Nógrádi Népújság, 1963. december (19. évfolyam. 97-105. szám)

1963-12-04 / 97. szám

2 WÖGRADT WBPÜJSA« Elméleti tanácsadó: A szocializmus teljes felépítésének feladatai II. A szocialista termelési viszonyok továbbfejlesztése P­ártunk VIII. kongres­­­szusának határozata megállapítja: „Befejez­tük a szocializmus alapjainak lerakását. A ma­gyar nép... a szocializmus teljes felépítésének korszaká­ba lépett.” A szocializmus alapjainak lerakása minde­nekelőtt jelenti a szocializmus anyagi-technikai bázisának létrehozásában tett nagy elő­relépést, a szocialista termelé­si viszonyok uralkodóvá válá­sát és a kul­túrforradalom ha­talmas eredményeit. E ténye­zők közül kétségkívül a leg­­­­fontosabb és legkiemelkedőbb­­ a szocialista termelési viszo­nyok megteremtésében elért nagy jelentőségű eredmény. A párt VIII. kongresszusa megállapítja, hogy „a mező­­gazdaság szocialista átszerve­zésével egész népgazdasá­gunkban osztatlanul uralko­dóvá váltak a szocialista ter­melési viszonyok...” A szo­cialista termelési viszonyok­­ uralkodóvá válása azt jelenti,­­hogy a szocialista forradalom a társadalmi és a gazdasági életben döntő eredményeket ért el. Megváltozott hazánk társadalmi osztályszerkezete.­­ A volt kizsákmányoló osztá­lyok politikailag elszigetelőd­tek, gazdasági talajuk meg­­­szűnt. A kisárutermelők osz­­­tálya átalakult­­ termelőszövet­­­kezeti, paraszti osztállyá. A városi középrétegek szintén nagy lépést tettek a szocializ­mus irányába. Kialakulóban van hazánkban a szocialista népi nemzeti egység, amely­nek tartalma a szocializmus teljes felépítésére­ való szfi­ .» szocializmus teljes felépitö­vetkezés, az, hogy minden osztálynak,’ rétegnek érdeke a szocializmus teljes felépíté­se. A szocialista termelési vi­szonyok uralkodóvá válásával megszilárdult­ a munkásosz­tály hatalma, népi államunk. Népünk e legnagyobb törté­nelmi vívmánya új szakasz kezdetét jelenti a társadalmi, politikai, gazdasági­ és kultu­rális élet minden területén s ennek tartalma a szocializ­mus teljes felépítése. A termelési viszonyok, ame­lyek az embereknek a terme- nagyüzemek­lés során kialakult helyzetű- feladatként kért, egymáshoz való kapcso­latukat és a termelésben el­foglalt helyüket jelenti, ké­pezik a társadalomnak azt a gazdasági szerkezetét, ame­lyen a társadalmi rend testet ölt és amelyre, mint alapokra a felépítmény épül. A terme­lési viszonyok ezért minden­kor meghatározó jellegűek. A termelési viszonyok tar­talmát mindenekelőtt a tulaj­donviszonyok meg. A szocialista tulajdon­­viszonyok kollektív tulajdon­­viszonyok. Formájukat tekint­ve össznépiek és szövetkeze­tiek. A szocialista tulajdonvi­szonyok, az ipar, a közlekedés, a bank és a hitelélet, a külke­reskedelemben már a szocia­lista forradalmat közvetlenül követő években kialakultak, s az eltelt több mint egy évtized­ben jelentősen­­ m­egszilárdul­­tak. A mezőgazdaságban a szocialista tulajdonviszonyok már csaknem másfél évtize­des múltra tekintenek vissza, már a szövetkezetek összefo­gása bizonyos közös célok megvalósításáért, ami egyben a szövetkezetek közti tulaj­donformák elemeinek kiala­kulását is jelenti. A szocialista tulajdonfor­mák létrehozásában már túl vagyunk a nagy forradalmi átalakulások korszakán. Fel­adatunk azonban, hogy az új tulajdonformákat állandóan erősítsük, s teljessé tegyük a határozzák dolgozók szocialista tulajdon­tudatát. Ennek megléte egy­ben garancia arra is, hogy a meglévő tulajdonviszonyok szocialista tartalommal telí­tődjenek meg. N­agy feladataink vannak a termelési viszonyok egy másik elemének továbbfejlesztésében. A társadalom nagy anyagcseréje, mindenekelőtt a város és a falu közti gazdasági kapcso­lat, a munkamegosztás kiszé­lesítése megköveteli, hogy a szocialista tulajdonviszonyok kialakulásuk azonban inkább alapján mindinkább elterjed-a 60-as évek éveire tehető, amikor befejeződött a falu szocialista átalakulása.­Falun a szocialista tulaj­donviszonyok megteremtése csakis az össznépi tulajdon, az ipar nagyarányú segítségé­vel mehet végbe. A kispa­raszti termelési eszközök kö­zös beadása ugyan az első lé­pése a szocialista tulajdonvi­szonyok megteremtésének, azonban — különösen a nagy­üzemi mezőgazdaság követel­ményei miatt — ez nem ké­sen a munkához való szocia­lista viszony. Pártunk VIII. kongresszusa is hangsúlyozza, hogy az embereket ma már nem arról ítéljük meg, hogy honnan jöttek, honnan származnak, hanem arról, hogy milyen munkát végez­nek, hogyan segítik elő a szo­cialista építőmunkát. Ez utób­­­bi feltételezi az öntudatos munkafegyelmet, a dolgozók­nak a képességük szerint vég­zett munkáját, az elvtársi, testvéri segítségnyújtást. Az emberek közötti új viszony a termelésben magával hozza a város és a falu, a szellemi és ... . .... .. . , a fizikai munka, a vezető és kezdeti alapjai a mezőgazda- beosztott közötti korábbi an­yag termelési eszközeinek. Itt lagonisztikus ellentmondások a szocialista termelési eszköz­ felszámolását és az új szocia-tulajdon csakis az állam lista kapcsolatok kiszélesíté­ kettő közötti arány az elész­nagyarányú támogatásával alakulhat ki. A szövetkezeti tulajdon szo­cialista tulajdon. Minden más nézet, amely kétségbe vonja a szövetkezeti tulajdon teljes mási alapok szerinti elosztás kerülne túlsúlyba, úgy az anyagi érdekeltség jelentősen csorbát szenvedne. Az elosz­tás kérdései végső fokon né­pünk életszínvonalának fejlé­sét. Nagyszerűen példázza mindezt a szocialista brigád­mozgalom. A szocialista termelési vi­szonyok harmadik eleme a szocialista elosztás i ■ II. , szocialista jellegét, káros, amelyet a korábbi két ténye­­dését is mutatják, ötéves tér, mert ezzel kétségbe vonja a jó határoz meg. A szocialista bünk hátralevő idejében a parasztságnak a szocialista elosztás lényege, hogy mint társadalmi termelés növelte­­útra térését, bizalmatlanságot denki képessége szerint dől­ dése lehetővé teszi, hogy je­­het a szövetkezeti tulajdonnal gozik és mindenki munkája lentősebb legyen a reálbérek, szemben. Főleg károsak azok szerint részesül a megtermelt a reáljövedelmek emelkedése, a nézetek, amelyek a háztáji javakból. Az elosztás ezért Ennek megvalósulása minde­­gazdaságokat és a földjáardé- meghatározott. Elosztani nyíl­ nekelőtt az átlagbérek neve­­két állítják szembe a szövet- van csak a megtermelt terme­­lése mellett a bérarányok fe­­kezeti tulajdon szocialista jel­­kék egy részét lehet­, ezért az vábbi javítását, a kis jöve­­legével. E nézetek képviselői elosztás függvénye a terme­­d­elmű családok helyzetének nem értik a lenini szövetke­­zésnek. könnyítését jelenti, zeti terv lényegét, azt, hogy a Az elosztás kérdései ugyan­­parasztságot a szocialista sor- akkor a legszélesebb tömegr­­radalom során nem lehet és két foglalkoztatják. Éppen ezért hangsúlyozni kell, hogy az elosztásra kerülő javak nagyságát csak a termelé­kenység megfelelő fokozásá­val arányosan lehet növelni, akkor, ha a megtermelt új keretek helyett valamiféle idő- termék természeti összeté­­előtti­ kommunákat szeretné- fejében is megfelel a felirat­­nek szervezni, amely az alap­­­ozás és elosztás követelmé­­velő termelési eszközök tár­­nyelnek,­ sadalmasításán túl magában foglalná valamennyi termelési­ eszköz társadalmasítását. E nézetek képviselői sebe- ről beszél. Az egyik: a­mileg is új feladatok jelent­ősü­l­k az anyagi érdekeltség szocialista forradalom által kezdek, ezek a szocializmus szerepét a szövetkezetekben, teremtett öntudat, lelkesedés, építésének egységes feladata­ivá A-tai.^iu.- i«ui,w, o odaadás, szükség esetén áldó- ként kezelendők. Az új ter­ratvállalás. A másik: a ter­­melési viszonyok mindig ág­­yozó tömegek anyagi érde- rásszerű fejlődésre ösztönzik költségé a termelés fejleszté- a termelőerőket, megfelelő sében. Az anyagi érdekeltség keretet, formát biztosítanak szoros kapcsolatban van az fejlődésükhöz. Különösen igy elosztási viszonyokkal. Lebe­ van ez a szocialista termelési csülése komoly károkat jó­ viszonyok esetében. Az új mi­­lenthet az építő munkában, szonyok ebből a szempontból Az anyagi érdekeltséggel tehát visszahatnak a termelő­­szembenc­­ küttétélfftésig. ■ hogy: erők I fejlődéséréé^sürgetik' és az szocialista jellegű legyen. glfoegíaik. a termelőerők még­­a megtermelt javakból annak felélő' színVldalának elérését;' jusson több, aki többet is tett a termelőerők és a termelési a javak megtermeléséért. A viszonyok e dialektikus kap­bérkérdések, jövedelem ajá­­csolata igen kedvező feltételt nyok, prémium rendszerek teremt a szocializmus teljes ezért nagyon fontos emeltyűs felépítéséhez. Ma már közvet­­a termelésnek. Az elosztás- lenül is belátható az az idő­­ban az első helyet a szocia- amikor elmondhatjuk, hogy lizmus teljes felépítésének hazánkban teljesen felépült a korszakában is a munkadíj a- szocializmus és a szocialista zás jelenti. A munkadíjaz f­­elosztás másik kialakulnak az úgynevezett társadalmi, fo­gyasztási alapok, amelynek nem értékelik kellően a szö­vetkezeti demokráciát és va­lamiféle adminisztratív úton szeretnék kialakítani a falu új termelési viszonyait. A szövetkezeti forma teljes egészében megfelel a szocia­lista építés követelményeinek. Kibontakoztatása, fejlesztése sérnek k­orszak­ában­ a felada­tunk. Sőt e' form­a,­ amint azt az SZKP XXII. kongresszusá­nak határozatában olvashat­juk, a kommunizmus építése során is megfelel a termelési viszonyok által felállított kö­vetelményeknek. Feladatunk tehát, hogy erősítsük a szo­­c­ialista szövetkezeti tulajdon­­formát, fejlesszük a termelő­­szövetkezetek oszthatatlan alapjait, bontakoztassuk ki a parasztság kezdeményezését, son túl az a saját erőből való nagyobb formájában hozzájárulást a szövetkezeti létrehozásához, jelentkezik ma népek nagy családjában el­kezdjük a kommunizmus épí­tését. Jedlicska Gyula, meghatározásában a munka- az MSZMP Salgótarjáni városi végzés már másodlagos. A Bizottságának első titkára nem szabad kisajátítani, hogy csakis a szövetkezés az egye­dül helyes út falun a szo­cialista társadalom termelési viszonyainak létrehozásához. Egyes forrófej­nek a szövet­ N L­enin két nagy tényezőt említ, amikor a szo­cializmus mozgató erői­A szocialista termelési viszonyok uralkodóvá válása feloldotta a ter­melőerők és a termelé­­si viszonyok közti ellentmon­dásokat. Lényegében eldőlt az átmeneti korszak alapvető ellentmondása, a kapitalizmus és a szocializmus közti anta­­gonizmus. Eldőlt a ki, kit győz le kérdése, a népgazda­ságban a többszektoriság he­lyett a szocializmus szektora vált uralkodóvá. Bár a szo­cialista termelési viszonyok uralkodóvá válásával minősé- 1963. december 4. Puska a tengerfenéken avagy a nyomozás csodája Egy nagyon figyelemremél­ kákát, harmincezer rendőr pó­­tó nyomozási bravúrral har­­dig körülvette egész Texast, láttam valamit két héttel ez­ Elvégre gyilkosságról Irán előtt, s megvallom őszintén, szó. . . nem bírom magamban tartani. A fődetektív megmerte, Daliástól három kilométer­ vegyszerekbe mártotta a go­re, egy magányos farmon, és­ lyót* s tíz percen belül már szaka meggyilkolták John nemcsak a fegyver­gyártmá- Smith farmert. A 89 éves far­­m­át tudta, hanem azt is, mer halálos betegen­ feküdt hogy a puskát tegnapelőtt az ágyon, kiskedden vásárolta meg egy tömött bajszú, 52 éves, vip- Éjfél után, két óra öt perc- lafogó lócsiszár a Los Angi­kot érte halálos lövés, ne­ Jes­s Harwick és fia cégnél, gyedórával később két tucat valamivel három óra után, rendőr és valamivel több de- Megindult a hajsza. Ren­­tektív iparkodott jeepjével a börautók robogtak az éjsza­­helyszinre. Külön kocsi rit­­kában keresvén a lócsiszárt, te a mikroszkópokat, vegysze­ aki kétfedelű repülőgépen reket, a két daktiloszkópuszt, egy másik autó a rendőrfő­nököt, a helyettesét, a má­sodhelyettesét és a harmad­helyettesét. Ezenkívül jelen volt egy mentőautó, egy ha­lottaskocsi, egy rádiósautó, a menet fölött négy helikopter keringet, menekült. Percek alatt ria­dóztatták Texas rendőr­ repü­lőit, s huszonnégy gép dör­­gött a magasban. A gyilkos valószínűleg a tenger felé menekült. Utána! Végre meglátták a gépet, hajnaltájban. Már a tenger fölött repült, amikor valamit van kidobott belőle a tömöttbajszú gyilkos. Elvégre gyilkosságról szó. A rendőrkapitányságon csak a kapuőr és a telefoközpontos maradt, hogy őrizzék a házat, míg a többiek ezt a nagy­­fonosságú ügyet felderítik. Tíz perc múlva négy ten­geralattjáró kutatta a tenger fenekét, csatahajókról búvá­ Az orvos m­egállapitotta, rokat eresztettek le. Sietai hogy a gyilkos golyó kell, minden perc drága, a rendőrség becsületéről van szót­­ halála előtt három percel érte a farmert. varos- A puska! A bűnjel! Mire felkelt a nap, megta­lálták a puskát és leszállásra kényszerítették a repülőgépet Kezükben volt a gyilkos, ke­zükben a bűnjel. Reggelre végetért a nagy A daktiloszkópus megálla­pította, hogy ujjlenyomatok találhatók az éjjeliedényen, s minden bizonnyal a gyilkos­tól erednek. Rögtön fénykép­felvételeket készítettek az éj­ nyomabzás, a dallasi rendőrség jeliedényről és az ujjlenyo­matokról, s a rádióskocsi, amelyet képtovábbító beren­dezéssel is felszereltek, azon­nal szétsugározta az Egyesült­ Államok minden rendőrállo­mására, a washingtoni nyil­vántartási központban pedig azonnal nekiláttak a dosszi­ék anyagának. Harminchárom rendőr vette körül a farmot, háromezer rendőr lezárta a városba vezető uta­kat és a szomszédos ismét megmutatta, ha akar­ja gyorsan kézrekeríti egy gyilkosság tettesét. Marthy Barna A PAR12SI EIFFEL­TORON YBOL öngyilkossági szándékkal leugrott egy 3# éves fran­cia lány. A rendőrség sze­rint a torony megépítése óta ez volt a 33*. öngyil­kossági eset. g­ kell büntetni az összeesküvőket Gyilkossággal fenyegették meg Johnsont — Az új elnök Walter Lippmannál — Nixont újra jelölik? Mint Borisz Sztrelnyikov­­nak, a Pravda New­ York-i tudósítójának az amerikai új­ságírók elmondották, lapjaik szerkesztőségeiben, a Fehér Házban és az igazságügymi­nisztériumba naponta ezrével érkeznek levelek, amelyek azt az egyhangú követelést tar­talmazzák: le kell leplezni és meg kell büntetni azokat az összeesküvőket, akik meggyil­kolták Kennedy elnököt. A sajtó értesülései szerint — írja a tudósító — az FBI egy hét múlva összeállítja az Oswald elleni bizonyítékokat tartalmazó jelentést. A szö­vetségi nyomozó szervek a texasi rendőrséggel ellentét­ben — hangoztatja Sztrelnyi­­kov — a vizsgálatot kevésbé feltűnően végzik, s nem sok hírhez juttatják a tudósítókat. Egy s más mégis kiszivárog így például ismeretessé vált, hogy az FBI ügynökei most arra igyekeznek fényt derí­teni, ki látta el pénzzel Os­­waldot. Oswald ugyanis több­nyire munka nélkül volt, nem tudott lakást bérelni, nem tudta eltartani feleségét és gyermekeit, akik ezért kény­telenek voltak hol Oswald édesanyjánál, hogy pedig is­merősöknél lakni. Oswald azonban hirtelen pénzre tett szert, s az idén nyáron el­utazhatott Mexikóba. A to­vábbiakban Sztrelnyikov Os­wald gyilkosára, Rubyra át­térve azt írja, hogy az FBI most Ruby múltját és je­lenlegi körülményeit kutat­ja. Sztrelnyikov idézi a börtön főfelügyelőjét, aki — mint írja — úgy látszik sejt­v a­titkos szolgálat vasárnap éj­szaka letartóztatott otthoná­ban egy Robert A. Weathe­­rington nevű 40 éves sze­mélyt aki azzal fenyegető­zött, hogy meggyilkolja John- lyet a jövő évi elnökválasz­tont elnököt. másokon. Jóslata szerint John­ Weatherington közölte, hogy son ..elsöprő győzelmet” araz­idegösszeroppanás miatt el- na. ..Megfontolásra méltó­bocsátották a katonai utá-­nak” tartja Carl Albert azt Az AP közlése szerint Carl Albert, az amerikai képvise­lőház demokratapárti többsé­gének vezetője vasárnap ar­ról nyilatkozott, milyenek lennének Johnson elnök eső­szoktól és azt állította, hogy is, hogy Johnson mellett Ro­vareit Rubynak az elnök meg­ Johnson olyan értesülések kért Kennedy igazságügy ki­gyilkolásában vállalt szerepe­ birtokában van, amelyek tisz­­niszter is induljon, ez utóbbi vi1­táznák múltját és lehetővé az alelnöki tisztségért. Az AFP közlése szerint Johnson elnök vasánap fel­től. — Ruby állandóan azt haj­­lennék, hogy visszakerüljön a­­ togatja — jelentette ki, a hadseregbe, börtön főfelügyelője újság­íróknak —, hogy barátai nem x x x fogják cserben hagyni, én viszont attól félek — fűzte hozzá a felügyelő —, hogy a tárgyalás előtt még megmér­gezik. Az amerikaiak túlnyomó többsége előtt most már vilá­gos, mutat rá a Pravda tudó­sítója —, hol kell keresni a bűnösöket. Ezzel kapcsolat­ban Sztrelnyikov idézi a New York Times egyik­­ cikkét, amelyben ez áll: „Az egész világ és egész Amerika nem kételkedik abban, hogy Dal­lasban futnak össze az össze­esküvés szálai.” Nyugati hírügynökségek közlése szerint az amerikai A demokrata párti politiku­sok szerint nem lenne megle­pő, ha a Köztársasági Párt Nixon volt alelnököt jelölné az elnökválasztásokra. A je­­löltetésre Nixonnak van a legtöbb esélye — mondotta. kereste otthonában Walter Lippmann neves amerikai új­ságírót, a New York Herald Tribune munkatársát és hos­­­szabb megbeszélést tartott ve­le. XXX a Biztos jövedelem szerződéses dohánytermelés Magas bevételi árak Természetbeni juttatások. Kössük meg mielőbb az 1964 évi dohánytermesztési szerződést.

Next