Szabad Nógrád - Nógrád Népe, 1956. október (12. évfolyam. 79-84. szám - 1. évfolyam. 1. szám)

1956-10-03 / 79. szám

Aki „életre kelti" a fát­­ Szabó István szob­­­­r­ászmű­vész „Bizal­­­­mi férfi” című­­ mellszobra. Mintha­­ nem is fából lenne. Ha e férfi hősi el­szántságot tükröző szemébe nézünk, szinte életre kel. Megelevenedik előttünk a nógrádi szénbányászok ré­gi­ keserves, elcsi­gázott élete, és azok a harcok, ame­lyeket a jobb, em­beribb életért foly­­­­tattak. A „Bizalmi férfi” mögé szinte odaképzeljük a bá­nyászok harcrakész csapatát, szembe vele pedig a csend­őrszuronyt. Cikk az 5. oldalon \X Egy hasznos javaslat — évi egymillió forintos megtakarítás A Nógrádi Szénbányá­■­szati Tröszt műszaki­­ osztályának javaslatára ■ a bányászok szeptember ■ közepén a paxit 1-es • jelzésű robbanóanyag­­ helyett megkezdték a hármas megjelölésű paxit alkalmazását. A próbarobbantásoknál ugyanis megállapították, hogy a hármas jelzésű ' 1­­ t hatása mintPtru­sz .­za­lékMil *n­agyobb, az 1-esé, ugyan­­ai >r ez a robbanó­anyagi sta kilónként több mint két forinttal olcsóbb az eddig hasz­nált ro­­­bantószernél. A kezdet idegenkedés után a bányászok most már megszokták az új robbanóanyagot, ami le­hetővé teszi, hogy hos­­­szabb robbantólyukakat fúrjanak, és így egyszer­re több szenet omlas­­­szanak le. A műszaki osztály egyszerű javas­­latának megvalósítása az előzetes számítások szerint évente egymillió forint megtakarítást eredményez. .Lesz ruhára való, de még bútorra is telik..­' „A tolmácsi Szabadság Tsz-ben, a férfi tagok mel­lett szorgalmasan dolgoztak az asszonyok, lányok is. Augusztus 1-ig 8 asszony teljesített közel 200 munka­egységet. Szalai Ferencné majd 6 mázsa búzát, 2 mázsa árpát, 1 mázsa rozsot és 3136 forintot kapott előlegként. Farkas Teréznek 220 munkaegysége volt augusztus 1-ig. 6,6 mázsa búzát, 2,2 mázsa árpát, több mint 1 mázsa rozsot és 3520 forintot kapott az előleg osztáskor. Ehhez azután jön még a gazdasági év végéig teljesített mun­kaegységek utáni részesedés is. Jókedvűek, megelége­dettek a lányok. Lesz ruhára való, de még bútorra is telik majd“ — adja hírül levelében Lánszki Pálné. A Miniszter­tan­ács i­­­­tározata egyes üzemek, intézmények új elnevezéséről A Minisztertanács a szemé­lyi kultusz egyes maradvá­nyainak felszámolása érdeké­ben több elnevezést megvál­toztatott. A Minisztertanács a Rákosi Mátyás vas- és Fémművek el­nevezését Csepel Vas- és Fém­művekre változtatta. A Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem új elnevezé­se: Nehézipari Műszaki Egye­tem. A Rákosi Mátyás Tanul­mányi Érdemérmet a jövőben Egyetemi és Főiskolai Tanul­mányi Érdemérem elnevezés­sel adományozzák, s a már ki­adott érdemérmeket kicserélik. A Rákosi Mátyás Egyetemi és Főiskolai Ösztöndíj­­ új elneve­zése: Népköztársasági Egyete­mi és Főiskolai ösztöndíj, a Rákosi Mátyás Tanulmányi Versenyé pedig Országos Kö­zépiskolai Tanulmányi Ver­seny, Az ősszel már közösen végzik a vetést a bujáki Kossuth-ban Bujáikon ez év­­ elején alakult a Kossuth mezőgazdasági termelőszövetkezet. A nyáron csupán 12 kh kukoricaültet­­vényt műveltek közösen, hogy a termésből most ősszel ser­téseket hizlalhassanak. A „Kossuth“ közgyűlése engedélyt kért a szétszórt kis­­parcella földek tagosítására. A tagosítási munkát a múlt hét végén befejezték. 400 kh földet vontak össze nagy táblákba, hogy eredményesen alkalmazhassák a géni technikát és a gyakorlatban jól bevált új termelési módszereket. — Mi, tagok türelmetlenül vártuk a tagosítás befejezését. Attól féltünk, hogy elkésünk a kenyérgabona vetéssel — magyarázza Molnár László intézőbizottsági tag. — Szeret­nénk megelőzni az esőt. Kértük a pásztói gépállomás főagro­­nómusát, hogy ha csak egy mód van rá, küldjön nekünk vagy tíz erőgépet, egy hét alatt teljesíthessük többi mint 180 kh-os vetéstervünket. Nagyon bízunk a gépállomás segítségében... A fiatal Kossuth Termelőszövetkezetnek bizony elkel a se­gítségadás. Igaerejük minimális, terveik viszont jelentősek. Az ősszel minden talpalatnyi földön mélyszántást végeznek. Enélkül nincs jó termés a bujáki határban. Tavasszal leg­alább 120 kh földbe pillangós növényeket vetnek, hogy legyen bőven takarmány a jószágállománynak. A kezdet nehéz lesz, de az akadályokkal könnyen megbirkóznak, mert az új ter­melőszövetkezeti tagok bizakodóan várják az első közös munka kezdetét. Jól halad a begyűjtés Kisbágyonban „... Hogy Kisbágyon község igen szép eredményt ért el a begyűjtés terén, nagy része van a tanácstagok példamuta­tásának is, — írja levelében Tóth János VB-elnök. — Szre­­na József tanácstag 9 holdon gazdálkodik. Nemcsak ter­ménybeadási kötelezettségének tett eleget. Beadta már az évi sertés, vágómarha tojás és ba­romfit is. Ugyancsak eleg­et tett évi bég­rád kő­ Nézettségé­nek Gilián László is. Világ proletárjai egyesüljetek! ä ! ! Szabad nocpad A MEGYEI PAR­ BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM, ÁRA: 50 FILLÉR 1956. OKTÓBER 3. Átadták az idei első új lakásokat a régi vásártéren A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat 1. főépítés­vezetőségének vásártéri mun­kahelyén október 1. helyett szeptember 28-án átadtak ren­deltetésének 12 lakást és ugyanebben az épületben egy nagy befogadóképességű mun­kásszállót. Az átadott lakások és a munkásszálló annyiban külön­böznek az eddigiektől, hogy most már a vállalat teljesen beköltözhető állapotban adta át őket, mert a szobák ízlése­sen kifestve várják lakóikat. A főépítésvezetőség a hét folyamán újabb átadásra ké­szül. Félmillió facsemete az egyéni termelőknek A Szőlőoltvány- és Facseme­teforgalmi Vállalat az idén ősszel csaknem fémillió gyü­mölcsfacsemetét és körülbe­lül 50.000 szőlőoltványt hoz forgalomba a háztáji gazdasá­gok és az egyéni termelők ré­szére. Előreláthatóan nagy mennyiségű körte, szilva, őszi­barack és a kajszi facsemete lesz a leralkatókban, de nem hiányzik majd az alma, a cse­resznye, a­­ meggy és a többi gyümölcsfajta sem. A lerakatokban a facsemeték és a szőlőoltványok árusítását október második felében kez­dik meg. Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. parag­rafusának (2­) bekezdése alapján az országgyűlést október 22-én, hétfő délelőtt 11 órára összehívta. 1647 mázsa mákgubó gyűlt össze megyénkben 1647 mázsa mákgubót gyűj­töttek be megyénk földműves-­ szövetkezetei, s ezzel túlteljesí­tették előirányzott tervüket. Különösen jó munkát végzett e téren a pásztói földműves­szövetkezet, ahol 127 mázsa mákgubó gyűlt össze. A ri­móci földművesszövetkezet pe­dig 90 mázsát gyűjtött be. Derekasan kivették részüket e munkából az úttörők is. Hasznos községben például az úttörő-brigád 35 mázsa mák­gubót adott át a pásztói föld­művesszövetkezet megbízottjá­nak. Kiváló eredmények születtek a Tűzhelygyárban A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár szeptember 25-én befejezte harmadik negyedévi tervét, s a hónap hátralevő öt napjában még sok zománcozott tűzhelyet adott az országnak. Hogyan érték el ezt a szép eredményt? Kik dolgoztak meg a legjobban érte? A leg­nagyobb eredményt elérő dol­gozókat a hidegüzemben talál­juk, ahol Gazsi Ferenc elvtárs az üzemvezető. De hadd be­széljenek, magaik a számok! A sajtolóműhelyben Petik Géza sajtoló, a szakma kiváló dolgozója az elmúlt hónapban 194 százalékot teljesített. A le­mezműhelyben Máté Mátyás lemezmunkás, a szakma kiváló dolgozója 234 százalékot telje­sített. De nemcsak a férfiak, hanem a nők is szép eredmé­nyekkel büszkélkedhetnek: Po­­lareczki Júlia és Telek Bor­bála zománcszórók 191 százalé­kot értek el az elmúlt hónap­ban. Az egyik legfontosabb részleg a tűzhelyszerelő mű­hely. Az itt dolgozó elvtársak munkájától nagyon sok függ. Az itteni brigádok közül Jan­­csovics László szerelő-brigádja lett az első 140 százalékkal. A jó munka gyümölcsözött is. A tűzhely­gyáriak szép eredménye nemcsak az üzemnek, hanem az egész országnak sokat je­lent. Egy kiváló bányagépgyári­ újító GAZSI ZOLTÁN a Pálfalvi Bányagép­gyártó és Javító Válla­lat termelési osztály­­vezetője újítói munká­val is segíti vállalata tervteljesítését. Legje­lentősebb az az újítása, i­s [UNK] amellyel a szalaggörgők csapágyait­­ egyszerűsí­tette a csapágyfészkek célszerűbb kiképzésével. Gazsi elvtárs újítása pontos számítások sze­rint 546 720 forint meg­takarítást jelent évente. ötszázezer forintot hozott a dohány az érsekvadkerti Dimitrovban „Igen szépen haladunk az őszi betakarítással — írja le­velében Szklenár Ferenc, az érsekvadkerti Dimitrov Tsz­­ből. — A burgonyát már ki­ástuk. Ahogy számítjuk, egy kilogramm jut munkaegysé­genként. De igyekeznünk kell a kukoricával is, hiszen a tö­rés után újra sorra kerül a do­hány. Már betakarítottuk, most a simítása következik. Nagyszerű jövedelmet jelent ez a termelőszövetkezetnek. Nem kevesebb, mint 500 ezer forintot, ami bizony felemeli majd a készpénz részesedést.­“ Ismét megindul a keskeny­­csíkos kordbársony gyártása. Eddig egyes géprészek hiánya gátolta ennek a bársonyfajtá­nak az előállítását. A kord­bársony alapanyagát a Pamut­textilművekben szövik, készí­tését pedig az Óbudai Pamut­kikészítő Gyár végzi. A geológiai kutatások eredményei megyénkben Mindenekelőtt ismertetem legfontosabb munkaterületein­ket. Elsősorban természetesen a szénkutató fúrások kitűzésé­vel és ellenőrzésével foglalko­zunk. Igen nagy gondot fordí­tunk a bányabeli kutatásokra és a felszíni térképezésre, s nem kevesebb figyelmet szen­telünk a megyei, geológiai vo­natkozású bejelentések ellen­őrzésének és a salgótarjáni víz­ellátás megoldásának is. Első félévi eredményeink tükrében kissé részletesebben szeretn­­ t beszámolni mun­kánkról. Már az első negyed­évben komoly eredményt hoz­tak szénkutató mélyfúrásaink, pedig a kedvezőtlen időjárás sok akadályt gördített utunk­ba. A második negyedév során a nógrádi bányák történe­tében rekord eredményt értünk el fúrási folyómé­terben és meddő fúrások százalékának leszorításá­ban. A két negyedévben együttvéve közel 12 ezer fo­yóméter fúrást végeztünk el. Ez az egész év­re tervezett fúrásfolyóméter 63,2 százalékát teszi ki (1938- ban egész évben körülbelül 4060 folyómétert fúrtak a szénmedencében­­ i Tavaly ös­­­szes fúrásaink 7,2 százaléka volt eredménytelen, az idén ezt az elég magas százalékot 4 százalékos felajánlásukkal szemben 2,5 százalékra csök­kentettük. Munkánk és ered­ményeink legfőbb részese a Zagyvapálfalván működő Mélyfúró Vállalat üzemvezető­sége és geológiai csoportja. A trösztön belül nemrégiben Pál Lajos műszaki ellenőr vezetésével egy csoport alakult, amelynek az a fel­adata, hogy a vetődések és a vízveszély által zavart bányákban kevesebb le­gyen a zökkenő. Pál Lajos csoportjával is szo­rosan együttműködünk. Az első félév során az egész szénmedencére kiterjedő szén­­vagyonbecslést hajtottunk vég­re és tüzetesen megvizsgáltuk a medence terjeszkedési lehe­tőségeit elsősorban déli irány­ban. Kutatásaink sikerrel jár­tak Tar és Hasznos községek határában és a Mátra­­hegység alatti szén minő­ségében javulás mutatható ki. Egyelőre nehézséget jelent ku­tatásainkban, hogy a fúróbe­rendezések a kemény andezit kőzetben igen lassan halad -Eddigi fúrásaink alapján végzett becslésünk szerint a déli területeken 50 mil­lió tonna szénre lehet szá­mítani. A második ötéves terv irány­elvei az egész országra 300 millió tonna szén felkutatását, irányozzák elő. Mi ebből ilyen­formán már kivettük a ré­szünket. A déli részeken kívül más területeken is végzünk fúrásokat. Litke község hatá­rában fúrásmélyítéssel kísérle­tezünk, ugyanis ott egy 16 négyzetkilométeres területen nincs mélyfúrás. Ezt a kuta­tást már csak azért is érdemes lesz lefolytatnunk, mert a szomszédos Csehszlovákiában ugyanolyan geológiai fekvésű területen eredményes fúráso­kat ismerünk. Említettem, hogy foglalko­zunk a város vízellátási kérdé­seinek megoldásával is. Rendszeresen részt veszünk a város vízügyi problémái­val foglalkozó bizottság megbeszélésein. Javaslataink megvalósítása, amelyek közül a legfontosabb egy 1500 méteres­ kútfúrás, azonban késik, pedig vélemé­nyünk szerint ezzel a kútfúrás­sal egy csapásra megoldódna a város vízellátása. Gyakran keresnek fel ben­nünket elvtársak, akik igen he­lyesen szívügyüknek tekintik a megye nyersanyag kincsei­nek feltárását. Legtöbben a szénvagyon feltárásában nyúj­tanak segítséget. Nemrégiben egy újságíró Litke község ha­tárában igen érdekes nyers­anyagra hívta fel a figyelmün­ket. Amikor legutóbb Litkén jártunk hogy a Krétakútnál, az anyag­­ lelőhelyén kutató­gödröt ássunk és a tanácstól csak kéziszerszámokat kér­tünk, tréfával akarták elütni a dolgot. Az ilyen segítség és er­kölcsi támogatás akadályozza munkánkat. A litkei tanácsnak csak annyit mondhatunk, hogy a litkei anyag, amely most van vizsgálat alatt, orszá­gos jelentőségű nyersanyag is lehet. Befejezésül arra hívom fel megyénk lakosságának figyel­mét, hogy ha bármilyen külön­leges anyagot találnak a me­gye területén, jelezzék azt a Geológiai Osztálynak, mert ha hasznos anyag felfedezésében segítenek, annak nemcsak a népgazdaság látja hasznát, ha­nem ők maguk is, ugyanis az ilyen segítségnyújtásért juta­lom jár. Parák Tibor, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt Geológiai Osztályának vezetőja

Next