Nógrádi Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 9-16. szám)

1958-02-01 / 9. szám

.1 VILÁG PIOUTAUAl loTinDUITIKl NÓGRÁDI Népújság AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. ÉVFOLYAM 9. SZÁM ARA: fid FNI,I.ÉR 1958. FEBRUÁR 1. Egységes, szilárd párt- és állam­­vezetést támogató bizalom Véget ért az országgyűlés januári ülésszaka. Három na­pon át tárgyalt az ország leg­felsőbb törvényhozó testülete, s hozzátehetjük talán még soha nem érdeklődött úgy a közvé­lemény az ott folyó munka iránt, mint ezeken a napokon. Úgy tudjuk igazán értékelni e nagy jelentőségű változást, ha tudjuk, hogy 1949 után volt egy néhány év, amikor teljesen formálissá lett e rendkívül fontos törvényhozó szerv mű­ködése. Nem egyszer például az év második felében tárgyal­ta a folyó év népgazdasági ter­vét. Az országgyűlés mostani ülésszakán már az év első hó­napjában alaposan megvitat­ták az 1958-as év tervjavasla­tát. Nagyon fontos, nagy jelen­tőségű változás ez, de még­sem lehet ezzel magyarázni a köz­vélemény érdeklődésének meg­növekedését. Az ülésszak egyik eseménye volt Kádár János elvtársnak, a kormány legutóbbi nyolc hó­napos tevékenységéről szóló beszámolója. 1956 novemberé­től, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány megalakulásá­tól történelmi időszakot élt át az ország. Történelmünk talán majd korrigálja, lehet, hogy a személyi kultusz még megnyil­vánuló örökségének jelöli, de a dolgozó nép milliói­nak a kormány iránti bi­­zalmának megnyilvánulá­­sa a kormány neve, a Ká­dár-kormány. Az elmúlt időszak azt példáz­za, hogy ha a vezetés teljes őszinteséggel fordul a dolgozó tömegekhez, ha nyíltan fel­tárja az országvezetés problé­máit és reálisan szabja meg megoldandó feladatainkat — a néptömegek, a dolgozó milliók egyöntetűen támogatják. Nos ez a legutóbbi országgyűlés, az ott folyó munka iránti érdeklődés megnövekedése a pártvezetés a kormány­vezetés iránti bizalom jele volt, annak az igazolása, hogy lét­rejött, illetve megvalósulóban van az a gyakorlat, amely nél­kül egyetlen kormány sem folytathatja eredményesen a munkáj­át — a néptömegek tá­mogató bizalma nélkül nem dolgozhat eredményesen. A párt és a kormányvezetés maga mögött tudhatja a dol­gozó milliók támogatását. Az előttünk álló még bonyo­lultabb feladatok megoldásá­hoz feltétlenül szükséges volt az erők oly módon való átcso­portosítása, amely megerősí­tette úgy a párt, mint az állam­­vezetést. A kormányban vég­rehajtott személyi változás és az a tény, hogy a párt vezető szervében dolgozó párt­ár­’ak a jövőben „egy műszakban”, te­hát döntő részben a pártmun­­k­ának szentelhetik erejüket — nyilvánvaló ez a körülmény megnöveli a vezetés hatékony­ságát, új lendületet ad a mun­kának. A közvélemény megnyug­vással vette azt a reális tájékoztatást, ahogyan az ország”ryűlés a legfőbb kér­désekről tájékoztatja az ország közvéleményét. Apró Antal elvtárs, a Mi­nisztertanács első elnökhelyet­tese például elmondotta, hogy igen nehéz feladatot jelent, hogy a megnövekedett vásárló­­erő árukeresletének fedezésére megfelelő árualapot biztosít­sunk. "Meg kell teremteni a vá­sárló­erő és az árualap egyen­súlyát. Apró elvtárs elmon­dotta, hogy a párt Központi Bizottságá­nak és a kormánynak el­határozott szándéka és 1958-ban is fő feladatának tekinti, hogy az elért élet­­színvonalat megszilárdítsa, tartóssá és hogy ezt reálissá tegye, politikai, gazdasági te­vékenységüket erre irányítja. Ez a figyelmeztetés megszabja feladatainkat is. Azt, hogy figyelmünket egy percre sem vethetjük le gazdasági felada­tainkról. A gazdaságos terme­lés olyan mérvű növelésére van szükség, amely reálissá teszi a kormánynak azt a tö­rekvését, hogy tovább javítsa a dolgozók életszínvonalát. Mindent meg kell tennünk, a társadalmi tulajdon védelme érdekében és széleskörű társa­dalmi üggyé kell tenni az anyaggal és különböző eszkö­zeinkkel való fokozott takaré­koskodást. A vitában résztvevő képvi­selők elismeréssel beszéltek a kormány eddigi tevékenységé­ről, de emellett hangsúlyozták, hogy bármilyen nagy jelentő­ségű, hogy a kormány tevé­kenységében aktívan támogat­ja a dolgozó társadalom, ered­ményeinket, sikereinket nem érhettük volna el a testvéri országok, s különösen a Szov­jetunió önzefen segítsége nél­kül. A Szovjetunió minden spoítóéeet, támogatást meg­adott így az ellenforradalom szörnyű pusztítása ellenére nem hogy z­­ökkent volna a dolgozók életszínvonala, de emelkedett az. A kapott önzetlen testvéri támogatásnak köszönhet­jük, hogy az országban a törvényes rend megszilár­dult, hogy legyűrtük gaz­dasági nehézségeink java­részét. Ez a támogatás nélkülözhe­tetlen további előrehaladá­sunkhoz. Azzal, hogy Münnich Ferenc elvtárs lett a Minisztertanács új elnöke és Kádár elvtárs a párt Központi Bizottságának első titkára, a nyugati sajtóban és rádióban számos találgatás­sal találkozunk, egyesek vala­miféle vonalvezetésbeli elté­résre számítanak, mások azt remélik, hogy ezzel a ténnyel (a fenti személycserével kap­­csolatban) valami belső tor­zsalkodásra számítanak. Ezt szeretnék a méregkeverők. Köztudott dolog, hogy a párt, a kormányvezetés talán még soha nem volt olyan harcedzett, kipróbált vezetők kezében, mint ma. Münnich elvtárs az országgyű­lésen erről így beszélt: „Nem titok, hogy Kádár elvtárs és én ugyanahhoz a politikai párt­hoz tartozunk, amelynek tudo­mányos elmélete a marxizmus­­leninizmus. Ez a személycsere a kormány vezetésében nem jelent semmiféle politikai vál­tozást.” Mit lehet ehhez hozzá­tenni? A párt és a kormány vezetőinek őszinteségét nincs jogunk kétségbe vonni. Eddigi munkával kivívta a legszéle­sebb milliók elismerését. És ez a politikai egységről szóló nyi­latkozat nem „kifelé” szól, ha­nem kifejezője a tényleges va­lóságnak. A párt és a kormány, vala­mint a dolgozó milliók közötti egységes harmónia megterem­tésének demonstrálója volt az országgyűlés januári ülésszaka. Ez ad különleges jelentőséget ennek. Ezzel számolni kell ba­rátnak és ellenségnek egyaránt. A megyei tanács elnökének sajtófogadása a Magyar Sajtó Napja alkalmából A Magyar Sajtó Napja al­kalmából Cser Gyula elvtárs, a megyei tanács elnöke, a me­gyei sajtó vezető munkatársai részére sajtófogadást tartott Hosszasan elbeszélgetett a sajtó munkatársaival a leül­és belpolitikai eseményekről, valamint megyénk számos po­litikai és gazdasági kérdései­ről. A sajtófogadás alkalmá­val szóba került a megyei saj­tó jövőbeni feladata. Egyet­értő vélemény alakult ki a to­vábbi munkákat illetően. LÁTOGATÁS SZABÓ ISTVÁN SZOBRÁSZMŰVÉSZNÉL Képes riport az 5. oldalon I­ megyei Népfront-bizottság üléséről Csütörtökön az ellenforrada­lom óta először teljes ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága. Az ülésen részt vettek azok az új tagok is, akiket a dolgozók nem ré­gen választottak olyanok he­lyébe, akik az ellenforradalom alatt szégyent hoztak a nép­frontmozgalomra, vagy más­ok HuitÜ nem tölthetik be ezt a tisztséget. Az ülésen két napirendi pont szerepelt. Először Marezi­­nek elvtárs, a Hazafias Nép­front két legjobb munkaterü­­be a megyei iroda eddig vég­zett munkájáról. Ismertette, milyen eredményeket értek el a népfront munka széles tö­megmozgalommá tételében milyen hibák akadályozták ezt a tevékenységet. Ezután elő­terjesztették a Hazafias Nép­front két legfőbb munkaterü­letére vonatkozó akció prog­ramokat és szervezeti kérdése­ket vitattak meg. Az ülés résztvevői élénk ér­deklődéssel vettek részt a be­számoló fölötti vitában. Sü­megi János a szécsényi gazda­kör tevékenységéről beszélt. A gazdakör összetétele majd­nem egyenlő a falu összetéte­lével. Nemcsak parasztembe­rek j­árnak el oda, hanem párt­tagok és pártonkívüli dolgozók, részt vesznek a heti összejövet­eleken, a tanácsi dolgozók, kovács, állatorvos. Kiss Mihály Nőtincsről el­mondta, hogy a dolgozóknak az a kérése, a vezetők sokkal többet látogassanak el a nép közé. Ezután beszámolt arról, ho­gyan valósítják meg a község dolgozói társadalmi összefogás­ai és a szövetkezet segítségé­vel a község számára nagyon óntos tejház felépítését. Fábián Ferenc, a Hazafias Népfront rétsági járási titkára a járásban folyó népfront­munkáról számolt be. Sok érdekes és figyelemre­méltó hozzászólás hangzott még el. Szoleczki János Bánk község életéről, Kárászi doktor az értelmiség problémáiról, Falati Mihály a Magyar-Szov­jet Baráti Társasággal való együttműködés fontosságáról. Kovács elvtárs a pásztói járási népfrontbizottság akcióprog­ramjáról, terveiről mondott el megszívlelendő és tanulságos dolgokat. Bódiné elvtársnő, or­szággyűlési képviselő pedig igen behatóan beszélt arról, milyen úton-módon lehet a dolgozó tömegek támogatását, aktivitását elérni. Matuz elv­társ, a megyei pártbizottság tapasztalatairól beszélt és ál­lásfoglalásról bizonyos kérdé­sekben Kaszás elvtárs a me­gyei népfrontiroda munkatár­sa is felszólalt. Beterjesztette az akció­prog­ramokat, amelyeket a bizottság tagjai elfogadtak. Ezután szervezeti kérdéseket vitattak meg. Az akcióprogramok részletes ismertetésére lapunkban még visszatérünk. 1 Vietnámi vendégek jártak Salgótarjánban Kedves vendégek jártak szerdán, csütörtökön Salgótar­jánban. A TTIT megyei szer­vezetének meghívására a viet­nami követség két titkára lá­togatott el hozzánk. Szerdán este az Acélárugyár kultúrott­­honában találkoztak a dolgo­zókkal. „Vietnam a győzelem útján” címmel Bács István tartott egy átfogó ismertetőt a vietnámi dolgozók életéről, szokásairól, felszabadulása óta elért ered­ményeiről. Bács elvtárs egy évig élt Vietnamban és így részletesen volt alkalma meg­ismerni a munkások életkörül­ményeit. Ezután filmet vetítettek, amely bemutatta a hosszú ki­lenc évig tartó háborút, felsza­badító harcot, majd az azóta­­ eltelt három dolgos esztendő alatt elért eredményeiket, poli­tikai, gazdasági és kulturális fejlődést, népszokásokat. Egé­szen megható volt, amikor el­mesélte, milyen aggódva várta a vietnámi nép a Magyaror­szágról érkező híreket. Az üze­mekben, hivatalokban önkén­tes ügyeletet szerveztek a rá­dió mellé, az naponta több­ször tájékoztatta a dolgozókat a fejleményekről és amikor no­vember 4-én végre meghallot­ták, hogy megalakult a mun­kás-paraszt forradalmi kor­mány és erélyes harcot indított az ellenforradalmárok ellen, akkor örömujjongva újságol­ták egymásnak, fölkeltették barátaikat és rövid idő alatt­­ hatalmas tömeg verődött össze utcákon. Még aznap több int százezer ember vett részt a fővárosban tartott nagygyű­lésen, amelyben örömüknek adtak kifejezést afölött, hogy a magyar nép véget vet az imperialista restaurációs kísér­leteknek. Ez a testvéri együttérzés ért­hető, hiszen kölcsönös és mind­két népet azonos cél vezérli: a szocializmus megvalósítása. Egész Magyarországon és itt Salgótarjánban is — azt lát­ják, hogy a magyar nép is na­gyon érdeklődik Vietnam iránt. Csütörtökön reggel a megyei tanács vb elnöke, Cser elvtárs látta vendégül a vietnámi elv­társakat, akik ezután ellátogat­tak az acélárugyárba és az üveggyárba. Versenyre hívjuk a munkásszállók lakóit A tiribesi bányaüzem keze­lésében lévő 104­ 2 munkás­­szálló lakói és­­.szállóbizott­­sága a versenyre hívja ki Nóg­­rád megye területén lévő ös­­­szes munkásszállókat 1958 április 4, hazánk felszabadu­lásának 13. évfordulója tisz­teletére az alábbi versenypon­tok alapján: 1. A munkásszállóban poli­tikai felvilágosító munka elő­zetes terv szerinti végrehaj­tása (előadásos és írásos, va­­lamint egyénileg végzett pro­p­aganda és agitációs munka). A szállóbizottság munkája. 2. Munkához való viszony a szálló lakóinak részéről. (E ”pont alatt értjük a szálló la­kók igazolatlan mulasztásá­nak megszüntetését, a munká­ban való aktivitásukat.) 3. A munkásszállókban la­kók fegyelmi és erkölcsi álla­pota (Az általános emberi magatartásukat, elvtársaikhoz való viszonyukat, munkatár­saik megbecsülése a szállón b­elül és kívül, részegeskedés és urarkodás megszüntetése, va­­lamint a szocialista erkölcs terményeinek mindenkori be­tartása.) 4. A szálló külső és belső rendjének olymértékű biztosí­tása, hogy azok az előírt egész­ségügyi követelményeknek minden szempontból megfelel­jenek. I 5. A szállóban lakók szerve­zettsége. (Szakszervezeti ta­gok száma, társadalmi és tö­megszervezetekben való aktív részvétel.) 6. Kultúr- és sporttevékeny­ség. (Hogyan biztosítjuk a szállóban lakó dolgozók kultu­rális és sportéletét.) 7. A szálló lakók anyagi helyzete (Az anyagi jövedel­mük hasznos célra való fel­­használásának mértéke.) 104/2 munkásszálló lakói A LOTTO E HETI SORSOLÁSÁNAK V­EROSZAMAI: 13 41 47 80 87 Szombaton délelőtt képkiállítás nyílik Salgótarjánban A Magyar-Szovjet Baráti Társaság, a TTIT, a Hazafias Népfront és a városi kultúr­­ház képkiállítást rendez a vá­rosi kultúrotthonban. A kép­kiállítás ünnepélyes megnyi­tása szombaton délelőtt 11 órakor lesz a városi kultúrott­hon klubhelyiségében. A ki­állítás bemutatja a szovjet emberek életét a kommuniz­mus építésében. A kiállítás minden nap 10 órától este 8 óráig van nyitva.

Next