Szabad Nógrád, 1953. február (9. évfolyam. 10-17. szám)

1953-02-04 / 10. szám

2 SZABAD fISCRAD ­ Mag­yar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról A Magyar Népköztársaság Mi­­nisztertanácsa határozatot ho­zott az 1953. évi tavaszi mező­gazdasági munkák előkészítésé­ről és végrehajtásáról. A hatá­rozat fontosabb részeit az aláb­biakban ismertetjük. A határozat bevezetője ki­mondja: a mezőgazdaság dol­gozóinak legfontosabb feladata az őszi szántás­ vetés mulasztá­sainak pótlása, a tavaszi ta­laj­­munkának, a korai növények vetésének és művelésének a le­hető legkorábbi megkezdése. Az ország szántóföldjének egyetlen talpalatnyi része sem maradhat vetetlenül, műveletlenül. A mi­nisztertanács felszólítja a me­zőgazdaság dolgozóit, hogy a tavaszi munkát jó minőségben a fejlett agrotechnikai módsze­rek alkalmazásával végezzék, hogy túlszárnyaljuk az idei évre előírt­ termésátlagokat. A mező­­gazdaság irányító szervei szün­tessék meg az irányításnak és az ellenőrzésnek az ősszel még tapasztalható hiányosságait, bü­rokratikus módszereit. Ne hát­ráljanak meg a nehézségek előtt és csírájában fojtsanak el min­den ellenséges kártevő kísérle­tet. Az egyéni gazdálkodók, a tsz-ek tagjai, a gépállomások és az állami gazdaságok dolgozói legjobb tudásukkal készítsék elő és a lehető legkorábban kezd­jék meg a munkát a jó termés, dolgozó népünk bőséges ellátása érdekében. V.­ ­ A határozat első része meg­állapítja, hogy a szántóföldek teljes megműveléséért és a he­lyes agrotechnikai módszerek al­kalmazásáért az állami gazda­ságokban az igazgató, a tsz­­ékben az elnök, az egyéni mű­velés alatt álló területeken a tulajdonos, illetve a ténylegesen gazdálkodó személy, az állami tartalékingatlanokon a helyi földművesszövetkezet ügyvezető­je a felelős. Az ellenőrzés az állami gazdaságok irányító szer­vének, illetve a megyei, a járási és a községi tanácsoknak a kö­telessége. A határozat elrendeli, hogy a községek egész szántóterületére meg kell állapítani a művelésre kötelezett gazdaságot, vagy sze­mélyt. Ezért az illetékes minisz­tériumok február 20-ig értesítik a községi tanácsokat, hogy a községben hány ka­tasztrális hold a minisztériumokhoz tar­tozó szántóterület. Február 20-ig a járási tanácsok is köz­lik a községi tanácsokkal a köz­ség termelőszövetkezetei szántó­­területének nagyságát. A köz­ségi tanács február 28-ig köte­les mind az egyénileg dolgozó parasztok, mind a tartalékfölde­ket kezelő földművesszövetkeze­tek figyelmét felhívni, hogy gon­doskodjanak szántóterületük megműveléséről. II. A határozat második része előírja­, hogy az állami gazda­ságok, a tsz-ek és a különböző szántóföldi termelést folytató ál­lami vállalatok jóváhagyott ter­melési tervük alapján kötelesek a növénytermelés tervét teljesí­teni. Az egyénileg gazdálkodó, ha őszi kenyérgabona­ vetését nem teljesítette,­a hiányt első­sorban tavaszi búzával, illetve egyéb tavaszi gabonával köteles pótolni. A minisztertanács hatá­rozata szerint a vetéseket úgy kell végezni, hogy a­z őszi és a tavaszi gabona vetésterülete együttesen az ország szántóte­rületének 45 százaléka legyen. A burgonya vetésterületét az egyes termelők földjének nagy­sága arányában kell meghatá­rozni. Minden termelő szántó­földjének legalább hét százalé­kán köteles napraforgót termel­ni. A községi tanácsok a­z egyé­nileg gazdálkodók előzetes meg­hallgatása után, február 28-ig szabják meg, hogy azok mennyi burgonyát és napraforgót köte­lesek termelni. A határozat kimondja, hogy a mezőgazdasági igaerőtulajdono­­sok a tavaszi munkái során iga­erejükkel kötelesek állandó és folyamatos munkát végezni. Ezért a községi tanács minden ígyerőtulajdonost, aki már saját földjén elvégezte az esedékes munkát, kötelezhet arra, hogy ágaerejével ott segítsen, ahol er­re szükség van. A végzett mun­káért a hivatalosan megállapí­tott munkadíjat fizetik. III. A határozat harmadik része részletesen foglalkozik a tava­szi munka előkészületeivel és felhívja a figyelmet arra, hogy a téli hónapokat mindenütt jól használják fel a munka meg­szervezésére. A tsz-ek és az egyéni terme­lők sa­ját maguk gondoskodjanak teljes tavaszi vetőmagszükség­letükről. A tsz-ekben február 28-ig gondoskodjanak a vetés­területhez szükséges vetőmag­ról és azt gondosan őrizzék meg. Az I. és a II. típusú tszcs-kben a tagok részesedésük arányában adják át és a vetés kezdetéig központilag tárolják a vetőmagot. A hiányt mind tsz-ek, mind az egyénileg gaz­dálkodók csere vagy vásárlás útján pótolják. Tavasszal csak gondosan vá­logatott, tisztított és szükség szerint csávázott vetőmagot sza­­bad elvetni. Ezért az állami gaz­daságok, a tsz-ek és az egyéni termelők február 28-ig végezték el a magtisztítást és a csává­zást. A határozat pontosan meg­szabja, mekkora területen kel­l arovizált magot vetni, s fel­hívja a figyelmet arra­, hogy mi­nél több vetőmagot, melegítse­nek a napon vetés előtt. A minisztertanács határozata felelőssé teszi az állami gazda­ságok és a gépállomások igaz­gatóit az összes erő- és munka­gépek kifogástalan javításáért. A gépek javítását február 15-ig be kell fejezni. A tsz-ek és az egyénileg termelők február 28-ig javítsanak ki minden felhasznál­ható ekét, boronát, simítót, hen­gert, vetőgépet. A tsz-ek feb­ruár 15-ig kössék meg a szer­ződést a gépállomásokkal. A földművelésügyi­ miniszter és az állami gazdaságok és erdők­ minisztere a tavaszi mun­ka megkezdése előtt ellenőrzi az állami gazdaságok, a tsz-ek, gépállomások és a községek előkészületeit. Az állami gazda­ságokban és a gépállomásokon február 15 és 20 között, a tsz­­ekben február 20 és 28 között tartanak helyszíni szemléket. A községekben a helyi tanácsok feladata az egyéni termelők elő­készületeinek ellenőrzése. IV. A határozat negyedik része hangsúlyozza, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkát a fejlett agrotechnikai módszerek széles­körű alkalmazásával kell elvé­gezni. Ezért még a télen be kell fejezni az őszről elmaradt mély­szántást. A tavaszi talajelőkészítést a lehető legkorábban meg kell kezdeni és a legrövidebb idő alatt végre kell hajtani. Ott, ahol a mélyszántást nem végez­ték el, a talaj tavaszi szántását — amint a talaj állapota meg­engedi — a­zonnal kezdjék meg és legkésőbb 8 napon belül, fe­jezzék be A szántással egy­­időben fogasolni kell. A felszán­tott földeken, amint rá lehet menni a talajra, a simítózást (fogasolást) rögtön meg kell kezdeni és három napon belül be kell fejezni. Az összes szán­tóterületek felszántásának és simítózásának (fogasolásának) végső határideje: március 31. A frissen szántott és simítózott területen a vetésig fogasolással, illetve kultivátorozással készít­senek jó vetőágyat. A határozat kimondja: a ter­mésátlag fokozása érdekében fel­kell használni minden rendelke­zésre álló istálló- és egyéb szervestrágyát. Az ősszel nem alaptrágyázott gyapotterületekre tavaszi talajelőkészítés előtt 50—150 kiló szemcsézett szuper­foszfátot kell kiszórni. A kihor­dott trágyát jól be kell mun­kálni a talajba. Azok az állami gazdaságok és termelőszövetke­zetek, amelyek az őszi mély­szántást elvégezték, február 28-ig a táblák szélére szarvasok­ba hordják ki és földeljék le az istállótrágyát.­­ Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben álta­lánosan be kell vezetni a trágya­kezelés fejlett módszereit. A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők mi­nisztere február 15-ig adja ki az erre vonatkozó utasítást. En­nek intézkednie kell arról, hogy valamennyi állami gazdaságban, legalább a termelőszövetkeze­tek 50 százalékában, az állami gazdaságok trösztjeinek, a ta­nácsok mezőgazdasági osztályai­nak főagronómusai és a gépál­lomások agronómusai a helyszí­nen mutassák be a trágyakeze­lés fejlett módszereit és állan­dóan ellenőrizzék ezek alkalma­zását. A mák, a tavaszi búza, a bor­só, a­z olajlen, a rostlen, a len­cse, a bükköny, a hagyma, a füves herék vetését, amint a ta­lajra rá lehet menni, meg kell kezdeni és legkésőbb március 15-ig el kell végezni. A tavaszi árpa, a zab, a lu­cerna, a vöröshere, a baltacím, a napraforgó, a csillagfürt, a cukorrépa és a takarmányrépa vetését akkor kell elkezdeni, ha a talaj hőmérséklete elérte a­z 5—8 Celsius-fokot, s április 10-ig be kell fejezni. A burgonya, a szója, a csi­csókás, a cirok, a csumsz, a kö­les, a marhakáposzta, az Alföl­dön a kender, a bab és a­ kuko­rica vetését 8—12 Celsius fokos talajhőmérsékletnél meg kell kezdeni és április 30-ig be kell fejezni. Az északi és a dunán­túli megyékben a kender, a bab és a kukorica vetését május 5-ig kell elvégezni. A gyapotvetést 14 Celsius fokos talajhőmérsék­letnél kell megkezdeni és ápri­lis 30-ig befejezni. A ricinus és a késői napra­forgó vetését, a­ dohány palán­tázását május 20-ig, a fűszer­­paprika palántázását május 31-ig kell befejezni. E munkákat 12—16 Celsius fokos talajhő­mérsékletnél kell megkezdeni. A különböző növények vetését gyorsan el kell végezni. A ta­vaszi búzát, a tavaszi árpát és a zabot az állami gazdaságok 3, a­ termelőszövetkezetek és az egyéni termelők 6 munkanapon belül; a burgonyát, a kukoricát, a napraforgót és a cukorrépát az állami gazdaságok 5, a ter­melőszövetkezetek és az egyéni termelők 8 munkanapon belül; a gyapotot az állami gazdasá­gok, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők egyaránt 5 napon belül kötelesek elvetni. A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők mi­nisztere az országos határidőn belül megyénként és trösztön­­ként állapítja meg az egyes nö­vények vetésének végső határ­idejét. A határozat intézkedik a vetés fejlett módszereinek alkalmazá­sáról is. A tavaszi gabonát az állami gazdaságok legalább 40.200 holdon, a termelőszövet­kezetek legalább 60.000 holdon, a réstlent pedig az állami gaz­daságok is, a­z tsz-ek is egész vetésterületükön vessék kereszt­­sorosan. Az állami gazdaságok legalább 43.400 holdon, a ter­melőszövetkezetek pedig leg­alább 175.000 holdon négyzete­sen vessék a kukoricát és a napraforgót. Az állami gazda­ságok, a termelőszövetkezetek elsősorban a frissen trágyázott földbe vessék. Ahol erre nincs mód, ott a kukorica és a bur­gonya terméshozamát fészek­­trágyázással növeljék. A­­ tavaszi szántás­vetéssel egyidőben el kell végezni az őszi vetés, a rétek és a legelők télvégi és kora tavaszi ápolását. A földművelésügyi miniszternek gondoskodnia kell arról, hogy a kultúrmérnöki és belvízrendező hivatalok idejében levezessék a belvizeket. Ebben a munkában az állami gazdaságok, a gép­állomások, a termelőszövetkeze­tek és az egyéni termelők gépi, iga- és kézi erejükkel kötelesek segíteni. Amint a talajra­ rá lehet men­ni, az állami gazdaságok, a­ ter­melőszövetkezetek és az egyéni termelők a felfagyott őszi ve­téseket azonnal hengerezzék meg. A fagyveszély elmúltával azonnal, de legkésőbb április 15-ig meg kell fogásolni a jól áttelelt őszi vetéseket. A gyen­gén telelt és a késő őszi vetése­ket fejtrágyázni kell. Az állami gazdaságok lega­lább 100.000, a termelőszövetkezetek legalább 150.000 holdon pétisó, illetve komposzt-, vagy szemcsézett trágya felhasználásával végez­zék el ezt a munkát. Emellett fel kell használni a különböző hulladéktrágyákat, így például a hamut, a baromfitrágyát stb. A rétek, a legelők ,és az évelő szálastakarmány-vetések ápolá­sánál elsősorban a hengerezést, a gyomirtást és a talajegyenge­­tést kell elvégezni. A határozat intézkedik arról is, hogy a vetéseket miként kell megmenteni a különböző kár­tevők pusztításától. V. A határozat ötödik része hangsúlyozza, hogy a tavaszi mezőgazdasági munka végrehaj­tását gyors­ és megbízható je­lentésekkel, helyszíni vizsgála­tokkal kell ellenőrizni. A köte­lezettségüket nem teljesítőket fe­lelősségre kell vonni. A hamis jelentést adókat bűnvádi úton vonják felelősségre. A helyi ta­nácsoknak április 10 és 20 kö­zött valamennyi községben ha­társzemlét kell tartaniok, s meg kell állapítaniuk a szántóterület megművelésének mértékét. Azo­kat a termelőket, akik a­z idő­szerű mezőgazdasági munkála­tokat nem végezték el határidő­re, kötelezzék a mulasztás pót­lására. Azok ellen pedig, akik a felszólítás után sem művelik meg földjüket, a községi tanács­­ köteles eljárást indítani. Azokat a községi tanácselnököket, akik nem gondoskodnak a miniszter­­tanács határozatában előírt me­zőgazdasági munkák végrehaj­tásáról, a belügyminiszter fele­lősségre vonja. Szégyen Kozárdra... Mi, Kozárd község dolgozó parasztjai, elvárjuk a tanács­elnöktől­ és helyettesétől, hogy minden téreli példát mutassa­nak. De sajnos, ez nincs meg Kozárdon. Kabács Ferenc fe­ketén vágta le borjúját, ha­bár tudta, hogy ezt nem sza­bad. Kabács Ferenc most el­nökképző iskolán van. Az elnökhelyettes a fe­kete­­v­ág­ás­sal súlyosan megsértette e határozatokat, ami nagy szégyent jelent Kozárdra. Nagy Gábor, Kozárd. Szerkesztőségünk kérésére a pásztói járási tanács kivizs­gálta az ügyet, eszerint meg­állapítást nyert, hogy Kabács Ferenc kozárdi VB-elnökhe­­lyettes feketén vágta le bor­júját, amelyért ellene a bűn­vádi eljárás megindult. A feb­ruári tanácsülésen Kabács Fe­renc tanácselnök helyettessé­géb­ől vissza lesz hívva. 1053 február 4. MEGYÉNK BÜSZKESÉGE Romhányi Borbála, mint munkagépkezelő került a ka­­rancskeszi gépállomásra. Min­den vágya az volt, hogy fele­lős traktorvezet­ő lehessen, hogy a gépi talajműveléssel segítse a dolgozó p­arasztok jobb éle­tének kialakítását. » 1952-ben tette le a traktor­­vezetői vizsga első fokozatát, elég ugyanebben az évben fele­lős traktorvezető lett. A nyár fo­lyamán villanycséplőgéppel csé­pelt a karancskeszű­ szérűkön. Mint fiatal traktoros, bátran megállta helyét a munka front­ján, napi normáját majdnem minden esetben túlteljesítette. A cséplési munkák befejeztével a litkei Petőfi termelőcso­­portnak ment szántani. Minőségi­­ munkát végzett. Később a mihálygergei tszcs-nek szántotta a földet őszi vetés alá, amit nagy­részben saját maga be is vetett, a 32 soros vetőgépjével. Ma már 20 hold kereszt sorosan bevetett búzavetés szépen zöldet és nagy termést ígér. A termelőcsoportban idegenkedve fogadták Rom­­hányi Borbálá­t. Azt tartották, „a női traktorista nem tud jó mun­kát végezni". Ma már megváltozott a véleményük, hisz saját ma­guk győződtek meg Romh­ányi Borbála jó munkájáról. Romhányi Borbála nem ismert fáradságot a munkában. Keri egy alkalommal föláldozta vasárnapját is az őszi vetés meg­gyorsítása érdekében. Kitartóan harcolt a magasabb termés­hozamért. Most szorgalmasan kiveszi részét a téti gépjavítási munká­ból, rendszeresen részt vesz a politikai oktatáson, így készül a tavaszi munkára. Éves tervét, mivel tavasszal igen rossz körül­mények között szárított (parcellaföldeken szántott), saját hibáján kívül 81 százalékra teljesítette. Ezzel elérte azt, hogy a traktoris­ták közül ő lett a második a tervteljesítésben. Ezzel sok férfit szégyenbe hozott. Romhányi Borbála múlt évben végzett jó mun­kája után kiérdemelte, hogy a párt tagjelöltje legyen. Romhányi Borbála élt az alkotmány által biztosított jogai­val, erre nevelte leánytestvérét is, aki ugyancsak már a karancs-­keszi gépállomás dolgozója DÉVAI ISTVÁN, politika helyettes karancskeszi gépállomás Csesztve község dolgozó parasztjai 116 százalékban teljesítették első negyedévi baromfi begyűjtési tervüket Petrás Veronika, a Szabad Nógrád Csesztve községi levele­zője alig három hete, hogy be­számolt Csesztve község dol­gozó parasztjainak begyűjtési versenymozgalmáról, a dolgozó parasztok nagyszerű munkavál­lalásairól. Petrás Veronika levelezőnk ma már arról számol be leve­lében, hogy a község dolgozó parasztjai becsülettel teljesí­tették vállalásukat: „községünk első negyedévi baromfibegyűj­­tési tervét január 30-ig 116 szá­zalékban teljesítette." Levelezőik, mint a csesztvei tanács nyilvántartója, azt a munkavállalást tette Rákosi elvt­ár­s születésnapjának tisz­teletére, hogy a gazdalajstrom második részének elkészítését határidő előtt befejezi. Levele­zőnk írja: „Vállalásomat ja­nuár 29-én teljesítettem." Tanulj tovább az általános gimnáziumban P­ető elvtárs egyik beszédé­­­­ben ezeket mondotta: „Öt év alatt nem kevesebb, mint százezer új, magasképzettségű szakemberre lesz szüksége az országnak, mert nyilvánvaló, hogy az új technikai felszerelés, az új gépek, az új, magasabb színvonalú ipari és mezőgazda­sági termelés mind több szakem­bert követel.” Ezek a szavak mutatják meg az utat az általános iskolák VIII. osztályos tanulói számára. A tanulás hazafias kötelesség. Hazánk felvirágoztatásának egyik fontos eszköze. Az egye­temek különböző karai képezik az új mérnököket, orvosokat, stb. De mielőtt valaki mint or­vos, vegyész, gépészmérnöki ké­miatanár, jogász stb. akarja szolgálni népét, előbb az általá­nos gimnáziumot kell elvégeznie, mert ez az iskola vezet elsősor­ban az egyetem karaira. Az általános gimnáziumnak két tagozata van: reális és hu­mánus tagozat. Mindkét tagozat­ra fiúk és leányok egyaránt be­iratkozhatnak. A reális tagozat elsősorban természettudományos műveltséget nyújt. Ezen a tago­zaton azok a tanulók végzik ta­nulmányaikat, akik a szocializ­mus építéséből mint orvosok, mérnökök, biológusok, kémiku­sok, fizikusok akarják kivenni ré­szüket. A humán tagozat, tár­sadalomtudományos ismereteket nyújt. Ez a tagozat adja a szo­cializmus számára a leendő jo­gászokat, bírákat, tanárokat, gyógyszerészeket. A második osztálytól kezdve latint is tanul­nak a növendékek és az orosz nyelv mellett második osztály­tól kezdve egy nyugati nyelvet is tanulhatnak rendkívüli tan­tárgyként: németet, franciát, olaszt vagy angolt. A megye területén Salgótar­jánban és Balassagyarmaton van általános gimnázium. Az oktató­munka délelőtt folyik, s a ta­nulók napi öt, illetve hat óra szakoktatás keretén belül sajá­títják el az anyagot. A szemlél­tető oktatást nagyban elősegítik az iskolák jól felszerelt szertá­rai. A kémiaórákon alapos kísér­leteken keresztül győződhetnek meg a tanulók az elméletben ta­nult anyagról. A természettudo­mányos műveltség elmélyítését segítik elő a kísérleti órák, ame­lyeken a tanulók saját maguk által végzett kísérleteik alapján nyerhetnek alaposabb tudást. Az irodalmi műveltség fejleszté­sét szolgálja az iskola ifjúsági könyvtára: d­élután a tanulók egyéni ta­­*­a­nulással készülnek a más­napi órákra. A vidékről bejáró és az otthoni, nyugodt tanulási lehe­tőséggel nem rendelkező tanulók részére délutáni tanulószobai foglalkozással gondoskodik az iskola a zavartalan tanulási le­hetőség megteremtéséről. A ta­­­nulók több mint negyed­ része veszi igénybe népköztársasá­gunknak ezt a juttatását. Itt a növendékek meleg ebédet kap­nak minimális árért, vagy a­ rá­szorulók teljesen ingyen. A be­járni nem tudó tanulók diákott­honi elhelyezést kapnak. Az is­kola munkáját szervesen egé­szíti ki a szakköri munka. A szakkörökben a tanulók öntevé­keny gyakorlata támasztja alá az elmélet igazságait. A vegy­tani szakkör széleskörű lehető­séget nyújt a különféle anyagok tulaj­dons­ágainak v­i­zs­gála­tára. Például arra, hogyan készülnek gyógyszereink, stb. A matemati­kai szakkör segítséget nyújt a tanulóknak, hogy ismereteiket a középis­kol­ában előírt anyagon túlmenően is kiszélesíthessék. Ez a szakkör építi a hidat a mű­egyetem és a többi olyan intéz­mény felé, ahol a matematika fontos tantárgy. A biológiai szakkör az élő természet meg­ismerését segíti elő azoknak a tud­ományos­ módszereknek elsa­játítása révén, amelyek a kísér­leti mezőgazdaságban, orvostu­dományban és a kutatómunká­nál használatosak. A szakkörök nyilvános ülésein más iskolák, szülők és egyéb érdeklődők is részt vehetnek. Meggyőződhetnek az ott folyó munkák előnyeiről. Az iskolák közösségi szellemé­nek kialakítását, hazánk termé­szeti kincseinek megismerését szolgálják a tanulmányi kirán­dulások. Minden osztály éven­ként legalább két kirándulást rendez. Ezeken a kirándulásokon a város üzemeinek, a környék nevezetességeinek megismerésén kívül a növendékeknek alkalmuk nyílik hazánk távolabbi részei­nek a megismerésére is. Élmé­nyekkel gazdagodva térnek ha­zat Aggtelekről, Galyatetőről, Ké­kesről, Budapestről, vagy más nevezetesebb helyekről. A tanulás mellett szabadidő­ben a sportból és az iskola kul­turális életéből is kiveszik ré­szüket. Sportversenyek, műsoros kultúr­délutánok teszik változa­tossá a szabadidőt. Évenként pe­dig az egész város és környék dolgozóit megmozgató, egész es­tét kitöltő kultúrműsort ad az iskolai színjátszógárdája. A gimnáziumi életről Benyo­­­­vics Ilona IV/c. osztályos tanuló így nyilatkozott: „Jó ta­nulással, szorgalommal és jó ta­nulási eredménnyel akarom meg­hálálni Rákosi elvtárs, a párt szerető gondoskodását. Én és osztálytársaim is tudjuk, hogy csak így bizonyíthatjuk be, hogy méltók vagyunk népünk bizal­mára, arra, hogy ma olyan is­kola falai közt tanulhatunk, ami­lyenről apáink még álmodni sem mertek. Ez a gondolat kell hogy áthassa a Vili. osztályos, továbbtanulásra jelentkező tanu­lókat is. Tanulásunkat szeretettel segítik elő nevelőink, ezenkívül tanulópárok segítenek a gyen­gébbeknek, amíg meg nem ér­tik a nehezebb anyagrészt. A tanulószobákban jó melegben* tanári segítséggel tanulunk. Ilyen­ tanulási lehetőség mellett ala­­kult ki iskoláinkban a szociálist diáktípus, akik innen kikerülve­ képesek lesznek a szocializmus építésében aktívan résztvenni." .

Next