Szabad Nógrád, 1950. szeptember (6. évfolyam, 35-39. szám)

1950-09-02 / 35. szám

SZABAD NÖGRÁD tehet , úgy fognak sújtani adóval, mint ahogy engem. Hát én megvallom őszintén, hogy nem a kutakra hallgat­tam, hanem a kommunistákra, mert tudom, hogy amit Pártunk megígér, azt minden esetben meg is valósítja. A felszólalások egész sora után kö­­vetekezett a vezetőségválasztás, ahol a 24 főből álló tagság Szalai elvtársat, a Szovjetunióban járt parasztküldöttség egyik tag­ját választotta meg lelkes taps­vihar közepette a csoport elnö­kévé. A gyűlés befejezése után a fiatal „Zöja“-tszcs tagjai csoportokba ve­rődve tárgyalták a termelőcsoport kér­dését, amelybe bele-bele kapcsolódtak a még egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok, akik érdeklődve fi­gyelték a termelőszövetkezetekről be­szélgető csoportokat. A­­ megye számtalan községében nagygyűlést tartottak a dolgozó pa­rasztok, mely gyűlések előadásait a Szovjetunióban kintjárt parasztkül­­döttség megyei tagjai tartották meg- Cserhátsurányban is ilyen gyű­lésre gyűltek össze úgy 4 óra tájban a fehéringies kis úttörőik, ünneplőbe öltözött dolgozó parasztok, hogy meg­hallgassák Szalai József elvtárs be­számolóját a Szovjetunióban szerzett tapasztalatokról. Szalai elvtárs a fe­­lejthetetlen boldog emlékeket beszéli el. Majd rátér a Barett-kolhoz életének és munkájának ismertetésére. Ez a kolhoz is kisebb-nagyobb nehézségek­kel találta magát szemben az új úton való haladás napjaiban. Kevésnek bi­zonyult a kolhoztagok száma. Új tagokkal kellett nekik is meg­erősíteni a kolhozt. Szívós, ke­mény, meggyőző agitáció­jukkal 220 tagra emelték csoportuk lét­számát. Nagyobb csopor­tlétsz­á­mmal kiváló eredményt értek el. Ezt látva a falu­beliek, az egész falu parasztsága be­lépett a csoportba. — Ez igen — mondja csodállkozóan Merta János a verítéket törölgetve homlokáról, mert hisz a nap bőven ostromolta sugaraival a gyűlésen részt­vevőket. Amikor Szalai elvtárs a további beszédében elmondotta azt, hogy az egész falu paraszt­ságának a kolhozba való belé­pése önkéntes jelentkezés alapján történt, a dolgozókon meg lehetett látni azt, hogy valami elhatározásra készteti őket. Szalai elvtárs beszéde után Res­­kai él­társ­ teszi le a garast és nyuialftn feltárja azokat a hiányosságokat, ame­lyek késleltetik,­­sőt akadályozzák a cserhátsurányi termelőcsoport meg­alakulását.­­• Amióta mi is foglalkozunk a ter­melőcsoport megalakításának a kérdé­sével, harcba indult a kutak is, hogy megakadályozza célunk véghezvitelét. Eszeveszettül agitált, hogy ne lépjünk be a termelőcsoportba, mert újból szolgasorsra jutunk, meg hogy a test­vérek sem tudnak megegyezni, hát mi tesz akkor, ha két idegen összekerül? Illy agitálnak a kulákok ellenünk. Ezeket nekünk le kell lepleznünk, ár­talmatlanná kell tenni, — fejezte be Reskai elvtárs. A tömeg között itt­­ott lesütött szemeket lehet látni, akik érzik azt, hogy ők is az ellenséget segítették akkor, amikor a társasgaz­­dál­kodást „szol­gasorsnak“ vélték A gyűlés után a földművesszövetkezet felé tartottak a dolgozó parasztok. Amikor odaértek Merta János példát mutatva a többi paraszttársa előtt, aláírta a belépési nyilatkozatot. Példáját Juhász Pál kisbíró is követte. A­ többi dolgozó paraszt csoportokba verődve egymás között vitatta meg a gyűlés beszédét és azt, hogy belépje­­nek-e a csoportba. Ugyancsak Endrefalvén és őrha­lom községben Cinege éh társ, a Szov­jetunióból hazatért küldött, beszámo­lója váltott ki jó hatást a gyűlést hall­gató 500—600 főnyi dolgozó paraszt­ságból. Az őrhalmi gyűlésre bejöttek az újonnan megalakult balassagyar­­mati tszcs dolgozói is, akik feldíszített lovasszekereken vo­nultak fel a gyűlés színhelyére. Éltet­ték Rákosi elvtársat, a Pártot, a fej­lődő tsz-cs-mozgalmat és a Szovjet­uniót. Ez a csoport Balassagyarmaton felvonulást rendezett az este és forra­dalmi dalokat énekelve adták tud­tára Balassagyarmat dolgozóinak, hogy ők is ráléptek a szocialista gaz­dálkodás útjára. Tolmácson Minszki Pál elvtárs. Sámsonházán Bagyinszki Mária tartott 200 főnyi dolgozó paraszt előtt beszámolót a Szovjetunió­beli tanulmányútjáról. Az eredmények mellett feltétlen meg kell említenünk a fennálló hibá­k­a­t, a termelőszövetkezeti mozgalmunk erőteljesebb­­ fejlődése érdekében. A pártszervezeteink, különösen a pásztói járásban, nem fordítanak kellő fontosságot a tszcs fejlesz­tésére. Sok helyen a járás területén még min­dig általánosságban folyik az agitá­ció. Általános­ságban beszélnek a szö­vetkezeti gazdálkodás előnyéről, ahe­lyett, hogy az idei rendkívüli nagy ter­méseredményekről beszélnének első­sorban. Számtalan helyen nem leple­zik le kellő időben a kulákság aljas támadását, m­int például az ipolytax­nóci termelőcsoportnál, ahol az ellen­ség arra törekszik, hogy lebeszélje a csoportba való beállásról a dolgozó parasztokat. De általános és súlyos hiba az is, amit Cered község párt­szervezete vitt ki köztudatba, hogy a csoportba csak kommunista tagok léphetnek be. Persze ez nagy kihatás­sal volt a ceredi dolgozó parasztság körében, akik csoportostól szaladtak a Pártba tagfelvételüket kérve, mert hisz őket már nem lehet semmivel sem visszatartani a csoportba való be­lépéstől. Ez a fogyatékosság úgy jöhe­tett létre, hogy a pártszervezet baloldali elhaj­lásba esett, amely nagyban hát­ráltatta a cerebi­tizes előkészítő­­bizottság taggyarapodását. Pártszervezeteink és termelőcsoport­­jaink vegyenek irányt a hibák minél hamarabbi kiküszöbölésére, mert to­vábbi sikereink termelőszövetkezeteink, erőteljes továbbfejlesztésének az a fel­tétele, hogy menetközben javítsuk ki sürgősen a felvilágosító munka terén mutatkozó hibákat és hiányosságokat. Tovább folytatjuk a felvilágosító munkát az új tagokért A fi­adalom! Április 4. termelőszövet­kezeti csoportot 1950. év tavaszán alakítottuk meg 19 családdal, amely 33 tagot számlált akkor. Kezdetben nagy nehézségek árán, de próbálgat­tuk a közös gazdálkodást, látva a pa­­lotási Palóc termelőszövetkezeti csö­mört jó eredményeit és jó munkáját. Látva ezt, nagy lendülettel, a népne­velők bevonásával hozzáfogtunk az agitációs felvilágosító munkához, amelynek eredménye az lett, hogy augusztus 20-ra, alkotmányunk ünne­pére a tagságot 34 családra (64 tagra) fejlesztettük fel. Gerő Ernő, elvtársnak Budapesten, az elmúlt napokban el­hangzott beszédéből tanulva, a nép-, nevelő felvilágosító, tagbeszervezési munkát tovább folytattuk, aminek eredményeként ismét 4 családot (7 taggal)­­beszerveztünk. Látva­­ a n­agy Szovjetunió fejlett mezőgazdaságát, ahol nincsenek kis nadrágszíj-parcel­­lák, amellyel semmiféle egyéni gaz­dálkodás a versenyt nem­ veheti fel, látva azt, hogy a nagy Szovjetunió­ban, a világ legfejlettebb mezőgazda­sággal rendelkező országában a me­zőgazdasági munkák 80 százalékát gépekkel végzik, amit a mi kis egyéni gazdálkodású parcelláinkon végrehaj­tani nem lehet, csak úgy­, ha közösen megvalósítjuk a kollektív gazdálko­dást kis parcelláink összevonásával. Ez lehetővé teszi a mezőgazdasági gépek helyes és korszerű kihasználá­sát, amelyen keresztül megvédjük dol­­­gozó parasztságunk egészségét, nem úgy, mint a régi mezőgazdaságunk rendszerében, amikor is a dolgozó parasztság az erős fizikai munka folytán idő előtt­ munkaképtelenné, nyomorékká vált. A mezőgazdasági gépek bevonásával könnyebben, töb­bet, jobbat és olcsóbbat tudunk ter­melni, amin keresztül minden dolgo­zónak biztosítva van az elvégzett munkája után az őt jogosan megil­lető életszínvonal. Tagbeszervezési munkánk alkalmával igen eredménye­sen használtuk fel a Szovjetunióban járt parasztküldöttek beszámolóit és a már működő termelőszövetkezeti cso­portok, igen szép eredm­­ényeit. Az el­következendőkben célul tűzzük ki, hog­y tovább folytatjuk felvilágosító és tagbeszervezési m munkánkat,­­ a még ingadozókat is . .meggyőzzük és segí­tünk nekik a termelőszövetkezeti cso­portba való belépésben. Ezen hatalmas felvilágosító és tag­beszervezési munkánkat Pártunk út­mutatása szerint, a helyi népi szervek bekapcsolásával végeztük és folytat­juk az elkövetkezendő időben. Most, hogy ráléptünk a szocialista mezőgazdaság útjára, köszönetet kell, hogy mondjunk Pártunknak, annak nagy vezérének, Rákosi Mátyás elv­társnak, hogy megmutatta a helyes utat, azt az utat, amely minden dol­gozó paraszt boldogulásához vezet Tóth József a héhalmi „Április 4“ tszcs tagja. KEZDŐDIK A TANÉV! Új iskolák, [flktis készü­lődvs s~fjffcm/*■­*#• í­rp Az általános iskolákban és a közép­iskolában megkezdődik a komoly, egészéves munka. A városi iskolákban szeptember 2-án, a falusi iskolákban szeptem­ber 3-án lesz az ünnepélyes tan­­évnyitás. A komoly munka a városi és a falusi iskolákban szeptember 4-én kezdődik, amikor a Magyar Rádió üdvözli a pajtásokat az új tanév küszöbén. Mint már annyiszor ez év szeptem­berében újra megkezdődik a vidám nyári táborozás után az iskolai munka. Ez a tanév azonban nagyban különbözik az eddigiektől. Nemcsak azért,­­ hogy a tankönyv-szabotázs leleplezése után már jó előre gondos­kodtunk a nívós,­ könnyen érthető tan­könyvek biztosításáról, hanem azért — bár talán ez a legdöntőbb —, hogy a munkások és parasztok gyerme­keinek száma a középiskolákban jelentősen me­gnövekedett, 81 szá­zalékra emelkedett. Az ifjú nemzedék nevelői, a pedagó­gusok a nyári vakáció alatt alapo­san felkészültek az előttük álló nagy munkára. 61 falusi pedagógus kéthetes bent­lakásos tanfolyamon vett részt, ahol szakmai és ideológiai oktatásban részesült. Óriási jelentőséggel bír az 50 új nevelő munkábaállítása is, akik ez évben kezdik meg munkáju­kat Az 50 új nevelő munkába állításá­­val a megye csaknem valamennyi kislétszámú iskolája két tanerős lett De más változásokat is hozott az új tanév: elsőízben nyílik meg Salgótarján­ban műszaki szakiskola. Már az első tanévben óriási a jelent­kezők száma. A három elsőosztályos gépipari szakra a jelentkezők száma meghaladja a 130-at. Pásztón egyéves irodai szakiskola nyílik, ahol irodai szakembereket, gyors- és gépírókat képeznek. Zagyvapálfalván modern, nyolctan­termes, Narancsle­jtősön egytanter­­mes új iskola nyílik, ahol már az ősz folyamán megkezdődik a munka.— Orom ma tanulónak lenni. Egész­séges, szellős, jól felszerelt iskolákban tanulni, dolgozni azért, hogy jól kép­­zett, általános műveltséggel bíró szak­emberekké legyenek. Fokozatosan ki­bővítik az iskolák kísérleti felszerelé­­sét, és rádiókkal látják el megyénk legnagyobb iskoláit. Már ez évben 61 általános iskola rendelkezik rádióval és ezt fokoza­tosan bekapcsolják az iskola mun­kájába Népköztársaságunk Alkotmánya kö­telezővé teszi a nyolcosztályos általá­nos iskola elvégzését, sőt nemcsak hogy biztosít­ja a dolgozók gyerm­e­­keinek tanulását, hanem még anya­giakkal is segíti, serkenti mind jobb és jobb munkára. Az elkövetkezendő tanévben még fokozottabb mértékben kiterjesztik az ösztöndíj-hálózatot. Az iskolák legjobban tanuló diák­jai és a rászorultak között több­ezer forintot osztanak ki. De kiterjesztik a kollégiumi hálózatot is, kettőszázhatvankilenc vidéki fiú és leány számára biztosítanak kollégiumi elhelyezést. A salgótarjáni Dózsa György­ úti (Acélgyári) állami általános iskola az 1950—51. tanévben megnyitja a dolgo­zók általános iskolai tanfolyamát. Az ál­talános iskola felső tagozatát elvégez­hetik mindazok a dolgozók, akik a 16. életévüket betöltötték és legalább az elemi iskola IV. osztályát elvégezték. A felszabadult Vietnam öt éve Vietnam szeptember másodikán ünnepli a demokratikus köztár­saság kikiáltásának ötödik év­fordulóját. A második világháború folyamán a japán imperialisták megszállták egész Indo-Kína területét. Vietnam, Laosz és Kambodzsa népe ekkor már csaknem egy évszázadon keresztül sínylődött a­­ francia imperialisták gyarmati igájában. Vietnam akkor szabadult fel, ami­dőn a hős Szovjetunió fegyveres erői szétzúzták a japán militarizmus erőit, és 1945 augusztus 8-án a Szovjetunió csapatainak sikerei nyomán Vietnam­ban kitört a fegyveres felkelés. A győzelmes harc 1945 szeptember 2-án a vietnami Demokratkkus Köztársaság kikiáltásához vezetett. 1946 novemberében a nemzetgyűlés elfogadta Vietnam új alkotmányát, mely­­ minden vietnami polgár számára biztosította az alapvető demokratikus jogokat és a törvény erejével szilár­dította meg a nép hatalmát. Ho Si Minh kormányának első fel­adata volt a földkérdés rendezése. A francia földesurak és a nemzet árulói­nak birtokait a nincstelenek és törpe­­birtokosok kezébe adták, így Vietnam hősies népe győzelmet aratott az éh­ínség felett és a súlyos gyarmati há­ború az imperialista blokád ellenére is biztosította az ország élelmiszer­ellátását. Ho Si Minh kormánya egyidejűleg megteremtette a köztársaság politikai és gazdasági függetlenségének alap­ját, a nemzeti ipart A kormány nagy gondot fordított a dolgozók szociális körülményeinek megjavítására. Megvalósították és tör­vényben rögzítették a dolgozók mun­kához való jogát, üdüléshez való jo­gát és hatalmas ütemben emelkedett a dolgozók életszínvonala. 1950 szeptember 9. Már most készüljünk fel az őszi mezőgazdasági munkákra Mindenki előtt közismert, hogy­ az elmúlt gazdasági esztendő megyei vi­szonylatban elég jó termést adott. Ke­­nyérgabonából megyei átlagban jó termésünk volt, a tavasziak már ke­­vésbbé sikerültek, miután a májusi szárazság a tavaszi vetésű növények rendes kifejlődését nem tette lehe­tővé. Bár itt is meg kell állapítani, hogy azok a dolgozó parasztok, akik megfogadták, és követték a minisz­tertanácsi határozatban foglaltakat és idejében vetették el a­­ tavaszi vetésű növényeket is, azoknak még aránylag a­z időjárás mostohaságához képest a tavasziakban is jó termésük volt. Ha azonban a tavaszi gazdasági esz­tendőt végiggondoljuk, úgy meg kell állapítanunk, hogy voltak a tavalyi év mezőgazdasági munkáiban súlyos hi­bák és lemaradások is. Ezeket az idei gazdasági évben ki kell javítani, s mindent el kell követni annak érde­kében, hogy a jövő évre még jobb termé­síink legyen, s így a dolgozó népnek még nagyobb kenyere legyen. Az elrrtott gazdasági év termésének kiértékelésénél megállapítható volt az is, hogy a szocialista szektor eredmé­nye, tehát az állami gazdaságok és a termelőszövetkezeti csoportok eredmé­nyei messze felülmúlják a dolgozó pa­­rasztság termésátlagait. Éppen ezért az idei évben fokozottabban irányt kell venni arra, hogy a dolgozó pa­rasztság is kövesse az állami gazda­ságok és a termelőszövetkezeti cso­portok jó munkáját, figyelje a dolgozó parasztság, hogy a szocialista szek­tor az egyes mezőgazdasági munka­­feladatokat mikor és milyen módszer­­rel hajtja végre, s annak nyomaiban a jó példát követve, igyekezzék a munkáját megjavítani. Éppen ezért már most készüljünk fel a küszöbön álló őszi mezőgazda­­sági munkákra, s tárgyaljuk meg már most a legfontosabb feladatokat. Az­ idei nyáron a tarlóhántást elvé­geztük. ugyan, de, sajnos, a megyében sokhelyütt megkésve, s így a tarló­hántással sem értük el azt a kitűzött célt, amit azzal elérni szerettünk volna.­ Ugyanis a gyommagvak legna­gyobb­ része, miután késve végeztünk a tarlóhántással és így nem volt a talajban elegendő, nedvesség ahhoz, hogy a gyommagvak kicsirázhassanak, így azok nagyobbrészt­ éppen­­ benne vannak a földben és, számítanunk kell: azzal már most, hogy a jövő évben sok lesz a gyom és a gaz a szántó­földeken. De nem sikerült jól elvégezni augusztus második felében esedékes keverőszántást sem úgy, ahogyan azt szerettük volna. A keverőszántással ugyanis az a célunk, hogy az egész felső megművelt talajréteget szántás­sal megkeverjük, de úgy, hogy utána a talaj morzsalékos legyen és a vetésig beeredjen. Köztudomású, hogy a keverőszántás a legkényesebb és a legnehezebb talajmunka még jó időjárás esetén is. Az idei nagy szá­­­razság, különösen a mostani augusz­tusi, nem tette lehetővé a keverőszán­tások jó elvégzését, amivel már most számolnunk kell. Számolni kell pedig ú­gy, hogy a keverőszántásokat ros­­­szul­ is tudtuk elvégezni, miután az a száraz időjárásban hantosra sikerült, további céltudatos talajmunkával igye­keztünk azt megjavítani. Éppen ezért a hantos keverőszántásokat mihelyt egy jó eső jön, rögtön, hengerrel vagy nehezékkel ellátott­ fogaskoronával dolgozzuk meg úgy, hogy a hantok elaprózódjanak. Ha a tábla fekvése lehetővé teszi, akkor lehetőleg a szán­tás irányára keresztben végezzük el a talajmunkát. Ha azonban huzamo­sabb ideig nem jön eső, akkor sem nézhetjük tétlenül hétszámra a hantos földjeinket. A nap melege a hantokat szétégeti, úgy, hogy a rögök a felü­leten megrepedeznek, s amikor ez a kedvező állapot a talajban bekövetke­zik, boronával vagy­ hengerrel, asze­rint, hogy melyikkel hudunk jobb mun­kát végezni, igyekezzünk a rögöket szét­dolgozni Az őszi mezőgadasági munkák biz­tosításának egy másik alapvető kel­léke a jó vetőmag­ A jó vetőmag je­lentősége a termések fokozásában köz­ismert. Csak akkor várhatunk jó tér­­­­mást, ha a mag fejlett, megfelelő hektólitersúlyú fajta, azonos, csirázó­­képes, fajtiszta. Különösen az utóbbi terén mutatkozik a megyében sok tennivaló. Köztudomású, h­ogy vető­magjaink legnagyobb­ része, különösen a búzánál, nem fajtiszta, sőt igen erő­sen rozzsal kevert, úgy, hogy nagyon sok búzából a rozs csaknem a felét tette már ki az idei esztendőben is. Ezeknek a rozsos búzáknak a kicse­rélését minden körülmények között végre kell hajtani. A vetőmag kicse­rélése rendeleti úton is biztosított, így tehát senki sem védekezhetik azzal, hogy nem volt lehetősége a vetőmag­ját kicserélni. Szokvány minőségű bú­zát lehet kapni a földművesszövetke­zeteknél csere ellenében. Ezenkívül nemesített, fajtiszta vető­magot is kapnak a községek, ame­lyek mennyisége már a községekkel közölve lett Az őszi vetési munkákra való felké­szülés terén talán még az eddig tár­gyaltaknál is fontosabb kérdés a dol­gozó parasztság kezén levő és idegen kultúrnövények magjával, gyomm­ag­gal kevert gabona vetőmaggá való előkészítése, azaz kitisztítása, mert ahogyan az a gabona a cséplőgépből lejött, felhasználni nem lehet. De az­­zal, hogy jól megtisztítottuk a vető­magot, még nem tettünk mindennek eleget. Köztudomású, hogy országos viszonylatban, de nálunk a megyében is, a gabonabetegségek közül az üszög-félék okozzák a legnagyobb kárt. Az elmúlt gazdasági évben a lábon álló és az elcsépelt búzában szá­mos községben jelenté­keny mennyi­ségű, üszöggel fertőzött gabonát ta­láltunk. Ez nem csupán veszteség volt a nemzetgazdaság számára, azért, mert az üszöggel fertőzött gabona emberi­, táplálkozásra alkalmatlan, ha­nem talán még ennél is nagyobb az a kár, amelyet az ilyen üszkös ga­bona a cséplőgépek megfertőzésével, a betegség terjesztésével az egészsé­ges gabonában okoz.­­Dolgozó paraszt­ságunk nagy része eddig nem hajtotta végre a csávázást, vagy­ legalább is nem helyesen végezte, s így termé­szetes, hogy az utóbbi munkája is­ az üszöggel való védekezést illetőleg a semmivel volt egyetérő. Ezen hibát a jövőben ki kell küszöbölni és arra kell irányt venni, hogy ne csak töké­letesen kitisztított vetőmagunk legyen, hanem legyen az helyesen meg is csává­zva­. Vagyis azt kell elérnünk, hogy tisztítatlan, csávázatlan búza az idei évben e­gy szem se kerüljön a földbe. Helyes munkaszervezéssel biztosí­tani kell azt is, hogy az őszi vetésű növények természetüknek megfelelően mielőbb, de legkésőbb a miniszterta­nácsi határozatban foglalt határidőre jó munkában elvetésre kerüljenek- így az őszi árpát, az állami gazdaságik szeptember 15, a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok szep­tember 20, az egyénileg gazdálkodók pedig szeptember 30-ig, a rozs vetését az állami gazdaságok október 1, a termelőszövetkezeti csoportok október 10, az egyénileg gazdálkodók pedig október 15-ig, az őszi búza vetését az állami gazdaságok oktber 20, a ter­melőszövetkezetek és termelőszövetke­zeti csoportok és egyéni gazdálkodók október 31. napjáig a községekre megállapított ütemterv szerint elvégezzék. Biztosítani kell minden községben az őszi mezőgazdasági munkák helyes megszervezését, biztosítani­ kell azt hogy vetésre kát, holdanként búzából, legalább 100 kilogramm tisztított és helyesen csávázott, rozsból és őszi árpából pedig legalább 90 kilogramm tisztított vetőmagot használjunk. A megye dolgozó parasztsága a betakarítási munkálatoknál megmu­tatta, hogy jó munkát végzett és nem ült fel az ellenségnek a demokrácia rendje és törvényei ellen, izgató kuk­koknak, akinek nem érdeke, hogy a­ dolgozó népnek ebben az országban kenyere legyen. Mutassa meg a me­gye dolgozó parasztsága most is, hogy szívén viseli népi demokratikus országunk sorsát, mindnyájunk jólété­nek emelését. Fogjon tehát neki min­denki az őszi munkának időben és jó elvégzését szem előtt tartva, hogy minden hold jó munkája, idejében végzett szántás és vetés, újabb ütés az ellenségre, újabb ütés az imperia­listákra, a háborús, gyuj­toga­tokra.

Next