Szabad Nógrád, 1953. február (9. évfolyam. 10-17. szám)
1953-02-04 / 10. szám
2 SZABAD fISCRAD Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa határozatot hozott az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról. A határozat fontosabb részeit az alábbiakban ismertetjük. A határozat bevezetője kimondja: a mezőgazdaság dolgozóinak legfontosabb feladata az őszi szántás vetés mulasztásainak pótlása, a tavaszi talajmunkának, a korai növények vetésének és művelésének a lehető legkorábbi megkezdése. Az ország szántóföldjének egyetlen talpalatnyi része sem maradhat vetetlenül, műveletlenül. A minisztertanács felszólítja a mezőgazdaság dolgozóit, hogy a tavaszi munkát jó minőségben a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásával végezzék, hogy túlszárnyaljuk az idei évre előírt termésátlagokat. A mezőgazdaság irányító szervei szüntessék meg az irányításnak és az ellenőrzésnek az ősszel még tapasztalható hiányosságait, bürokratikus módszereit. Ne hátráljanak meg a nehézségek előtt és csírájában fojtsanak el minden ellenséges kártevő kísérletet. Az egyéni gazdálkodók, a tsz-ek tagjai, a gépállomások és az állami gazdaságok dolgozói legjobb tudásukkal készítsék elő és a lehető legkorábban kezdjék meg a munkát a jó termés, dolgozó népünk bőséges ellátása érdekében. V. A határozat első része megállapítja, hogy a szántóföldek teljes megműveléséért és a helyes agrotechnikai módszerek alkalmazásáért az állami gazdaságokban az igazgató, a tszékben az elnök, az egyéni művelés alatt álló területeken a tulajdonos, illetve a ténylegesen gazdálkodó személy, az állami tartalékingatlanokon a helyi földművesszövetkezet ügyvezetője a felelős. Az ellenőrzés az állami gazdaságok irányító szervének, illetve a megyei, a járási és a községi tanácsoknak a kötelessége. A határozat elrendeli, hogy a községek egész szántóterületére meg kell állapítani a művelésre kötelezett gazdaságot, vagy személyt. Ezért az illetékes minisztériumok február 20-ig értesítik a községi tanácsokat, hogy a községben hány katasztrális hold a minisztériumokhoz tartozó szántóterület. Február 20-ig a járási tanácsok is közlik a községi tanácsokkal a község termelőszövetkezetei szántóterületének nagyságát. A községi tanács február 28-ig köteles mind az egyénileg dolgozó parasztok, mind a tartalékföldeket kezelő földművesszövetkezetek figyelmét felhívni, hogy gondoskodjanak szántóterületük megműveléséről. II. A határozat második része előírja, hogy az állami gazdaságok, a tsz-ek és a különböző szántóföldi termelést folytató állami vállalatok jóváhagyott termelési tervük alapján kötelesek a növénytermelés tervét teljesíteni. Az egyénileg gazdálkodó, ha őszi kenyérgabona vetését nem teljesítette,a hiányt elsősorban tavaszi búzával, illetve egyéb tavaszi gabonával köteles pótolni. A minisztertanács határozata szerint a vetéseket úgy kell végezni, hogy az őszi és a tavaszi gabona vetésterülete együttesen az ország szántóterületének 45 százaléka legyen. A burgonya vetésterületét az egyes termelők földjének nagysága arányában kell meghatározni. Minden termelő szántóföldjének legalább hét százalékán köteles napraforgót termelni. A községi tanácsok az egyénileg gazdálkodók előzetes meghallgatása után, február 28-ig szabják meg, hogy azok mennyi burgonyát és napraforgót kötelesek termelni. A határozat kimondja, hogy a mezőgazdasági igaerőtulajdonosok a tavaszi munkái során igaerejükkel kötelesek állandó és folyamatos munkát végezni. Ezért a községi tanács minden ígyerőtulajdonost, aki már saját földjén elvégezte az esedékes munkát, kötelezhet arra, hogy ágaerejével ott segítsen, ahol erre szükség van. A végzett munkáért a hivatalosan megállapított munkadíjat fizetik. III. A határozat harmadik része részletesen foglalkozik a tavaszi munka előkészületeivel és felhívja a figyelmet arra, hogy a téli hónapokat mindenütt jól használják fel a munka megszervezésére. A tsz-ek és az egyéni termelők saját maguk gondoskodjanak teljes tavaszi vetőmagszükségletükről. A tsz-ekben február 28-ig gondoskodjanak a vetésterülethez szükséges vetőmagról és azt gondosan őrizzék meg. Az I. és a II. típusú tszcs-kben a tagok részesedésük arányában adják át és a vetés kezdetéig központilag tárolják a vetőmagot. A hiányt mind tsz-ek, mind az egyénileg gazdálkodók csere vagy vásárlás útján pótolják. Tavasszal csak gondosan válogatott, tisztított és szükség szerint csávázott vetőmagot szabad elvetni. Ezért az állami gazdaságok, a tsz-ek és az egyéni termelők február 28-ig végezték el a magtisztítást és a csávázást. A határozat pontosan megszabja, mekkora területen kell arovizált magot vetni, s felhívja a figyelmet arra, hogy minél több vetőmagot, melegítsenek a napon vetés előtt. A minisztertanács határozata felelőssé teszi az állami gazdaságok és a gépállomások igazgatóit az összes erő- és munkagépek kifogástalan javításáért. A gépek javítását február 15-ig be kell fejezni. A tsz-ek és az egyénileg termelők február 28-ig javítsanak ki minden felhasználható ekét, boronát, simítót, hengert, vetőgépet. A tsz-ek február 15-ig kössék meg a szerződést a gépállomásokkal. A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők minisztere a tavaszi munka megkezdése előtt ellenőrzi az állami gazdaságok, a tsz-ek, gépállomások és a községek előkészületeit. Az állami gazdaságokban és a gépállomásokon február 15 és 20 között, a tszekben február 20 és 28 között tartanak helyszíni szemléket. A községekben a helyi tanácsok feladata az egyéni termelők előkészületeinek ellenőrzése. IV. A határozat negyedik része hangsúlyozza, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkát a fejlett agrotechnikai módszerek széleskörű alkalmazásával kell elvégezni. Ezért még a télen be kell fejezni az őszről elmaradt mélyszántást. A tavaszi talajelőkészítést a lehető legkorábban meg kell kezdeni és a legrövidebb idő alatt végre kell hajtani. Ott, ahol a mélyszántást nem végezték el, a talaj tavaszi szántását — amint a talaj állapota megengedi — azonnal kezdjék meg és legkésőbb 8 napon belül, fejezzék be A szántással egyidőben fogasolni kell. A felszántott földeken, amint rá lehet menni a talajra, a simítózást (fogasolást) rögtön meg kell kezdeni és három napon belül be kell fejezni. Az összes szántóterületek felszántásának és simítózásának (fogasolásának) végső határideje: március 31. A frissen szántott és simítózott területen a vetésig fogasolással, illetve kultivátorozással készítsenek jó vetőágyat. A határozat kimondja: a termésátlag fokozása érdekében felkell használni minden rendelkezésre álló istálló- és egyéb szervestrágyát. Az ősszel nem alaptrágyázott gyapotterületekre tavaszi talajelőkészítés előtt 50—150 kiló szemcsézett szuperfoszfátot kell kiszórni. A kihordott trágyát jól be kell munkálni a talajba. Azok az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, amelyek az őszi mélyszántást elvégezték, február 28-ig a táblák szélére szarvasokba hordják ki és földeljék le az istállótrágyát. Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben általánosan be kell vezetni a trágyakezelés fejlett módszereit. A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők minisztere február 15-ig adja ki az erre vonatkozó utasítást. Ennek intézkednie kell arról, hogy valamennyi állami gazdaságban, legalább a termelőszövetkezetek 50 százalékában, az állami gazdaságok trösztjeinek, a tanácsok mezőgazdasági osztályainak főagronómusai és a gépállomások agronómusai a helyszínen mutassák be a trágyakezelés fejlett módszereit és állandóan ellenőrizzék ezek alkalmazását. A mák, a tavaszi búza, a borsó, az olajlen, a rostlen, a lencse, a bükköny, a hagyma, a füves herék vetését, amint a talajra rá lehet menni, meg kell kezdeni és legkésőbb március 15-ig el kell végezni. A tavaszi árpa, a zab, a lucerna, a vöröshere, a baltacím, a napraforgó, a csillagfürt, a cukorrépa és a takarmányrépa vetését akkor kell elkezdeni, ha a talaj hőmérséklete elérte az 5—8 Celsius-fokot, s április 10-ig be kell fejezni. A burgonya, a szója, a csicsókás, a cirok, a csumsz, a köles, a marhakáposzta, az Alföldön a kender, a bab és a kukorica vetését 8—12 Celsius fokos talajhőmérsékletnél meg kell kezdeni és április 30-ig be kell fejezni. Az északi és a dunántúli megyékben a kender, a bab és a kukorica vetését május 5-ig kell elvégezni. A gyapotvetést 14 Celsius fokos talajhőmérsékletnél kell megkezdeni és április 30-ig befejezni. A ricinus és a késői napraforgó vetését, a dohány palántázását május 20-ig, a fűszerpaprika palántázását május 31-ig kell befejezni. E munkákat 12—16 Celsius fokos talajhőmérsékletnél kell megkezdeni. A különböző növények vetését gyorsan el kell végezni. A tavaszi búzát, a tavaszi árpát és a zabot az állami gazdaságok 3, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők 6 munkanapon belül; a burgonyát, a kukoricát, a napraforgót és a cukorrépát az állami gazdaságok 5, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők 8 munkanapon belül; a gyapotot az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők egyaránt 5 napon belül kötelesek elvetni. A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők minisztere az országos határidőn belül megyénként és trösztönként állapítja meg az egyes növények vetésének végső határidejét. A határozat intézkedik a vetés fejlett módszereinek alkalmazásáról is. A tavaszi gabonát az állami gazdaságok legalább 40.200 holdon, a termelőszövetkezetek legalább 60.000 holdon, a réstlent pedig az állami gazdaságok is, az tsz-ek is egész vetésterületükön vessék keresztsorosan. Az állami gazdaságok legalább 43.400 holdon, a termelőszövetkezetek pedig legalább 175.000 holdon négyzetesen vessék a kukoricát és a napraforgót. Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek elsősorban a frissen trágyázott földbe vessék. Ahol erre nincs mód, ott a kukorica és a burgonya terméshozamát fészektrágyázással növeljék. A tavaszi szántásvetéssel egyidőben el kell végezni az őszi vetés, a rétek és a legelők télvégi és kora tavaszi ápolását. A földművelésügyi miniszternek gondoskodnia kell arról, hogy a kultúrmérnöki és belvízrendező hivatalok idejében levezessék a belvizeket. Ebben a munkában az állami gazdaságok, a gépállomások, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők gépi, iga- és kézi erejükkel kötelesek segíteni. Amint a talajra rá lehet menni, az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők a felfagyott őszi vetéseket azonnal hengerezzék meg. A fagyveszély elmúltával azonnal, de legkésőbb április 15-ig meg kell fogásolni a jól áttelelt őszi vetéseket. A gyengén telelt és a késő őszi vetéseket fejtrágyázni kell. Az állami gazdaságok legalább 100.000, a termelőszövetkezetek legalább 150.000 holdon pétisó, illetve komposzt-, vagy szemcsézett trágya felhasználásával végezzék el ezt a munkát. Emellett fel kell használni a különböző hulladéktrágyákat, így például a hamut, a baromfitrágyát stb. A rétek, a legelők ,és az évelő szálastakarmány-vetések ápolásánál elsősorban a hengerezést, a gyomirtást és a talajegyengetést kell elvégezni. A határozat intézkedik arról is, hogy a vetéseket miként kell megmenteni a különböző kártevők pusztításától. V. A határozat ötödik része hangsúlyozza, hogy a tavaszi mezőgazdasági munka végrehajtását gyors és megbízható jelentésekkel, helyszíni vizsgálatokkal kell ellenőrizni. A kötelezettségüket nem teljesítőket felelősségre kell vonni. A hamis jelentést adókat bűnvádi úton vonják felelősségre. A helyi tanácsoknak április 10 és 20 között valamennyi községben határszemlét kell tartaniok, s meg kell állapítaniuk a szántóterület megművelésének mértékét. Azokat a termelőket, akik az időszerű mezőgazdasági munkálatokat nem végezték el határidőre, kötelezzék a mulasztás pótlására. Azok ellen pedig, akik a felszólítás után sem művelik meg földjüket, a községi tanács köteles eljárást indítani. Azokat a községi tanácselnököket, akik nem gondoskodnak a minisztertanács határozatában előírt mezőgazdasági munkák végrehajtásáról, a belügyminiszter felelősségre vonja. Szégyen Kozárdra... Mi, Kozárd község dolgozó parasztjai, elvárjuk a tanácselnöktől és helyettesétől, hogy minden téreli példát mutassanak. De sajnos, ez nincs meg Kozárdon. Kabács Ferenc feketén vágta le borjúját, habár tudta, hogy ezt nem szabad. Kabács Ferenc most elnökképző iskolán van. Az elnökhelyettes a feketevágással súlyosan megsértette e határozatokat, ami nagy szégyent jelent Kozárdra. Nagy Gábor, Kozárd. Szerkesztőségünk kérésére a pásztói járási tanács kivizsgálta az ügyet, eszerint megállapítást nyert, hogy Kabács Ferenc kozárdi VB-elnökhelyettes feketén vágta le borjúját, amelyért ellene a bűnvádi eljárás megindult. A februári tanácsülésen Kabács Ferenc tanácselnök helyettességéből vissza lesz hívva. 1053 február 4. MEGYÉNK BÜSZKESÉGE Romhányi Borbála, mint munkagépkezelő került a karancskeszi gépállomásra. Minden vágya az volt, hogy felelős traktorvezető lehessen, hogy a gépi talajműveléssel segítse a dolgozó parasztok jobb életének kialakítását. » 1952-ben tette le a traktorvezetői vizsga első fokozatát, elég ugyanebben az évben felelős traktorvezető lett. A nyár folyamán villanycséplőgéppel csépelt a karancskeszű szérűkön. Mint fiatal traktoros, bátran megállta helyét a munka frontján, napi normáját majdnem minden esetben túlteljesítette. A cséplési munkák befejeztével a litkei Petőfi termelőcsoportnak ment szántani. Minőségi munkát végzett. Később a mihálygergei tszcs-nek szántotta a földet őszi vetés alá, amit nagyrészben saját maga be is vetett, a 32 soros vetőgépjével. Ma már 20 hold kereszt sorosan bevetett búzavetés szépen zöldet és nagy termést ígér. A termelőcsoportban idegenkedve fogadták Romhányi Borbálát. Azt tartották, „a női traktorista nem tud jó munkát végezni". Ma már megváltozott a véleményük, hisz saját maguk győződtek meg Romhányi Borbála jó munkájáról. Romhányi Borbála nem ismert fáradságot a munkában. Keri egy alkalommal föláldozta vasárnapját is az őszi vetés meggyorsítása érdekében. Kitartóan harcolt a magasabb terméshozamért. Most szorgalmasan kiveszi részét a téti gépjavítási munkából, rendszeresen részt vesz a politikai oktatáson, így készül a tavaszi munkára. Éves tervét, mivel tavasszal igen rossz körülmények között szárított (parcellaföldeken szántott), saját hibáján kívül 81 százalékra teljesítette. Ezzel elérte azt, hogy a traktoristák közül ő lett a második a tervteljesítésben. Ezzel sok férfit szégyenbe hozott. Romhányi Borbála múlt évben végzett jó munkája után kiérdemelte, hogy a párt tagjelöltje legyen. Romhányi Borbála élt az alkotmány által biztosított jogaival, erre nevelte leánytestvérét is, aki ugyancsak már a karancs-keszi gépállomás dolgozója DÉVAI ISTVÁN, politika helyettes karancskeszi gépállomás Csesztve község dolgozó parasztjai 116 százalékban teljesítették első negyedévi baromfi begyűjtési tervüket Petrás Veronika, a Szabad Nógrád Csesztve községi levelezője alig három hete, hogy beszámolt Csesztve község dolgozó parasztjainak begyűjtési versenymozgalmáról, a dolgozó parasztok nagyszerű munkavállalásairól. Petrás Veronika levelezőnk ma már arról számol be levelében, hogy a község dolgozó parasztjai becsülettel teljesítették vállalásukat: „községünk első negyedévi baromfibegyűjtési tervét január 30-ig 116 százalékban teljesítette." Levelezőik, mint a csesztvei tanács nyilvántartója, azt a munkavállalást tette Rákosi elvtárs születésnapjának tiszteletére, hogy a gazdalajstrom második részének elkészítését határidő előtt befejezi. Levelezőnk írja: „Vállalásomat január 29-én teljesítettem." Tanulj tovább az általános gimnáziumban Pető elvtárs egyik beszédében ezeket mondotta: „Öt év alatt nem kevesebb, mint százezer új, magasképzettségű szakemberre lesz szüksége az országnak, mert nyilvánvaló, hogy az új technikai felszerelés, az új gépek, az új, magasabb színvonalú ipari és mezőgazdasági termelés mind több szakembert követel.” Ezek a szavak mutatják meg az utat az általános iskolák VIII. osztályos tanulói számára. A tanulás hazafias kötelesség. Hazánk felvirágoztatásának egyik fontos eszköze. Az egyetemek különböző karai képezik az új mérnököket, orvosokat, stb. De mielőtt valaki mint orvos, vegyész, gépészmérnöki kémiatanár, jogász stb. akarja szolgálni népét, előbb az általános gimnáziumot kell elvégeznie, mert ez az iskola vezet elsősorban az egyetem karaira. Az általános gimnáziumnak két tagozata van: reális és humánus tagozat. Mindkét tagozatra fiúk és leányok egyaránt beiratkozhatnak. A reális tagozat elsősorban természettudományos műveltséget nyújt. Ezen a tagozaton azok a tanulók végzik tanulmányaikat, akik a szocializmus építéséből mint orvosok, mérnökök, biológusok, kémikusok, fizikusok akarják kivenni részüket. A humán tagozat, társadalomtudományos ismereteket nyújt. Ez a tagozat adja a szocializmus számára a leendő jogászokat, bírákat, tanárokat, gyógyszerészeket. A második osztálytól kezdve latint is tanulnak a növendékek és az orosz nyelv mellett második osztálytól kezdve egy nyugati nyelvet is tanulhatnak rendkívüli tantárgyként: németet, franciát, olaszt vagy angolt. A megye területén Salgótarjánban és Balassagyarmaton van általános gimnázium. Az oktatómunka délelőtt folyik, s a tanulók napi öt, illetve hat óra szakoktatás keretén belül sajátítják el az anyagot. A szemléltető oktatást nagyban elősegítik az iskolák jól felszerelt szertárai. A kémiaórákon alapos kísérleteken keresztül győződhetnek meg a tanulók az elméletben tanult anyagról. A természettudományos műveltség elmélyítését segítik elő a kísérleti órák, amelyeken a tanulók saját maguk által végzett kísérleteik alapján nyerhetnek alaposabb tudást. Az irodalmi műveltség fejlesztését szolgálja az iskola ifjúsági könyvtára: délután a tanulók egyéni ta*anulással készülnek a másnapi órákra. A vidékről bejáró és az otthoni, nyugodt tanulási lehetőséggel nem rendelkező tanulók részére délutáni tanulószobai foglalkozással gondoskodik az iskola a zavartalan tanulási lehetőség megteremtéséről. A tanulók több mint negyed része veszi igénybe népköztársaságunknak ezt a juttatását. Itt a növendékek meleg ebédet kapnak minimális árért, vagy a rászorulók teljesen ingyen. A bejárni nem tudó tanulók diákotthoni elhelyezést kapnak. Az iskola munkáját szervesen egészíti ki a szakköri munka. A szakkörökben a tanulók öntevékeny gyakorlata támasztja alá az elmélet igazságait. A vegytani szakkör széleskörű lehetőséget nyújt a különféle anyagok tulajdonságainak vizsgálatára. Például arra, hogyan készülnek gyógyszereink, stb. A matematikai szakkör segítséget nyújt a tanulóknak, hogy ismereteiket a középiskolában előírt anyagon túlmenően is kiszélesíthessék. Ez a szakkör építi a hidat a műegyetem és a többi olyan intézmény felé, ahol a matematika fontos tantárgy. A biológiai szakkör az élő természet megismerését segíti elő azoknak a tudományos módszereknek elsajátítása révén, amelyek a kísérleti mezőgazdaságban, orvostudományban és a kutatómunkánál használatosak. A szakkörök nyilvános ülésein más iskolák, szülők és egyéb érdeklődők is részt vehetnek. Meggyőződhetnek az ott folyó munkák előnyeiről. Az iskolák közösségi szellemének kialakítását, hazánk természeti kincseinek megismerését szolgálják a tanulmányi kirándulások. Minden osztály évenként legalább két kirándulást rendez. Ezeken a kirándulásokon a város üzemeinek, a környék nevezetességeinek megismerésén kívül a növendékeknek alkalmuk nyílik hazánk távolabbi részeinek a megismerésére is. Élményekkel gazdagodva térnek hazat Aggtelekről, Galyatetőről, Kékesről, Budapestről, vagy más nevezetesebb helyekről. A tanulás mellett szabadidőben a sportból és az iskola kulturális életéből is kiveszik részüket. Sportversenyek, műsoros kultúrdélutánok teszik változatossá a szabadidőt. Évenként pedig az egész város és környék dolgozóit megmozgató, egész estét kitöltő kultúrműsort ad az iskolai színjátszógárdája. A gimnáziumi életről Benyovics Ilona IV/c. osztályos tanuló így nyilatkozott: „Jó tanulással, szorgalommal és jó tanulási eredménnyel akarom meghálálni Rákosi elvtárs, a párt szerető gondoskodását. Én és osztálytársaim is tudjuk, hogy csak így bizonyíthatjuk be, hogy méltók vagyunk népünk bizalmára, arra, hogy ma olyan iskola falai közt tanulhatunk, amilyenről apáink még álmodni sem mertek. Ez a gondolat kell hogy áthassa a Vili. osztályos, továbbtanulásra jelentkező tanulókat is. Tanulásunkat szeretettel segítik elő nevelőink, ezenkívül tanulópárok segítenek a gyengébbeknek, amíg meg nem értik a nehezebb anyagrészt. A tanulószobákban jó melegben* tanári segítséggel tanulunk. Ilyen tanulási lehetőség mellett alakult ki iskoláinkban a szociálist diáktípus, akik innen kikerülve képesek lesznek a szocializmus építésében aktívan résztvenni." .