalai elvtárs beszéde után Reskai éltárs teszi le a garast és nyuialftn feltárja azokat a hiányosságokat, amelyek késleltetik,sőt akadályozzák a cserhátsurányi termelőcsoport megalakulását.• Amióta mi is foglalkozunk a termelőcsoport megalakításának a kérdésével, harcba indult a kutak is, hogy megakadályozza célunk véghezvitelét. Eszeveszettül agitált, hogy ne lépjünk be a termelőcsoportba, mert újból szolgasorsra jutunk, meg hogy a testvérek sem tudnak megegyezni, hát mi tesz akkor, ha két idegen összekerül? Illy agitálnak a kulákok ellenünk. Ezeket nekünk le kell lepleznünk, ártalmatlanná kell tenni, — fejezte be Reskai elvtárs. A tömeg között ittott lesütött szemeket lehet látni, akik érzik azt, hogy ők is az ellenséget segítették akkor, amikor a társasgazdálkodást „szolgasorsnak“ vélték A gyűlés után a földművesszövetkezet felé tartottak a dolgozó parasztok. Amikor odaértek Merta János példát mutatva a többi paraszttársa előtt, aláírta a belépési nyilatkozatot. Példáját Juhász Pál kisbíró is követte. A többi dolgozó paraszt csoportokba verődve egymás között vitatta meg a gyűlés beszédét és azt, hogy belépjenek-e a csoportba. Ugyancsak Endrefalvén és őrhalom községben Cinege éh társ, a Szovjetunióból hazatért küldött, beszámolója váltott ki jó hatást a gyűlést hallgató 500—600 főnyi dolgozó parasztságból. Az őrhalmi gyűlésre bejöttek az újonnan megalakult balassagyarmati tszcs dolgozói is, akik feldíszített lovasszekereken vonultak fel a gyűlés színhelyére. Éltették Rákosi elvtársat, a Pártot, a fejlődő tsz-cs-mozgalmat és a Szovjetuniót. Ez a csoport Balassagyarmaton felvonulást rendezett az este és forradalmi dalokat énekelve adták tudtára Balassagyarmat dolgozóinak, hogy ők is ráléptek a szocialista gazdálkodás útjára. Tolmácson Minszki Pál elvtárs. Sámsonházán Bagyinszki Mária tartott 200 főnyi dolgozó paraszt előtt beszámolót a Szovjetunióbeli tanulmányútjáról. Az eredmények mellett feltétlen meg kell említenünk a fennálló hibákat, a termelőszövetkezeti mozgalmunk erőteljesebb fejlődése érdekében. A pártszervezeteink, különösen a pásztói járásban, nem fordítanak kellő fontosságot a tszcs fejlesztésére. Sok helyen a járás területén még mindig általánosságban folyik az agitáció. Általánosságban beszélnek a szövetkezeti gazdálkodás előnyéről, ahelyett, hogy az idei rendkívüli nagy terméseredményekről beszélnének elsősorban. Számtalan helyen nem leplezik le kellő időben a kulákság aljas támadását, mint például az ipolytaxnóci termelőcsoportnál, ahol az ellenség arra törekszik, hogy lebeszélje a csoportba való beállásról a dolgozó parasztokat. De általános és súlyos hiba az is, amit Cered község pártszervezete vitt ki köztudatba, hogy a csoportba csak kommunista tagok léphetnek be. Persze ez nagy kihatással volt a ceredi dolgozó parasztság körében, akik csoportostól szaladtak a Pártba tagfelvételüket kérve, mert hisz őket már nem lehet semmivel sem visszatartani a csoportba való belépéstől. Ez a fogyatékosság úgy jöhetett létre, hogy a pártszervezet baloldali elhajlásba esett, amely nagyban hátráltatta a cerebitizes előkészítőbizottság taggyarapodását. Pártszervezeteink és termelőcsoportjaink vegyenek irányt a hibák minél hamarabbi kiküszöbölésére, mert további sikereink termelőszövetkezeteink, erőteljes továbbfejlesztésének az a feltétele, hogy menetközben javítsuk ki sürgősen a felvilágosító munka terén mutatkozó hibákat és hiányosságokat. Tovább folytatjuk a felvilágosító munkát az új tagokért A fiadalom! Április 4. termelőszövetkezeti csoportot 1950. év tavaszán alakítottuk meg 19 családdal, amely 33 tagot számlált akkor. Kezdetben nagy nehézségek árán, de próbálgattuk a közös gazdálkodást, látva a palotási Palóc termelőszövetkezeti csömört jó eredményeit és jó munkáját. Látva ezt, nagy lendülettel, a népnevelők bevonásával hozzáfogtunk az agitációs felvilágosító munkához, amelynek eredménye az lett, hogy augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepére a tagságot 34 családra (64 tagra) fejlesztettük fel. Gerő Ernő, elvtársnak Budapesten, az elmúlt napokban elhangzott beszédéből tanulva, a nép-, nevelő felvilágosító, tagbeszervezési munkát tovább folytattuk, aminek eredményeként ismét 4 családot (7 taggal)beszerveztünk. Látva a nagy Szovjetunió fejlett mezőgazdaságát, ahol nincsenek kis nadrágszíj-parcellák, amellyel semmiféle egyéni gazdálkodás a versenyt nem veheti fel, látva azt, hogy a nagy Szovjetunióban, a világ legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező országában a mezőgazdasági munkák 80 százalékát gépekkel végzik, amit a mi kis egyéni gazdálkodású parcelláinkon végrehajtani nem lehet, csak úgy, ha közösen megvalósítjuk a kollektív gazdálkodást kis parcelláink összevonásával. Ez lehetővé teszi a mezőgazdasági gépek helyes és korszerű kihasználását, amelyen keresztül megvédjük dolgozó parasztságunk egészségét, nem úgy, mint a régi mezőgazdaságunk rendszerében, amikor is a dolgozó parasztság az erős fizikai munka folytán idő előtt munkaképtelenné, nyomorékká vált. A mezőgazdasági gépek bevonásával könnyebben, többet, jobbat és olcsóbbat tudunk termelni, amin keresztül minden dolgozónak biztosítva van az elvégzett munkája után az őt jogosan megillető életszínvonal. Tagbeszervezési munkánk alkalmával igen eredményesen használtuk fel a Szovjetunióban járt parasztküldöttek beszámolóit és a már működő termelőszövetkezeti csoportok, igen szép eredményeit. Az elkövetkezendőkben célul tűzzük ki, hogy tovább folytatjuk felvilágosító és tagbeszervezési m munkánkat, a még ingadozókat is . .meggyőzzük és segítünk nekik a termelőszövetkezeti csoportba való belépésben. Ezen hatalmas felvilágosító és tagbeszervezési munkánkat Pártunk útmutatása szerint, a helyi népi szervek bekapcsolásával végeztük és folytatjuk az elkövetkezendő időben. Most, hogy ráléptünk a szocialista mezőgazdaság útjára, köszönetet kell, hogy mondjunk Pártunknak, annak nagy vezérének, Rákosi Mátyás elvtársnak, hogy megmutatta a helyes utat, azt az utat, amely minden dolgozó paraszt boldogulásához vezet Tóth József a héhalmi „Április 4“ tszcs tagja. KEZDŐDIK A TANÉV! Új iskolák, [flktis készülődvs s~fjffcm/*■*#• írp Az általános iskolákban és a középiskolában megkezdődik a komoly, egészéves munka. A városi iskolákban szeptember 2-án, a falusi iskolákban szeptember 3-án lesz az ünnepélyes tanévnyitás. A komoly munka a városi és a falusi iskolákban szeptember 4-én kezdődik, amikor a Magyar Rádió üdvözli a pajtásokat az új tanév küszöbén. Mint már annyiszor ez év szeptemberében újra megkezdődik a vidám nyári táborozás után az iskolai munka. Ez a tanév azonban nagyban különbözik az eddigiektől. Nemcsak azért, hogy a tankönyv-szabotázs leleplezése után már jó előre gondoskodtunk a nívós, könnyen érthető tankönyvek biztosításáról, hanem azért — bár talán ez a legdöntőbb —, hogy a munkások és parasztok gyermekeinek száma a középiskolákban jelentősen megnövekedett, 81 százalékra emelkedett. Az ifjú nemzedék nevelői, a pedagógusok a nyári vakáció alatt alaposan felkészültek az előttük álló nagy munkára. 61 falusi pedagógus kéthetes bentlakásos tanfolyamon vett részt, ahol szakmai és ideológiai oktatásban részesült. Óriási jelentőséggel bír az 50 új nevelő munkábaállítása is, akik ez évben kezdik meg munkájukat Az 50 új nevelő munkába állításával a megye csaknem valamennyi kislétszámú iskolája két tanerős lett De más változásokat is hozott az új tanév: elsőízben nyílik meg Salgótarjánban műszaki szakiskola. Már az első tanévben óriási a jelentkezők száma. A három elsőosztályos gépipari szakra a jelentkezők száma meghaladja a 130-at. Pásztón egyéves irodai szakiskola nyílik, ahol irodai szakembereket, gyors- és gépírókat képeznek. Zagyvapálfalván modern, nyolctantermes, Narancslejtősön egytantermes új iskola nyílik, ahol már az ősz folyamán megkezdődik a munka.— Orom ma tanulónak lenni. Egészséges, szellős, jól felszerelt iskolákban tanulni, dolgozni azért, hogy jól képzett, általános műveltséggel bíró szakemberekké legyenek. Fokozatosan kibővítik az iskolák kísérleti felszerelését, és rádiókkal látják el megyénk legnagyobb iskoláit. Már ez évben 61 általános iskola rendelkezik rádióval és ezt fokozatosan bekapcsolják az iskola munkájába Népköztársaságunk Alkotmánya kötelezővé teszi a nyolcosztályos általános iskola elvégzését, sőt nemcsak hogy biztosítja a dolgozók gyermekeinek tanulását, hanem még anyagiakkal is segíti, serkenti mind jobb és jobb munkára. Az elkövetkezendő tanévben még fokozottabb mértékben kiterjesztik az ösztöndíj-hálózatot. Az iskolák legjobban tanuló diákjai és a rászorultak között többezer forintot osztanak ki. De kiterjesztik a kollégiumi hálózatot is, kettőszázhatvankilenc vidéki fiú és leány számára biztosítanak kollégiumi elhelyezést. A salgótarjáni Dózsa György úti (Acélgyári) állami általános iskola az 1950—51. tanévben megnyitja a dolgozók általános iskolai tanfolyamát. Az általános iskola felső tagozatát elvégezhetik mindazok a dolgozók, akik a 16. életévüket betöltötték és legalább az elemi iskola IV. osztályát elvégezték. A felszabadult Vietnam öt éve Vietnam szeptember másodikán ünnepli a demokratikus köztársaság kikiáltásának ötödik évfordulóját. A második világháború folyamán a japán imperialisták megszállták egész Indo-Kína területét. Vietnam, Laosz és Kambodzsa népe ekkor már csaknem egy évszázadon keresztül sínylődött a francia imperialisták gyarmati igájában. Vietnam akkor szabadult fel, amidőn a hős Szovjetunió fegyveres erői szétzúzták a japán militarizmus erőit, és 1945 augusztus 8-án a Szovjetunió csapatainak sikerei nyomán Vietnamban kitört a fegyveres felkelés. A győzelmes harc 1945 szeptember 2-án a vietnami Demokratkkus Köztársaság kikiáltásához vezetett. 1946 novemberében a nemzetgyűlés elfogadta Vietnam új alkotmányát, mely minden vietnami polgár számára biztosította az alapvető demokratikus jogokat és a törvény erejével szilárdította meg a nép hatalmát. Ho Si Minh kormányának első feladata volt a földkérdés rendezése. A francia földesurak és a nemzet árulóinak birtokait a nincstelenek és törpebirtokosok kezébe adták, így Vietnam hősies népe győzelmet aratott az éhínség felett és a súlyos gyarmati háború az imperialista blokád ellenére is biztosította az ország élelmiszerellátását. Ho Si Minh kormánya egyidejűleg megteremtette a köztársaság politikai és gazdasági függetlenségének alapját, a nemzeti ipart A kormány nagy gondot fordított a dolgozók szociális körülményeinek megjavítására. Megvalósították és törvényben rögzítették a dolgozók munkához való jogát, üdüléshez való jogát és hatalmas ütemben emelkedett a dolgozók életszínvonala. 1950 szeptember 9. Már most készüljünk fel az őszi mezőgazdasági munkákra Mindenki előtt közismert, hogy az elmúlt gazdasági esztendő megyei viszonylatban elég jó termést adott. Kenyérgabonából megyei átlagban jó termésünk volt, a tavasziak már kevésbbé sikerültek, miután a májusi szárazság a tavaszi vetésű növények rendes kifejlődését nem tette lehetővé. Bár itt is meg kell állapítani, hogy azok a dolgozó parasztok, akik megfogadták, és követték a minisztertanácsi határozatban foglaltakat és idejében vetették el a tavaszi vetésű növényeket is, azoknak még aránylag az időjárás mostohaságához képest a tavasziakban is jó termésük volt. Ha azonban a tavaszi gazdasági esztendőt végiggondoljuk, úgy meg kell állapítanunk, hogy voltak a tavalyi év mezőgazdasági munkáiban súlyos hibák és lemaradások is. Ezeket az idei gazdasági évben ki kell javítani, s mindent el kell követni annak érdekében, hogy a jövő évre még jobb termésíink legyen, s így a dolgozó népnek még nagyobb kenyere legyen. Az elrrtott gazdasági év termésének kiértékelésénél megállapítható volt az is, hogy a szocialista szektor eredménye, tehát az állami gazdaságok és a termelőszövetkezeti csoportok eredményei messze felülmúlják a dolgozó parasztság termésátlagait. Éppen ezért az idei évben fokozottabban irányt kell venni arra, hogy a dolgozó parasztság is kövesse az állami gazdaságok és a termelőszövetkezeti csoportok jó munkáját, figyelje a dolgozó parasztság, hogy a szocialista szektor az egyes mezőgazdasági munkafeladatokat mikor és milyen módszerrel hajtja végre, s annak nyomaiban a jó példát követve, igyekezzék a munkáját megjavítani. Éppen ezért már most készüljünk fel a küszöbön álló őszi mezőgazdasági munkákra, s tárgyaljuk meg már most a legfontosabb feladatokat. Az idei nyáron a tarlóhántást elvégeztük. ugyan, de, sajnos, a megyében sokhelyütt megkésve, s így a tarlóhántással sem értük el azt a kitűzött célt, amit azzal elérni szerettünk volna. Ugyanis a gyommagvak legnagyobb része, miután késve végeztünk a tarlóhántással és így nem volt a talajban elegendő, nedvesség ahhoz, hogy a gyommagvak kicsirázhassanak, így azok nagyobbrészt éppen benne vannak a földben és, számítanunk kell: azzal már most, hogy a jövő évben sok lesz a gyom és a gaz a szántóföldeken. De nem sikerült jól elvégezni augusztus második felében esedékes keverőszántást sem úgy, ahogyan azt szerettük volna. A keverőszántással ugyanis az a célunk, hogy az egész felső megművelt talajréteget szántással megkeverjük, de úgy, hogy utána a talaj morzsalékos legyen és a vetésig beeredjen. Köztudomású, hogy a keverőszántás a legkényesebb és a legnehezebb talajmunka még jó időjárás esetén is. Az idei nagy szárazság, különösen a mostani augusztusi, nem tette lehetővé a keverőszántások jó elvégzését, amivel már most számolnunk kell. Számolni kell pedig úgy, hogy a keverőszántásokat rosszul is tudtuk elvégezni, miután az a száraz időjárásban hantosra sikerült, további céltudatos talajmunkával igyekeztünk azt megjavítani. Éppen ezért a hantos keverőszántásokat mihelyt egy jó eső jön, rögtön, hengerrel vagy nehezékkel ellátott fogaskoronával dolgozzuk meg úgy, hogy a hantok elaprózódjanak. Ha a tábla fekvése lehetővé teszi, akkor lehetőleg a szántás irányára keresztben végezzük el a talajmunkát. Ha azonban huzamosabb ideig nem jön eső, akkor sem nézhetjük tétlenül hétszámra a hantos földjeinket. A nap melege a hantokat szétégeti, úgy, hogy a rögök a felületen megrepedeznek, s amikor ez a kedvező állapot a talajban bekövetkezik, boronával vagy hengerrel, aszerint, hogy melyikkel hudunk jobb munkát végezni, igyekezzünk a rögöket szétdolgozni Az őszi mezőgadasági munkák biztosításának egy másik alapvető kelléke a jó vetőmag A jó vetőmag jelentősége a termések fokozásában közismert. Csak akkor várhatunk jó térmást, ha a mag fejlett, megfelelő hektólitersúlyú fajta, azonos, csirázóképes, fajtiszta. Különösen az utóbbi terén mutatkozik a megyében sok tennivaló. Köztudomású, hogy vetőmagjaink legnagyobb része, különösen a búzánál, nem fajtiszta, sőt igen erősen rozzsal kevert, úgy, hogy nagyon sok búzából a rozs csaknem a felét tette már ki az idei esztendőben is. Ezeknek a rozsos búzáknak a kicserélését minden körülmények között végre kell hajtani. A vetőmag kicserélése rendeleti úton is biztosított, így tehát senki sem védekezhetik azzal, hogy nem volt lehetősége a vetőmagját kicserélni. Szokvány minőségű búzát lehet kapni a földművesszövetkezeteknél csere ellenében. Ezenkívül nemesített, fajtiszta vetőmagot is kapnak a községek, amelyek mennyisége már a községekkel közölve lett Az őszi vetési munkákra való felkészülés terén talán még az eddig tárgyaltaknál is fontosabb kérdés a dolgozó parasztság kezén levő és idegen kultúrnövények magjával, gyommaggal kevert gabona vetőmaggá való előkészítése, azaz kitisztítása, mert ahogyan az a gabona a cséplőgépből lejött, felhasználni nem lehet. De azzal, hogy jól megtisztítottuk a vetőmagot, még nem tettünk mindennek eleget. Köztudomású, hogy országos viszonylatban, de nálunk a megyében is, a gabonabetegségek közül az üszög-félék okozzák a legnagyobb kárt. Az elmúlt gazdasági évben a lábon álló és az elcsépelt búzában számos községben jelentékeny mennyiségű, üszöggel fertőzött gabonát találtunk. Ez nem csupán veszteség volt a nemzetgazdaság számára, azért, mert az üszöggel fertőzött gabona emberi, táplálkozásra alkalmatlan, hanem talán még ennél is nagyobb az a kár, amelyet az ilyen üszkös gabona a cséplőgépek megfertőzésével, a betegség terjesztésével az egészséges gabonában okoz.Dolgozó parasztságunk nagy része eddig nem hajtotta végre a csávázást, vagy legalább is nem helyesen végezte, s így természetes, hogy az utóbbi munkája is az üszöggel való védekezést illetőleg a semmivel volt egyetérő. Ezen hibát a jövőben ki kell küszöbölni és arra kell irányt venni, hogy ne csak tökéletesen kitisztított vetőmagunk legyen, hanem legyen az helyesen meg is csávázva. Vagyis azt kell elérnünk, hogy tisztítatlan, csávázatlan búza az idei évben egy szem se kerüljön a földbe. Helyes munkaszervezéssel biztosítani kell azt is, hogy az őszi vetésű növények természetüknek megfelelően mielőbb, de legkésőbb a minisztertanácsi határozatban foglalt határidőre jó munkában elvetésre kerüljenek- így az őszi árpát, az állami gazdaságik szeptember 15, a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok szeptember 20, az egyénileg gazdálkodók pedig szeptember 30-ig, a rozs vetését az állami gazdaságok október 1, a termelőszövetkezeti csoportok október 10, az egyénileg gazdálkodók pedig október 15-ig, az őszi búza vetését az állami gazdaságok oktber 20, a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok és egyéni gazdálkodók október 31. napjáig a községekre megállapított ütemterv szerint elvégezzék. Biztosítani kell minden községben az őszi mezőgazdasági munkák helyes megszervezését, biztosítani kell azt hogy vetésre kát, holdanként búzából, legalább 100 kilogramm tisztított és helyesen csávázott, rozsból és őszi árpából pedig legalább 90 kilogramm tisztított vetőmagot használjunk. A megye dolgozó parasztsága a betakarítási munkálatoknál megmutatta, hogy jó munkát végzett és nem ült fel az ellenségnek a demokrácia rendje és törvényei ellen, izgató kukkoknak, akinek nem érdeke, hogy a dolgozó népnek ebben az országban kenyere legyen. Mutassa meg a megye dolgozó parasztsága most is, hogy szívén viseli népi demokratikus országunk sorsát, mindnyájunk jólétének emelését. Fogjon tehát neki mindenki az őszi munkának időben és jó elvégzését szem előtt tartva, hogy minden hold jó munkája, idejében végzett szántás és vetés, újabb ütés az ellenségre, újabb ütés az imperialistákra, a háborús, gyujtogatokra.