Nógrádi Népújság, 1959. május (15. évfolyam. 35-43. szám)
1959-05-02 / 35. szám
2 nógrádi népújság A dolgozók osztályharca a tőkés országokban A szocialista világ a népgazdaság hatalmas fellendülésével, a kultúra és a tudomány új kimagasló sikereivel, a dolgozók jólétének emelkedésével köszönti 1950 tavaszát. A kapitalista világban ugyanezekben a tavaszi hónapokban, a monopóliumok elkeseredett támadásokat indítanak a dolgozók jogai és vívmányai ellen, növekszik a gazdasági válság, s fokozódik a munkások harca is. A kapitalista államok uralkodó körei rettegnek a munkásmozgalom növekedésétől, és így a monopóliumok érdekében igyekeznek megnyirbálni és korlátozni a dolgozók jogait, a sokesztendős súlyos harcokban szerzett vívmányait, kirohanásokat intéznek a proletariátus érdekeit védelmező pártok és a szakszervezetek ellen. A monopóliumok felhasználják a jobboldali szocialista vezéreket, a katolikus pártok és az egyház szociális demagógiáját, hogy a „népi kapitalizmus” hazug propagandájával félrevezessék a dolgozókat. Azt állítják, mintha napjainkban a kapitalizmus kizsákmányoló jellege „megváltozott” volna, s hogy ezért „nincs szükség” osztályharcra. E hazug koholmányokat maga a kapitalista valóság cáfolja meg. A „szabad világ”, a „népi kapitalizmus’ nem más, mint nyerészkedés és féktelen üzérkedés, a monopolisták maroknyi csoportja meggazdagodása érdekében embermilliók szörnyű elnyomása. A munkát keresők görgő lavinája harsogva zúdul a hegyről a síkra. Éhség gyötörte milliók menetelnek A földön, melyet „szabadnak” neveznek. Leo Pasqualini olasz munkásköltő így ír erről a világról: A kapitalizmusban — amely ezen a tavaszon csupán egyetlen számmal — 12 millió munkanélkülivel dicsekedhet (ezeknek egyharmada a vezető tökés országban, az Egyesült Államiakban él) , fokozódnak a kibékíthetetlen ellentmondások és erősödik az osztályharc. Ezekben a napokban az Egyesült Államok minden részéből a munkanélküliek ezrei vonulnak Washingtonba, azt akarják, hogy az amerikai kormány észrevegye plakátjaikat, amelyeken ez áll: „Eleven emberek vagyunk, nem pedig statisztikai adatok.” Az Egyesült Államokban tavaly körülbelül 3500 sztrájk volt, amelyben több mint 2 millió munkás és alkalmazott vett részt. Ugyanez a helyzet a többi kapitalista országban is. Olaszországban körülbelül 7 millió munkás, alkalmazott, béres és felesbérlő sztrájkolt. A japán dolgozók tavaszi támadásában csaknem 4 millióan vettek részt. Az angol statisztika félmillió sztrájkokat tart számon. Nyugat-Németországban több mint 200 ezer sztrájkolóról tudnak. Ez a harc Latin-Amerika sok országára is kiterjed. A dolgozók mozgalma a gyarmatokon és a függő országokban még sohasem öltött olyan szervezett és tömeges jelleget, mint napjainkban. Sztrájkolnak a pakisztáni textilgyárak és a malájföldi kaucsukültetvények munkásai, a szöuli kubikusok és a Délafrikai Unió dokkmunkásai. Talpra áll Fekete-Afrika is. A szakadárok mesterkedéseit visszaverő dolgozók egyi nyereségrészesedés az egység és az összefogás jegyében lefolyt hős sztrájkjairól az egész világ tudomást szerzett. A proletariátus sztrájkharca a legkülönfélébb formában ölt testet. A pusztán gazdasági megmozdulások egyre gyakrabban csapnak át a fegyverkezési hajsza ellen, a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a tömegpusztító fegyverek használata és kísérletezése megtiltásáért síkraszálló politikai megmozdulásokba. A kapitalista országok dolgozóinak harca fokozódik, s mindjobban bizonyítja, hogy a munkásosztály szervezetten, összeforrva, harcos szellemben száll síkra jogaiért, érdekeiért. A tőkés országok dolgozói a monopóliumok nemzetközi összeesküvésével, az imperialista reakciónak az egyik tőkés országból a másik tőkés országba átterjedő hullámával, a militarista tömbök politikájával szemben kiépítik a proletárszolidaritás frontját, szorosabbra zárják soraikat. Pályázati felhívás Az MSZMP Nógrád megyei pártbizottsága felvételi pályázatot hirdet a marxizmus l-1959-60-as tanévére. Az egyetem célja, hogy a párt, állami és tömegszervezeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók, vezetők, propagandisták szervezett marxista-lemazt a tanulmányi szabadságot, amelyet az egyetemek és főiskolák esti tagozatának tinizmus esti egyetemének hallgatói élveznek. Az egyetemre való felvétel feltételei: Felvételüket kérhetik, akik érettségivel, vagy ennek megfelelő általános műveltséggel rendelkeznek és lista oktatását egyetemi színtanuláshoz szükséges marxisvonalon biztosítsa. A tanulta ismereteket mányi idő három év. A hall- vezték, gatók az első évfolyamon filozófiát, már megsze Az egyetemre pártonkívül második évfolyamok is kérhetik felvételüket. Nem kérheti felvételét, aki más egyetem, iskola stb. hallgatója. A pályázat a Nógrád menulják. A tárgyakból minden gyei pártbizottság ágit. prop. félévben vizsgát tesznek, a osztályán beszerezhető kérdőív alapján történik. A pályázatot a Nógrád megyei pártbizottság ágit. prop. osztályára kell küldeni 1959. júniusig. Mellékelni kell: Rész(előadás, osztályfoglalkozás), letes önéletrajzot, 2. Az illetékes pártszervezet ajánlását, 3. a vállalat, intézmény igazolását jelenlegi munkaköréről, amelyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 150 forint. Az egyetem hallgatóinak a Magyar Forradalmi Munkásparaszt kormány (1088/1957. XI. 21.) sz. határozata alapján biztosítani kell ugyan mon politikai gazdaságtant, a harmadik évfolyamon a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom történetét tatanulmányi eredményekről bizonyítványt kapnak. Az egyetemen hetenként egyszer egy meghatározott napon kötött foglalkozás van MSZMP Nógrád megyei Bizottsága HELYREIGAZÍTÁS Lapunk április 29-i számában a 3. oldalon: „Emlékünnepség az 1920-as salgótarjáni éhségfelvonulás tiszteletére” című írás alulról számított 19. sorában a mondat helyesen így hangzik: ”...A hatalmas tömeg el is indult Budapestre, de a jobboldali szociáldemokraták félrevezették őket...” stb. A hibásan szedett újságunkból néhány ezer példány eljutott olvasóinkhoz. A hibáért a felelősség a Nyomdaipari Vállalatot terheli. Helyesen használják a községfejlesztési alapot Szügyben Szügy községben igen hasznosan használják fel a községfejlesztésből adódó összegeket. Még 1957-ben mosógépet vásároltak, amelyet méltányos kölcsöndíj ellenében kiadnak a lakosságnak, hogy megkönnyítsék az asszonyoknak a háztartás munkáját. A kezdeményezés nagy tetszést váltott ki a községben és a lakosság 1958-ban még egy mosógépet kért. Kérésüknek a községi tanács eleget tett. De a községfejlesztési f pból vásároltak egy trágyásé hordósajtot is, amely a talajjavítást szolgálja. Úgy tűnik, hogy mindkét dolog csekély, azonban a község lakossága nagy tetszéssel fogadta, mert könnyíti munkájukat, és szolgálja a magasabb termésátlag elérését. Irtsuk a gyomokat Mezőgazdasági növényeink legveszedelmesebb ellenségei a gyomnövények. A gabona és a kukorica vetésben a hazai Dikonirt készítménnyel a hagyma és a borsó vetésekben a különleges Krezonit F., a lucerna és lóherés táblákban a Krezonit E- gyomirtóval irtsuk a gyomokat. Termelőszövetkezeteinknél erőteljesen megindultak eme munkálatok. Az egyéni termelők részéről azonban igen csekély az érdeklődés, holott gyomirtószerek a földművesszövetkezetek szaküzleteiben és a háztartási vegyi boltokban rendelkezésükre állnak. Folynak az előkészítettek egy szálloda építésére Amióta Salgótarján Nógrád megye székhelye lett, rendkívül megnőtt az idegenforgalma. A városnak gondot okoz ennek az idegenforgalomnak a lebonyolítása. ugyanis nem rendelkezik megfelelő szállodával, nem tud helyet biztosítani a városba érkezetteknek. A Minisztertanács meghallgatva a megyei és városi vezetőket, jóváhagyta, hogy Salgótarjánban építsenek fel 12 millió forintos költséggel minden igényt kielégítő, modern szállodát. A tervezet szerint a szálloda 150 ágyas lesz, 60 vendégszobával, zömmel kétágyas, illetve egy ágyas szobákkal. Az épületben helyet kap egy korszerű étterem. Jelenleg kutatás folyik, hogy a város melyik részére építsék a szállodát 1959. május I. A tartós béke biztosítása felé Véget ért a lengyel fővárosban a varsói szerződés tagállamai és a Kínai Köztársaság külügyminisztereinek kétnapos értekezlete, amely megvitatta az előreláthatólag május 11-én Genfben sorra kerülő tárgyalásokkal kapcsolatos problémákat, a német kérdést, beleértve a Németországgal kötendő békeszerződést és a nyugat-berlini megszállási rendszer megszüntetését. A józan ész uralkodott az értekezleten: elejét állni minden olyan törekvésnek, amely megbontja a világ békéjét. A világot aggasztja Németország kettészakadása. Az eszmecsere, amelyet az értekezlet résztvevői folytattak, többek között kelet és nyugat államainak küszöbön álló genfi tanácskozásával kapcsolatban utat mutat Németország gondjainak megoldásához. Elvisz a békeszerződés megteremtéséhez, a berlini kérdés megoldásához. A varsói tanácskozás mintegy igazolása annak, hogy ha nyugaton úgy akarják, a megegyezésnek nincs akadálya. Ebben a varsói szerződés tagállamai egységesek, semmiféle ellenvetés nem szaggatja őket. Egyetértés van abban, hogy megérett: a vitás kérdéseket meg kell oldani. Valóban az a helyzet, a népek milliói megértették, hogy állandó feszültségben nem élhet a világ. Ma már észrevehetően kibontakozik a nemzetközi feszültség megszüntetésének lehetősége. A békeszerető államok léptennyomon hangoztatták és hangoztatják, de tettekkel támasztják alá: nem a hidegháború, hanem a nemzetközi együttműködés hozza meg az emberiség boldogságát. Már eredményes, hogy a nyugati államok, ha hosszú huzavona után is, megtették a várvavárt lépést, s rövidesen üdvözölhetjük a nagyhatalmak külügyminisztereinek tanácskozását. Nagy eredményeket vár a világ ettől a tanácskozástól. Várjuk, hogy a külügyminiszteri tanácskozást kövesse a kormányfők tanácskozása. De várjuk a megegyezést minden vitás kérdésben. Most Európát a Német békeszerződés hiánya, a Nyugat—Berlin megszállási rendszer égeti. De veszedelmesen, annyira, hogy az itt izzó parázs lángra lobbanhat, s felgyújthatja a világot. Ha ez megoldódik, az európai béke ügye szilárd alapokra helyeződik. A népek milliói nem nézik tovább, hogy nyugat-németországban a béke ügyével ellenséges erők éledjenek. A józan ész diktálja, milliók várják, tolják félre a béke útjaiból azokat az erőket, amelyek szemben állnak a békés megegyezéssel. Mennyire okos az a gondolat, amely a varsói értekezleten helyet kapott: Németország problémáinak megoldásában kapjanak helyet az olyan államok, amelyeket súlytott a fasizmus, mint Lengyelország, Csehszlovákia, stb. Legyen a szavuk ébresztő, mi történik Nyugat-Németországban. Meg lehet, meg kell oldani a vitás kérdéseket. Legyen helye a tárgyaláson a németeknek is akár az NDK, akár az NSZK részéről. Szóljanak saját sorsukba, döntsenek népük érdekében, a békés megegyezés mellett. Bizakodással néznek a népek a tárgyalás elé, mert már ismeretes a varsói szerződésben lévő államok állásfoglalása. Kinyilatkoztatták: készek minden tőlük telhetőt megtenni az emberiség békéjéért. Megvan tehát a háború megakadályozásának minden feltétele. Biztosítható a tartós béke a földön. Új iskolát építenek Ludányhalásziban Államunk egymillió hatszázezer forintos értékben új nyolctantermes iskolát épít Ludányhalásziban. A kényelmes, napfényes tantermek mellett tornaterem, szertár, sőt egy nevelői lakás is helyet kap az épületben. Az építési munkálatokat már megkezdték, s a tervek szerint az első négy tantermet szeptember elsején, a másik négyet pedig december 31-én adják át rendeltetésének. Mérleg levelet hozott a posta a ni, tapasztalni igen hasznos a levélíró üzemét, a Zagyva-Zagyvapálfalvi Üveggyárból. A levél írója szerint a gyár dolgozói szép eredmé- salgótarjáni ez évre vonatkozóan is: pálfalvi Üveggyárat. Ebben A Magyar Nemzeti Bank a gyárban annak ellenére, fiókjának adat- hogy nem dolgoztak rosszul, nyéket értek el az elmúlt szolgáltatása szerint a salgó- a tavalyi 17 napról 1,2 napesztendőben. A 100 ezer négy tarjáni járásban az 1958. évira csökkent a nyereség része 111 tervet gazdálkodás alapján mintegy fedés. Mindjárt világosabb 4 millió forinttal kevesebb lesz a dolog, ha rámutatunk nyereségrészesedést kaptak a arra, hogy ebben a gyárban hogy mintegy 200 ezer négy dolgozók, mint az 1957. évi 35 millió forint új értéket 37zetméterrel több üveget eredmények alapján. Különö millió forint költséggel hozgyártottak az ország számá- sen szembetűnő a Tűzhely- tak létre Tehát már eleve rá. S mindezek után a levél-gyár, a Salgótarjáni Üveg- 2 millió forint a deficitkiíró felteszi a kérdést, mégis gyár, a Zagyvapálfalvi Üveg- gyelembe véve az ártámogatiért nem kaptak az üveggyár, a Bányagépgyár és még tást és egyéb tényezőket, a nyereség része- néhány más vállalat esete- gyár 104 ezer forintos nyereben a nyereségrészesedés séget ért el, amelyből 43 ezer mértékén...? erőteljes csekké- forint lett volna kifizethető nése.zetméterrel felemelt 15 nappal az év lejárata előtt teljesítették. Ez azt jelenti: gyár dolgozói fedést? Ilyen és hasonló kérdések más gyárak, üzemek dolgozóit is foglalkoztatják. Egyeseket valóban azért, mert az okokat keresve, mindenekelőtt arról szükséges denem kaptak nyereségrészeszélni, hogy az elmúlt évsedést, másokat azért, mert a ben a korábbi évhez viszokisebb nyitva szigorúbb volt a pénzgazdálkodás. Felszámoltak olyan jelenséget, nyomán a korábbi osztályharcokban * volt az előző évinél. Igaz az sége éles _____ erősödik. A proletariátus , hogy gyáraink, bányáink szám számos mindjobban felismeri, hogy t más eredményt értek el 1958- amelyek legmegbízhatóbb fegyvere az jban. Teljesítették évi tervü- évben részben, vagy teljesen egység. Ahol az összes mun [két a mennyiséget illetően, megfelelő alap nélkül jutot-t.2 nap erejéig. S tegyük mindjárt hozzá, hogy a gyár vezetői és a jelek szerint dolgozói is, alaposan okultak ebből a tapasztalatból, mert 1959 első negyedében már közel nyolcszoros - 800 ezer forint - nyereséget értek el a tavalyival szemben. Igaza van a levélírónak, hogy jobb anyaggazdálkodással, a forintokkal való jobb takarékositások egységes frontban lép J valamelyest növekedett a tér- tük egyes helyeken magasabb . . . , 3.. „ív"; nek fel, a monopolisták mint melékenység is, egyes helye- összegekhez. A következetes T ° ° ° e_írottak volnadenütt kénytelenek meghát-i ken fokozottabban érvényesebb ellenőrzés, a gazdálko . ..... fr, rálni. • sültek a gazdaságosság köve- dás rendjének szilárdítása _ DÜ1 _ nagyni sültek a gazdaságosság köve- dás rendjének szilárdítása Persze nem szabad a számlatt sem, Franciaországban, Olaszor 1 terményei. Az építőiparban maga után vonta, hogy a fel kemence múlt évi átszámban Belgiumban sztrájk- 5 és az Áramszolgáltató Válla- sobb szervek is nagyobb ko . . ?? ó. . ."P. szágban, Belgiumban sztrájkol valamint a Vasötv8_ rültekintéssel, alaposabb elsőnők megkezdéséhez nyújtott szergyárban az átlagnál jóval bírálással hagyták jóvá a fel- ®^tar^ segítség, jelentősen mozgalomban egyesülnek a kommunista, a szocialista, a $ ,, ,,,,,, katolikus munkások; a külön* magasabb nyereséget értek el, féle szakszervezetek meg * A Salgótarjáni Üveggyár állami támogatás nélkül most egyeznek egymással a közös harc céljaiban és feladataiban. A firenzei „Galileo”- gyár munkásainak, a Five— • Lille vállalatok francia pro- [ osztható nyereséget. Sajnos, azonban egy sor olyan tényező is közlett először nyereséges. De az reműködött a jövedelmezőség 1958. olyan több évi munkának árnyoldala több van, csökkenésében, amelyek helyi erővel is kiküszöbölhetők olyan kedvezőtlen té lettek volna, vagy legalább befolyásolta a vállalati eredmény alakulását. ¥ Elvileg megoldható feladatokat iparunk más területein is bőven találhatunk. Nézzük csak a selejtet. A Salgótarjáni Acélárugyárletárjainak, a borinagei szénnyező befolyásolta a nagyobb is csökkenteni lehetett volna ban az 1957. évi 1,3 millió famedence belga bányászainak nyereséget, amelyekből tanul azok hatását. Vegyük például hatról 1958-ban több mint 1,7 millió forintra emelkedett a selejtkár. Még rosszabb képet mutat ebből a szempontból a Salgótarjáni Üveggyár. Egy év alatt 9,8 százalékról 11,7 százalékra növekedett az átlagos selejt, amely mintegy 1,3 millió forinttal növelte a selejtből származó veszteséget. Ebben a gyárban a múlt évi selejtkár meghaladta a 7,7 millió forintot. A ZIM salgótarjáni gyáregységében bár csökkent a selejt, mégis több mint 4,2 millió forint volt a kár. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt a szén minőségének romlása miatt 16,3 millió forint veszteséget volt kénytelen elszámolni 1958-ban. De sorolhatnánk még egyéb olyan okokat is, amelyek komoly károkat okoztak üzemeinkben, bányáinkban. A társadalmi tulajdon elherdálása az Acélárugyárban több mint 600 ezer forintos, a Salgótarjáni Üveggyárban közel 55 ezer forintos kárt okozott. Ugyancsak a Salgótarjáni Acélárugyárban a munkafegyelem megszegése több mint 300 ezer forintos vesztességgel járt 1958 második felében. Említhetnénk például azt is, hogy a Salgótarjáni Üveggyárban az anyagköltség közel 4 százalékos emelkedése is jelentősen befolyásolta az évi mérleget. Beszélhetnénk arról, hogy gyáraink és bányáink az 1958. évre elkészített műszaki fejlesztési és anyagtakarékossági terveiket csak részben hajtották végre. Csak Salgótarjánban betegség miatt 140 ezer munkanap veszett el, megközelítően 42 millió forint értékben. Ugyancsak a városban az elmúlt esztendőben mintegy 5 ezer dolgozó hagyta el vállalatát, illetve jelentkezett, mint új munkás. Az sem javította a vállalatok eredményét, hogy mintegy 10 millió forint értékű az elfekvő készletek nagysága. Csak néhány legfontosabbat említettünk azokból a körülményekből, amelyek rontották megyénk iparának gazdálkodását. Igaz, hogy néhány gyárunkban a rendelés hiánya, a kereskedelem és az ipar együttműködésének fogyatékosságai sok gondot okoztak. De igaz az is, hogy sok mindent saját erőből is megoldhattak volna. A most kibontakozó munkaverseny nagyszerű példája és igazolása annak, hogy jobban támaszkodva a dolgozók aktivitására, emelve a munka szervezettségét, lehet és szükséges is előbbre jutni. Lehet és szükséges legyűrni a nehézségeket, úrrá lenni a problémákon. Sok helyről már eredményekről számolnak be, mert egyre inkább központi feladattá válik a selejt csökkentése, a minőség javítása, a gazdaságos termelés, a lakosság igényeinek jobb kielégítése. Az új termelői árrendezés a múlt évinél még fokozottabban tárja majd fel a gazdaságos termelés lehetőségeit. Kétségtelen, hogy a dolgozók lelkesedésének és az új termelői árak által adott lehetőségeknek jó kihasználása gazdag gyümölcsöket érlel majd ebben az esztendőben. Balogh Gyula