Szabad Nógrád, 1953. november (9. évfolyam. 88-95. szám)
1953-11-04 / 88. szám
A szövetkezet éltető eleme a szövetkezeti demokrácia. A közös, nagy táblán lehetővé válik az új, korszerű gazdálkodás, ami nagyobb terméshozamot eredményez. Ez azonban csak akkor válik valóra, ha a szövetkezeti csoportban érvényesül minden tag tapasztalata, javaslata, hozzáértése, ha valamennyi tag úgy küzd a szövetkezetért, mint saját ügyéért. A szövetkezet a tagság tulajdona. A döntő szó tehát mindenben a tagoké. Az alapszabály is kimondja: „a szövetkezeti tagnak joga van észrevételét, javaslatát előterjeszteni a közgyűlésen”, s ezeknek a javaslatoknak meghallgatása, tapasztalatok foganatosítása egyik fontos része a szövetkezet megszilárdításának. Ezzel elindítjuk lapunkban a szövetkezeti demokráciáról szóló vitánkat. Kruzsiik András, az érsekvadkerti Tartós Béke üzemi párttitkára: Csoportunk 1951-ben alakult, s én azóta vagyok tag. Az állattenyésztésinél dolgozom, s nem akarok azzal dicsekedni, hogy értem a munkám. Ezt legjobban bizonyítja az, hogy 1953 áprilisában megkaptam a „kiváló állattenyésztő” címet. Mint annyi más csoportban, nálunk is megcsorbították a tagok jogait. A csoportgyűléseket még csak összehívják — bár októberben nem volt — azonban az ott felvetett tapasztalatokat, s javaslatokat elfelejtik, nem lesz belőlük semmi. Az egyik gyűlésen, mert nem tudtam már nézni, hogy a csoport 55 süldőije egész nyáron az ólban legyen és minden másnap kapjanak egy kocsi zöld lucernát, tanácsoltam, hogy hajtsuk ki az állatokat, hiszen van elég legelő és állatgondozóink is vannak. Miért maradjanak itt, amikor nincs rá szükség. Azt a választ kaptam az elnöktől, hogy „a malacok gyengék, majd ha megjön a korpa, attól megerősödnek és kihajtjuk őket”. A korpa meg is érkezett, már el is fogyott, de bizony a malacok még mai napig is ott vannak az ólban. Ennyibe vették a javaslatom. Mondok egy másik esetet is. Az őszi vetések idején arra figyelmeztettem a vezetőségi tagokat, hogy az 50 hold búzát és a 20 hold őszi árpát vessük keresztsorosan. Megéri mindenképpen, mert ha holdanként csak 2 mázsa terméstöbbletet is számítunk, ez már a búzánál 100 mázsát, árpánál pedig 40 mázsa többletet eredményez, amit természetesen a tagoknak adhatunk. Ez sem történt meg. Igaz, elvetettünk határidőre, mert az őszi árpával szeptember 25-re, a búzával pedig október 19-re végeztünk. De nemcsak az én véleményemmel vannak így. Általában elsiklanak a jó javaslatok mellett.” Molnár István, 16 holdas középparasztból lett csoporttag. A csoport szarvasmarhaállománya 25, a tejhozamuk kevés. Mit mondjak? .... Kb. 30 litert adnak. Ezt a tejmennyiséget háromnak kellene adnia. Hol van még akkor a többi, a 22? Mondtam, hogy sok a szarvasmarhák között az olyan állat, amelyet csak etetünk, de jóformán semmi hasznot nem hoznak. Javasoltam, hogy ki kellene selejtezni az állományunkat és a megmaradt jó fajtákat aztán ellátni megfelelően takarmánnyal. Lenne is így tej bőven, jutna beadásra, kielégíthetnénk a tagok szükségletét, s még szabadpiacra is vihetnénk, amiből bizony szép jövedelemhez jutna a szövetkezet. Deígy bizony nem lesz a zsebünkben pénz, pedig akik bejöttek a csoportba, azért tették, mert nagyobb jövedelmet láttak itt biztosítva, mintha egyénileg gazdálkodnak. Vagy ott vannak a sertések... 23 darab anyakocánk van, ami bizony sok. Mert nézzük csak. Ha hat darab madacot számítunk egy kocának átlagban a sz ellesnél, az is 140 darab malac. Annyi termésünk meg nincs, hogy ezeket eltarthatnánk. Csökkenteni kellene a kocák számát. Csak hát az a baj, hogy nem igen hallgatják meg a tagok véleményét. A teendőket az elnök intézi egyedül, esetleg egy-két bizalmasával tárgyal csak, így nem is csoda, ha a tagok nem érzik, hogy ők a szövetkezet gazdái, nem érzik magukénak a szövetkezetet. Sipos Fülöp, Janiferik György és Czakó Balázs[[ intézőbizottság] tagok nem is nagyon veszik ezt figyelembe, ők hárman megtárgyalják a csoport ügyeit, s ők akarják elintézni is a szövetkezeti tagok tudta nélkül. Így a tagok, nem ismerve a csoport ügyes-bajos dolgait, csak dolgoznak, s nem tudják, hogymiért. Ez elveszi a mykokakedvüket. Itt van például a kukorica, a terménybecslésnél a holdankénti átlagot 15 mázsának nézték. Most megvolt a kukoricatörés és bizony az 5 holdról csak 50 mázsát szedtek le a tagok. ★ Sípos Fülöp, a tszcs elnöke látja a hibákat. Tudja, hogy a szövetkezet megszilárdításának egyik fontos eszköze a szövetkezeti demokrácia, s ő mégis megsérti ezt. Számára a tagok véleménye csupán falra hányt borsó. Azt gondolja, hogy ő már mindent tud, nincs szüksége tapasztalatokra, segítségre. Úgy látszik, ezért nem tulajdonít nagyobb jelentőséget egy-egy jó javaslatnak, tapasztalatnak. Ezért intéz ő mindent maga, jóformán a tagok tudta nélkül. Ezért mondja azt, hogy „sok a munka, már nem bírom, kiöregszem”. Vajjon gondolt-e már arra Sipos Fülöp, hogy a szövetkezetben rajta kívül még mások is vannak, akik szeretnének részt venni a tartós béke megszilárdításában? Kern. Valószínű, hogy nem, mert különben már talált volna módot a mulasztások pótlására annál is inkább, mert látja a hibát. Látja azt is, hogy a keresztsoros vetéssel nagyobb terméshez, ezáltal több jövedelemhez jut a csoport, s hogy mégsem keresztsorosan vetettek, azzal magyarázza, hogy „nem kielégítő az érsekvadkerti gépállomás munkája, nem küldtek megfelelő vetőgépet”. Abban igaza van, hogy akik dolgoznak, hibát is követnek el. A hibák azonban azért vannak hogy kijavítsuk azokat, Sipos elvtárs azonban erre nem sok hajlandóságot mutat. Sípos Fülöp becsületes dolgozó paraszt. Ért a földhöz, hiszen már idős ember és van tapasztalata. De a kezdeti eredmények elkapatták és súlyos hibákat követett el. Nekünk azonban meg kell szüntetni az elnökök és a vezetőségi tagok önkényességét, mert csak a vezetőség és a tagság közös munkája hoz sikereket a szövetkezet megszilárdításáért vívott harcban. Azt kell elérnünk, hogy ne csak szólam maradjon: a szövetkezet gazdája maga a tagság, hanem a szövetkezeti tagok érezzék, hogy a csoportban mindent éreztük, az ő tudtukkal történik. Ehhez azonban az kell, hogy a csoport vezetősége meghallgassa őket és éljen is javaslatukkal. Nagyon sok javítanivaló van az érsekvadkerti Tartós Békében ezen a téren. Itt az ideje, hogy a tsz-ben új elnököt válasszanak. Sipos Fülöp pedig a csoport becsületes tagjaként más munkahelyen is, az eddiginél nagyobb eredménnyel végezheti majd munkáját. * _ #_#* 177.44 TERMELŐSZÖVETKEZETI DEMOKRÁCIÁRÓL „A szövetkezet gazdája maga a tagság*’ A minisztertanács határozata a helyi ipar munkájának megjavítására A minisztertanács legutóbbi ülésén foglalkozott a helyi ipar helyzetével és megállapította, hogy bár a helyi, állami és szövetkezeti ipar az utóbbi két esztendőben jelentősen fejlődött és termelése 570 százalékkal emelkedett, az eredmények ellenére a lakosság helyi szükségleteinek maradéktalan kielégítését jelenleg még biztosítani nem tudja. A lakosság ellátásának további javítása érdekében a minisztertanács határozata kimondja, hogy e tanácsoknak, az állami helyi ipar fejlesztése mellett, fokozniok kell munkájukat a kisipari szövetkezetek állami támogatása, termelőmunkájuk tervszerűségének segítése terén és ugyanakkor biztosítaniok kell a magánkisipar munkájának fellendítését is. Fel kell számolni azt a helytelen gyakorlatot, hogy a helyi ipar döntően a közületek rendeléseit elégíti ki. A helyi iparnak — kiegészítve az országos ipar termelését — elsősorban a lakosság szükségleteire kell dolgozni. Tovább kell fejleszteni a helyi értékesítés kialakult formáit. Lehetővé kell tenni, hogy a kisipari szövetkezetek árucikkeit közvetlenül, bolti hálózat útján, piacokon és vásárokon, forgalmas helyeken létesítendő áruházakban hozhassák forgalomba. A helyi ipar javító- és szolgáltatótevékenységét elsősorban az iparjogosítványok kiadásával kell megjavítani. Különösen vonatkozik ez az olyan szakmákra, amelyeknél a lakossággal való közvetlen kapcsolatnak, a kiterjedt hálózatnak nagy jelentősége van, s csak így biztosítható a lakosság gyors és olcsó kiszolgálása. A minisztertanács határozata kiterjed az ipari szövetkezetek politikai, gazdasági és pénzügyi megerősítésére is. A határozat értelmében a többi között a kisipari szövetkezeteknél 1954 január 1-től rendezni kell az álló- és forgóalapokat és a forgóalapok feltöltésére százmillió forint középlejáratú hitelt kell biztosítani; mintegy tíz százalékkal csökkenteni kell azoknak a kisipari szövetkezeteknek a jövedelemadóját, amelyek döntően a lakosság részére dolgoznak. Egyes szakmákban — például cipőjavítás — a forgalmi adót már ez évben csökkenteni kell. Azokat az állami ingatlanokat, amelyeket a kisipari szövetkezetek használnak, részükre térítés ellenében át lehet adni. A térítés évi összege a korábbi bérleti díjat általában nem haladhatja meg. A magánkisipar munkájának megélénkítése érdekében a minisztertanács határozatot hozott az új iparjogosítványok elbírálásának meggyorsítására és a kisiparosok munkához szükséges anyagellátásának biztosítására. A határozat továbbá lehetővé teszi, hogy egyes szakmákban — ahol ezt a szakma jellege megköveteli — a magánkisiparosok ipari tanulót tarthassanak. A magánkisiparosokat — a Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet útján — az önkéntesség elve alapján be lehet vonni a kölcsönös biztosítás intézményébe. A határozat értelmében e mezőgazdasági ingatlannal rendelkező ipari szövetkezeti tagok és magán kisiparosok — ha a földet maguk vagy családjuk műveli — földjük után úgy adóznak, mint a dolgozó parasztok. A minisztertanács határozata, amellett, hogy növeli az ipari szövetkezeti tagok és magánkisiparosok jövedelmét, további jelentős lépést jelent a lakosság mindennapi szükségleteinek fokozott kielégítésére, a fogyasztási cikkek mennyiségének és választékának növelése terén. (MTI) SZABAD A kommunista traktorosok példamutatása a szécsényi gépállomáson Október 24-én a gépállomás pártszervezete taggyűlést tartott, amelyen a párttagok 95 százaléka megjelent. A taggyűlés többek között foglalkozott azzal is, hogy a gépállomás lemaradt a tervteljesítéssel, bár a gépállomáson több olyan traktorista van, aki éves tervét túlteljesítette. Barátosi János felszólalásában kifejtette, hogy éves tervét túlteljesítette ugyan, de lemaradt az őszi tervvel. A lemaradást úgy próbálja behozni, hogy ezek után midén vasárnap szántani fog. Barátosi elvtárs javaslatához több teaktoros csatlakozott, köztük Margulya András, S a taggyűlést követő vasárnap már hat traktorista szántott. A gépállomás élenjáró traktoristáinak hozzátartozójához dicsérő levelet küld a gépállomás vezetősége. Magulya András édesanyja például a következő levelet kapta„Kedves Magulyáné! Fia, Magulya András gépállomásunk legjobb traktoristája. Őszi tervét eddig 40,5 százalékra teljesítette. Magulya András traktorvezető megértette az őszi tervteljesítés jelentőségét, s a vasárnapi műszakokkal harcol is ezért. Az utolsó 10 napon 498 normál holdat szántott fel, s ezzel keresete 660.66 forintot tett ki. Törekedjen arra, hogy a fia továbbra is gépállomásunk élenjáró trakorosa maradjon, s mint fiatal párttag, mutassa meg, hogyan kell az őszi tervért harcolni.” Maglya Istvánná válaszlevelében a többi között ezeket írta: „Mindig azt mondjuk a fiúnak, hogy kormányunk megbecsüli, prémiummal jutamozza az é önjáró dolgozókat. Mint párttagnak kötelessége hogy tudása legjavával harcoljon a felemelkedésért". Magulya Andrásra büszkék is lehetnek szülei. 25-én délelőtt rendbehozta gépét az éjszakai szántás után és ismét hozzáfogott a munkához. Jelenleg 48,6 százaléknál tart az őszi tervteljesítéssel. A gépállomás 72,5 százalékra teljesítette az éves és 40,2 százalékra pedig az őszi tervét. A tervteljesítéshez nagyban hozzájárul Szeles János 139, id. Gólyán Ferenc 125, Pék Mihály 119, Barátosi János 116, Kerék Ferenc 115 és Takács Mátyás 109 százalékos éves tervteljesítése. Halas Ferenc politikai helyettes A kétbodonyi állami gazdaság és az önköltségcsökkentés A kétbodonyi állami gazdaság október elején egy tartály melaszt kapott, hogy könnyebb legyen az állatok kiteleltetése. De úgy látszik, hogy a gazdaságnak nics szüksége erre a segítségre, mert a kiszállítását akkor gondolták meg, amikor már 8000 forintot kellett fizetni fehbér gyanánt a vagon áfájáért. De ha már ennyit fizettek, legalább takarékoskodtak volna a melasszal ehelyett 5 hektolitert a vasútállomáson öntöttek szét. Van egy másik eset is. Kormányunk célul tűzte ki, hogy az állami gazdaságok dolgozóinak a régi, piszkos épületek helyett új, kényelmes lakásokat biztosít. Ebből a kedvezményből a hé bodonyi állami gazdaság dolgozóinak is jut. A romhátiói állomáson ugyanis körübelül 20 vagon tégla várja az elszállítást. Az állami gazdaság vezetőinek nemtörődömségét mutatja, hogy a tégla kirakásáról a romhányi állomásfőnökségnek kell gondoskodnia Az állomásfőnökség úgy oldotta meg a problémát, hogy alkalmi munkásokkal az állomás mellett lévő 4—5 méteres árokba dobáltatta a téglát, amely persze összetört és óriási veszteséget okoz az állami gazdaságnak. Kiss Rafael Ronthány ■ 1953 november 4. November 7-re készülnek az állami gazdaság dolgozói A karancskeszi állami gazdaság október 31-re befejezte a vetést. 50 hold bíborherét, 50 hold franciaperjét, 100 hold ősziárpát, 100 hold őszikeveréket és 400 hold búzát vetettek. Az állami gazdaság dolgozói novemberi tiszteletére szép felajánlásokat tettek. Frisch László főagronómus vállalta, hogy biztosítja az őszi mélyszántás folyamatosságát és jobb munkaszervezéssel az üres járatok teljes megszüntetését. Vállalja, hogy november 7-ig 30 kat. hold földet megtrágyáztat. Lehoczki Júlia brigádvezető azt a felajánlást tette, hogy a gondjaira bízott istállókat rendbehozatja. A hiányzó ablakokat pótoltatja, fokozottabban ellenőrzi a tisztaságot. A lovak abrakolásánál jelen lesz, s biztosítja, hogy az őszi mélyszántásnál a fogatok teljes mértékben ki legyenek használva. Balogh Mária traktoros brigádvezető novemberi tiszteletére gondoskodik az őszi mélyszántás folyamatosságáról, s hogy a traktorosok részére a szükséges üzemanyag mindig rendelkezésre álljon, hogy emiatt kiesés ne legyen. A traktorok tervét felbontja napokra, s azok teljesítését figyelemmel kíséri. Helyes munkaszervezéssel biztosítani fogja, hogy minden traktor teljesítse napi normáját Szerafín József gépcsoportvezető vállalta a gépek, traktorok rendszeres karbantartását, az esetleges hibák azonnali kijavítását, hogy emiatt fennakadás ne leg'en a munkában. Ilyen munkavállalásokkal ünneplik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulóját a karancskeszi állami gazdaság dolgozói. 9 Műtrágyázzunk a több, főbb termésért és nagyobb jövedelemért ! A dolgozó paraszt érdeke a többtermelés. A több- és jobbtermés érdekében állandóan növeljük a talaj termőképességét, amit rendszeresen talajerőutánpótlással, így az istállótrágya és a műtrágyák helyes alkalmazásával érünk el. A termelőszövetkezeti tagok számára is igen fontos feladata a termésátlag növelése. Ennek megvalósítása érdekében fokozni kell a műtrágyák nagyobb mérvű felhasználását, mert azokkal jelentősen növeljük a talajok termelékenységét. Találkozunk azonban olyan termelőszövetkezeti tagokkal is, akik nem győződtek meg a szuperfoszfát és káli-műtrágyák kitűnő termésfokozó hatásáról. Éppen ezért felhívjuk a tszc-s tagok figyelmét arra, hogy kísérjék figyelemmel a műtrágyázást bemutató kísérletek eredményeit és vegyenek példát olyan termelőszövetkezetekről, mint a csanádapácai (Békés m.) „Haladás” tsz, ahol az őszi vetésekhez, így az őszi árpa alá vetés előtt kát. holdanként 160 kg szuperfoszfátot szórtak ki és tavasszal a gyengéi telek vetésre fejtrágyául pétisót alkalmaztak. Ilyen termelési módszerrel a tsz az 1953. évben a következő terméseredményt érte el: műtrágya nélkül kat. holdanként 16 mázsa, műtrágyázva 19 mázsa árpatermést; terméstöbblet tehát 3 mázsa szem és 5 mázsa szalma. Több- és jobb termést biztosíthat tagjainak a tsz akkor, ha idejében gondoskodik műtrágya-szükségletéről, azok szakszerű felhasználásáról és mielőbbi talajbajutásáról. Különösen vonatkozik ez a foszfor és káliműtrágyákra, amelyek lassabban oldódnak és kevésbbé mosódnak ki a talajból, ezért azokat még a tavaszi vetésű növények alá is az őszi szántáskor munkáljuk a talajba. Az egyénileg dolgozó parasztság is arra törekedjék, hogy a talajerő állandó emelésével fokozza termését. A műtrágyák fokozott mérvű használatát megkönnyíti kormányzatunknak az az intézkedése, amely szerint a műtrágyák készpénzért szabadon kaphatók a földmívesszövetkezetekben. Természetesen igen fontos, hogy az alkalmazandó műtrágyaféleségeket helyesen válasszuk meg, mégpedig a termesztendő növények tápanyagigényének (foszfor, káli, nitrogén), továbbá a műtrágyázandó talajféleség műtrágyát hasznosító tulajdonságának megfelelően. A sima szuperfoszfátot a jó tevékenységű minőségi (középkötött) talajokon használjuk. Szemcsés szuperfoszfátot alkalmazzunk a laza (homok, láptalajok) és a savanyú kötött (erdőségi és rétianyag) talajokra. A műtrágyák helyes felhasználásának irányelvei tehát a következők: szuperfoszfátot kell alkalmazni az őszi kalászos vetésekhez, amelyeknek előveteménye pillangós volt. Szuperfoszfátot adjunk akkor is, ha a talaj humuszban nem szegény (a tápanyag-egyensúly eléréséért), vagy ha az elővetemény istállótrágyázásban részesült. Ajánlatos továbbá a szuperfoszfát felhasználása a cukorrépa, cikória, olajlen, repce, mák, gyapot, toszlen, dohány, burgonya, őszi vetésű lucerna, fűvetésű takarmánymag termelésénél, a vegyes növények közül a cukorrépa dugvány- és maghozók, valamint a fűmagvetéseknél. Őszi kalászosokhoz, őszi takarmánykeverékekhez kat. holdanként 120—160 kg sima (por) szuperfoszfátot, vagy szemcsés szuperfoszfátból szórva 60—80 kg-t, sorba 30—40 kg-t adjunk. Tavasziak alá (cukorrépa, len, kender, dohány, burgonya) őszi műtrágyázásként 100—160 kg sima szuperfoszfátot, ■ [UNK] szemcsés szuperfoszfátból pedig ennek felét alkalmazzuk. Pétisót őszi kalászosokhoz — kh-ként 30—50 kg-t akkor kívánatos adni, ha sok a gyökérmaradvány, vagy kombájnnal aratott és nagyobb tarlómaradványt visszahagyó elővetemény után vetjük, továbbá, ha humuszban szegény talajba kerülnek. Pétisó felhasználása indokolt a gyenge tevékenységű talajokon (60 kg) a repce és a lucerna vetésének kezdeti fejlődésének gyorsítására. Kálisót elsősorban a defiánjy gyökér és gumós, olajos, valamint rostnövény alá kell felhasználni, kat. holdanként 50—100 kg-t a talajadottságok szerint. A szellőhöz és gyümölcshöz ősszel * kát. holdanként 150—200 ka szuperfoszfátot és 100—160 kg kálisót. zöldségtermesztésre 80—150 kg szuperfoszfátot és 50—100 kg kálisót adunk, továbbá zöldségtermelésre még 80—150 kg pétisót számítsunk kát. holdanként. Őszi vetésekhez a műtrágyát szórtan vagy sorműtrágyázással juttatjuk a talajba. A sima szuperfoszfátot és a káli-műtrágyát szórtan alkalmazva, a vetés előtti szántással munkáljuk a talajba. Sor műtrágyázás esetén a gyárilag szemcsézett szuperfoszfátot közvetlenül vetés előtt — a vetőgép magládájában — keverjük össze a vetőmaggal. Célszerű a szemcsés szuperfoszfátot előzetesen átrostálni a 2—4 m-es szemcséket gépi vetésre felhasználni, a nagyobb szemcséket pedig szórtan alkalmazzuk. A szuperfoszfátot és a kálisót nemcsak az őszi vetésekhez, hanem még a tavasziak alá is ősszel adjuk és az őszi mélyszántással egyidejűleg munkáljuk a talajba, mert ezáltal a műtrágyák jobb hatását biztosítjuk. f&O