Nógrádi Népújság, 1959. január (15. évfolyam. 1-9. szám)

1959-01-03 / 1. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG A Hazafias Népfront szervezeti életének eredményei, feladatai A Hazafias Népfront tevé­kenységében támaszkodik minden becsületes, hazáját és népét szerető magyar dol­­gozóra, akik célkitűzéseink­kel egyetértenek és azok megvalósításán munkálkod­nak. A Hazafias Népfront a párttagok és pártonkívüliek közös mozgalma, amely erejét a párt és a kormány által kitűzött célok megvalósításá­­ra összpontosítja. Ezek a célok nemcsak de­mokratikus, hanem szocialis­ta célok is. Megvalósításuk a lakosság túlnyomó részének érdeke. Ezen célok megvalósításáért dolgozik megyénkben 136 községi, 2 városi, 5 járási és egy megyei bizottság, ös­­­szesen 5748 bizottsági taggal. A bizottságok élén minden szinten a bizottság tagjai ál­tal megválasztott elnökség áll, mely iránytja a bizottság tagjait, mozgósítja a lakos­ságot a feladatok, célkitűzé­sek megvalósítása érdekében. Annak ellenére, hogy A HAZAFIAS NÉPFRONT nem szervezet, hanem moz­galom, mégis szervezettség jellemzi munkáját. Szervezet­té teszi a munkát az, hogy az elnökségek rendszeresen, ha­vonta, a bizottságok negyed­évenként üléseznek, ahol ál­talában értékelik a végzett munkát és megszabják az előttük álló feladatokat. A népfrontban nincs tag­sági könyv, tagsági díj. A mozgalom mégis módot nyújt arra, hogy keretein belül a különböző tömegszervezetek, társadalmi szervek és szerve­zetlen tömegek széles, de­mokratikus alapon szorosab­ban fogjanak össze, a szocia­lista építés­­ feladatai megol­dására. Tehát, a népfront tevékenységében nemcsak a bizottságok tagjai, hanem emellett több ezer aktíva vesz részt. Ezt az aktivitást még tovább kell fokoznunk oly­módon, hogy a népfront-moz­galom akcióiban pártállásra, nemzetiségre, vallásra és nemre való tekintet nélkül — a szocializmus ellenségei­nek kivételével — részt vegyen minden magyar állampolgár. A Hazafias Népfront el­nökségek, illetve bizottságok előre elkészített munkaterv alapján tevékenykednek, me­lyet előzőleg a népfront el­nökség hagy jóvá. A helyi bizottságok a terveket már több községben elkészítették. Például Karancslapujtő köz­ségben a nőtanáccsal közö­sen szabó-varró tanfolyamot terveznek beindítani. A tan­folyamon készített gyermek­­ruhákat az államilag gondo­zott gyermekeknek fogják ajándékozni. Nagybátonyban ISMER­ETTF­RTESZTÓ ELŐADÁSOKAT szervez a népfront, ahol az előadásokat minden egyes al­kalommal filmvetítéssel teszik színessé. Kisecset községben szakcsoport létrehozását tűz­te ki célul a helyi népfront­bizottság. Romhány községben a mezőgazdaság szocialista át­szervezése érdekében nép­nevelő brigádokat alakítanak. Erdőtarcsa községben 5 hó­napra szóló munkatervet ké­szítettek, melyben a főszere­pet a kö­zségfe­j­lesztés­n­ek szánták. Tervbe vették, hogy 1959-ben új futball-pályát és egyéb épületeket építenek, megjavítják a község útjait és hídjait. E létesítmények­hez 50 ezer forint értékű társadalmi munkát szervez­nek. Lehetne még oldalakon ke­resztül sorolni a sok szép tervet, melyet a helyi nép­frontbizottságok feladatul tűz­tek maguk elé. De nemcsak jó tervekről, hanem eredmé­nyesen végrehajtott tervek­ről is beszámolhatok. Kálló községben például a kultúrház építésénél Nagy István, a helyi népfrontbizott­ság elnöke irányította a munkálatokat. Naponta szer­vezte A TÁRSADALMI MUNKÁT. November 3-a és december 5-e között 50 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek. A helyi dolgozó pa­rasztok az építkezésekhez 150 kocsifuvart teljesítettek tár­sadalmi munkában. Sok helyi példát lehetne felsorolni, amely azt bizonyít­ja, hogy a népfronti bizott­­ságok munkája a választás után nem állt meg, hanem tovább végzik célul tűzött feladataik végrehajtását. December hónapban vala­mennyi községben a népfront­ bizottság tagjai részére ok­tatás indult be. Ez az oktatás március végéig tart. Ez idő alatt a népfronti bizot­tság tagjai 8 előadást kapnak, amelynek a népfront felada­taival, munkájával vannak kapcsolatban. Az első előadás valamennyi községben meg­volt, amelyen a bizottság tag­jainak 15—80 százaléka je­lent meg Több községiben rendeztek bizottságaink békegyűlést, melyen támogatták a Szovjet­unió javaslatát a nukleáris fegyverek gyártásának örök időkre történő beszüntetésére vonatkozóan, ugyanakkor ki­fejezték tiltakozásukat a nyu­gati hatalmak álláspontja el­len, akik csak egy évre akar­ják felfüggeszteni a kísérle­teket. AZ ELÉRT EREDMÉNYEK a kolletktív munka eredmé­nyei, annál is inkább, mert a bizottsági tagok többsége aktívan kiveszi részét a moz­galmi munkából. A megyei és járási bizottságok tagjai személyes instrukció útján nyújtanak segítséget a helyi bizottságok­ vezetőinek. A Hazafias Népfront fel­adatköre igen széles skálán mozog, melyeiket csakis terv­szerűen tudunk megoldani. Ezért van szükség, hogy vala­mennyi népfront-bizottság a téli időszakra munkatervet dolgozzon ki. A tervszerű munka meghozza gyümölcsét, mert a sok apró tevékenysé­get egymás mellé rakva já­rulunk hozzá a szocializmus mielőbbi felépítéséhez. A népfront bizottság el­sőrendű feladata, hogy segít­­séget tudjon nyújtani a ta­nácsnak, a községfejlesztési tervek elkészítésében, az el­készített tervnek, a lakosság körében való ismertetésében, megvalósításához társadalmi munkaszervezésben. Bizottságaink segítsék a tanácstagokat, a tanácstör­vényben előírt beszámolási kötelezettségeik teljesítésében és abban, hogy rendszeresen megtartsák a fogadóórákat. NÉPFRONT FELADAT az egyre jobban kibontakozó kultúrmunka segítése. Össze­fogva a tanácsi és más szer­vekkel, komolyan kell segí­teni a népművelés és isme­retterjesztő munkát. Törődni kell az ezüstkalászos tan­folyamok, különböző előadá­sok szervezésével és tartal­mi munkájával. Feladataink közé tartozik, a népfront-estek, rétegtalál­kozók vitaestek szervezése. A jeles évfordulók alkalmá­val az ünnepségek rendezé­sének teendői, a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­nek érdekében végzendő fel­­világosító munka, a népi el­lenőrzés munkájának segítése, a békéért folyó harc veze­tése, mind igen fontos moz­galmi teendők. A felsorolt feladatok vég­zése során tovább erősödik a népfrontmozgalom, növekszik tömegkapcsolata. Hogy ez így legyen, arra van szükség, hogy valamennyi bizottsági tag, népfront-aktíva, béke-atíva, lelkes odaadással vegye ki részét feladataink magvalósí­tásából. Kaszás József A Hazafias Népfront Megyei Titkárságának munkatársa / Pártmunka a szakszervezetben Egy bányaüzem tapasztalataiból ismét a Kossuth-lejtősi pártszervezet. Ha ezt akar­nánk, írhatnánk Mátranovák­­ról, avagy Mizaerfáról. Cikk­sorozatunknak azonban az a célja, hogy segítsük párt­szervezeteinket, adjuk meg a „hogyan”-ra a választ. S jelenleg ez a válasz Kossuth­­lej­tősön domborodik ki leg­jobban. A szakszervezet és a pártszervezet viszonya ál­talában minden bányaüzem­nél jónak mondható. Ez a „jó” azonban igen tág fo­galom. Ha a két szerv egy­más munkáját nem keresz­tezi, akkor már jónak mond­ható a viszony. Ez azonban megmondjuk, őszintén nem elégséges. Valóban jó munká­ról csak akkor lehet beszél­ni, ha a két szerv kölcsönö­sen segíti egymást. S most hadd idézzünk a Kossuth­­lejtősi párttaggyűlés júniusi beszámolójából, illetve azóta már határozatából. „...Ha megjavítjuk a szak­szervezet irányítását és főként több segítséget adunk szá­mukra, ez a munka sokszoro­san visszatérül. Akkor már nem lesz a gondja az egyes elvtársiaknak, hogy az üze­mi bizottság munkáját is el kell végezni. Ha a szakszer­vezeti szervek önállóbbá vál­nak egy sor munkától teher­mentesíteni fogják pártszer­vezetünket és így még haté­konyabban tudunk dolgozni a pártépítés, a termelés párt­ellenőrzése területén...” S megindult a munka. A szakszervezeti bizalmi háló­zatba kommunistákat küld­tek. Vagyis a szakszervezet irányításában és ellenőrzésé­ben végzett munka során fontos feladat, hogy azokkal a kommunistákkal, akik szak­­szervezeti funkciót töltenek be, megértessék: egyben párt­­megbízatást is teljesítenek. Tisztázzák előttük, hogy mun­k­ájukkal a párt hatá­rozatainak végrehajtásáért harcolnak, és mint kommu­nistákat rendeszeresen beszá­moltatják őket munkájukról. Szakítottak azzal a helytelen gyakorlattal is — amely a szakszervezeti munka lebecsü­lését jelenti — hogy párt­­szervezeteink sokszor olyan elvtársiakat javasolnak szak­szervezeti munkára, akiket máshová nem tudnak fel­használni. A pártszervezet előtt a legfontosabb munka június­ban még a szakszervezeti tagság növelése volt. Az összes dolgozóknak csak mintegy 65—70 százaléka volt szervezett dolgozó. A már előbb említett segítség itt is éreztette hatását. Az 1958-as év végére Kossuth-lejtősön már minden dolgozó szak­­szervezeti tag. Ám nem elé­gedtek meg azzal, hogy min­denki szervezett dolgozó lett. Ezután komoly, tudatos ne­­velőmunkával elérték, hogy egyre aktívabban vesznek részt a dolgozók a termelési tanácskozáson. Míg korábban szinte szöktek a tanácskozás elől, addig ma nemcsak, hogy végighallgatják, hanem hoz­zászólásaikkal, javaslataikkal segítik. Ezzel pedig komoly támogatást nyújtanak a mű­szaki vezetésnek. A Kossuth-lejtősi pártszer­vezet megtalálta a módját a szakszervezeti munka meg­segítésének. Az eredmény természetesen kifejezésre jut minden terven felüli csilit szénben, minden forintban amellyel a költségek csökke­nek. S most a napokban a k­luth-lejtősi példát az üze egységen belül a Szepte­ber 6. aknánál is megvalósít­ják. A szakszervezeti munka segítése minden bizonnyal itt is érezteti majd -kedvezi hatását. S hogy nem ördön­gösség a szakszervezet és pártszervezet viszonyát m.­­javí­tani­, azt bizonyítja Kossuth-lejtősi példa. H szűk, jó módszerük mu._.u. is követésre talál... — tob — A PÁRTOKTATÁS hírei Az elmúlt év őszén ünne­pélyes keretek között bein­dult pártoktatás az egész vá­ros területén ütemterv sze­rint, eredményesen folyik. A különböző alapszervezeteknél összesen 7 „Marxizmus—leni­­nizmus kérdései” és 19 „Idő­szerű kérdések” elnevezésű tanfolyam. Az alapfokú szervezett pártoktatás eme 26 szeminá­riumán 280 párttag és 128 pártonkívüli sajátítja el a marxi-lenini elmélet alapve­tő tételeit, illetve a legaktu­álisabb bel- és külpolitikai kérdéseket. Ismeretes, hogy a pártokta­tás beindulásától egészen no­vember közepéig mindkét tanfolyam hallgatói egyönte­tűen a választásokkal kapcso­latos tananyagot dolgozták fel. Ez a tematika egyrészt élénk érdeklődést váltott ki az elvtársak túlnyomó több­ségéből, másrészt pedig hasznosan mozdította elő a választási aktivisták gyakor­lati felkészülését is. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a korábbi évekhez képest igen nö­vekedett az érdeklődés a vezető pártoktatás rendj­e iránt. Mind a propagandas , mind a hallgatók felkész­­sége és aktivitása egy­e­­ növekvő tendenciát műtő lemorzsolódás nem észlelh­tő, s a hallgatók létszáma maik mintegy 80 százalék, rendszeresen látogatja a sze­miná­riumokat. A legkirívóbb hiányossá abban jelentkezik, hogy a időszerű kérdések propagan­distái közül jónéhányan iga­zolatlanul, avagy elfogatha­tatlan „indokokkal” távo­l maradnak a havi konferen­ciákról, de a megjelenő egyiikemiástika a felkészülő alapossága terén sem állíth­­tó példaképül. A választási anyagot megvitatása mindenütt be­jeződött. Egy hónap óta „Marxizmus-Leninizmus kér­dései” tanfolyamokon m­ár­­z osztályok és az osztályhal fogalmait­ tanul­mán­yozza míg az „Időszerű kérdései tanfolyamain a nemzetkö helyzet néhány igen lényegi kérdését vitatják meg. Teázfim (fnnitáei) Riportsorozat a Salgótarjáni Üveggyárból újbóli valósággá változott­­tunk. Éppen törökországi az üveges mesterség mind exportmunkán dolgozott,. A fogását a fiatalok. Ezután 19 éves Galambos Sanyi már új rendszer vívmányai, két éve segéd. Az iskolában állandó munka, a különbe is szeretett rajzolni, festeni, szociális létesítmények, é­ s hogy az üvegfestészetet ta­­tonsági berendezések véanc nulta, abban része van apja- dolgozók egészségét. S ha Sokan­nak is, aki az üvegiparban legfőbb érték az E­BBEN a gyárban is a közülük, most voltak életük- dolgozott. Sanyi nyugodt ele- Mindezt bizonyítják az os munkások kezébe ke- ben először üdülni, most lát- tét­el, hiszen 1500 forint fize- komfort«* laka«*, a fa A HARMADIK generáció hozására, születése egyidős sza­­»odp felszabaduló«­ ítás^árom rült a “hatalom? azol­ak 7z­tók­épe­tése van Nem tudja mi a­z embereknek a kezébe, akik­ múltban rádiójuk sem volt, munkanélküliség. A túlzott munkásszábok a vidék­­re azelőtt egy szöget sem ma már televíziójuk van, szülői szeretet és az anyagi g ok za á­a. gfőképi.­mertek rábízni, most pedig akiknek egy öltöny ruhájuk jólét, a túlméretezett zsep- az anyagi jólét az, art..ben már ismét áru hagyta el csoportvezetők, művezetők és sem volt, ma öt öltönnyel pénz könnyelművé formaijak íz­onsagot ad a mai emb a gyárat. A munkások zöme üzemvezetők kerültek ki kö- rendelkeznek. Vég­gjártuk a Sanyit, akinek bizony mar­a­d s nemcsak enyerre akik ott voltak, az első­­ perc­ zülük. gyár üzemrészeit, sok idős csöves nadrágja is van. Már krumplira telik már,_ han Oó Lajost, az egykori esi- dolgozóval beszélgettünk. Bár­ Peűl§ nappal a termelés megindítása folya haladt s az új évb­en, 1945 ben nem ismertek fáradtsá­g _ a csöves nadrággal nap mint nap ott van asz got, vagy lehetetlent Az szolóinast ebben az időben kivel beszéltünk, mindenki együtt jár sok olyan dolog, lükön a hús. Szebbnél se üzem­ az első időkben csak te­ bízták meg az egyik legfon­ egyet mondott: „Soha olyan Mnely vise­­l­ j ' ge tőcserepeket gyártott, amely­ tosabb üzemrész, a feldolgo­­zól nem éltünk, mint most.A tőjét, a munkásfiatal névre, már a gyermeknevelés,­a KISZ-tagságra. A kialakult törzsgárda s nos, kihalóban van. Mivel a gyári épületek tető­­ző üzem vezetésével. A sok- A HARMADIK generáció szerkezetét biztosították. 1946 ágú szakmai képzettséget ^ tagjai, a ma fataljai . g iq ..............jelentkezett az első követelő beosztásban is nagy- már csak hírből ismerik az ff , ’ A/,. I / akarjuk mi a vészharanvevő, s ezzel ismét­szerűen megállja a helyét, s idősebb nemzedék rögös at­ kk Jóskával találkoztunk a kongatni, de beszélnünk V most pótolja azt, amire gye­ ját, amely a szakma elsajátí- csiszolóműhelyben. Az o csa­ erről. Szomorú példa, ha „nWm­.nknr, .. .1, i ,. V. ,, f.'lC.ílin'í , r I­i'/ íí' „1 * TVT Q „C ■’ I , 1 Cl | IjIvOim 110 "'"I VOltUK UVG“ } ] \J­S'/ nyarán külföldi kezdetét vette az export­szállítás. Ebben az időben a gyárat még nem államosítot­ták, de már ott volt a meg­ munkájához alakult kommunista párt, szükséges, az üzemi bizottság, amelynek már jelentős beleszólása volt rekkorában nem volt lehető- tásához vezetett. Ma korsze­­ládjukban ,­­ - ------, ----------ség, tanul, mert érzi, hogy iűen felszerelt tanműhelyoen gesek. Jóska mégis az i­eges CSUban két tanuló üve feltétlenül tanulnak a jövő festő és ősi­­szakmát választotta es anna.a családok gyermeke. Pedig szoló szakmunkásai. Oktatóik egyik legszebb agat, a esi- valahol szükség van jó sz Plenczoer József is szók a legjobb szakmunkások, szólást. Néhány honapja ,et­ i munkásokra, akkor az iiv m­iu­ iei juzbei is azuK. ____TM spoéd c a keresete is szód :-----u— a_____ ___ közé tartozik akik titHiito­­ tnk Olyanok, mint a már 54 esz­­seQed, s a keresete is szép marban igen. Arra van ...az , .... „ Köze tallóz.k. akin túljutottak Valentn Gyuri bácsi már: 1200 forint. Jóska Nog­ szg hoev az üvpetps sző az üzem munkájába. S nem­ az üvegfúváson. Ma a 45 mm­os vaienta cym­ Pacsi. ... . , s egy nagy az üveges szucsak az üzem beindulásával éves férfi a négyes Kádke- Nem­ ke« mar többe ehopm ^zakairol jár be,_ s mun­­gyermekeiket adjak az uttörődtek, hanem biztosították mence üzemvezetője. Rátér­ a cs'szo as tudományát. És ____iparba. Hiszen ma már az ütT rJi'-' u’ me“. üzemvezetője uaier- • / : vesz részt a község fiataljai- iparban is tanulni az infláció nehez idejeben is­mertseget mi sem bizonyítja az, a tanulok, innen életében iparban is tanu­ni a gyár dolgozóinak ellátását, jobban, mint az, hogy a ke- kikerülnek.^ sok_ idős szak-1948 áprilisában került sor mence dolgozói olyan ered­munkással felveszik a ver­senyt. Végigkísértük ha­ Tw*____ __ _ , _ T rom nemzedék útját, - -- ....gyér államosítására. Ez idő­­mények elérésére képesek, é­e láttuk, hogy az első két nem­tájt kezdődik a szocialista amelyekre 45 előtt nem volt Az egyik kemence mellett zedék az általános elnyomás termelést jellemző mozgalmak Példa: találtuk meg a Klauber-csa­ és a gyár urainak kizsákmá­­lttS«^pzetre ^^^oSok munkáskáde­r került a vád legfiatalabb tagját. Klau­­nyolása idején élte életét. sej azokat az üvegescsal- termelékenység erőteljes emel­­gyáron túl is fontos vezető bér Tamást. Tomi a régi A harmadik nemzedéknek, a­z amelyeknek gyermikedésére vezetett. S ettől tisztségbe. Bizonyítékul elég, Klauber dinasztia tagja, aki ma fiataljainak az élete tö­­még kerülnek ki az isk az időtől kezdve új történe- ha a Gritz-családot hozzuk tovább folytatja a mestersé­­kéletesen más. Egy felszaba- Rejtezzenek- „ lem Születik ^ le é­l­­-p^l «Al«-I.4»,nl­ G1 A-** 1'» A wmnl/í o‘A+ A fi nt rillowíloA Vl nirí 1 r r — #J,,I4 nwinárohn*, nhnl­l a/íAiaÍÁ * ’ OJ A tásra. Komoly feladat itt az üzemi partszerv.­­az üzemi bizottságra. A háborúban fel példának. Gritz Arnold get. A fiatalember havi be­­dúlt országban, ahol legérté­­­ * ováriám­entácn sokan oda maradtak. A tér- Salgótarján város tanácses- resete átlagosan 1500 forint, kesebb az ember, az új viszo­­n nöke c­ család Trióéi Íz ' orfíip A'yf nem oíszoríílf mOO'tnH minsz vs izo-ulz- nnk­ mortfolob­an «-».l­-t­ermelés megindulása nem volt könnyű. Itt is sok szakmun­­ake, a család másik tagja Azt nem sikerült megtudnunk nyaknak megfelelően alakul­tak a gy^ra( ízelítőt a­ palesztiniai követség mun- tőle, hogy miért lett üveges, az életük. Ma már nem kell az üveg,s szakma szépsokás hiányzott. A népi állam határsa. A második genera­ szűkszavú. Csak annyit mond­d_10 éves korban munkába ből Ez' az egyetlen ' rn­s*l ^.aTMositol­ ff fzet? CÍÓ­ff­­isnelf tagjai­­'1Őf iS d0f­hS SZakfát állni, nem kell lopva ellesni annak, hogy a törzsgk egyre több gondot forditanak most tárult ki a jovo. Ami­ meg egyszer ezt választana. . . .ről a múltban álmodni sem A festőüzemben fekete hajú, a mesterség titkait, korszerű fennmaradjon. az új telepi munkások kiala­kítására, a törzsgárda létre­ mertek, az ma már mind szép fiatalemberrel találkoz- tan műhelyben sajátítják el Hortobágyi—Pác

Next