Szabad Nógrád, 1951. június (7. évfolyam, 23-27. szám)

1951-06-02 / 22. (23.) szám

VII. évfolyam 22. szám Az elmúlt héten e járási tanácsok­ üléseket tartottak, amelyeken meg­tárgyalták a begyűjtés hátralékos teljesítését, a cséplési ellenőrzés, va­lamint az új begyűjtési rendelet vég­rehajtásának előkészítését, az időszerű mezőgazdasági kérdéseket, tehát a növényápolást, a gyomok irtását, a széna betakarítást, aratás, cséplés előkészületeit, majd a­ községi állandó bizottságok munkájáról, az elért ered­ményekről és hiányosságokról is tár­gyaltak. Az értekezleten résztvevő, járási tanácstagok mindenütt nagy érdeklő­­­d­éssel szóltak hozzá a napirendi pont­hoz. Megértették annak jelentőségét, hogy milyen fontos feladat a hátra­lékos begyűjtés végrehajtása. Nincs szükségünk arra, hogy tároljuk a ga­bonát, hiszen bő termés elé nézünk, gondos munkával olyan aratást fo­gunk végezni, amelyből­­ bőven fog jutni arra, hogy szép fehér kenyérrel legyen ellátva a falu dolgozó paraszt­sága. Ott, ahol a tanácsok jó felvilá­gosító munkával elmondták ezt a dol­­gozó parasztoknak, meg is lett az eredménye. A salgótarjáni járásban Mátranovák község tanácsának állan­dó bizottsági tagja rá is mutatott, hogyan lehet jó eredményt elérni. Az a dolgozó paraszt, amelyik valamilyen begyűjtési kötelezettségéből elmaradt, csak örömmel vette kormányunknak azt a határozatát, amelyben ki­mondja, hogy a begyűjtést nem min­denből teljesítő dolgozó paraszt most gabonával teljesítheti az elmaradást, Mátranovák községben ezt a tanács tagjai népnevelő munkával tudatosí­tották 3 faluban. Az eredmény az lett, hogy egy nap alatt 3 mázsa fö­lös gabonát, tudták begyűjeni. Ugyan­­csak jó eredményről számol be a pász­tói járás tanácsülésén Kiss Pál Kis­­bágyon községből, aki elmondta, hogy' ott,­­ ahol nem megy jól a begyűjtés, ott sem a­­ pártszervezet, sem a tömeg,­­szervezetek és maga a tanács sem mondja el a dolgozó parasztoknak a begyűjtés fontosságát Náluk is így volt­­ ez. De mikor felismerték, hogy mit­ jelent az ország erősödése, bé­kénk védelme szempontjából a jó be­gyűjtés végrehajtása, valamennyien népnevelő munkára indultak. Emellett megszervezték a nyilvános ■ versenyt. ‘Versenytáblát állítottak fel a köz­ségben, amelyen állandóan ott sze­repeltek az állammal szembeni köte­­­lezettségét jól teljesítő dolgozó pa­rasztok nevei, de ott szerepeltek azok is, akik az ellenségnek felülve húzód­tak a begyűjtés teljesítésétől. Ilyen volt náluk Kiss Pál Ferenc dolgozó paraszt, akinek kiírták a nevét, mert nem teljesíti a begyűjtést. Kiss Pál Ferencnek a felesége látta meg, hogy az ő családjuk oda van írva, ahol nem teljesítik a beadást. Az asszony elgondolkodott rajta, hát nekik is van olyan fontos a béke mint másnak, hi­szen náluk is vannak gyerekek, van szép portájuk és eddig húzták-halasz­tották a beadást. Másnap Kiss Pálné 150 darab tojást vitt a begyűjtési helyre. Erdőkürtről Nánai János tanácstag elmondta, hogy mennyivel könnyebb a mostani begyűjtési rendelet­ megér­tése és­ végrehajtása is. De hogy ezt végre tudják valóban hajtani, nem szabad elhallgatni, hogy amíg fel nem szabadult az ország, milyen bi­zonytalanságban éltek a dolgozó pa­rasztok, nem tudták, hogy mikor fog­ják elárverezni földjüket, mikor veszi el a kulák tőlük a jobb darab földet. Amilyen vita alakult ki a begyűj­tés kérdésénél, olyan gyengének mond­hatók a növényápolási munkákkal foglalkozó hozzászólásokat. Pedig ezen a területen is van a járásoknak sok tennivalójuk. Ha megnézzük a mun­kák végrehajtásának százalékos kiér­tékelését, bizonyíték, hogy jól fel kell készülni, hogy a jó növényápolással megteremtsük a jó begyűjtés alapját, vagy az iparnak nyersanyaggal való ellátását. A növényápolás jó elvég­zése fogja biztosítani, hogy megjavul­jon az ellátás és bőséges legyen ter­mésünk. Van itt is tennivaló. Hiszen ha­­ szétnézünk a határban, láthatjuk, hogy a kultúrnövények fejlődése mel­lett nagy mértékben nő a gyom, de nem­ egy helyen rozsd­ásra váró búza­­táblát láthatunk. Ezt e feladatot első­rendű feladatként kezeljék a járási tanács tagjai, mozgósítsák a falu dol­gozó parasztjait a munkák végrehaj­tására. Az állandó bizottságok munkájának tárgyalásánál az volt a hinyosság, hogy nem látták meg, a feladatokat csak úgy tudják végrehajtani, ha­­ a dolgozók széles rétegeire támaszkod­nak. És ebben van nagy szerepe az állandó bizottságoknak, akik élő ka­pocsként kötik össze a felsőbb szer­veket a néppel. Különösen nagy a feladata az állandó bizottságoknak az elkövetkezendő aratás, cséplési mun­kák sikeres elvégzésében, az ellenőr­zésben, hogy ezen keresztül meg tud­ják akadályozni az ellenség kártevő tevékenységét jövő évi kenyerünk be­takarításánál és cséplésénél. Az, hogy a járási tanács tagjai a növényápolással és az állandó bizott­ságok munkájával nem olyan széles­körűen foglalkoztak, mint ahogy kel­lett volna, annak tudható be, hogy a járási tanácselnökök, valamint az el­nökhelyettesek beszámolói nem­ voltak élővé téve. Számokra és szakmai kér­désekre korlátozódott le. Kevés volt benne a konkrét példa, abból ami már eredményként mutatkozott meg a községekben. A pásztói járásban a be­számoló nem mutatott rá arra, hogy hogyan érték el a növényápolási mun­kában a 83,5­­ százalékos eredményt, amellyel megyei viszonylatban első helyen vannak. De kevésbbé mutatott rá a salgótarjáni járás arra, hogy mi az oka annak, hogy a növényápolás­ban le vannak maradva és eredmé­nyük csupán 25,7 százalék. Ha a já­rási tanácsülések ezeket a kérdéseket tapasztalatcsereként is megmutatták volna, máris nagyban hozzájárult volna ahhoz, hogy jobb munkaered­­m­ény szülessen megyéink területén. A járási tanácsülések másik hiányossága az volt, hogy az értekezlet külsősé­geiben nem tükrözte vissza annak nagy jelentőségét. A szécsényi járás­ban az iskolában­­ tartották meg a­­ ta­nácsülést, nem dekorálták fel a helyi­séget, nem volt a tanácsülésnek ta­nácskozási jellege. Úgy nézett ki, mintha egy gyűlés lett volna, ahol előadó van és hallgatók vannak. El kell érnünk, hogy a járási tanács tag­jai érezzék, tanácskozásra jönnek össze, a járás életének megjavítása céljából, ami azt fogja eredményezni, hogy jobban felkészülnek a tanács tagjai az értekezletre. Mint ahogy az országban mindent a mi harcedzett. Pártunk irányít és vezet győzelemre, úgy a tanácsot is a Párt irányítja, vezeti. Hogy a já­rási tanácsülések nem voltak olyanok, mint amilyennek kellett volna lenni­ük, betudható annak is, hogy egyes járási pártbizottságok nem fordítot­tak kellő gondot a tanácsülésekre. A rétsági járásban a járási párttitkár csupán 10 percig volt jelen az ülésen. A szécsényi járásban f1 járási párt­­bizottság titkára a helyettesét küldte el, aki két napirendi pont letárgyalása után otthagyta az értekezletet. A ba­lassagyarmati járásban egyáltalán nem­­ vett részt a pártbizottság az ülésen.­­ Mivel a járási párbizottság titkárai­­ nem jelennek meg a járási tanácsülé­­­­seken, arra lehet következtetni, hogy­­ a letárgyalt kérdéseknek nem tulaj­­j­donítanak nagy jelentőséget. Hiszen­­ a pártbizottság titkárainak a felsza­­­­badulás óta nagyra nőtt tekintélyük a dolgozók előtt. Járási pártbizottsági titkáraink hozzászólásai nagy segít­séget tudnak adni ahhoz, hogy való­ban sikeresen tudjuk megoldani azo­kat a feladatokat, amelyek országunk fejlődését, békénk védelmét szolgálja. A begyűjtés, a növényápolás, az ara­tás, cséplés sikeres előkészítése a pártbizottságok legfőbb feladata, mert ezzel előrevisszük felemelt ötéves ter­vünk megvalósítását, a sz­ocializmus építését. Pártbizottságaink fordítsa­nak a járási tanácsok munkájára na­gyobb gondot és már ezzel a nagyobb gonddal segítsék a helyi tanácsok üléseinek előkészítését, ahol a hatá­rozatok végrehajtása le fog kerülni a dolgozó parasztokhoz, hogy megvaló­sítsák kormányunk határozatait. Ára 50 fillér Megbirkóznak az új élet nehézségeivel Tereskén Mi akadályozza a munkaversenyt Forgácslejtősön és az Acélárugyárban? Az autóagitációs­ gárdák helyzete Nagybátonyban 1951. június 2 Javítsuk meg a járási tanácsok munkáját Munka­versennyel, a békeharc megyénk fiataljai fokozásával készülnek a VIT-re Az acélgyári és megyeháza-építkezési fiatalok lelkes röpgyűlést tartottak A Salgótarjáni Acélárugyár ifjú­munkásai e hétfői nap folyamán a délelőtti műszak befejezése után a többi, dolgozókkal együttesen a ka­zánházi műhelyben gyülekeztek, hogy a DIVSz. végrehajtó bizottságának ha­tározata alapján sokkal nagyobb len­dülettel kapcsolódjanak bele a békéért folyó harcba. A gyönyörűen feldíszí­tett üzemet a derű és a jókedv töl­tötte meg. Lelkes tapsvihar közepette emelkedett szólásra és­­ elmondotta, hogy a magyar ifjúság országszerte nagy lelkesedéssel készül augusztus 20-ra és a világifjúsági találkozóra, brigádja nevében versenyre hívja ki Kálmán Lajos lakatos brigádját­, va­lamint a gyár ifjúsági és felnőtt bri­gádját. Brigádja nevében vállalta, hogy az 1951. évre elő­irányzott 45 szegverő gépet — amelyek a komplex brigád újítá­sával a régi típusú, elavult gépek teljesítményét 10 százalékban túl­teljesítik — 8 tagból álló bri­gádjával együtt, december 31 he­lyett augusztus 8-ra üzembe­helyezi. Továbbá a szervező üzemben a gépek kiesését 10 százalékkal csökkenti. A versenyfelhívást Kálmán Lajos bri­gádvezető elfogadta, szavait még be sem fejezte, amikor Schütz Viktor vízvezetékszerelő bejelentette, hogy a főműhelyt csőszerelő brigád az alkot­mány ünnepének tiszteletére újítást vezet be, mely újítás során a kábele­ket, amelyek eddig csőből készültek, túlhevítő és kazáncsövekből lógtak elkészíteni. Maga részéről vállalta, hogy Pincsák Ferencnek átadja mán­nyitotta meg a röpgyűlést. Szőke Kál­mán ifjúmunkás sztahanovista. — Az augusztus 6-i berlini ifjúsági találkozóra nekünk acélgyári ifiknek is méltóan kell elkészülni. Ez a vi­lágifjúsági találkozó még jobban meg fogja erősíteni az ifjak egységét, ba­rátságát és kulturális együttműködé­sét — mondotta Szőke Kálmán ifjú­munkás sztahanovista. Beszéde után az Acélgyár legjobb, brigádja nevében kamódszerét,­­ valamint teljes egészé­ben megismerteti vele a gyár terüle­tén fekvő szelepek és vízvezeték he­lyeit. A dolgozók egymásután teszik meg versenykihívásukat. Csatlakoz­nak az előttük felszólaló verseny kihí­vásához. Janicsek Ferenc bádogos brigádja­­ nevében vállalta a nagyko­­vácsműhelyi szelepek berendezésének elkészítését, Szabó Antal a selejtfé­­mek 60—70 százalékának felhasználá­sát. Racskó Béla elvtárs vállalta két szervezőgépnek az elkészítését hogy ezáltal segítsük a szocializmus építését, a koreai nép harcát az aljas amerikai imperialista kalandorokkal szemben. Brigádunk vállalja, hogy átlagos 142 százalékos teljesíté­sünket 150 százalékra emeljük, 100 százalékos minőségi munka betartása mellett. A munkafegyelemben mutatkozó ké­séseket teljesen kiküszöböljük, az el­végzendő munkához szükséges anya­gokat anyagnorma szerint alkalmaz­augusztus 20 helyett július 1-re, amely két új gép elkészítésénél 60 százalékban régi anyagokat fog felhasználni. A dolgozók szocialista vállalásuk során Küner László esztergályos pá­­rosversenyre hívta ki Szőke Gábor esztergályost, és vállalták, hogy ápri­lis havi átlagteljesítményüket augusz­tus 20-ig 10 száza ikkal növelik és elvtársi segítséget, nyújtanak a ter­melésben lemaradt dolgozóknak. Ugyanilyen lelkesen készülnek a Világ­júsági Találkozóra, a megye­háza építkezés dolgozói is. Az ebédlő zsúfolásig megtelt. Patai elvtárs épí­tésvezető nyitotta meg a gyűlést, majd ezt követően a dolgozókkal is­mertették, hogy Bocsi Illés István bri­gádja nevében versenyre hívta ki Maruzs János Rákosi-brigádját, „Mi megyeházi ifjúság kőműves­­brigádja tudjuk, hogy az ötéves terv végrehajtása, a szocializmus építése és a békeharc mitőlü­nk, fiataloktól még eredményesebb munkát vár. .Pár­tunk II. kongresszusa meghatározta a felemelt ötéves tervet és zak. A munkahelyeken és a­­ szálláson a legnagyobb tisztaságot bevezetjük, biztosítjuk a szakmai és politikai to­vábbképzés érdekében a heti egy-egy óra oktatást.“ E példa buzdítsa, lelkesítse és fo­kozza a fiatalok VIT-re való készü­lődését, s legyenek méltó követői az élenjáró sztahanovistáknak, élmun­­kásoknak, hogy minél több és jobb munkát adhassunk a dolgo­zó nép ál­lamának. Molnár Gyula V., a kongresszusi verseny legjobb brigádvezetője a feszített terv végrehajtásában mi is ki akarjuk venni részünket, A pásztói járás vezet a növényápolási versenyben Több község és tszcs dolgozói versenyt indítottak a magasabb terméshozamért A földművelésügyi miniszter 3 nö­vényápolási munkák sürgős elvégzésé­re mozgósító felhívása nagyobb len­dületet, adott dolgozó parasztjainknak a munkák jobb­ és gyorsabb elvégzé­séhez. Ennek tudható be, hogy megyei viszonylatban 69,4 százalékban van elvégezve az időszerű növényápolási munka. E jelentős eredmény mellett a munka elvégzése még mindig nem olyan lendületes, mint ahogy azt, a növények fejlődése,megkívánja. A ta­vaszi búza és árpavetések gyolsosak. Különösen tapasztalható ez a pásztói járásban. A hényeli­­ állami gazdaság, de a palo tavi Palóc tszcs nagykiter­­jedésű búzavetései is igen gyomosak. A járások­ közötti verseny­ben a pásztói járás vezet 83,5 százalék­kal. Utána következik a szécsé­­nyi, rétsági, balassagyarmati, míg az utolsó helyen a salgótarjáni já­rás kullog 25,7 százalékos ered­ménnyel. A járás dolgozóinak, különösen a dülőfelelősöknek, mezőőröknek szerve­zettebbé kell tenni munkájukat. Ha­ladéktalanul látogassák meg s nö­­­­vényápolási munkát elmulasztó dol­gozó parasztokat és hívják fel figyel­müket arra a káros veszélyre, ha nem végzik el a növényápolási munkát, kevesebb termésük lesz, gyengítik népgazdaságunkat, de a béketábor­­ erejét is. " A fő munkaszervezés, a kommunis­­­­ták és a tanácstagok példamutató­­ munkájaként. Szécsényfelfalu, Rim­őc, Bencur­­falva, Berkenye, Tolmács közsé­gek dolgozó parasztjai elvégezték az időszerű növényápolási munká­tegyénkben a felszabadulás óta nem ígérkezett olyan bőséges széna­­termés, mint ebben az évben. Épp ezért mindent el kell követni, hogy a szükséges ta­karmánymennyiséget biz­tosítani tudjuk állattenyésztési ter­vünk végrehajtásához. A mezőgazda­ság minden dolgozójának fontos fel­adata, hogy kellő időben végezzen a kaszálással, jó minőségű szénát készít­sünk. A betakarított takarmány, men­­­nyiségének növelésére fel kell használni az utak, árokpartok, töltések fűtermését. A földművelésügyi miniszternek a szénakaszálás meggyorsításáról szóló felhívásának megvalósítása gyenge ütemben halad megyénk területén. kat. Termelőcsoportjaink is harcot indítot­tak a nagyobb terméshozamért. 37 csoport 80 mázsás burgonya, 17 cso­port 30 mázsás kukorica, 5 csoport 160 mázsás cukorrépa, míg a berceli Vörös Csillag, a rimóci Kossuth, a varsányi Dózsa, a pa­taki Zsdánov és a dejtári József Attila termelőszövetkezetek kat. holdankénti 15 mázsás búzatermés eléréséért versenyeznek. * _ A salgótarjáni járás termelőszövet­kezetek csoportjai között folyó ver­­­enyben a Cored-tótújfalui Búzaka­­lász tszcs került ki győztesen. Már befejezték a gyomirtási és növény­­ápolási munkákat. A munkák során kiváló eredmények születtek. A cu­korrépa egyelésnél Kutasi Józsefné 2, Szilágyi Barnáné 1.7, Stuck Józsefné 1.8 és Orosz Béláné 1.7 munkaegysé­get értek el. Ezt bizonyítja az is, hogy me­gyénkben a szénakaszálás 24.8 százalékban van eddig teljesítve. A járások között beindult szénakaszá­­lási versenyben a salgótarjáni járás vezet 30.9 százalékos eredményével. Utána következik a pásztói, balassa­gyarmati, rétsági, míg a 13.4 száza­lékos eredményével a szécsényi járás az utolsó. Különösen nagy lemaradás mutat­kozik az árokparti füvek lekaszá­lásánál. A bő árokparti fatermést az elöregedés veszélye fenyegeti. Az Út­építő A vállalat dolgozóinak mindent el kell követniük, hogy behozzák a szé­nakaszálásában fennálló súlyos lema­radásokat. Hozzuk be a szénakaszálásban mutatkozó lemaradást Lacó Mihály 9 holdas tereskei dol­gozó paraszt nem késlekedik a lucerna lekaszálásával. Öregsége ellenére bol­dogan, fiatalosan feni kaszáját, mert hisz ilyen bő takarmánytermésre még ő sem emlékezett. Jónak ígérkezik a rozstermése is, amely már magasabbra nőtt, mint 6. Harminci­­er forintos megtakarítás Csipkésen A kisterenyei szénbányákhoz tar­tozó Csipkés bányaüzem dolgozói áp­rilis hónapban több mint 17 ezer fo­rintos robbanóanyag megtakarítást ér­tek el. Az április faanyagfogyasztás 3 ter­melés növekedése ellenére 18.400 fo­rinttal volt kevesebb, mint az előző hónapban. Az eredmény eléréséhez nagyban hozzájárul az a körül­mény, hogy a kirabolt bányafát újra és újra felhasználják. Az üzem dolgozói 450 mázsa vas­anyagot gyűjtöttek össze. Különösen kitűntek a DISz fiatalok közü­l Kis Gy. Bertalan és Kis János Gábor, akik igen szépen kivették részüket a munkából.

Next