Szabad Nógrád, 1955. október (11. évfolyam. 77-85. szám)

1955-10-01 / 77. szám

KÉPEK A KÖLCSÖNJEGYZÉSRŐL A Szeptember 6 akna­jegyzésben élenjáró dolgozóit és DISZ- brigádját köszöntik az úttörők. A képen éppen Hideg István DISZ-brigádjának szól a nóta és virágokkal ajándékozzák a brigád tagjait, mert az első napon az első harmadban a brigád 13 tag­ja mintegy 15 000 forintot jegy­zett Jakubecz János, az érsekvadkerti gépállomás kiváló dolgozója békekölcsönjegyzés első órájában 700 forintot jegyzett. A ké­pen mellette jobbra, Tóth Mátyás, a gépállomás főgépésze, aki 1200 forintot, balra pedig Kissimon Sándor kombájnve­­zető, aki 550 forintot jegyzett. A gépállomás dolgozói déli 12 óráig imár 33 000 forintot jegyeztek A Salgótarjáni­­ [UNK]­helygyár formaszekrényleszedő női bri­gádjának mind a nyolc tagja lejegyzett már a kölcsönjegyzés emső napján. Képei,, ön Nagy Erzsébet, Telek Erzsébet és Borbély Rózsa brig­­atagok 500—500 forintot írnak a nevük mellé Drégelypalánkon elsőnek jegyzett Hegedűs István 15 holdas, . .. a községi tanács elnökhelyettese. 500 forintot adott államunk­ „ rívl! v Zagyvapá!falvi Üveggyárban dol­a­­­gozik. Tóth elvtárs mint jegyzésgyűjtő 800 forint helyett 1200 riak. — Szépen fizetett a burgonyám. Van miből segítenem forintot jegyzett és a személyes példamutatásával két óra az államot alatt lejegyeztette a hozzá beosztott elvtársakat VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MDP NÓGRÁD MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1955. OKTÓBER 1. EGYHÁZASDENGELEG SZÖVETKEZETI KÖZSÉG LESZ Már sötét este volt, amikor Sándor István betért Ruga Mihályékhoz. Csak az as­­­szonyt találta a lakásban. — Hát az ember? — Ki ment az udvarba — válaszolt az asszony és to­vább bíbelődött a Jonathán almákkal. — Üljön le, jön ő mindjárt... Épp, hogy kim nála, Mihály lépett be az ajtón. — Tán nem értem jött? — kérdezte Sándort — De igen... A többiek már várják a tanácsházán. — Pedig nem hívtak. — Ők azért küldtek en­gem ... — Akkor gyerünk... A tanácsháza belső terme telve volt tekintélyes közép­­parasztokkal. Éppen Jakus Mihály 12 holdas, az előké­szítő bizottság elnöke beszélt. — Nyolcan középparasztok már aláírtuk a belépési nyi­latkozatot, hogy egyes típusú termelőcsoportot alakítsunk. Ma este lenne az alakulóülés. Ezért tartsanak velünk az­k a gazdák is, akik itt vannak, de még nem írták alá a nyi­latkozatot. — Kezdje el Jakus Pali bá­csi — szólnak közbe többen is. — Elkezdhetem — mondja és aláírja nevét az ívre. Megkönnyebbülten gyújt pipára, majd az asztalra kö­nyököl, úgy nézi a többieket. Jó gazdaember, 10 hold föld­je van. Most Ruga János nevét emlegetik. — Mihály idősebb írja ő alá először — mondja nevet­ve Ruga János 11 holdas kö­zépparaszt. Nem úgy történt ahogy ő akarta. Bátyja Ruga Mihály csak ő utána írta alá a be­lépési nyilatkozatot. De fel is szólalt: — Én szívesen vagyok cso­porttag . .. Ha most meg­alakítjuk az I-es típusú cso­portot, követni fognak még bennünket. A járáshoz csak annyit, hogy a megalakulás után ne legyünk mostoha­­gyerekek. Segítsenek, támo­gassanak bennünket megala­kulás után is. Tudom, hogy idővel, mi is a III-as típusú gazdálkodási formába fejlő­dünk. Egy szónak is száz a vége, ne csak a két-hármas tí­pust támogassák, hanem ben­nünket is. — Igazad van, Mihály! — hangzott innen is onnan is a helyeslő szó. Ruga Mihály felszólalása után Mlinárcsek Mihály 14 holdas, Mladoniczki Pál 18 holdas, Egy­házas Gyula 13 holdas középparasztok is alá­írták a belépési nyilatkoza­tot. Ezután került sor a veze­tőség megválasztására. Nyílt szavazással Jakus Mihályt elnöknek, Ruga Jánost és Mlinárcsek Mihályt vezetősé­gi tagoknak választották. — Javaslom — szólalt fel Jakus Mihály — h­gy az új csoportunkat Petőfiről nevez­zük el. A javaslatot elfogadták. Ezután a földrendezési kér­vényt szavazták meg. Erre bizony nagy szükség van, mert a községben most meg­alakult Petőfivel együtt már háromra nőtt a kollektív gaz­daságok száma. Szükséges, hogy eldöntsék, melyik szö­vetkezetnek merre felé fog elterülni a föld­je. A Petőfi­nek 192 kh földje van, így a község földterületének döntő többsége a három kollektív gazdaság tulajdonát képezi. Egyházasdengeleg néhány nap múlva szövetkezeti község lesz. Fejlettebb típusúvá alakult a terényi Haladás TSZ Terényben vasárnap nagy esemény történt. Ünnepi ala­­kulógyűlést tartott a III. típu­sú „Haladás” mezőgazdasági termelőszövetkezet. Két éven át az I-es típusú alapszabály szerint, dolgozott a „Haladás” tagsága. Elszántot­­ták a földeket elválasztó és a paraszti gondolkodásnak ha­tárt szabó mezsgyéket. Táb­lás gazdálkodást folytattak, hogy kihasználhassák a gépek erejét, hogy az egyfajta növé­nyeket egy helyre, vagy táb­lákba vethessék. Közösen szer­vezték meg a gépi munkát, a szántást, a vetést. Már ez a lépés is igen je­lentős volt, mert bizonyos szakítást jelentett a parcella­­,gazdálkodással. A mezsgyéik elszántása kiszabadította a „Haladás” tagjait a szűk látó­körből s a nagy földtáblák biztonságosabb és gazdagabb jövőt nyitottak előttük. így jutottak arra az elhatározásra, hogy átalakulnak III-as típu­sú termelőszövetkezetté. Ez a gazdálkodási forma fejlettebb s a végzett munka után oszt­ják a jövedelmet. A III-as típusú „Haladás“-ba 12 család tömörült 28 munka­bíró taggal. Földterületük még csak 60 hold, de ez növeked­ni fog. A községi­­ tartalékterü­letből kapnak még 60 kh szán­tót és 50 kh hegyi legelőt. A többnyire középparasztokból álló szövetkezetnek már tervei is vannak a jövőbeni gazdálko­dásra nézve. A község terüle­te kiválóan alkalmas állatte­nyésztésre. Ezért juhot, ser­tést és szarvasmarhát fognak tenyészteni. Befejezték a jegyzést és a harmadik negyedévi tervet Szorospatakon A nógrádi szénmedence szo­rospataki bányaüzemének dolgozóit ebben a negyedév­ben 7 különböző szállítósza­laggal és újfajta rakodógép­pel ajándékozta meg álla­munk. Az új berendezések­kel négy siklóban gépesítet­ték a szállítást, amelynek eredményeként meggyorsult a termelés is. Kedden, amikor a röpgyűléseken a Hatodik Békekölcsönről beszéltek a bányászok, már csak mintegy 2000 tonna volt hátra a negyedévi előirányzatból. A bányászok akkor megfogad­ták, hogy példamutató jegy­zésükkel és a szénmedence üzemei közül negyedévi ter­vük túlteljesítésével is kö­szöntik kormányunk felhí­vását. Az elhatározás megvaló­sításáért mind a termelésben mind a jegyzésben a DISZ- fiatalok álltak a harc élére. Sulyok gy. András DISZ csa­patvezető 2800 forintos kere­setére 3500 forintot. Mrázik Ferenc azonos kereset mellett 3000 forintot jegyzett. Szabó Lajos DISZ-brigádjának tag­jai átlag 2000 forintot írtak a jegyzési ívre. A fiatalok­hoz igazodtak az idősebb bá­nyászok is, mint Zidai János, aki 3000 és Sulyok János, aki 2000 forintot kölcsönzött álla­munknak. A kölcsönzésben élenjáró elvtársakat — a ki-és beszál­lás alkalmával — az úttörők nótákkal, versekkel köszön­tötték.­­ A jegyzett összegek növe­kedésével egyidejűleg roha­mosan csökkent a negyedévi előirányzat teljesítéséhez szük­séges szénmennyiség. Szer­da reggel már csak 600 ton­na volt a hiány és a kora délutáni órákban kettős si­kert jelenthettek a szorospa­taki bányászok: a bányaüze­mek közül elsőnek befejezték harmadik negyedévi tervüket és a legjobbak között tartják számon azt is, hogy a szo­rospatakiaknak több mint 75 százaléka 794 forintos átlag­gal majdnem egymillió forin­tot jegyzett. Csütörtökön dél­utánra mintegy 1 150 000 fo­rintra emelkedett jegyzett összegük, így a betegek és a távollévőkön kívül befejezték a jegyzést. Salgótarján ntigTÜzrmei közül a Tűzhelygyár fejezár hí­rlwőnek a jrgrzrsÉ Salgótarján üzemeinek dol­­­gozói is a város hírnevéhez méltóan eleget tettek a mi­­­nisztertanács felhívásának. A­ Salgótarjáni Tűzhelygyár dol­­­gozói már 29-én délelőtt 9 óra*- kor befejezték a kölcsönjegy« zést. A tűzhelygyáriak össze­­­sen 969 000 forintot utalnak át­ államunk nagyszerű terveinek megvalósításához. A Vasötvö­­­zetgyár dolgozói 226 200, az Erőmű 190 300, az Üveggyár 685 250, a Salgótarjáni Acél« árugyár pedig 1 875 650 fori­­tot gyűjtött ezidáig. Az egy főre eső átlag terén a Vasút­i vezetgyári dolgozók érték el a legjobb eredményt, ahol 734 forint az átlagjegyzés. Az­ Acélárugyárban 676, a­­ Tűz-» helygyárban 628 forint az egy főre eső átlag. Az í­rszktadkertiek 25 000 forintot adtak A község összes dolgozói, gépállomási, szövetkezeti, ta­­nácsi és malmi dolgozók jegy­­zése már az első napokban el­­érte a 100 ezer forintot. A ter­­melőszövetkezetek és az egyéb m­­eg­dolgozó parasztok kész­ pénzjegyzése pedig a 25 000 forintot. A falu kommunistái nem elégednek meg az eddig elért eredményekkel. Azon lesznek, hogy a község min­­den dolgozó parasztja jegyez­zen békekölcsönt, mert csak az egész falu lelkes hozzájá­­rulásával tudják felépíteni a rég várt kultúrházat ­­múlt évben nem jegyeztem - most 2000 forintot jegyzek Szentes István elvtárs vád jár, aki Mátraverebélyből jár a tiribesi bányaüzemhez, ked­­den betegszabadságon volt, a reggeli órákban mégis elment Tiribesre. Az igazgató elvtárs­­na­k elmondotta, hogy ő a rá­dióból tudta meg a békeköl­csönjegyzés hírét és most nem akar kimaradni. Amikor tu­domására hozták, hogy 600,—* forintot kellene jegyeznie, így válaszolt: — Az elmúlt évben nem je­gyeztem, de most 2000 forin­tot akarok jegyezni. Az elmúlt egy év alatt különösen érez­tem a párt és az állam segít­ségét. A munkafolyamatok gé­pesítésén, amely nagyban megkönnyítette a munkánkat, azonkívül most építek egy házat is Karancskesziben, melyhez az államtól kaptam 30 000 forint segítséget. Úgy érzem, ez kötelességem. A bányászok háromnegyed része jegyzett már A nógrádi szénmedence bá­nyászai a fels­zabadulás első percétől kezdve hűen követ­ték pártunk és kormányunk útmutatását. Munkájukkal sok megbecsülést és jó hírnevet szereztek a bányász szakmá­nak. Szeptember 29-én déli 12 óráig a szénmedence bányá­szainak 71 százaléka lejegy­zett, és ez idő alatt 7 204 950 forint kölcsönt jegyeztek a haza javára. A szorospatakiak 1 144 000 forintot, a mátranovákiak 741 850, a mizseríaiak 631 900,­­a salgótarjáni szolgáltató vál­lalat dolgozói 731 400 forint összeggel járultak hozzá a­­ köl­csönjegyzés sikeréhez. Ménke­­sen már az első nap a bányá­szok 95 százaléka lejegyzett. ★ Nauzer Gusztáv, a szurdoki bányaüzem dolgozója éppen üdült a kölcsönjegyzés első napján. Nauzer elvtárs az idén is első akart lenni, úgy mint az előző években, ezért üdü­lését félbeszakítva felkereste üzemét és 4100 forintot iratta­­tott neve mellé a jegyzésgyűj­tő ívre. Nauzer Gusztáv átla­gos havi keresete 3500 forint körül mozog.

Next