Szabad Nógrád, 1953. július (9. évfolyam. 52-60. szám)

1953-07-01 / 52. szám

VIJA PROLEtIrJAI EGYESÜLJETEK! 1953 JÚLIUS 1. DP NÓGRÁD MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM 52. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR Nógrád megyei fiatalok, legyetek a jövő évi kenyerünk biztosításának élharcosai A következő hetekben dolgozó parasztságunk előtt a legna­gyobb feladat, az idei jó gabonatermés gyors és veszteség nélküli betakarítása áll. A minisztertanács határozata értelmében a kalá­szosok aratását a megkezdéstől számított 5—8 napon belül el­kell végezni. A cséplést legkésőbb augusztus 20-ig be kell fe­jezni. Az aratás-csépléssel egyidejűleg teljesíteni kell az ország gabonabegyűjtési tervét, valamint el kell végezni a tarlóhántást és másodvetést. A minisztertanács határozatában felkérte a tö­megszervezeteket, különösen a DISZ-t, hogy segítsen győzelemre­­vinni az idei bé­kearatást. Ezt megértve, a szécsényi területi DISZ-szervezet a Rákóczi tszcs megsegítésére növényápoló brigá­dot alakított és ezt arató­brigáddá szervezik. A dolgozó fiatalokra felelősségteljes munka hárul. Az idei aratás, cséplés és begyűjtésre való felkészülés a negyedik VIT szellemében történik. Erdőkürtön és Béren a DISZ-fiatalok csép­lőbrigádot szerveztek, mert megértették, hogy a DISZ-szerveze­­tek legfőbb feladata,, segítséget adni a pártszervezeteknek. A mezőgazdaságban dolgozó fiataljainknak példát kell venni munkásifjúságunknak a termelés területén vívott harcáról. Áll­jon minden parasztfiatal előtt Nagy László szorospataki DISZ- fiatal brigádja, aki a péntek-mozgalomhoz csatlakozva­, állandóan 150—160 százalékra teljesíti tervét. Munkásifjúságunk áldozatos és odaadó munkával harcol a mindennapi terv túlteljesítéséért. Ezt bizonyítja, hogy a negyedik VIT tiszteletére eddig több, mint 5000 fiatal áll munkaversenyben megyénkben, így például Guba András vamyarci fiatal, augusztus 2-re 120 százalékra, Bagyin Pál augusztus 1-re, ugyancsak 120 százalékra teljesíti tervét. Falusi DISZ-szervezeteinknek a következő hetekben legfőbb feladatuk az aratás, cséplés és begyűjtés munkájának segítése. Mozgósítsák a fiatalokat a VIT tiszteletére szervezett szocialista munkaversenyre. Gondoskodjanak arról DISZ-szervezeteink, hogy taggyűléseken, egyéni agitáción, kisgyűléseken keresztül minden DISZ-tag, de elsősorban az ifjú népnevelők ismerjék meg a minisztertanács aratás-cséplésre vonatkozó határozatát, és har­coljanak annak végrehajtásáért. Szervezzenek falusi DISZ-szervezeteink figyelő­őrsöket, mint például a pásztói DISZ-szervezet, akik a gabona érésekor rend­szeresen járják a határt és időben hívják fel az illető szervet, vagy a gabona gazdájának figyelmét az aratás megkezdésére. Az ellenség gyújtogató, kártevő munkájának a megakadályozá­sára szervezzenek tűzőrségeket és a DISZ vállalja el az oszta­­gok őrzését. Segítsék elő falusi DISZ-szervezeteink községük­ben a verseny nyilvánosságát, s a fiatalok vállaljanak védnöksé­get a dicsőségtábla felett, azon rendszeresen tüntessék fel az aratás-, cséplés- és beadásban kitűnt dolgozó parasztok neveit, ahol lehetőség van rá, fényképet is. Hozzanak létre DISZ-szervezeteink önkéntes aratóbrigádo­kat, melybe vonják be a szervezeten kívüli fiatalokat és elsősor­ban az új választókat. Adjanak segítséget az önkéntes arató­brigádok azoknak a családoknak is, kiknek fiai a néphadsereg­ben vannak, s munkaerőhiánnyal küzdenek. A cséplési munkák idejére szervezeteink szervezzenek ifjú cséplőbrigádokat, melyek elsőnek kezdjék és fejezzék be a munkát. A csépléssel egyidő­­ben DISZ-fiataljainknak kemény politikai munkát kell végez­niük, hogy községük beadási kötelezettségét elsőnek teljesítse. Ezért már most jelöljük ki azt az ifjú népnevelőt, aki a válasz­tási agitációban jó munkát végzett, s most a pártszervezet irá­nyítása alatt rendszeresen részt vesz a begyűjtési agitációban. Jelöljék ki azokat a fiatalokat a cséplőgépnél, akik agitációs munkát végeznek, a géptől való kötelező beadás érdekében. Szervezzék, meg a gabonabeadás ünnepélyességét, díszítsék fel a begyűjtőhelyeket és a begyűjtést végző járműveket. A nyári munkák idején különösen nagy feladat hárul a szocialista szek­torokban dolgozó fiatalokra és elsősorban a gépállomáson dol­gozó fiatalokra, akik kombájn- és aratógépkezelők. A cséplő­gépeknél dolgozó fiatalok kezdeményezzék a gépek közötti pá­rosversenyt, s tegyenek vállalást az 50—60 vagonos mozga­lomra és harcoljanak azért, hogy cséplőgépük a Bredjuk-féle gyorscséplési módszerrel dolgozzon. Szervezzék meg gépállomá­saink DISZ-szervezetei, hogy az aratógép mellett dolgozó fia­talok éjszaka tarlóhántást végezzenek a learatott területen. Itt megemlítjük Dohonyi István erdőkürti fiatalt, aki vállalta, hogy cséplési és tarlóhántási tervét 110 százalékra és az őszi mély­szántást ugyancsak 110 százalékra teljesíti. Az aratás és csép­lés időszakában VIT-békeműszakokat szervezzenek DISZ-szerve­­zeteink, mozgósítsák az egész gépállomás DISZ-fiatalját s a DISZ-en kívülieket is a munka gyors elvégzésére. Állami gazda­ságaink és DISZ-szervezeteink feladata, hogy tevékenyen segítse a munkaverseny szervezését és biztosítsa ebben a fiatalok kez­deményező részvételét. A legmesszebb­menő segítséget adják meg a gazdaság és termelőszövetkezet vezetőségének a munka­erő biztosítására. Ahol szükséges, a területi szervezettel közö­sen toborozzanak munkásokat a gazdaság részére, a termelő­­szövetkezetekben pedig vonják be a családtagokat a tszcs mun­kájába. Hívják egymást versenyre és azt értékeljék nap mint nap, hogy a verseny élő legyen, biztosítva legyen mozgatóereje. Se­gítsék elő DISZ-szervezeteink a lelkes úttörőket a kalászgyűj­­tési mozgalomban, akiknek feladatuk az aratás során elhullott kalászok összegyűjtése és közös gyűjtőhelyre való hordása. Az aratásra való felkészülés idején legfontosabb feladat a növény­ápolási munkák gyors elvégzése. DISZ-szervezeteink biztosítják, hogy minden fiatal a reábízott területen időben elvégezze a növényápolást. A nyári hónapok legfontosabb feladata a mező­gazdaságban gabonatermésünk betakarításai Munkához kell te­hát látni, ha azt akarjuk, hogy minden szem gabonát betaka­rítsunk. Falusi DISZ-szervezeteink tagjainak az aratás és csép­lés­i rohamcsapatává kell válnia. Álljon a DISZ-fiatalok előtt Pisák István példája, aki csép­lési tervét, amely 290 tonna, még 50 tonnával túlteljesíti, vagy Jakus Pál egyénileg dolgozó paraszt vállalása­, aki jó munká­jával­ éri el, hogy 16 mázsa kukorica helyett holdanként 18 má­zsát termel. így kell helytállni tettekkel és nem szavakkal, mint ahogy a sámsonházi DISZ-szervezet teszi, ahol csak gyűlése­ken tárgyalnak a feladatokról, de nem készülnek az aratásra. Falusi DISZ-fiataljaink csak akkor lesznek képesek a fel­adat maradéktalan megoldására, ha a járási pártbizottságok és az­ egységes falusi pártvezetőségek rendszeresen irányítják, se­gítik és ellenőrzik a hozzájuk tartozó DISZ-szervezetek mun­káját. Dolgozó parasztok, te­rmelőszövetkezeti tagok, állami gazdaságok és gépállomások dolgozói! A veszteség nélküli gyors betakarítással, a gabonabeadási kötelezettségek gyors teljesí­tésével biztosítsátok a város és falu dolgozói­nak kenyerét, erősítsétek a munkás-paraszt szövetséget! Mi is hozzájárulunk a békearatás sikeréhez A magyarnándori állami gazdaságban is megkezdtük az ősziárpa aratását. 22-én reggel a falusi dolgozók még javában aludtak, amikor én és munka­társam javában vágtuk arató­­kévekötő gépünkkel a­ jó termést ígérő ősziárpát. A kisebb gépi technikai hibák gyors legyőzésével­­ két és fél nap alatt 33 kh. őszi árpavetést vág­tunk le gépünkkel. Amikor e munkát befejeztük, aratógépünket a javítóműhelybe vittük, ahol azt tüzetesen át­vizsgáltuk, így készülünk a pár nap múlva elkövetkező búza és rozs mielőbbi learatásával. Mi harcolunk a szemveszteség csökkentéséért­ , elsősorban az időbeni aratással, valamint a munkaidő meghosszabbításával, így akarnak hozzájárulni gazda­ságunkon belül a békearatás sikeréhez. Kovács László traktoros, magyarnándori állami gazdaság HARCBAN A BŐ TERMÉSÉRT Bag­i Mihály csécsei dolgozó paraszt 1200 négyszögöl kölest vetett másodnövényként Állami gazdaságainknak, termelőszövetkezeteinknek, va­lamint dolgozó parasztságunk­nak az aratással egy időben el kell végezniök a másodvetési munkát is. Másodvetésű növé­nyek vetésével nagyban előse­gítjük állattenyésztésünk to­vábbi fejlesztését, az állatok jobb takarmányozását. Az idei kedvező időjárás kö­vetkeztében másodvetési nö­vények termesztésére rend­kívüli jó alkalom kínálkozik. Éppen ezért idejében kell el­végezni ezt a munkát. A le­aratott ősziárpa tarlójába mi­nél több másodvetésű növényt vessünk. Megyénkben már számos példa bizonyítja, hogy a dol­gozó parasztok időben, nagy lelkesedéssel teljesítik e fel­adatot is. A herencsényi Zaja termelőszövetkezet ősziárpa­­tarlójában négy kh. kukoricát és négy kh. köles másodnö­vényt vetett. Csecse községben Bagi Mihály 1200 négyszögöl kölest vetett. Szarvasgedén Kurunczi Pál hatholdas dol­gozó paraszt az őszi árpa veté­sének learatása után azonnal megkezdte a tarlóhántást, amelybe 500 négyszögöl tarló­répát vetett. Minden hazáját és népét sze­rető dolgozó parasztnak kö­telessége, de saját érdeke is, a másodvetési terv pontos, lel­kiismeretes végrehajtása. Összekapcsolt Sókapákkal könnyebben, gyorsabban megy a növényápolás A herencsényi Zója termelő­szövetkezeti csoport is meg­gyorsította a növényápolási munkát. A vezetőség megbírál­ta a növényápolási munkáikból elhúzódó tagokat. A csoport el­nöke alaposan felvetette feléjük a felelősséget. Többek között ezeket mondotta: „Saját hanyag­ságunkon múlik az, ha nem lesz megkapálva a kukoricánk, bur­gonyánk, répánk és naprafor­gónk. Ha nem kapáljuk meg ezeket a növényeket, nem lesz a tagságnak burgonyája, de a fehérkenyér mellé még szalon­nája sem. Olyan lesz az életünk, ahogyan dolgozunk." A tagságot gondba ejtette az elnök szava. Másnap a csoport­­tagok mozgósították hozzátar­tozóikat a növényápolási mun­kára. Addig-addig „spekuláltak”, míg három lókapát egybekap­csoltak és így indultak el kuko­ricát kapálni. A lókapák össze­kapcsolásával normán felüli eredményeket értek el. Kön­­­nyebb és gyorsabb lett a mun­ka, mert hiszen négyzetesen ve­tett kukoricatáblán dolgoztak. A szorgalmas kezek nyomán egyre kevesebb lett a­ gyom, amely által jobban fejlődik a kukorica, napraforgó, burgonya. De nehogy azt gondoljuk, hogy most már nincs hiba. A becsüle­tes tagoknak föl kell keresniök Burján János tszcs-tagot is, aki az ilyen halaszthatatlan növény­­ápolási munkáik idején vályogve­téssel foglalkozik egyéni céljai­ra. Serkentsék őt is a közös munka elvégzésére. Bakos István járási agropropagandista. A tudományos földművelés eredménye A romhányi Új Élet ter­melőcsoport bátran alkalmaz­za az agrotechnikai eljáráso­kat, s így a csoport tagjainak jó munkája folytán minden bizalmuk megvan ahhoz, hogy az ütemtervben lefed­etett termésátlagokat jóval felül­szárnyalják. Például az őszi­­árpát, szeptember 3-án vetet­ték, ez év március elején fo­gasolt­ák és kh-anként 50 kilo­gramm pétisóval feltrágyázták, így a 10 mázsás átlagtermés helyett 16 mázsás termés vár­ható holdanként. A csoportnak van 8 hold rozsvetése. Ezt a múlt év szeptember 7-én vetették el. Ez év március elején fogá­­solták, valamint gyomtalaní­­tották. Május 27-én alkalmaz­ták a pótbeporzás műveletét, s így 10 mázsás átlagtermés helyett 12 mázsás termésho­zam várható. De így lehetne felsorolni a várható nagy ter­méseredményeket a járás töb­bi élenjáró termelőcsoportjai­nál is. Ezek közé tartozik a berkenyei Petőfi, amely őszi­­árpából 12 mázsás termésho­zamot vár. A tolmácsi Szabad­ság termelőcsoportban 13 má­zsás ősziárpatermés várható. A várható eredményekből megállapíthatók, hogy termelő­­csoportjaink egyre inkább a tudományos földművelés út­jára térnek át, amely maga­sabb terméshozamot, jobb­módú életet visz szövetkeze­teikbe. Bocsi József Bármilyen az időjárás be kell gyűjteni a szénát Az esős idő erősen megne­hezítette a szénabetakarítást. Ilyenkor különösen fontos, hogy ne legyen felesleges megszakí­tás a széna lekaszálása, rend­­berakása, és kazlazása között. Ha a kellőképpen megszáradt füvet sokáig tartjuk rendekben, az eső tönkreteheti és erősen leronthatja a széna minőségét. Inkább rakjuk boglyába a még nem teljesen megszáradt szé­nát, és ha kiderül, terítsük szét további száradásra. Nem veszé­lyes az, ha a frissen lekaszált fű meprázik, mert az eső nem ........................................................ mossa ki belőle a tápanyago­kat, mint ahogy nem mossa ki a lábon álló növényből sem. Ha azonban az eső a már meg­száradt füvet áztatja át, ez tápanyagokban nagy vesztesé­geket okoz. A széna megpené­­szedik, megdohosodik, a karo­­tintartalom és vitamintartalom is csökken. Ha bizonytalan az időjárás, igen fontos, hogy a lehető leg­jobban kihasználjuk a derűs idő minden óráját. A szárítás meggyorsítása érdekében a le­kaszált füvet meg kell forgat­ni. Amint megfonnyadt, a le­hető leggyorsabban boglyákat készítünk. Ne engedjük, hogy a széna a rendekbe megázzék, mert azután igen rosszul szá­rad. Ha mégis megtörténik az eső után, amint a rendek va­lamennyire megszáradnak, ha­ladéktalanul forgassuk át, szá­rítsuk meg és rakjuk boglyák­ba a szénát. Ha bizonytalan az időjárás, nagyobb , 2—2,5 mázsás boglyákat rakjunk, hogy esőben ne ázzanak át. Még mindig jobb, ha a széna kissé felmelegszik, mintha megázik. Ha az ilyen boglyát derűs idő­ben szétrakjuk, a szélig igen gyorsan átszárad. A nem eléggé száraz szénát a legjobb rőzsével, vagy szal­mával rétegezni. Ha­ leraktunk­ 70—100 centiméter vastag szé­naréteget, egy réteg rozsot vagy szalmát helyezünk rá. Ez elősegíti, hogy a széna már a kezelés folyamán teljesen meg­száradjon. Ezenkívül ez a mód­szer javítja a szár fogyaszt­­hatóságát is. A „gépállomás legjobb dolgozója” cím tulajdonosai A földművelésügyi minisztérium és az AMG főigazgatósága értékelte a nógrád megyei gépállomások munkáját. Az értékelés során a „gépállomás legjobb dolgozója” címmel tüntették ki me­gyénk gépállomásainak kiváló dolgozóit, akik igazi hazafihoz mél­tóan harcoltak a gépállomási tervek teljesítéséért, túlteljesíté­séért. MÁTYÁS ANDRÁS, a moho­­rai gépállomás vezető mechani­kusa jól teljesítette pártmegbiza­­tását. Szervezőképességével je­lentősen hozzájárult ahhoz, hogy a gépállomás határidő elő­tt minőségben kijavította erő- és cséplőgépeit. Most ígéretet tett, hogy a cséplést augusztus 20 helyett 18-ra befejezik. Mint vezető mechanikus, jó munka­szervezéssel harcol a gépkiesé­sek csökkentéséért KOHÁRI ISTVÁN, az erdő­­kürti gépállomás vezető mecha­nikusa is elnyerte a „gépállomás legjobb dolgozója” címet. Mint párttag, ígéretet tett, hogy a cséplési idény alatt a műszaki munkát úgy szervezi meg, hogy a körzeti mechanikusokat foko­zottabb segítségadással serkenti az esetleges géphibák leküzdé­sére, amelyen keresztül a gép­kiesést minimumra csökkenti, örömmel csatlakozott a mohorai gépállomás versenykihívásához. KAPUSZTA ISTVÁN, a bér­ces­ gépállomás vezető agronó­­musa a kitüntetés átvételekor megfogadta, hogy a nyári ara­tási tervüket 110 százalékra fog­ják teljesíteni. A termelőcsopor­tok tarlóhántási és másodvetési tervét határidő előtt két nappal befejezik az agrotechnikai sza­bályok szigorú betartásával. Gépi aratást fognak végezni az állami tartalékterületeken is, hogy aratógépenként elérjék a 200 kh teljesítményt. BARZÁK BÉLA, a szecsén­yi gépállomás vezető könyvelője a kitüntetés átvétele alkalmával ígéretet tett, hogy a számvitel terén még felmerülő hiányossá­gokat ki fogja javítani. Ugyan­akkor versenyre hívta ki a me­gye valamennyi gépállomásá­nak vezető könyvelőjét. A cséplési adminisztratív munkál­ helyes megszervezésével, a fele­lős vezetők megfelelő oktatási ban részesítésével, kívánja biz­­tosítani a cséplési elszámolást. r -■ ... .... ' ■- I

Next