Nógrádi Népújság, 1959. november (15. évfolyam. 87-95. szám)
1959-11-01 / 87. szám
nógrádi VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK» AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS IAPIA XV. ÉVFOLYAM 87. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1959. NOVEMBER L ♦ Ib l [UNK] A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata értelmében 1959. október 31-én és november 1-én tanácskozásra ült össze a megyei pártértekezlet. A pártértekezleten jelen van: 279 szavazati jogú küldött, 13 tanácskozási jogú küldött és 47 vendég. A PÁRTÉRTEKEZLET NAPIRENDJÉN SZEREPEL: 1. A Pártbizottság beszámolója a végzett munkáról és a további feladatokról. A beszámoló előadója: JAKAB SÁNDOR elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára. 2. A Revíziós Bizottság beszámolója a végzett munkáról Előadó: OROSZI KÁROLY elvtárs. 3. A Pártbizottság és a Revíziós Bizottság, valamint a kongresszusi küldöttek megválasztása. Eredményeink legfőbb forrása a párt helyes politikája, megyénk dolgozóinak odaadó munkája — Tanácskozik a megyei pártértekezlet — Október 31-én, szombaton délután megyénk pártéletének egyik igen jelentős eseménye vette kezdetét. A pártszervezetek vezetőségeinek újjáválasztása, valamint az üzemi, városi és járási pártértekezletek megtartása után ez alkalommal azok a küldöttek gyűltek össze a Salgótarjáni Művelődési Otthonban, akiket az üzemek, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások, hivatalok és községek pártalapszervezetet küldtek a megyei pártértekezletre, hogy e fontos fórumon képviseltessék magukat. A megye legjobbjai gyűltek itt össze, hogy a párt,állami és gazdasági élet elmúlt éveinek tapasztalatait megtanácskozzák, leszűrjék a tapasztalatokat és szakszerűen meghatározzák azokat a feladatokat, amelyeket a következő évek során Nógrád megyében meg kell oldani. A vendégeket és a megyei pártértekezlet küldötteit Pothornik József elvtárs üdvözölte. Megnyitó szavaiban méltatta a párt Küldött elvtársak! Tisztelt Pártértekezlet! Pártunk, egész dolgozó népünk az utóbbi évek egyik legnagyobb eseményére, a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. Kongresszusára készül. A marxista-leninista párt történetében mindig jelentős szerepet töltenek be a párt kongresszusai. A párt VII. Kongresszusának jelentősége azért is különösen nagy, mert az ellenforradalom óta hosszú, évtizedes küzdelmeit. Arról beszélt, hogy a párt a Horthy-korszak 25 éves kegyetlen fehérterrorja idején is élt, dolgozott és helytállt. Hiába volt minden megtorlás, a Kommunisták Magyarországi Pártjának Nógrád megyei szervezetei szervezték az ellenállást Salgótarjánban, Baglyason, Karancslapujtőn. A gyárakban és bányákban elevenen működtek a kommunista sejtek. De beszélt arról is, hogy pártunk nagyjelentőségű történelmi tapasztalatokat vont le az elmúlt évek tanulságaiból. Következetesen érvényesítette a párt vezetőszerepéről, a proletárdiktatúra megszilárdításáról, a pártegységről, a párt és a tömegek kapcsolatáról szóló marxista-leninista tanításokat. Annak a gondolatnak jegyében nyitotta meg a Pártértekezletet, hogy ez az értekezés egy igen felelősségteljes részét képezi a Párt VII. Kongresszusára való felkészülésnek. A Pártértekezlet résztvevőin múlik, hogy a megnövekedett bizalomnak eleget téve kommunista alapossággal márelső ízben választottuk újjá pártalapszervezeti vezetőségeinket, pártbizottságainkat és számolunk be a végzett munkáról. Pártunk Központi Bizottsága a Kongresszusra készülve közzétette irányelveit. Az irányelvek az elmúlt évek munkájának mély marxista elemzéséből kiindulva, népünk elé az elkövetkezendő években a szocializmus alapjainak lerakását és a szocializmus továbbépítésének magasztos feladatait tűzik ki célul. gyalják meg az eddigi munkákat, a feladatokat és tennivalókat. Pothornik elvtárs megnyitó szavai után megválasztották az elnökséget. Az elnökségben helyet foglalt Ilku Pál, a Központi Bizottság tagja, művelődésügyi miniszterhelyettes, Pothornik József elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatója, a megyei pártvégrehajtó bizottság tagjai, valamint az üzemek, termelőszövetkezetek és az értelmiségi munkakörök képviselői. A pártértekezleten vendégként részt vett Czottner Sándor elvtárs nehézipari miniszter és Kristóf István elvtárs, az Elnöki Tanács titkára, Nógrád megyei képviselők. Az elnökség megválasztása után a pártértekezlet megválasztotta a különböző munkabizottságokat, majd Cser Gyula elvtárs, a pártértekezlet elnöke felkérte Jakab Sándor elvtársat, a megyei pártbizottság első titkárát a pártértekezlet beszámolójának megtartására, dett erejét ismerve megyénkben is másként reagálnak ezekre. Nem tudnak megfélemlíteni népi tömegeket, a rájuk esetleg még hallgató, tévúton járókat, a becsületes gondolkodásúak elszigetelik. Amíg a hidegháborús időszakban az ifjúság, de más rétegek egy részénél „csak egy nap a világ“ felfogás érvényesült, ma ezek is a szocalista jövőbe tekintenek. Munkájukat és egész életüket a szocialista együttélésre rendezik be. A jövőbe vetett hitet, a békés élniakarást tükrözik a megyében folyó nagyarányú építkezések. Jelentős ipari létesítményeken túl az ellenforradalom óta 5300 ház épült állami és magánerőből. A jövőbe vetett hitet, a szocialista állam iránti bizalmat hirdeti a takarékbetét állomány hét és félszeres növekedése. Hazánk az ellenforradalom óta sokat fejlődött. De figyelemmel kell lenni a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. Kongresszusának történelmi jelentőségű megállapítására, hogy a szocialista országok lényegében egy időben érnek el a kommunizmusba, mert számukra ez kötelezettségekkel jár. Magunk részéről mindent meg kell tennünk, hogy mielőbb valóra váltsuk a szocialista Magyarországot, hogy munkánkkal hozzájáruljunk a szocializmus nagy családjának közös törekvéseihez. A kedvező nemzetközi feltételek mellett kedvező belső körülmények alakultak ki hazánkban a szocializmus gyorsabb ütemű felépítése számára. A Központi Bizottságnak a Párt VII. Kongresszusára kiadott irányelvei — értékelve a kedvező nemzetközi és belső feltételeket — azt a feladatot tűzték ki népünk elé, hogy az elkövetkezendő években „befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását, meggyorsítjuk a szocializmus építését hazánkban.” Javuló belső helyzetünk értékeléséből vonta le Pártunk Központi Bizottsága ez év márciusában azt a fő következtetést, hogy már 1959-ben az ipar területén érjük el az alapvető mutatóknak 1960-ra tervezett szintjét. Népünk egyetértett ezzel az elképzeléssel és széles tömegek tették azt magukévá, kapcsolódtak be annak végrehajtásába. A munkások a kongresszusi verseny során tesznek tanúbizonyságot erről. Dolgozó parasztságunk a termelőszövetkezeti út választásával fejezi ki egyetértését a párt politikája iránt. Az értelmiség jelentős része közelebb került a párthoz, amit pártba való felvételük, társadalmi életben kifejtett tevékenységük bizonyít. Jó szelek dagasztják vitorláinkat és rajtunk kommunistákon múlik, hogy a szocializmus építése számára kialakult kedvező külső és belső feltételeket a legeredményesebben aknázzuk ki, s gyorsítsuk meg a szocializmus építését hazánkban. Nekünk kommunistáknak kell leszűrni a három év munkájából a tapasztalatokat,, újabb lendületet vinni munkánkba népünk,, hazánk felvirágozására. A megyei pártértekezlet beszámolója Építő munkánk meggyorsításához kedvezőek a külső és belső feltételek Korunk alapvető tartalma, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal kezdődött és a második világháború után fejlődő és erősödő szocialista világrendszerben testesül meg. A szocialista világrendszer mind nagyobb hatást gyakorol a nemzetközi helyzet alakulására a népek békéjének, haladásának védelme érdekében. A szocializmus több mint négy évtizedes léte bebizonyította, hogy mint társadalmi rendszer magasan felülmúlja a kapitalizmust. A termelőerőknek és a néptömegek életszínvonala emelkedésének a kapitalizmus által soha nem produkált ütemét valósította és valósítja meg. A Szovjetunió, az első szocialista állam nagy sikereket ért el. A Szovjetuniónak az atomenergia békés felhasználása terén elért sikerei, a kozmikus térség meghódításában elért eredmények, legutóbb a Holdba lőtt űrrakéta és az automatikus bolygóközi állomás felbocsátása bizonyítják a Szovjetunió fölényét. Ma a világon a szovjet állam képezi ki a legtöbb mérnököt. Hétéves terve végrehajtásának eddigi nagy eredményei, a Kínai Népköztársaság fejlődésében bekövetkezett nagy ugrás, az európai és ázsiai népi demokráciák sikerei, a világ békeszerető népeiben a béke fenntartásának reményét szilárdítja meg. A béke fenntartásának, a háború elhárításának lehetősége ma már gazdaságilag, katonailag, erkölcsileg egyaránt megalapozott. Ehhez a szocializmus erejének és egységének növekedése, a nemzetközi kommunista mozgalom eredményei, a demokratikus, imperialistaellenes függetlenségi felszabadító és szabadságmozgalmak sikerei, a hatalmas arányokban kibontakozó békemozgalom adja meg az alapot. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. Kongresszusa a nemzetközi élet vitás kérdéseinek békés eszközökkel történő megoldásáért szállt síkra. A békés egymás mellett élés lenini gondolatát százmilliók tették és teszik magukévá. A Nyugat tárgyalóasztalhoz kényszerül, fokozatosan megérnek a feltételei a négyhatalmi kormányfői tanácskozás létrejöttének. Nagy lépést jelentett e téren Hruscsov elvtársnak a közelmúltban az Amerikai Egyesült Államokban tett látogatása, Eisenhower elnökkel folytatott megbeszélései. Hruscsov elvtárs a hidegháború felszámolásának, a tartós béke biztosításának nagy jelentőségű programját vázolta fel az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésén, az általános leszerelés megvalósításának szovjet javaslatával. A világ népei nagy megelégedéssel fogadták ezeket a javaslatokat, s most már a Nyugat vezetőin a sor, hogy adott pozitív ígéreteiket valóra is váltsák, változtassanak az eddigi merev külpolitikai vonalvezetésükön. Vannak még háborús kalandorok és atomlovagok, akik ma is kardcsörtető módon fenyegetőznek és mindent megtesznek a hidegháború további élesztgetése érdekében. Ez szükségszerűen kiváltja a népek éberségének növekedését. Ma azonban megvan a lehetősége, hogy a földgolyón békében éljünk, építsük országunkat, s a békés alkotás eredményeivel bizonyuljon be, melyik rendszer a magasabbrendű, melyik ad többet, jobbat a népnek. Hazánknak, mint a szocialista tábor szilárd tagjának nemzetközi helyzete és tekintélye az utóbbi három év alatt megnőtt. Ma már nincs magyar ügy. Gazdasági kapcsolataink kibővültek, építésünk fontos biztosítékaként megnövekedett gazdasági kapcsolatunk a szocialista tábor országaival. A gazdasági együttműködés, a termelőerők észszerű fejlesztésének kooperációja és specializálása a szocialista országok között napjainkban bontakozik ki valójában. A szocialista világrendszer javára megváltozott nemzetközi helyzet — benne hazánk megnövekedett tekintélye — biztonságot, nyugodt életet jelent megyénk dolgozóinak. A hidegháború propagandistái, s a népünk előtt szégyenletes szerepéről ismert Szabad Európa Rádió még ma is megpróbálnak háborús pánikot kelteni. Erőlködésük hasztalan. A szocializmus megnövelte Emelni kell az ipar műszaki és vezetési színvonalát Tisztelt Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Országos Pártértekezlete gazdasági tevékenységében azt az alapelvet fogadta el, hogy a szocializmus építése során a termelés, a termelékenység növekedésének együtt kell járni a dolgozó nép életszínvonalának emelésével. Az elmúlt három évben ez meghozta gyümölcsét. A megye szocialista ipara 1958-ban a hároméves terv első évében jelentősen túlteljesítette előirányzatát. Tavaly 7,5 százalékal termelt többet, mint 1955-ben.Az átlagosnál jobban emelkedett az állami helyiipar termelése. Kedvezően alakult a szocialista iparban a munka termelékenysége: az egy munkásra jutó vállalati termelés a vizsgált időszakban 5,8 százalékkal emelkedett, a termelés nyugodtabb, biztonságosabb, minimálisra csökkent a hóvégi hajrá. A termelési tervek anyagilag megalapozottak. A szénbányászat annak ellenére, hogy termelése a gyengébb minőségű szenek miatt korlátozva van, hogy vasárnap nincs termelés, mégis többet termel naponta, mint 1955-ben. Az 1958. évi 1024 vagon napi termeléssel szemben 1958-ban 1049 vagont, 1959. I. félévében 1084 vagont termelt napi átlagban. Ugyanakkor az utóbbi időben javul a minőség, csökken az önköltség is. Az Acélárugyár, a Tűzhelygyár, a Vasötvözetgyár, a Salgótarjáni Üveggyár ás a Zagyvapálfalvi Bányagépgyár jelentős eredményeket értek el a gyártmányfejlesztésben, az új gyártmányok bevezetésében. Az építőanyagiparban a Zagyvapálfalvai Üveggyárban és a Romhányi Cserépkályhagyárban a gyártástechnológia korszerűsítésével emelték az üveggyártás, illetve a kályhacsempe minőségét. Az eltelt idő alatt nőtt a vállalatok önállósága. A mennyiségi szemlélettel szemben a gazdaságosság elve érvényesül. A termelés, a termelékenység alakulását a párt gazdaságpolitikájához hűen az életszínvonal megfelelő emelkedése követte. Az ipari dolgozók átlagbére 1957, illetve 1958- ban 23,3 illetve 26,8 százalékkal több mint 1956-ban. Ehhez hozzá kell adni a megye iparvállalatai által 1957. évi jó munka után kapott 21,8 millió, az 1958. évi jó munka után kapott 17,7 millió forint nyereségrészesedést. A Központi Bizottság munkásosztály helyzetéről szóló határozata után felemelték a családi pótlékot, egyes alacsony keresetű dolgozók bérét. Több ezer embert érint bércsökkenés nélkül a rövidített munkaidő alkalmazása. Emelkedett a nevelők, az orvosok, egészségügyi dolgozók fizetése. Megyénk dolgozóinak életszínvonal emelkedését, a vásárlóerő megnövekedését a tartós nagyértékű fogyasztási cikkek és építőanyagok forgalmának növekedése mutatja legjobban. Rádióból kétszeresét, motorkerékpárból háromszorosát, varrógépből ötszörösét adta el a kereskedelem 1958-ban az 1952. évinek. Mosógépből a forgalom az 1956 évinek kétszeresére emelkedett. Háromszor annyi konyhabútort és másfélszer annyi szobabútort adott el a megye kereskedelme 1958-ban, mint 1955-ben. Az utóbbi három évben megnőtt a motorkerékpár és autótulajdonosok száma. Jelenleg 159 magánautó és 4130 motorkerékpár van a megyénkben. Az életszínvonal emeléséhez tartoznak azok az eredmények is, amelyek a megnövekedett mozi, színházlátogatásban, könyvvásárlásban fejeződnek ki. Örömmel kell számot adnunk arról is, hogy az úthálózatunk javult, szintúgy az iparmedence élelmiszer,