Szabad Nógrád, 1954. április (10. évfolyam. 26-33. szám)
1954-04-24 / 32. szám
A A Román Népköztársaság a villamosítás útján A Román Népköztársaság nemzetgazdaságának egyik legfontosabb szektora a villamosenergiai és elektrotechnikai ipar, amely az elmúlt évek során hatalmasat fejlődött. A Román Népköztársaság kormánya az első ötéves terv (1951—1955) előkészítésének idején kidolgozta az ország villamosításának széleskörű tervét. Ennek a tervnek az a feladata, hogy viszonylag rövid idő alatt felszámolja azt a súlyos örökséget, amelyet a múlt rendszer hagyott maga után energiaellátás terén. A villamosítási terv kidolgozásáig Románia villamos erőműveinek beépített ereje 740.000 kw volt, ebből azonban mindössze 600.000 kw volt felhasználható, mivel a berendezések elavultak voltak. Az ország városainak és falvainak mindössze 11 százaléka rendelkezett villannyal. Romániának több mint 13.000 községe van, de ezek közül alig 450-be vezették be a villanyvilágítást. A régi rendszerben az elektrotechnikai ipar szinte nem is létezett, mindössze néhány rosszul felszerelt kis műhely működött. Ezek a műhelyek ugyanekkor rossz minőségű és egymástól eltérő villamos felszereléseket gyártottak. A villamosítási terv létrejöttétől eltelt három év leforgása alatt a villamosipari és elektrotechnikai szektorokban jelentős eredmények születtek. A villamosenergia termelés évről évre emelkedett 1953 végén már elérte az 1955-re tervezett mennyiségnek kb. 70 százalékát. 1951 és 1953 között nagy eredmények születtek az új villamos vízi- és hőerőművek munkatelepein. 1953-ban üzembe lépett a moroeni villamos vizierőmű. Tovább folytatódtak a munkálatok a birazi „V. I. Lenin“ villamos vizierőmű munkálatain is. Ez az erőmű lesz a villamosítási terv legnagyobb építkezése. Rövidesen működésbe lép két másik villamos hőerőmű, 1954 végéig pedig egy új nagy hőerőmű kezdi el működését. Mindezek az erőművek a lehető legmodernebb berendezésekkel rendelkeznek. 1951 és 1953 között, tehát mindössze három év alatt, több községet villamosítottak, mint a múlt rendszer kormányzásának 70 esztendejében. Ugyanekkor villamosítottak 500 szérűt, 600 cséplőgéppel és 100 más szérűbe bevezették a villanyvilágítást. Az elmúlt évek folyamán jelentős mértékben kifejlődött az elektrotechnikai ipar, amely a múltban egyáltalán nem működött. Számos elektrotechnikai ipari vállalat épült fel. Az elektrotechnikai ipar termelésének fejlődése kitűnik az alábbi számadatokból: SZABAD NOG «AI) A villanymotorok termelésének színvonala 1953-ban 60- szor volt magasabb, mint 1943- ban, a transzformátorok termelése pedig 23-szorosára növekedett. Az elektrotechnikai ipará "r fejlődése és a villamosenergiatermelés fokozása lehetővé tette a nemzetgazdaság néhány olyan fontos iparágának kifejlődését, amelytől közvetlenül függ a lakosság életszínvonalának emelkedése. Az elektrotechnikai gyárak ma már nemcsak fontos berendezéseket gyártanak villamos erőművek és távvezetékek számára, nemcsak szénipari és kőolajipari, vasipari, gépipari, faipari, stb. villamos berendezéseket, hanem villanymotorokat és villamos berendezéseket a könnyűipar és élelmiszeripar számára, általában a tömegfogyasztási termelés fejlesztésére. Az elektrotechnikai ipar ma már a mezőgazdaság számára is szállít generátorokat, kábeleket, cséplőgépmotorokat, villamos szivattyúkat stb. Az elmúlt évek során a tömegfogyasztási villamossági cikkek termelésének volumene is jelentősen emelkedett, így pl. 1953-ban 4,2-szer több villanyégőt gyártottak, mint 1948- ban. A különféle apró villanyfelszerelések termelése 430 százalékkal emelkedett 1948-cal szemben, az akkumulátorok gyártása pedig 280 százalékkal növekedett ugyanezen évvel szemben. Hasonlóképpen fokozódott a villanyvasalók, rádiókészülékek, rádióhangszórók, asztali lámpák, világító testek, világítócsövek, stb. gyártása. Az elektrotechnikai ipar fejlődése, valamint a villamosenergiát szolgáltató üzemek beépített erejének növekedése, — új erőművek létrehozásával és a régi erőművek működésének megjavításával — lehetővé tette a háztartási energiafogyasztás fokozódását is. 1953-ban a háztartási villamosenergiafogyasztás majdnem 30 százalékkal emelkedett 1950-nel szemben. A kormány legutóbbi intézkedése, amely mintegy 30 százalékkal csökkenti a villamosenergiafogyasztási díjakat, megteremtette az energiafogyasztás jelentős növekedésének előfeltételeit. z óceánontúli politikusok át akarják ültetni az amerikai életformát Európába. Egyelőre azonban a nyugatberlini életformát ültetik át Amerikába. Az ember azt hihetné, hogy New Yorkban bevezették a megszállási statútumot, mert a várost máris két övezetre — nyugatira és keletire — osztották. Grace asszony nem gondolt erre, amikor Londonból az Egyesült Államokba utazottt. Mint a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség képviselője kelt át az óceánon, hogy részt vegyen a nők helyzetével foglalkozó ENSZ-bizottság munkájában. New Yorkban azután megtudta, hogy csak a keleti övezet meghatározott utcáin mozoghat szabadon. Az övezet térképét közölte a „New York Times“ című lap. A térkép megjelöli azt az övezetet, ahol a megtűrt külföldiek ideiglenesen lakhatnak, járhatnak az utcákon és bemehetnek az áruházakba. Az övezet határain túl még az angol Grace asszony sem tehet egy lépést sem. Az utcán sem mehet át azon a helyen, ahol az övezethatár húzódik. Figyelmeztették, hogy a tilalom megszegése kellemetlen következményekkel járhat ránézve. Ezek szerint New Yorkot hivatalosan, ország-világ előtt, reális vasfüggönnyel két részre osztották. Egyik részében megtűrik a külföldieket, a másik része meg rezerváció az amerikaiak számára, akiknek rendőrileg tilos érintkezniök a külföldiekkel. Mint ismeretes, az Egyesült Államokban rezervációnak nevezik azokat a körülkerített területeket, ahova Amerika őslakóit, a maradék indiánokat űzték. New York jórészét ma a tisztavérű amerikaiaknak fenntartott rezervációvá tették. Grace asszonynak tilos oda bemennie, nehogy, isten ments, haladó eszméket terjeszthessen. Az amerikaiak számára fenntartott rezervációk gondolatát a demokratikus eszméktől, a demokratikus kultúrától való mérhetetlen félelem szülte. Az egész haladó emberiség minél szélesebb kulturális cserére törekszik. Az Egyesült Államok azonban minél jobban el akarja választani egymástól a népeket — amerikai vasfüggönnyel. f race asszony a New York nyugati, amerikai övezetében élő amerikaiak erkölcseit és életformáját csak távolból szemlélheti. Ez lealacsonyítja a newyorkiakat. A newyorki kapitalista sajtó azonban nem érzi ezt a lealacsonyítást. Már mindenhez hozzászokott! A newyorkiak kénytelenek beletörődni az új rendbe. Nem ők az urai városuknak. A hódítók kezében van a hatalom. ..Ki igázott le benneteket, ti szegények?“ — kérdik az övezetekre osztott város lakóitól szánakozóan a külföldiek. „A veszett wisconsini szenátor“ — válaszolnak a leigázottak panaszosan. Valóban, ilyen az Egyesült Államok legújabb története. Az Egyesült Államok visszatér azokhoz a régi időkhöz, amikor sziu indiánok rohanták meg a komancsokat, s az utolsó mohikánok skalpolták az utolsó delawarokat. E harcias törzsek leszármazottai ma békésen élnek a reverzációkban, s az utolsó mohikánok gyári fésűkkel és pipákkal kereskednek. McCarthy, a veszett wisconsini szenátor ellenben elfoglalta Washingtonban a Capitoliumot (ott van a kongresszus), s most New York békés lakosságát kergeti rezervációba. A mccarthysták megszálló hatóságként új rendet honosítanak meg New Yorkban. Mulatságos bohózatnak tűnik ez a történet, pedig ez a keserű és szégyenteljes valóság. Az amerikaiak a világ nevetségének tárgyává teszik legnagyobb városukat, agyján, ha a wisconsiniak csak saját szükségletükre létesítenének rezervációkat. Csakhogy, ha rajtuk múlna, a világ minden népét szögesdrót mögé kergetnék. Szerencsére nem rajtuk múlik, s így, a gyáva emberek szokásához híven, ott erőszakoskodnak és önkényeskednek, ahol érzik, hogy büntetlenül tehetik. Amerikai övezet New Yorkban írta: D. Zaszlavszkij 1948 1949 1950 100% 240% 420% 1951 1952 1953 725% 1100% 1300% 1964 április 24. Az árak nőttön nőnek A „Daily Mirror“ című angol burzsoá lap érdekes rajzos diagrammot közölt. A brit gazdaságot jelképező kis emberke rogyadozva*hurcol a vállán egy óriási zsákot, a „védelmi kiadások terhét“. Aláírás — 1950. Az emberke 1952-ben már szinte a földig görnyed terhe súlya alatt, 1953—54-ben pedig a háborús kiadások már a földhöz lapítják: „Könyörgöm, ha ez így folytatódik, rövidesen nem leszek, s nem lesz kit megvédeni“, mondja az emberke a labouristák és a konzervatívok felé fordulva, akik a rajzon az előző és a jelenlegi angol kormányt személyesítik meg. E keserű irónia kifejezésre juttatja az angol közvélemény széles köreinek az ország súlyosbodó gazdasági helyzete miatti aggodalmát. A vezető körök „védelem“ ürügyével fegyverkezési hajszát folytatnak. Az angol kormány nemrég közzétett „Fehér könyve“ után ítélve a háborús kiadások jövőre csaknem elérik az 1640 millió fontsterlinget, vagyis 3 millió fontsterlinggel felülmúlják az idei katonai előirányzatot. „Életünk a gazdasági halódás felé halad, mert a „védelem“ a nemzeti jövedelem mind nagyobb részét emészti fel..írta nemrég a „Reynolds News“ című angol lap. A fegyverkezési hajsza egyre súlyosbítja az angol gazdaság helyzetét. A dolgozók életszínvonala gyors iramban süllyed. Évről évre kevesebb életbevágóan fontos árut — elsősorban élelmiszert — importálnak. Angliában mindmáig jegyre adják a húst, a zsírt, a vajat, a margarint, a sajtot és a szalonnát. A kiskereskedelmi árak évről évre emelkednek. A „Daily Herald“ adatai szerint az árindex 1947 óta 40 százalékkal, sőt az élelmiszereknél 70 százalékkal nőtt. A „Tribüne“ című burzsoá lapban ezeket az adatokat olvashatjuk: két év alatt a kenyér 25 százalékkal, a sertéshús 62 százalékkal, a sajt 85 százalékkal, a liszt 68 százalékkal, a vaj 33 százalékkal, a tej 27 százalékkal, a tojás 37 százalékkal, a cukor 25 százalékkal, a burgonya pedig 33,3 százalékkal drágult. De már azelőtt is állandóan emelkedtek az élelmiszerárak. Ezzel szemben a munkabérek színvonala messze elmarad az áremelkedéstől. Az egyszerű angol ember sehogysem jön ki keresetéből, annál is inkább, mert a lakás, a fűtés, a világítás és a közlekedés egyre többe kerül. Nem csoda, hogy a dolgozók a legszükségesebb fogyasztási cikkeket sem tudják mind megvásárolni Ez még a burzsoá sajtó adataiból is kitűnik. A „Reynolds News“ Shawcross labourista képviselő nyilatkozatára hivatkozva azt írja, hogy 1953-ban az 1950. évinél hetente 2 millió tucattal kevesebb tojást és 15 ezer tonnával kevesebb vajat fogyasztott a lakosság. „1952-ben — írja a „Daily Worker“, — az angolok két és félszer kevesebb vajat fogyasztottak, mint a háború előtt“. A tejfogyasztás négy év alatt ebben az évben volt a legalacsonyabb. Bármilyen kevés vajat, húst és margarint adnak is jegyre, sok angol a magas árak miatt még ezt a kis mennyiséget sem tudja megvásárolni. Tavaly novemberben 13.5 millió sajt-, 8.2 millió margarin-, 7.1 millió zsír-, 1.9 millió vaj- és 800 ezer hús vegyesáru maradt meg. Áremelkedés, a lakosság vásárlóképességének rohamos csökkenése, az életszínvonal katasztrofális süllyedése — ezek az angol fegyverkezési hajsza közvetlen következményei. MEZŐGAZDASÁGI HELYZETKÉPŰ EGYESÜLT ÁLLÁSAIM a mezőgazdasági termelés részaránya a nemzetgazdaság össztermelésében a háború előtti évekéhez viszonyítva, 1945-től 1949-ig 11 százalékról 5 százalékra esett. A búza vetésterülete 1952-ben, 1949-hez képest 2.480.000 hektárral csökkent. Az amerikai kormány azt követeli a farmerektől, hogy 1954- ben a többi között a gabona vetésterületét is csökkentsék, mégpedig 1953-hoz viszonyítva 6.400.000 hektárral. 1945-ben a gazdaságok 27 százalékának se igaerő, se traktor nem állott rendelkezésére; traktort mindössze a farmok egyharmada vehetett igénybe s csupán a farmok 6 százaléka aratott kombájnnal. Az állam 1953-ban feleannyi összeget költött a mezőgazdaság szükségleteire, mint 1950-ben. Tizenöt év alatt 1,5 millió kis- és középfarmergazdaság ment tönkre. 1935-től 1950-ig a bérlő farmerek 52 százaléka volt kénytelen felmondani bérletét. A farmerek reáljövedelme 1952-ben 1947-hez képest 30 százalékkal, 1953- ban további 16 százalékkal csökkent. a gabonavetésterület 1952-ben 5,3 millió hektárral volt nagyobb, mint a háború előtt, 1953- ban pedig 1952-höz képest 1.400.000 hektárral növekedett. A márciusi párt- és kormányhatározat értelmében 1954-ben és 1955-ben a gabonavetésterületet elsősorban a kazahsztáni és az Altájhatárterületi szűzföldek és parlagon heverő földek hasznosításával, 13 millió hektárral növelik. 1940-től 1950-ig a traktorgyártás 3,8-szeresére, a kombájngyártás 3.6-szeresére emelkedett. 1953-ban 8950 gépállomás 970.000 traktorral és 255.000 kombájnnal segítette a kolhozparasztokat a föld megművelésében és a betakarításban. A szovjet állam 1953-ban több mint 15 milliárd rubelt fordított a mezőgazdaság fejlesztésére. A kolhozok és kolhozparasztok jövedelme 1953-ban a különböző kormányintézkedések (adóleszállítás, a termékek átvételi árának emelése stb.) eredményeként több mint 13 milliárd rubellel növekedett. SZOVJÍTUM A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL 1954 április 26-tól május 2-ig ÁLLANDÓANSORSZÁMOK: Kossuth rádió. 4.30: Hírek. Időjárásjelentés. — 5.00: Falurádió. — 6.00: A Szabad Nép mai vezércikke. — 6.30: Színházak és mozik műsora. — 7.00: Hírek. Időjárásjelentés. —■ 7.30: Naptár. — 8.20: Műsorismertetés. — 10.00: Hírek. Időjárásjelentés. — 12.00: Hírek. Időjárásjelentés. — 14.00: Időjárása és vízállásjelentés. — 17.00: Hírek. Időjárásjelentés. — 20.00: Hírek. Időjárásjelentés. — 22.00: Hírek. Időjárásjelentés. — 24.00: Hírek. Időjárásjelentés — 0.10: Vízjelző szolgálat. — 0.15: Műsorzárás. Petőfi-rádió: 6.30: A kisiskolások műsora. — 6.40: Torna. — 11.30: Műsorzárás. — 23.00: Idegennyelvű vízjelző szolgálat. — 23.05: Műsorzárás. HÉTFŐ: Kossuth-rádió: 5.50: Vasárnapi spoteredmények. — 8.30: Zenekari muzsika. — 9.20: Orosz nyelvlecke az általános iskola VIli. osztályának. — 9.40- A Gyermekrádió műsora. — 10.10: A magyar rádió népi zenekara játszik. — 10.30: Óvodások műsora. — 13.05: Magyar puszták dalai. — 13.30: Szórakoztató zene. — 16.00: Most légy okos Domokos! Hiúsági felörő — 16.25: Műsor az úttörők zenei szakköreinek. — 16.40: Dalok. — 17.10: A földművelés keletkezése. — 17.25. ..Madárakzi” — cimbalomművek. — 17.40: A burán. Kovái Lőrinc elbeszélése. — 18.00: Fúvószene. — 19.00: Magyar népdalok és táncok. — 19.40: Válaszolunk falusi hallgatóink kérdéseire. — 2010: Jó munkáért — szép muzsikát! — 22.’0: Tíz perc külpolitika. — 22.?0: Hazánk zenei életéből. — 23.30: Strauss: Keringőszvit. Petőfi-rádió: 6.50: Keringők. —■ 14.40: Népek zenéje. — 17.20: Aljos a gyermekkora. Ifjúsági rádiójáték. — 17.45: Szív küldi szívnek szívesen. — 18.10: Parasztok. Illyés Gyula, Juhász Ferenc, Zelk Zoltán és Simon István vi«*sei. — 18.30: Nagy mesterek műveiből. 19.00: A moszkvai rádió összeállítása — 19.30: Donizetti operáiból. — 20.10: Sporthíradó. — 20.30: Az előadóművészet mesterei. — 21.00: Gombás fertőzések a bőrön. Előadás. — 21.10: Tánczene. — 22.00: Népdalok és táncok. KEDD: Kossuth-rádió. 10.40: Először a Föld körül. Előadás. — 11.00: Indulók és táncok fúvószenekarra. — 11.30: Találkozás. Szovjet szerelmes versek. 11.40: Hangszeres népi muzsika. — 14.55: Magyar népdalok. — 16.00: A Gyemekrádió műsora. — 17.10: Szív küldi szívnek szívesen. — 17.40: Zenés irodalmi műsor. — 18.00: Tánczene. — 18.30: Hangos Újság. — 19.00: Egy falu — egy nóta. Ajándékműsor. 19.40: Válaszolunk falusi hallgatóink kérdéseire. — 20.10: Közvetítés a Madách Színházból: Egy magyar nyár. A darab egy fiatal magyar orvos küzdelmes életét mutatja be. Az író a Horthy-rendszer legnyomorúságosabb időszakába, a gazdasági válság éveibe vezet el bennünket. Megmutatja, hogyan találja meg az orvos az egyetlen megoldást, a néphez vezető utat. — 23.00: Mi történt a nagyvilágban? — Utána kb. 23.20: Vita arról, amit hallottunk. Petőfi-rádió: 6.50: Verbunkosok és csárdások. — 16.10: Szórakoztató zene. — 17.15: Beszélő atlasz: Indokína. — 17.30: A Sztálinvárosi Bartók Béla Kultúrház népi zenekara játszik. — 18.19: Egy csepp olaj, egy csepp vér. Előadás. — 1900: A moszkvai rádió összeállítása — 20.20: Tánczene. — 21.99: Klasszikus operettek. SZERDA: Kossuth-rádió: 8.30: Szerelem, szerelem . . . Tobi Horváth Gyula és zenekara játszik. — 9.00: Mi történt a nagyvilágban? — 9 05: Szórakoztató zene. — 9.20: A könyv története. — 9.40: Daltanulás. A Gyermekrádió műsora. — 1 9 30: Óvodások műsora. — 12.15: Hangos Újság. — 12.50: Operett- és filmzene. — 14.25: Úttörőhíradó. — 14.45: Népi zene, népi kórusok. — 15.40: Könnyű zene. Ifjúsági kórus. — 16.00: Chicago 188ü: Majoros István rádiójátéka. — 16.40: Kedves hallgatóink! Levelekre válaszolunk. — 17.10: Szív küldi szívnek szívesen. — 18.00: I fiú figyelő. Vita a boldogságról. — 19.00: A magyar rádió népi zenekara játszik. — 19.30: A virágzó mezőgazdaság útján. — 20.10: Kodály műveiből. — 20.50: Jókai Mór élete és művei. I. „A halhatatlan Jókai. ’ Jókai Mór, a nagy magyar mesemondó halálának 50. évfordulójára sorozatot indít a rádió, amelyben bemutatja a nagy író legszebb alkotásait. A bevezető előadás megismertet bennünket Jókai Mór életével és munkásságával. — 21.30: Jó munkáért szép muzsikát. Ajándékműsor. — 22.10: Tíz perc külpolitika. — 22.20: Tánczene. — 22.50: Tavaszi csokor. Kónya Lajos versei. — 23.00: Előadóművészeink műsorából. Petőfi-rádió: 6.50: Reggeli zene — 14.50: Tíz perc tudomány. — 15.00: Huszka Jenő és Fali Leó operettjeiből. — 17.25: A dollár álarc nélkül. Előadás. — 17.40: Fiúk. Elbeszélés. — 18.00: Kamarazene. — 18.30: Filmzene. — 19.00: A moszkvai rádió összeállítása. — 19.30: Fúvószene. — 19.40: Sporthíradó. — 20.00: Ermen d'Albert „Hegyek alján*’ című operája» CSÜTÖRTÖK: Kossuth-rádió. 8.30: Reggeli hangverseny. — 9.20: Soha többé. A Gyermek-ádó műsora. — 9.40: Tavaszi dalok A Gyermekrádió műsora. — 10.10: Magyar népdalok. — 10.30: Beszélő atlasz: A Kongó. — 13.30: Színes népi muzsika. — 14.25: A Rádió Gyermekújság műsora a kisiskolásoknak. — 15.10: Vásárhelyi Magda Liszt műveiből zongorázik. — 15.30: Tymirjazev, a nagy orosz biológus. Előadás — 15.45: Magyar mezők virágai. A Gyermekrádió műsora. — 16.00: Toldi estéje — 16.44: A magyar rádió népi zenekara játszik. — 17.10: Jó munkáért szép muzsikát. — 17.45: Külpolitikai kérdésekre válaszolunk. — 18.00: Szív küldi szinek szívesen. — 19.00: Egy falu — egy nóta. — 19.40: Válaszolunk falusi hallgatóink kérdéseire. — 20. «0: Zenés irodalmi tarkaest. Magyar és külföldi költők versei, írásai a munkásosztály nemzetközi összefogásáról, a régi és mai május elsejékől. — 22.20: A magyar rádió szimfonikus zenekarának hangversenye. Petőfi rádió: 6.50: Szovjet filmzene. — 16.30: Zeneszerzői arcképek. A Gyermekrádió műsora. — 17.25: Mit k<ell tudni a selyemhernyótenyésztésől. — 17.40: Részletek Sárközi Sze’istyei asszonyok című daljátékából. — 19.00: A moszkvai rádió összeállítása. — 19.40: Szórakoztató fúvószene. — 20.10: Sporthíradó. — 20.30: Színes magyar muzsika. — 21.30: 800 millió ... — 22.00: Részletek szovjet operettekből PÉNTEK: Kossuth-rádió. 8.30: A magyar néphadsereg szimfonikus zenekara játszik. — 9.20: Sárga rózsa. Részletek Jókai Mór regényéből. — 9.40: Tarka bokréta. Zenés részletek a Gyermekrádió műsoraiból. — 10.30: Nyíljatok virágok, óvodások műsora — 10.50: Az okos Mackó. A Gyermekrádió műsora. — 11.00: A magyar rádió népi zenekara játszik. — 12.35: Fúvószenekari táncok és indulók. — 13.00: Részletek Lehár Cigányszerelem c. operettjéből. — 16.20: Elkészülni . . . Vigyázz . . . Rajz! Fiatalok sporthíradója. — 16.40: Magyar muzsika. — 18.00: Sosztakovics: Hat kórusköltemény. — 18.45: Nemzetközi kérdések. Előadás. — 19.00: Jó munkáért — szép muzsikát. — 19.40: Válaszolunk falusi hallgatóink kérdéseire. — 20.10: Tegnaptól — holnapig. Esti krónika. — 21.00: A magyar rádió szimfonikus zenekara játszik. — 22.50: A nép nevében. — 23.00: Éjjeli zene. Petőfi-rádió: 16.00: A magyar rádió népi zenekara játszik. — 16.30: Szív küldi szívnek szívesen. — 17.00: A költő és a muzsika. Előadás. — 17.45: Népszerű operettnyitányok. — 18.10: 1919 május 1. Fehér András előadása. — 18.50: Török Erzsi Bartók-dalokat énekel. — 19.00: A moszkvai rádió összeállítása. — 19.30: Lenszkij-ária. Elbeszélés. — 19.50: Fúvószene. — 20.10: Sporthíradó. — 20.30: Kovács Imre zenekara játszik. SZOMBAT: Kossuth-rádió; 5.00-től 14.00-ig: Éljen május 1! Zenés irodalmi műsor. Helyszíni közvetítés és tudósítások a május 1-i ünnepségekről. — 14.00: Népművészek hangversenye. A legjobb népi énekesek és népi együtteseink mutatják be művészetüket ebben a műsorban. — 14.40: Forradalmi dalok. — 15.00: Szív küldi szívnek szívesen. — 16.00: Ünnep. Zenés irodalmi műsor. — 18.09: A moszkvai rádió összeállítása. — 18.30: Májusfától ... A felszabadulás óta elhangzott rádióoperettek zenéjéből állított össze a rádió egy színes csokrot a legszebb számokból. — 20.20: Tarkabarka. Vidám, táncos, zenés műsor. — 0.10: Tánczene. Petőfi-rádió: 14.30: Balettzene. — 15.00: Operarészletek. — 16.20: Mozart kamaraműveiből. — 16.40: Magyar kórusművek. — 17.00: A Pálutcai fiúk. Molnár Ferenc regényét rádióra alkalmazta Hárs László. I. rész. — 17.45: Magyar szerzők dalaiból. — 18.00: Tánczene. — 18.40: Szív küldi szívnek szívesen. — 19.10: A magyar rádió népi zenekara játszik. — 20.20: Világjáró Kőműves Kelemenné, Képes Géza összeállítása. — 21.00: Népdalok a Viharsarokból. — 22.00: Májusi éj . .. Részletek Rimszkij-Korszakov operájából a Moszkvai Nagyszínház művészeinek előadásaDan VASÁRNAP: Kossuth-rádió: 6.00-tól 8.00-ig: Reggeli zene — 8.15: Egy falu — egy nóta. Ajándékműsor. — 9.00: Zenés fejtörő. — 10.00: Vasárnapi levél. — 10 10: Csinn-Bumm! A M Magyar Rádió Gyermekcirkusza. — In.üő: Épülő szép hazánk. — 12.15: Jó ebédhez szól a nóta. — 13.00: Május királynője. Zenés mesejáték. — 14.20: A magyar rádió énekkarának hangversenye. — 15.00: Szív küldi szívnek szívesen. — 16.00: Szabadság, szerelem. A magyar rádió irodalmi folyóirata. — 17.00: Tánczene. — 17.40: Kincses Kalendárium. — 18.40: Ha még nem tudná . .. Rádiólexikon. Új műsort indít a rádió. Faluról, városról egyaránt kérték a hallgatók olyan ismeretterjesztő műsor megindítását, amelyben a legkülönbözőbb természettudományos, technikai, orvosi, művészeti kérdésekre kapnak választ A leghozzáértőbb szakemberek válaszolják meg a hallgatók kérdéseit. Ebben a műsorban például a következő kérdések szerepelnek: Mi a lexikon? Hogyan jut el a hang a rádióhallgatóig? A vegyi gyomirtás. — 19.15: Szórakoztató zene. — 20.10: Jót nevettünk . . . Humoros összeállítás. — 21.40: A vasárnap sportja. — 22.10: Magyar operettekből. Petőfi-rádió: 8.00: Reggeli muzsika. — 9.00: Falurádió. — 9.30: Miska bácsi lemezesládája. — 10.10: Délelőtti muzsika. — 11.00: Népek muzsikája — 11.30: Dallal, tánccal. — 13.00: Klasszikus operettek. — 14.00: Művészi lemezek. — 15.00: Robinson szigetén. Előadás. — 15.20: A magyar rádió népi zenekara játszik. — 16.00: Verdi Operáiból. — 16.40: Pál utcai fiúk. Molnár Ferenc regényét rádióra alkalmazta Hárs László. II. rész. 19.10: A moszkvai rádió összeállítása. -----19.55: Tánczene. — 20.30: Magyar operakettősök. — 21.30: Szórakoztató muzsika. — 22.00: Zenekari hangverseny.