Szabad Nógrád, 1956. szeptember (12. évfolyam. 70-78. szám)

1956-09-01 / 70. szám

VILÁG PRoLETÁRJAI EGYESÜLjeTeK! g _ Szabad nocpad A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XII. ÉVFOLYAM,­ 70. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1956. SZEPTEMBER 1. Jxutévwiücca Több mint 30 000 általános iskolai tanuló, közel 2000 középiskolás fiatal kezdi meg az új tanévet a mai napon megyénkben. Ilyenkor a tanév küszöbén, mind a nevelők, tanulók, mind a szülők és oktatásügyi dolgozók új len­dülettel, újult erővel látnak a feladatok meg­valósításához. A cél: még jobb, még eredmé­nyesebb munkát végezni, mint az elmúlt esz­tendőben. Az új tanév, amely immár felszabadulá­sunk óta a 12. jelentőségében felülmúlja az eddigieket. A XX. kongresszus iránymutatá­sai alapján hozott határozatok, az Oktatásügyi Minisztérium rendelkezései még fokozottabb erőfeszítésre, még szívósabb munkára serkent valamennyiünket. A megyei oktatási osztály a járásokkal kar­öltve, az elmúlt tanévben elsősorban a neve­lők továbbképzésére, az ifjúsági munka meg­javítására, a világnézeti és erkölcsi-politikai nevelésre, a bukási arányszám csökkentésére és az iskoláztatási munka javítására fordította figyelmét. Sok szép eredményt értünk el, de ezek részletezésére most nem térünk ki, most nem ez a célunk. Csupán arról szeretnénk egyet-mást elmondani, hogy mi az előfeltétele a további jobb munkának. A legnagyobb feladataink közé tartozik a bukottak számának csökkentése. Főként az ál­talános iskolákban — bár kezdeti javulás mu­tatkozik — magas a bukott és túlkoros ta­nulók százaléka. Több mint 5000 olyan tanuló van megyénkben — tehát az összes tanulók mintegy 15 százaléka —, akik lemorzsolódtak osztályukból, nem jártak iskolába és így osz­­tályzatlanok lettek, vagy ha jártak is, az elő­írt anyagot gyakori mulasztások miatt nem tudták elsajátítani. A karancslapujtői általá­nos iskola első osztályában például a mulasz­tási átlag nyolcszorosa a megyei átlagnak. Mindaddig tehát, amíg a szülői felelőtlenséget meg nem szüntetjük, mindaddig, amíg véget nem vetünk annak, hogy az otthoni munkát az iskolai munka elé helyezzék, nem lehetünk elégedettek, nem lehetünk nyugodtak oktatási helyzetünkkel. A pedagógusok legszebb célja sem valósulhat meg, ha a tanulók rendszerte­lenül járnak iskolába. Ne tavasszal büntessék a szeptemberi mulasztásokért a tanuló gond­viselőjét! Ez az első kérésünk a községi és járási tanácsokhoz, de ezt kérjük az érdekelt szülőktől is. A párt, a dolgozó nép azt várja, hogy olyan fiatalokat bocsássunk ki iskoláinkból, a gyá­rakba, üzemekbe, földekre és hivatalokba, akiknek éltető eleme a munka, akik magas­fokú képzettséggel mély és sokoldalú tárgyi tudással rendelkeznek. Közismert tény, hogy a gazdasági szervező munka egyre előtérbe kerül. Új technikát alkalmazni és felhasznál­ni, újítani és ésszerűsíteni, új és új módszere­ket elsajátítani csak olyan emberek tudnak, akik a humán tárgyak mellett megtanulták és megértették a fizikát, kémiát, matematikát és biológiát, a természettudományok alapjait, akik nemcsak elméletben, hanem gyakorlat­ban is ismerik az ipar és mezőgazdaság leg­fontosabb ágazatait. Mindez annyit jelent, hogy a mi iskoláinkban ma már az élet tűzte napirendre a politechnikai oktatás bevezeté­sét. A politechnikai oktatás elemeinek az elsa­játítását már az elmúlt esztendőben megkezd­tük. Most azt kérjük az üzemektől, a hivata­loktól, a szakszervezettől: támogassanak ben­nünket nevelőket és tanulókat egyaránt ab­ban, hogy a termelési folyamatokat a diákok a gyakorlatban is megismerjék. Azt kérjük, az üzemek, vállalatok, akár szakkáderekkel, gépi felszereléssel, akár szerszámok biztosítá­sával, hulladékanyaggal, vagy technikai szak­körök szervezésével legyenek segítségünkre. Széleskörű aktívaértekezletet kívánunk ren­dezni már ebben a hónapban, amelyen az üze­mek küldötteivel megbeszéljük a segítség­­nyújtás módját, az eddigi támogatás eredmé­nyét és meghatározzuk a feladatokat és a le­hetőségeket is. Ma igazán osztály­harcos az a politika, amely az ország gazdagodását, műveltségét növeli. Az ország gazdagabb, műveltebb, pedig csakis az értelmiség — köztük a pedagógusok — al­kotó munkájával és közreműködésével lehet­séges. Mindannyian tudjuk, hogy gazdasági és kulturális építőmunkánk hatalmas eredmé­nyei nem születhettek volna meg eddig sem a magyar értelmiség — köztük a pedagógusok — önzetlen gyümölcsöző munkája nélkül. Ahhoz, hogy a pedagógus nyugodtan dol­gozhasson három alapvető feltétel szükséges: 1. politikai biztonság; 2. erkölcsi megbecsülés; 3. állandóan javuló anyagi körülmény. A politikai biztonság a Központi Vezetőség határozata óta egyre jobban megszilárdul. Ér­zik pedagógusaink, hogy szabadabb légkör alakult ki. Ez a légkör azt is követeli tőlünk, hogy mindazokkal szemben, akiknél az elmúlt években törvénysértést követtünk el (áthe­lyezések, elbocsátások stb.) most jóvá kell tennünk ezt a hibát. Mindezt a megyei párt­­bizottság kezdeményezésére végezzük. Hatá­rozott tervet dolgoztunk ki a rehabilitálásra. Még szeptember 22-ig felkutatjuk megyénk­ben — a pedagógus szakszervezet segítségével — azokat a pedagógusokat, akik számításba jöhetnek a rehabilitációt illetően. Az erkölcsi megbecsülést már az eddigiek során is érezték a nevelők. A megyei pártbi­zottságtól a pedagógusok a megbecsülést je­lentő minden erkölcsi és anyagi vonatkozású kérdésben (lakás, földhözjuttatás, kitüntetés stb.) a legnagyobb segítséget kaptak. Ez nyil­ván éreztette hatását a járásokban és az alap­szervezeteknél. Ezt bizonyítja az is, hogy soha olyan nagyfokú érdeklődés az oktató-nevelő munka iránt és általában a pedagógusok iránt még nem nyilvánult meg megyénkben, mint az elmúlt f esztendőben. Megyei és járási titká­rok mentek iskolát látogatni, segítettek ellen­őrizni és előkészíteni az ideológiai konferenciá­kat, ott láthattuk őket az érettségi és képesítő vizsgákon is. Példájukat követték az állami szervek­­ képviselői, különböző tömegszer­veze­tek vezetői. A pedagógusok anyagi megbecsülését a leg­utóbbi bérrendezés hűen mutatja. Ez jelentős lépés volt az anyagi problémák megoldása felé, de tovább kell haladni, még többet kell tenni. Nagy szükség van arra, hogy a fiatal pedagógusok bérét is rendezzük, akiket a kü­lönben jelentős fizetésemelés eddig nem érin­tett. Sem az iskolák szakos­ ellátását, sem a kis­iskolák nevelői ellátását kielégítő mértékben nem tudjuk megoldani mindaddig, amíg fi­gyelmen kívül hagyjuk a pedagógusok jogos igényeit. Példaképpen csak az áthelyezésekre kell utalnunk. Az áthelyezést kérő nevelők túlnyomó többsége azért vágyakozik el állo­máshelyéről, mert lakásproblémája nem nyert megoldást. Anyagi erőforrások felhasználásá­val községeinkben, falvainkban mindent meg kell tenni, hogy nevelőinknek megfelelő kö­rülményt biztosítsanak. Pedagógusainktól azt várjuk, hogy az új tanévben fokozottabb mértékben valósítsák meg az oktató-nevelő munka egységét. Az is­kolai élet nemcsak a gyermek, nemcsak az ifjú, hanem a felnőtt ember egész életére ha­tással van. A tanító, a tanár eszményképe a tanulónak, eszményképe az ifjúságnak. A sze­mélyes példamutatás ezért óriási. Nem várha­tunk tehát mást nevelőinkből, minthogy ideo­lógiai és szakmai téren az ifjúság példaképei legyenek. Eredményeinket nem vitatjuk. Nagyot fej­lődtünk 1945 óta. Nagyot fejlődött közoktatás­­ügyünk. Fejlődtek vele együtt a pedagógu­sok is. Áltatnánk azonban magunkat, ha azt mondanánk, hogy nincs már teendő. Nagyon sok pedagógus érzi azt, hogy községében kor­szerű iskola, jobb szertár, felszerelés kellene. Érezzük valamennyien, hogy még tovább kell menni az iskolai és tanulmányi fegyelem meg­szilárdításában, az iskola és a szülői ház kap­csolatának elmélyítésében. Vannak még ten­nivalóink a pedagógusok ideológiai és szak­mai tudásának fejlesztésében, a tanulmányi eredmények fokozásában az iskoláztatási és ifjúsági munka megjavításában. Mi bízunk abban, hogy az előttünk álló feladatok megvalósulnak. Bízunk abban, hogy megyénk közel 2000 pedagógusa és oktatás­ügyi dolgozója leküzdi a nehézségeket siker­rel old meg minden olyan feladatot, amit a párt és dolgozó népünk eléje állított. Ehhez a megyei oktatási osztály nevében az új tan­év küszöbén sok sikert kívánok pedagógu­sainknak. CSERHÁTI JÓZSEF, a Megyei Oktatási Osztály vezetője. a hőseit 2.3 oldal Újra megnyílt az iskola kapuja .Cooooooooooo OOGOOOOC CXXXXJOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOC (Gáspár Imre felvétele) Most a nyár végén gondosan lekaszálták és begyűjtötték a rét füvét a ceredtótújfalui Búzakalász Termelőszövetkezetben Egy nap a dánszentmiklósi Micsurin Tsz-ben A dánszentmiklósi Micsurin Tsz meglátogatására készül szeptember 2-án a balassagyar­mati járás parasztküldöttsége. A mintegy 60 tsz-tagnak és egyénileg dolgozó parasztnak egy teljes nap áll rendelkezé­sére, hogy közelebbről megis­merkedjen a Micsurin Tsz fej­lődésével, a termelőszövetke­zeti tagok életével. Csak előlegként 5 kg gabona egy munkaegységre (Tudósítónktól j J­ós sikerült esztendő lesz az idei a nógrádi Béke Tsz-ben. Csak előlegként 5 kilogramm gabonát osztot­­ta­k ki munkaegységenként. S a tagok átlagos teljesít­ménye már most meghalad­ja a 200 munkaegységet, de van olyan is, aki 500—600- nál tart. 34 mázsa gabonát adtak azoknak a tagoknak prémium címén, akiknek részük volt a kalászosok ápolásában, ^b$t­­ jarításai­ban. Nem egy család ily mó­don újabb 3 mázsa gaboná­hoz jutott. Miután pedig a termelőszövetkezet cséplő­csapata [UNK] egyéni gazdáknak segített a cséplésnél, még 60 mázsával megtoldották a kiosztásra kerülő gabona mennyiségét. Ez azt jelenti, hogy munkaegységenként 1 kilogrammal többet kapnak a tagok a tervezettnél. Már megkezdték a takarmánykeverékek vetését a pásztói állami gazdaságban Korán vetni­­ ez a jel­szavuk a pásztói állami gazda­ság fiatal vezetőinek. Ezt a jelszót a gazdaság még egyet­len évben sem tudta megvaló­sítani. Gyenge volt a vezetés, rossz volt a munkaszervezés és így minden évben elmaradtak a vetéssel. A kései vetés kö­vetkezménye a sok kifagyás, a rovarkár, a kevesebb termés volt. Az elmúlt évben például a kései vetés miatt 250 holdon kellett felülvetést végezni. Mindez növelte az önköltséget, rontotta a gazdaság pénzgaz­dálkodását. Ebben az évben új vezetők, főleg fiatalok kerültek a gaz­­daság élére, akik elhatározták, rendet teremtenek ebben az el­hanyagolt gazdaságban. Mun­kájuknak már vannak eredmé­nyei. Az aratást, cséplést ide­jében befejezték és ami még nem történt meg a gazdaság életében, az aratással egyidő­­ben közel 600 holdon végezték el a tarlóhántást. A cséplés befejezésével meg­kezdték az őszi munkára való felkészülést. Illés Gyula fő­­agronómus és megbízott igaz­gató lelkes­ munkája nyomán elérték, hogy 100 hold őszi ta­karmánykeverék, 100 hold őszi árpa és 100 hold rozsvetés alá már előkészítették a talajt és az elmúlt napokban meg­kezdték a takarmánykeveré­kek vetését. A takarmánykeveréket, az őszi árpát és a rozsot szeptem­ber végére akarják elvetni, a búzát pedig októberben. Van bőven munkájuk, hiszen közel 1000 holdon kell elvégezni a vetést. Az elmúlt években a legtöbb hiba abból adódott, hogy az elővetemény nagy ré­sze kapásnövény volt, így nem tudták időben elvégezni a szán­tást, megkéstek a vetéssel. Eb­ben az évben új vetésforgót vezetnek be. Ebben a vetésfor­góban az őszi kalászosok elő­­veteménye 80—90 százalékban korán lekerülő pillangós takar­mány és hüvelyes növény lesz. Ez a vetésforgó lehetővé teszi, hogy a talajelőkészítést idejé­ben elvégezzék, a talaj leüle­pedjen és hogy a legmegfele­lőbb időben végezzék el a ve­tést. A vetőszántással egyidő­­ben végzik az istállótrágyázást és az őszi mélyszántást. Több mint 270 vagon istállótrágyát kell alászántani. Ezért minden fogatot és vontatót a trágya­hordásra összpontosítanak. Ed­dig közel 100 holdon végezték el az istállótrágyázást. Meg­valósítják azt az agortechnikai követelményt, hogy csak nyá­ron trágyáznak.­ A kihordott istállótrágyát azonnal alászánt­ják, így kevesebb a­­ veszteség és nagyobb a termésfokozó ha­tás. Jól halad az őszi mély­szántás is. A gőzeke naponta 8—10 holdat szánt meg, 35—40 centiméter mélyen. De a gőz­­ekések szerint ezt a teljesít­ményt még duplájára is lehet­ne fokozni, ha megfelelő volna a szén minősége. De hiába minden fáradozás, a dorogiak­­ még a mai napig sem küldték meg a kért jó minőségű szenet. Míg kint a földeken a trak­torok dübörgésétől hangos a határ, addig bent a gazdaság udvarán a szelektorok zúgása veri fel a csendet. Jelenleg két szelektorral végzik a vetőmag­tisztítást. Van mit tisztítani. A 600 hold őszi búza vetésből csak 100 holdra kapnak má­sodfokú fémzárolt vetőmagot. A többit, 500 holdat saját vető­magból kell biztosítani. Ez pe­dig 500 q búza, amit a vetés megkezdéséig meg kell tisztí­tani. Az eredmények mellett még találunk hibákat is, főleg a gé­pesítésben. Egy gazdaságban, ahol hatalmas mennyiségű ter­ményt és árut kell szállítani, nem engedhető az meg, hogy egyszerre három metor, két vontató és egy dömper hetekig a javítóműhelyben álljanak. Jó szervezéssel, a gépek folyama­tos javításával el lehet érni, hogy egyszerre csak egy trak­tor legyen javításban. Meg kell javítani az anyagbeszerzést is. Havonta csak egyszer, lehető­leg egy ember végezze el az anyagbeszerzést, mert a jelen­legi mindennapos vásárlás, a hetente való Pestre utazás nagyban növeli a költségeket. Az eredmények­ to­vább fo­­kozásával és a hibák kiküszö­bölésével a Pásztói Állami Gazdaság is azok közé a gaz­daságok közé tartozik majd, ahol minden munkát idejében és jó minőségben végeznek el.

Next