Szabad Nógrád, 1956. július (12. évfolyam. 53-60. szám)

1956-07-04 / 53. szám

* SZABAD NOGRAFF AZ IPAR ÉS A TECHNIKA ÚJDONSÁGAi iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiliiiliiimiiiiiiii mHHi Gömbafatui gáztartályok A csehszlovák ipar újdonságai A Ruhr-vidéken épült gigászi gáztartályok azt a gondolatot ébresztik az emberben, hogy ezek a világ legnagyobb fut­ball-labdái. Persze nem azért nyújtanak ilyen látványt, mert alkotóik lelkes szurkolók, hanem azért, mert a futball­­labda bőrdarabjaira em­lékeztető részeket kön­­­nyen össze lehet hegesz­teni gyorsszerelés ese­tén. Általában a Német Szövetségi Köztársaság­ban igen elterjedt a nagy gömb alakú tartályok összeállítása ilyen szele­tekből. Új szintetikus műszál A bukaresti műszál­kutató laboratórium mun­katársai nemrégiben ha­zai nyersanyagból nylon típusú új műszálat ál­lítottak elő. Az új gyárt­mányt széles körben felhasználhatják a nép­gazdaság különböző te­rületein: ha gyapjút és növényi rostokat adnak hozzá, úgy nemcsak tar­tós harisnya és fehérne­mű készíthető belőle, hanem egyéb textiláru is. Ezeknek gyártását már meg is kezdték. Az új szálat különle­ges vegyi kezelés útján olyan anyaggá változtat­ják át, amely az ipar­ban is alkalmazható. Így például rendkívül szilárd fogaskerekek ké­­szíthetők belőle. Elkészült az első 17 008 kilobwattos kínai turbina generátor A sanghaji Villamos Felszerelések üzemben kínai mérnökök szovjet tervdokumentáció alap­ján és csehszlovák szak­emberek segítségével egyre újabb és jelentő­sebb villamosipari fel­szerelések sorozatgyár­tását indítják meg. En­nek az üzemnek a dol­gozói kezdték meg elő­ször Kínában 6000 kilo­­wattos generátorok gyár­tását és most hozzálát­tak az első hazai gyárt­mányú 12 000 kilowattos generátor megkonstruá­lásához. Az üzem dol­gozói vállalták, hogy a hatalmas generátort ok­tóber 1-re elkészítik. A csehszlovák szerszámgépgyártás egyik büszkesége a VRM—50 fúrógép, amelynek nagy sikere volt a lipcsei vá­sáron. A mechanikus kőműves A varsói újító klubban érdekes új gépet próbál­nak ki mostaná­ban: a mechani­kus kőművest. A gép maximális termelékenysége egy óra alatt 60 ezer tégla beépí­tése. A gépet mind­össze hárman ke­zelik. Az új­­ mecha­nizmus legfonto­sabb része két nagy dob, amely­ben különleges fészkek vannak. Ezekbe a fészkek­­be hullanak a szállítószalagon ér­kező téglák. A le­eső téglák nehéz­ségi erejének ha­tására a dobok mozgásba jönnek és elvégzik a fa­lazást. A cement­keveréket külön szivattyú juttatja a készülékbe. A gép villamosmotor segítségével mo­zog a fal mentén.­­Az új mechani­kus kőművest Zdislaw Szczesny építőmunkás ter­vezte.­ ­ Eredeti sterilizátor A sterilizátor (fertőt­lenítő készülék) minden műtő elengedhetetlen kelléke. A most hasz­nált sterilizátorok egyik legnagyobb hibája, hogy kezelésük körülményes, sok villamosáramot fo­gyasztanak és elkészíté­sükhöz nagymennyiségű értékes színesfém kell. Az NDK két mérnöke, akik az egyik johann­­stadti gyárban dolgoz­nak, teljesen új típusú, eredeti sterilizátort szer­kesztett­ a sebészeti esz­közök fertőtlenítéséhez az ibolyatúli sugarakat használják fel. Sugár­forrásul kisnyomású hi­ganylámpa szolgál. Az új sterilizátor jóval ol­csóbb az eddigieknél, kevesebb áramot fo­gyaszt és könnyen kezel­hető. Villanypumák megóvása a korhadástól Az Egyesült Államok földművelési minisztériu­mának faipari laborató­riuma egyszerű eljárást javasolt a póznák kor­­hadásának megelőzésé­re. Az oszlopokat elő­ször átitatják rézgálic, majd pedig nátriumkro­­mát vizes oldatával. Ez a két vegyszer behatol a faanyagba és ott króm­savas rezet alkot, amely mérgező hatású a gom­bákra és rovarokra, és nem oldódik a vízben. Szórófej öntött bazaltból A csehszlovákiai „Tat­ra” gyár dolgozói rátér­nek az öntött bazaltból készült szórófejek alkal­mazására a sörétszóró gépeknél. A mostanáig szürke öntvényből készí­tett szórófejek acélsörét használata esetén legfel­jebb három órán át dol­goztak hat atmoszféra nyomással. Az öntött bazaltfejek ugyanolyan körülmények között húszszor annyi ideig tartanak, átlagosan 48— 84 órát használhatók. Az élettartam meg­hosszabbításánál igen nagy szerepet játszik a szórófejek formája. A kísérletek egész sora bi­zonyította be, hogy a szórófejek sokkal to­vább használhatók, ha a hosszúságukat 7 centi­méterről 5—5,5 centimé­terre csökkentik. A karími szerszámgépgyárban új gé­pet szerkesztettek a turbinák lapátjai­nak az eddigi két munkamenet helyett egy menetben történő marásához. Képünkön az új gép szerelése. A boskovicei varrógépgyár új típus gyártását kezdte meg. Az új, fehér gép mellett a régi M 221 típusú varrógép látható. A Minisztertanács határozata az építőmunkások pótszabadságáról és az építők napjáról A Minisztertanács egyik leg­utóbbi határozata értelmében az Építésügyi Minisztérium vállalatainál dolgozó építő­­munkások rendes szabadságu­kon felül hat nap pótszabadsá­got kapnak, ha évi fizetett sza­badságukat december 15. és február 28. között veszik ki és ha betartják a munkafegye­lemre vonatkozó rendeleteket. A Minisztertanács határoza­tában a pótszabadság biztosí­tásán túl azzal is kifejezésre juttatja az építőmunkások megbecsülését, hogy május utolsó vasárnapját az építők napjává nyilvánította. 1956. július 4, LÁTTUK... HALLOTTUK... Fő a tisztaság A Nógrád megyei Fűszert salgótarjáni fiókja rendkívül nagy szerepet játszik a kör­nyék életében. Ugyanis ez a fiók látja el Salgótarjánt és környékét élelemmel. Benn a hűvös raktárak mélyén meg­határozott rendben sorakoz­nak a liszttel tömött zsákok, tovább a cukorhalmaz tornyo­­sodik, ott asztali só, az egyik sarokban ládákban zsír, a pol­cokon különböző konzervek, gyümölcsízek... De ki tudná elsorolni mind a sok-sok áru­féleséget? Olyan ez a raktár, mint egy jól ellátott, hatalmas kkamra. Havonként mintegy 7­1 millió forint értékű árut kül­­­den­ek ki a környék vállalatai­­hoz, s ugyanennyi áruféleség­­ érkezik is egy hónapban. S 32­2 becsületes dolgozó munkálko­­tdik azon, hogy az áruellátás­ában ne legyen fennakadás. S hogy mégis előfordul ilyesmi? Nem az ő hibájuk. A gépko­csikkal vannak bajok. Igaz, most a legnagyobb rendben megy a szállítás, de a sok ke­serű tapasztalat méltán kész­teti ilyenfajta aggályokra a fiók dolgozóit: — Vajon egy hónap múlva mi lesz?... mondtuk el, hogy az olvasó képet nyerjen a fiók munkájá­ról. Más itt a probléma. Ez szúrt szemet a Pestről jött el­lenőröknek is. Jól van, jól, rendben mennek a dolgok a fióknál, de mire való az a sok-sok szemét, salak a kör­nyéken? Nyáron a hulladék hamar bomlik, különös bűzt árasztva maga körül. S közvetlen mellette ott az ecetraktár. De a többi élelemre is káros a szemét. A városi tanács állítólag vá­sárteret akar létesíteni ott, s a terület feltöltéséhez szükséges a salak, a sok szemét, rozsdás, fületlen zománcedény... Ré­gen húzódik már a dolog. Szó­­vá tették már egy párszor a várost, majd mikor nem tör­tént semmi, a megyei tanács illetékes osztályain. A telefon­­beszélgetések lezajlottak, a le­velek jöttek-mentek... csak a szemét maradt a helyén ma­gasodva, tornyosodva... Annyi sokszor beszélünk ar­ról, hogy az élelmiszereknél fő a tisztaság, ahogy mondják, a „higiénia”. A városi tanács illetékesei mikor veszik végre figyelembe a Füszért fióknál is sokat emlegetett tisztaságot. De nem erről akarunk most nyuk — nemesnek be- és"íc­-fSZÓLni* Mindezeket azért „higiéniát? ... jelentkezési kötelezettség aló­­l részükre lakásváltoztatás ese­ Miért ó// üresen a nógr­ádmegyeri kultúrotthon ten­nem kell be-, illetőleg ki-t ’ jelentőlapot kitölteni, ♦­­ nógrádmegyeriek sem pa-A hadköteles korban lévő ♦ naszkodhatnak, hogy mostoha férfiaknak az eddigiektől el-*g yermekei államunknak. A ki­térően be- és kijelentkezés vé-2sikb-nagyobb juttatásoktól el­­gett nem kell a katonai kiegé­s*pn>0-n a kultúrotthonnal sze­szítő parancsnokságon megje­lenniük, csak katonai igazolvá­­­nyukat kötelesek felmutatni a­ be-, illetőleg kijelentkezéskor. Ezután csak az 5 napi időtar­tamot meghaladó ideiglenes­­ tartózkodást kell a rendőri­ szerveknél bejelenteni. Az 5. napnál rövidebb, de 24 óránál, hosszabb ideig tartó ideiglenes­ tartózkodás esetén csak a lakó­­ nyilvántartó könyv vezetőjénél­ kell jelentkezni.­­ Az ideiglenes tartózkodás­ meghosszabbítását csak 6 hó­­­nap elteltével kell kérni. Nem­ vonatkozik ez Budapestre,­ vagy a kiemelt városokra, ahol­ a fennálló rendelkezések értei-; Augusztus 15-től vidéken is egyszerűbb lesz a ki- és bejelentkezési rendszer A belügyminiszter a napok­ban megjelent rendeletével nagy mértékben egyszerűsítet­te a lakásváltoztatással kap­csolatos ki- és bejelentkezési rendszert. Különösen fontos változást jelent, hogy a 16 éven aluliak — tehát akiknek­* még nincs személyi igazolva-s retnénk részletesebben foglal­kozni. Valamikor urasági istálló volt az épület, államunk azon­ban csinos kult­úrotthonná ala­kította, hogy legyen hol tanul­ni, szórakozni a megyerieknek is. De az idő bizony halad, s nem múlik el nyomtalanul. Az elmúlt esztendőben újra 25 ezer forintot áldoztak a kultúr­­otthonra. De úgy látszik hiá­ba, mert a hetenkénti 1—2 mozielőadást leszámítva, a kultúrotthont senki nem láto­gatja. Pedig szép könyvtára, sakk-készlete, társasjátékai vannak a kultúrotthonnak, persze ezt zár alatt tartják. Minek vásárolták akkor egy­mében külön engedély nélkül s általán?... Nem tudni... továbbra is csak 14 napig lehet ideiglenesen tartózkodni. Budapesten be-, illetőleg ki­jelentkezni a jövőben nem csak a kerületi rendőrkapitányságo­kon, hanem a rendőrőrsökön, valamint a nagyobb forgalmú kerületekben felállított beje­lentési irodákban is lehet. Lé­nyeges könnyítés, hogy ha a régi és új lakás egyaránt Bu­dapest területén van, a kijelen­tőlappal együtt az új lakóhely szerint illetékes rendőri szerv­nél is be lehet nyújtani, tehát kijelentkezés végett nem kell a kiköltözés helye szerint ille­­tékes rendőri szervnél külön megjelenni. Szerencsére akadnak még olyan emberek is Nógrádme­­gyerben, akik nem hagyják annyiban a dolgot. Nagy Sán­dor javasolta, hogy a mozite­rem mellett lévő üres, jelenleg elhanyagolt termet hozzák rendbe — ha beszélnének az emberekkel, még talán társadalmi munkával is se­gítenének — s tegyék ezt A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Jugoszlávia a Balkán fél­sziget északnyugati részén te­rül el. Területe 257 000 négy­zetkilométer. Lakossága 17 és fél millión felül van. Zömmel közeli rokon délszláv népek: szerbek, horvátok, szlovének, macedónok, crnagoraiak lakják az országot. A főváros — Belgrád. A népi Jugoszlávia a fasisz­ta megszállók ellen vívott nemzeti felszabadító háború tüzében alakult ki a régi ki­rályi Jugoszlávia romjaiból. A második világháború alatt a hős partizánok és a jugoszláv felszabadító néphadsereg ala­kulatai a szovjet hadsereg ala­kulataival vállvetve harcoltak a közös ellenség ellen. A ju­goszláv nép harca győzelem­mel végződött: megteremtették az országban a népi hatalmat és kikiáltották a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot. A jugoszláv dolgozók, a Jugoszláv Kommunista Párt (1952 novembere óta — Ju­goszláv Kommunisták Szövet­­s­ége) vezetésével kezükbe ra­gadták a hatalmat és soroza­tos forradalmi átalakuláso­kat hajtottak végre. Államosí­tották az iparvállalatokat, a vasútvonalakat, a bányákat, a bankokat. A földreform megsemmisítette a nagybirto­kot és a földet azoknak adta, akik megművelik. Ezáltal megváltozott a jugoszláv tár­sadalom felépítése. Eltűnt a tőkések és földesurak osztá­lya. A munkásosztály és a pa­rasztság lett a fő osztály. Ezek kezében van a hatalom. A Jugoszláv Szövetségi Nép­­köztársaság hat népköztársa­ságból , Szerbiából, Horvát­országból, Szlovéniából, Bosz­niából és Hercegovinából, Crnagorából, Macedóniából — áll. Szerbiához tartozik a Vajdaság autonóm határterü­let, valamint Koszovó és Me­tohia autonóm terület. Irta: V. Volkov­ delemben és mezőgazdaság­ban foglalkoztatott dolgozók. A Termelők Tanácsa révén növekszik a munkásosztály vezető szerepe az államban. A végrehajtó hatalmat a köztársaság elnöke és a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács (kormány) gyakorolja. Mind a ket­tőt a Szövetségi Nemzet­­gyűlés választja. A köztársa­ság elnöke képviseli az orszá­got nemzetközi ügyekben. Egyben a fegyveres erők fő­­parancsnoka és a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke is. A jugoszláv nép vezető ere­je a szocialista társadalom építésében a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége. Ez az egyedüli politikai párt az or­szágban. A Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének tagjat­nemzetközi munkásmozgalom egyik kiváló személyisége a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének főtitkára. Jugoszlávia társadalmi éle­tében fontos szerepet tölt be a Dolgozók Szocialista Szövet­sége, az ország legnagyobb tö­megszervezete, amely magá­ban foglalja a Jugoszláv Kommunisták Szövetségét, az összesen 1,7 millió tagot szám­láló szakszervezeteket, a mil­liós Jugoszláv Népi Ifjúsági Szövetséget, a nő- és egyéb szervezeteket. A kommunis­ták tevékenyen kiveszik a ré­szüket a Dolgozók Szocialista Szövetségének tevékenysé­géből. A szövetség óriási tö­megnevelő munkát végez. A jugoszláviai szocialista építés tapasztalatai igazolják Lenin útmutatását, mely sze­rint minden nemzet eljut a szocializmusba, de nem egé­szen egyformán jut el oda, mindegyik belevisz valamilyen Az államhatalom legfelső száma 1955 végén 625 000 volt. sajátosságot a demokrácia szerve a Szövetségi Nemzet­­gyűlés, amely két házból áll: a Szövetségi Tanácsból és a Termelők Tanácsából. A Szö­vetségi Tanácsot valamennyi állampolgár választja, míg a Termelők Tanácsát az ipar­ban, közlekedésben, kereske-A párt tagjai a szocializmus tevékeny építői. A társadalmi szervezeteken, a helyi önkor­mányzati szerveken, a mun­kástanácsokon stb. keresztül hajtják végre a párt politiká­ját. Joszip Broz-Tito, a ju­goszláv nép kitűnő vezetője, a ilyen vagy amolyan formájá­ba, a proletárdiktatúra ilyen vas?v amolyan válfajába, min­denhol más és más a szociá­list átalakulások üteme a tár­sadalmi élet különböző terü­letein.(Folytatjuk.) meg társalgónak. Hozzanak ide asztalokat, széket, adja­­nak ki újságokat, könyveket, sakkot, társasjátékot, hogy az emberek szívesen tanuljanak, szórakozzanak itt. Bizonyára örömest ülnének le a­­­ aszta­lokhoz azok a dolgozók is, akik most a kultúrh­áz kö­zelében — egy kicsi vártóte­­­remben — várják az autó­buszt, amely munkahelyükre szállítja. Minden bizonnyal szívesebben lapoznának az új­ságokban, könyvekben, s szíve­sebben olvasnák is, mint a váróterem falán lévő, ki tud­ja hányadszor látott plakáton. A kultúrház gondnoka — melynek fizetéséhez a környe­ző üzemek is hozzájárulnának, mert Nagy Sándor már ez­után is érdeklődött — meg ügyelne a rendre, fegyelemre. Most még az a legény Nóg­­rádmegyeren, a fiatalok között, aki részegre issza magát az italboltban. Pedig egy kis jó­akarattal, a vezetők felelősség­­érzetével a hasznos munka­ és szórakozás felé lehetne terelni a fiatalok érdeklődését. (Nagy Sá­ndor, a 33. sz. Autóközlekedési Válla­lat ÜB-el­nök­ének pana­sza nyomán.) Az utazóközönség balesetbiztosítása Az utóbbi években ugrás­szerűen emelkedik az utazók száma a vasúton, a távolsági autóbuszokon. A forgalom növekedésével együtt növekszik a közlekedés biztonsága is. Állandóan töké­letesedik a vasutak, az autó­buszok technikai berendezése, fejlődik a balesetelhárítás, szakképzett dolgozók irányít­ják és bonyolítják le az orszá­got átfogó közlekedést. Balese­tek azonban még mindig elő­fordulnak. Az esetleges baleset nem­csak testi sérüléssel, hanem nagyobb anyagi veszteséggel is jár, s hogy ezt az anyagi ká­rosodást az utazóközönség el­kerülje, az Állami Biztosító szerződést kötött az utasok balesetbiztosítására a MÁV­val, az autóközlekedési vállala­tokkal, az IBUSZ és a MA­­HART-tal. A megállapodás alapján az utasok a menetjeg­­gyel együtt megvásárolhatják az utazásra szóló balesetbizto­sításukat. A biztosításra, mely teljesen önkéntes, a pénztáro­sok felhívják a figyelmet és ajánlják annak megvételét. A biztosítás igazolására az utazá­si távolságnak megfelelő érté­kű bélyeget ragasztanak a jegyre. Az utas-balesetbiztosítás szükségességét a dolgozók ha­mar felismerték, hónapról hó­napra többen veszik igénybe, mert tapasztalják, hogy saját, vagy mások figyelmetlensége, gyakran okoz balesetet, így például egy bányász a tilalom­­ ellenére a vágányokon szaladt­­ át, hogy elérje vonatát. A gon­datlan dolgozót egy tolató mozdony halálra gázolta, öz­vegy édesanyja 15 000 forintot kapott az Állami Biztosítótól. Egy utas hanyagul rakta fel súlyos bőröndjét a poggyász­tartóba és az egy zökkenésnél leesett. A nehéz súly az alatta ülőnek a fejét és szemét sér­tette meg. Az Állami Biztosító a sérültnek utas-balesetbiztosí­tása alapján 3250 forint térí­tést fizetett ki. Minden utas helyesen teszi, ha elővigyázatból menetjegyé­­­hez az igen olcsó balesetbizto­sítási bélyeget is megvásárolja. A biztosítási díj, távolság sze­rint 10—60 fillérig terjed. Ezért a díjért az utas 25 000 forintig terjedő kártérítést kaphat. Múlékony munkaképtelenség­nél a térítés minden napra —■ de legfeljebb 100 napig — na­pi 20 forint. Ugyancsak biztosítást nyújt az Állami Biztosító a MÁV-ál­­lomásokon megőrzésre átadott úti- vagy kézipoggyászra. En­nek alapján a poggyász elvesz­téséből, hiányából, sérüléséből, vagy késedelmes kiszolgáltatá­sából eredő károkat téríti meg. Az utasok expresszáruként fel­adott poggyászukat is biztosít­hatják. Ennek díja minden 1000 forint után 1 forint. Az üdülésre készülő dolgo­zók helyesen teszik, ha lakásu­kat — különösen ha az őrizet­lenül marad — tűz és betöré­ses lopás esetére biztosítják. A lakásbiztosítás évi díja a biztosítási összeg 2 ezreléke, te­hát például egy 20 000 forint értékű lakás után 40 forint.-

Next