Nógrádi Népújság, 1962. január (18. évfolyam. 1-9. szám)
1962-01-03 / 1. szám
\ NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM, ÁRA: 60 FILLÉR 1962. JANUÁR 3. Magasabb összegek a költségvetési előirányzatban a lakosság közszükségletének ellátásához Az 1962-es esztendőben még inkább jelentkezik a lakosság mindennapos szükségletei kielégítésével kapcsolatos feladatok kiszélesítése. Ezek nagyobb részt a tanácsok költségvetésében kaptak helyet, s nem utolsó sorban pénzügyi fedezetet. Hiszen a lakosság szükségleteinek kielégítését elsősorban anyagiakon keresztül kell biztosítaniok. A tanácsok költségvetésében gondoskodtak többek között az óvodák, napközi otthonok, az alsó, valamint középfokú oktatás, a kórházak és egyéb egészségügyi intézmények működéséről és fenntartásáról. De ebben a költségvetésben kapott helyet a köztisztaság, közvilágítás, az útkarbantartás, parkosítás, s ehhez hasonló szükségletek kielégítése. Ha ezeknek a szükségleteknek kielégítését anyagiakon keresztül vizsgáljuk, máris kitűnik, hogy ebben az esztendőben lényegesen emelkedett az anyagi fedezetek biztosítása a lakosság ellátásához. Itt van rögtön a város és községgazdálkodási feladatok ellátásának biztosítása. Mintegy tizenegymillió 319 ezer fonntot fordítanak erre a célra. Ebből megoldják a köztisztaságot, a vízellátást, a parkosítást és egyéb ehhez hasonló feladatokat Nagy gondot fordítanak az állami lakóépületek állagának megóvására is. Ennek keretében az államosított házakat karbantartják és különböző felújításokat végeznek. Erre a célra 1 213 000 forintot fordítanak. A városi és községi utak, hidak karbantartására 1962- ben 9 600 000 forintot fordítanak. Mintegy 1 400 000 forinttal többet, mint az elmúlt esztendőben. Igen jelentős a költségvetésben az a célkitűzés is, amely a szociális ellátás, az emberekről való gondoskodás megjavítására irányul. Többek között a Balassagyarmaton, Ludányhalásziban és Mátraverebélyben működő szociális otthonok működéséhez 8 180 000 forintot terveztek. Ebből az összegből látják el azt a 640 gondozottat, akik az otthonokban kaptak elhelyezést. Ezek mellett élnek megyénk területén más olyan elöregedett személyek is, akik nem a szociális otthonban kaptak helyet. Ezek számára is biztosítottak mintegy 1 204 000 forintot. A költségvetésben jelentős összeget biztosítanak óvodák és állami napközi otthonok, valamint általános iskolák fenntartására. Amíg az elmúlt esztendőben megyénk területén az óvodákban és napközi otthonokban mintegy 4375 gyerekről történt gondoskodás, ebben az évben ez a szám 4756-ra emelkedett. Ezeknek az óvodáknak a működéséhez 19 290 000 forintot adnak Az általános iskolai napközi otthonokban 1962- ben 3 ezer gyerekről kívánnak gondoskodni. Erre a célra 8 838 000 forintot fordítanak. Megyénk területén négy általános gimnázium, egy közgazdasági technikum és négy diákotthon működik. Ezen intézmények fenntartására ez évben 8 millió 619 ezer forintot fordítanak. Az intézményekben 3101 gyerek tanul, ezek közül 3?0 részére bentlakást és élelmezést, 46 gyerek részére ebédétkeztetést biztosítanak. Új feladatként jelentkezik ebben az esztendőben a mezőgazdasági termelőszövetkezeti ipari tanuló képzés. A termelőszövetkezetekben 192 leszerződött ipari tanuló képzéséről gondoskodnak, s erre a célra a költségvetésben 500 ezer forintot irányoztak elő. De megszervezik az 1962. évben az ezüstkalászos gazdatanfolyamokat is. A megyében mintegy 38 ilyen tanfolyam fog működni. A tanfolyamok zavartalan működtetéséhez 320 ezer forintot fordítanak, így sorolhatnánk a lakosság szükségleteinek ellátását szolgáló anyagi juttatásokat, amely ebben az esztendőben az elmúlt évihez viszonyítva lényegesen magasabbra emelkedett. Ülésezett a megyei pártbizottság December 29-én tartotta 1961. évi utolsó, kibővített ülését a megyei pártbizottság, melyen részt vett Káldi Katalin, a KISZ Központi Bizottságának titkára is. A párt végrehajtó bizottsága nevében Havas Péter megyei KISZ-titkár terjesztett elő jelentést a KISZ falusi tömegbefolyásáról. A vita után határozatot hozott a pártbizottság a fiatalok falusi munkájának további feladatairól. Második napirendi pontként a megyei pártbizottság 1962. első félévi munkatervét tárgyalták meg. ---------------------------------------- Nagy Gyula a megye legjobb ifjú traktorosa ÉRTÉKELTÉK AZ IFJÚ TRATOROSOK 1962. ÉVI VERSENYÉT December 30-án Salgótarjánban a KISZ megyei bizottságán gyűltek össze megyénk legjobb traktorosai, hogy megbeszéljék az éves verseny eredményét és a legkiválóbbak átvegyék a kitűzött díjakat. Erre az egész éves versenyre jellemző, hogy az ifjú traktoristák a megyei gépállomások összes dolgozói által teljesített munka 20 százalékát végezték el. Az első helyezést Nagy Gyula, az Erdőkürti Gépállomás DZ-traktoral dolgozó ifjú, traktoristája érte el 308 műszaknormás teljesítményével. Ez az ifjú traktoros két műszakban dolgozott és több mint 9 ezer forint értékű üzemanyagot takarított meg. Munkájával különösen a béri termelőszövetkezet elégedett. Első díjként 800 forintot kapott. A második helyezést Sándor József, a Pásztói Gépállomás traktorosa, harmadik helyezést Saját József, az Érsekvadkerti Gépállomás traktorosa érte el, akik 600—600 forint pénzjutalomban részesültek. Negyedik helyezett lett Hollandi Márton, a karancskeszi, ötödik helyezett pedig Budai László, az Erdőkürti Gépállomás ifjú traktorosa. Mindketten 400—400 Ft pénzjutalmat kaptak. Említésre méltó, hogy Budai László, Saját József és Sándor József már az 1960. évi versenyben is részt vett és az első nyolc között értek el helyezést. Az ifjú traktorosok felszólalásukban elmondták, hogy az idén is részt vesznek a versenyben és elősegítik, hogy minél több társuk is részt vegyen ebben. Biztató eredmények a Kisterenyei Állami Gazdaságban Sikeres eredményeket ért el az eltelt esztendőben megyénk állami gazdaságai között a Kisterenyei Állami Gazdaság. Ezek az eredmények néhány év szorgalmas munkáját tükrözik. Ismeretes, hogy korábban ez a gazdaság nem tartozott a jól működő állami gazdaságok közé. Ha az 1961-es év munkáját megvizsgáljuk, kiderül, hogy ezek az eredmények a megye állami gazdaságai által elért átlageredményeknél jobbak. Ha az egy szántóegységre eső növénytermesztési hozamot vizsgáljuk fokozatos fejlődést tapasztalunk. Az 1959-es esztendőben az egy szántóegységre eső növénytermesztési hozam 2380 forint volt, 1960-ban ez 2540 forint lett, míg az elmúlt évben ez 2730 forintra emelkedett. De ugyanilyen biztató eredmények születtek az állattenyésztésben is. Az egy számosállatra eső állattenyésztési hozam 1959-ben 8350 forint volt. Az ezt követő évben 8550 forintra emelkedett, míg 1961-ben ez 8610 forint lett. Jelentősen emelkedett a gazdaság árukibocsátása is a főbb termékekből. Különösen jelentős a hústermelés növekedése, ami a jövőben még gazdagabb lesz, mert a gazdaságban egyre jobban az állattenyésztés kerül előtérbe. Kenyérgabonából az 1959-es évhez viszonyítva tavaly 116 százalékkal növekedett a 100 katasztrális holdra eső termelés. Tejből 130 százalékkal, gyapjúból 128 százalékkal. A hústermelés 1959- ben 43 mázsa volt, a következő évben 46 mázsa, míg 1961-ben 68 mázsa esett 100 holdra. Ezek az eredmények korántsem jelentik azt, hogy minden rendben van, mert a további fejlődés lehetőségeinek kihasználása az idei és az elkövetkező évek szorgalmas munkájától függ. /1/ " * TTO "/1 /tv y „ Emeljük gyártmányaink minőségét, adjunk tartósabb termékeket A Tűzhelygyár dolgozóinak kezdeményezése Jelentős kezdeményezés indult el ezekben a napokban a Salgótarjáni Tűzhelygyárból. E kezdeményezés célja a gyártmányok minőségének javítása, a választék bővítése. Miközben a vállalást kidolgozták és a dolgozókkal megtárgyalták, elkészítették az intézkedési tervet is, amely az egyes feladatok végrehajtásához szükséges feltételek megteremtését foglalja magában. Az alábbiakban teljes egészében közöljük a tűzhelygyáriak vállalását. Az életszínvonal emelésének alapvető forrása a társadalmi munka termelékenységének emelése. A termelékenység nemcsak akkor növekszik, ha több terméket állítunk elő, hanem akkor is, ha javítjuk a gyártmányok minőségét, olyan új termékek gyártását vezetjük be, amelyek jobban kielégítik a szükségleteket. Ezért fontos, hogy a termelékenység növelésénél ne csak a termelt javak mennyiségét, hanem minőségüket és hasznosságukat is figyelembe vegyük. A társadalom szempontjából nézve tehát emelkedik a termelékenység, ha kevesebb munkával, azonos, vagy nagyobb mennyiségű szükségletet elégítünk ki. A termelékenység növelése, a gyártmányok minőségének fokozása érdekében a ZIM salgótarjáni gyáregységének fizikai, műszaki és adminisztratív dolgozói elhatározták, hogy több első osztályú árut, tartósabb közszükségleti cikkeket termelünk, nagyobb választékot biztosítunk a népgazdaság, dolgozó népünk számára. E cél megvalósítása érdekében az alábbi feladatokat hajtjuk végre: I tást teljesen feleslegessé teszi. II. 1. Vállalatunk 1961. évi termelésének 98,29 százaléka volt elsőosztályú, a többi pedig csökkent értékű, másodosztályú termék. Ez 296 000 forinttal rontotta vállalatunk eredményességét. Elhatároztuk, hogy 1962-ben az elsőosztályú áruk arányát 99 százalékra emeljük. Ezzel 123 ezer forinttal növeljük vállalatunk bevételét. 2. Az elmúlt év tíz hónapjának átlagában gyárunk 3,7 százalékos selejttel dolgozott, amely több mint 9,1 millió forint kárt okozott vállalatunknak, népgazdaságunknak. Vállaljuk, hogy a munka minőségének javításával ebben az évben a selejtet 3,4 százalékra csökkentjük, amellyel 745 000 forintos megtakartást biztosítunk. E cél érdekében számos műszaki intézkedést teszünk, növeljük a dolgozók szakmai képzettségét. 3. Komoly kár származik az igazolatlan mulasztásokból is. 1961-ben naponta általában négyen hiányoztak igazolatlanul. Emiatt 1,027 munkanap esett ki a termelésből, több mint félmillió forint értékben. 1962-ben 50 százalékkal csökkentjük az igazolatlan mulasztások számát, amely 254 000 forint termelési érték előállítását biztosítja. Ennek érdekében fokozottabban támaszkodunk a törzsgárdára, s kérjük a mozgalmi szervek támogatását a dolgozók nevelésében. Javítjuk a munkakörülményeket azokon a helyeken, ahol az elmúlt idők folyamán a legtöbb igazolatlan mulasztó volt. Intézkedéseket teszünk a nehéz fizikai munka megkönnyítésére. III. 1. A lakosság igényeinek jobb kielégítése érdekében a tűzhelyek élettartamát a jelenlegi mintegy hét évről tizenöt évre emeljük. Biztosítjuk, hogy a tűzhelyek egyes alkatrészeinek elhasználódási ideje azonos legyen. Ennek érdekében a tűzhelyek lemezeinek vastagságát növeljük, valamint a fenéklap és a hátlap belső felületét alapzománccal fedjük be. 2. Tervbe vettük, hogy 1962-ben a tűzhelyek öntvényszükségletét olyan mértékben csökkentjük, hogy a megtakarításból fedezhessük a hátlap és a fenéklap zománcozására fordított anyag- és bérköltségeket. A fogyasztó tehát változatlan áron magasabb értékű, tartósabb cikket kaphat. Ehhez szükséges, hogy az ilyen újítással gyártott tűzhelyek készítését a kereskedelem is javasolja, illetve igényelje. 3. Az új gyártmányok, termékek gyártásának bevezetésénél, figyelembe véve a tipizálás követelményeit, gyártmánycsaládok kialakítását tűztük ki célul. Azonos méretű modulizált konyhai tűzhelyeket, kiskonyhai (tea) tűzhelyeket és gáztűzhelyeket kívánunk gyártani. Ennél a tűzhelycsaládnál az alkatrészek cserélhetősége lényegesen megkönnyíti a termelés szervezését, az anyagellátás biztosítását és a gyártmányok előállítását. 4. Már ebben az évben bevezetjük a lemezalkatrészek gyártását, nagysúlyú öntvényalkatrészek helyett. A lemez felhasználását kiterjesztjük a teatűzhelyek aljazatára, betétlemezére, a hamutálcára és a dísztető mélyhúzására. A második ötves terv további éveiben pedig kiterjesztjük ezt az eljárást a kályhaaljzat gyártására is. Ezzel az intézkedéssel már ebben az évben mintegy 350 ezer forintos megtakarítást biztosítunk, a későbbi időszakban pedig mintegy évi kétmillió forintot. 5. A tűzhelyalkatrészeknél öntöttvas fogantyú helyett műanyag fogantyút alkalmazunk. Ez importból származó nikkel, valamint öntvény megtakarítását eredményezi, éves vonatkozásban kb. 50 ezer forint értékben. 6. A termelékenység emelése, a dolgozók egészségének védelme érdekében a fentiekkel párhuzamosan további intézkedéseket hajtunk végre. Áttelepítjük a tisztítóműhelyt, tovább javítjuk a bizonylati fegyelmet, új és felújított agregát-gépeket helyezünk üzembe. Az öntvénytisztításnál az öntöttvasszemcsés fúvásra térünk át, amely a szilikózis veszélyét a minimálisra csökkenti. Olyan új technológiát vezetünk be a síktanú öntvények készítésénél, amely a jelenlegi homokfúva1. Az 1962-es, valamint a második ötéves terv sikere*s végrehajtása, munkánk minőségének javítása, a selejt csökkentése megkívánja a vezetés színvonalának emelését is. Az utóbbi években számos fiatal technikus került magasabb, vezető beosztásba. Egy részüknél azonban nincs meg a kellő műszaki, vezetési tapasztalat. Ezért megszervezzük, hogy az idősebb műszaki vezetők munkamódszerük átadásával segítsék a fiatalabbak szakmai nevelését. A technikusokat egy-egy konkrét műszaki feladattal bízzuk meg, hogy ezzel is elősegítsük önálló gondolkodásukat, szakmai fejlődésüket. Felmérjük azokat a munkahelyeket, ahol kisgépesítéssel, vagy más módon a nehéz fizikai munka könnyítése szükséges. Ezek megoldásával egy-egy fiatal technikust bízunk meg. A technológia további fejlesztése érdekében konkrét feladatként szabjuk meg egyes területeken a fejlett eljárások kidolgozását, valamint a szállítás gépesítését. Ezeket is a fiatal műszakiakra bízzuk. 2. Emeljük a műszaki vezetők szakmai képzettségének színvonalát, vállaljuk, hogy a műszakiak 95 százaléka szakmai továbbképzésben fog részt venni. Ebben is nagy gondot fordítunk a fiatal technikusokra. Az üzemen belül továbbképző tanfolyamokat szervezünk, elsősorban a technológia, a munkaügyi, a műszaki tervek megismertetésére, az üzemek közötti kooperáció, a gazdaságos termelés kérdéseinek, feladatainak tudatosítására. Vállalatunk előtt az a nagy feladat áll, hogy 1963-ban már teljes egészében a szabvány szerinti előírásoknak megfelelően gyártsuk termelvényeinket. Vállalásainkban foglalt pontok teljes egészében mgefelelnek ennek a követelménynek, teljesítésük hozzájárul a második ötéves tervből gyárunkra háruló feladatok sikeres végrehajtásához. Elhatározásunkkal egy időben versenyre hívjuk megyénk többi vállalatait, javasoljuk, dolgozzák ki azokat az ín intézkedéseket, amelyek gyártmányaik minőségi színvonalának emeléséhez, tartósabb, nagyobb választékú cikkek előállításához szükségesek. .A gyártmányok minőségének emelése váljon olyan újmozgalommá megyénkben, amely elősegíti pártunk VII. kongresszusa határozatának végrehajtását, a második ötéves terv feladatának megvalósítását.