Nógrád, 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)

1965-04-30 / 101. szám

tűtfS. iíp1?ífís fsÄfflfxr wrrtnrm»s Tavasz a téglagyárakban A téglagyárak éppen úgy hát területért kötelező techno­­két kell kezelniük — magya­­rázják a tavaszt mindig, mint tógia, a szénporos keverés, rázza nem kis büszkeséggel a mezőgazdaság. Az ország­ gazdaságos is — magyaráz­ Csörgő Mihály a fiatal gyár­nak, az építőiparnak nagyon zák. Ezt a módszert egyéb­ vezető kell a tégla és ha csak egy­­ként Ludányhalásziban közü­két napos késés van már azt téli kikísérletezni. A tavalyi Megérkeztek a fúrókocsival is nehéz pótolni évközben. Az eredményekkel lehet dicső­ is közben. A gyár jövője idén hosszú idők óta talán kedni. A szénporos keveréssel szempontjából fontos kutató­el­őször időben sőt volt olyan a tervezett 4350 forint be­­fúvást végzi­k el a közeljövő­hely, ahol a tervezett határ­­lyett csak 33,10 forint égetési jJén idő előtt megkezdték a nyers­ költség esett ezer téglára. gyártást. A legtöbb téglagyár- Több mint százezer forint a gyárudvaron és a szinek­nál a kemencék egész télen megtakarítás ennél az egy alatt szárad már a tégla Az át­­pipáltak csupán a szüksé- téglagyárnál és bizony joggal első negyedévben 240 ezres ges javításokat végeztek el büszkék arra, hogy a legmo­­t .zprp.nlíi­, is rajtuk. Megkezdődött tehát a demebb Mályi Téglagyár . Elkerult szerezmuk, es ha az esőzések visszavetették nyersgyártási szezon Mi új­ után a legkisebb égetési költ­ . . ság a téglagyárakban? seggel dolgoztak. A megyei *s.­öket’ azért elemi káruk téglagyárak közül a szécsényi­ nincs­­ben is 6,62 forintot takarítót­ ... .__ ,. ... tak meg, de Kisterenyén több Az idén a nofadj tegla­­mint 50 forint. Ipolytarnócon gyíkban nem fizettek nye­­r Tízmillió nyerstéglát m­ €g 03 68 forint; égetési költ­­st­segr­eszesed­est, mert a vál­kell az idén gyártanunk — új- s- esett ezer téglára. Bi­­la,az TMalt éy­ eJ.edTMe.ezt sagolja Tozser István gyarve- 0­­ , ........... nem tette lehetővé. Jövőre? zony eleg nagy a különbség. Ki tudná megjósolni? Még a nyersgy­ártási idény elején já­runk. A jelek nagyon bizta­tóak. Nem elmaradást kell Utunk következő állomása pótolniuk, hanem az előnyt^ ^^______a szomszédos Szécsényi Tégla- növelni úgy, hogy legyen mi­vanezret* összedöntött!­”Ennek 6-vár’ a ludányhalásziak örö­­vei etetni egész éven át a ellenére időarányosan tudjuk két­ versenytársa még akkor kemencét. Ezen múlik min­­t tervet teljesíteni áprilisban is, ha erről külön nem ke­­den is - mondja. Közben két te­ £ íült i­as- Kanaditasuk, ter­­herautó tégláért jött, de disz­pozíció hiányában nem tud­ták kiszolgálni őket. Szécsény Bódé János Ludányhajó az i zető. — Időben kezdtünk és már­cius végére 50 ezer nyerstég­la előnyünk volt. Sajnos ke­vés a szárítóüzemünk és a legutóbbi esőzés csaknem hat­—Nagyon kell a tégla. /ült­írás. Kapacitásuk, ter­vük is azonos. A téli kar­bantartáson, kemence felújí­táson kívül — amire 180 ezer forintot fordítottak — nem volt különösebb fejlesztés. Mi Naponta öt vagont rakunk az zony bekötőútjukra nagyon építőipar számára, ez 28 ezer ráférne a felújítás, mert még tégla, és mi 40 ezret égetünk, jó időben is életveszélyes zaj­ A többit majd gépkocsikkal ta a közlekedés. Egy előnyük szállítjuk el, hisz a környék­ viszont van: több a fedett­re is sok kell. Volt-e fejlesztés a télen? — Igen. Kaptunk 250 ezer forintot a kemence átalakító­szárító szín, jobban tudnak védekezni az elemi károk el­len. — Mi is időben kezdhettük jóra. Eddig ugyanis kétféle a nyersgyártást és volt is az technológia volt az egy ke­mencén. Egyik része felső hu­zatos, úgynevezett dudarend elmúlt negyedév végére 187 ezer darabos előnyünk. Sajnos az esőzések itt is sok gén­szerű volt, a másik pedig ál­­dot okoztak, de bízunk ben sóhuzatos, harangrendszerű. nő. hogy időarányosan azért most az egész, a kedvezőbb tudjuk a tervet tartani — ezt alsóhuzatos rendszerű lett, viszont Czobor Pál gyártás­a mivel­­ gyorsul az égetés, vezető újságolta. Amit még Számításunk szerint a hat, megtudtunk: naponta itt is napos égetési időt öt napra öt vagon téglát adnak fel az lecsökkentjük ami azt jelen­ építők számára vasúton és lecsökkenjük, ami azt jelen gépkocsikon Ezenkívül még ti, hogy ugyanazon a kerten­ 28—30 ezer darabot szállít a­­cén 20 százalékos kapacitás­nak el. növekedést érünk el — ma­gyarázza. Az udvaron se­rény munka folyik. Dolgoznak a kihordók. Gépkocsikra rá- Korszerűsödtünk. Itt van a kodnak. Hosszú csillesort kanalaslkotrógép és szalagosí­ Kiaterenye Eredmények és gondok a gépállomásokon Az idei népgazdasági terv- goztek, és ugyanakkor az éves adatok jobb minőségű és gaz­ból fakadó nagyobb feladatok, termelési érték előirányzatai- haságosabb elvégzésére. A tér­­különösen a gazdaságos és mi­­kár a javítási tevékenységnél terékenység növekedés és a nőségi munka, jelentkeznek a 47 százalékra teljesítettek, költség­csökkentésre tett vái­­gép- és gépjavító állomások Hasonlóképpen jól indultak látások összege a vállalások munkájában is. Az erre az a pásztóiak is. Náluk külön alapján meghaladja a más­­évre előírt termelési érték említésre méltó, hogy a költ­ félmillió forintot. Az 1965. évi növekedés meghaladja a légráfoordítások a korábbi év­­i munnkaverseny mozgalom a három százalékot, amit­hez viszonyítva sokkal kedves szocialista brigádok versenyén ugyanakkor csaknem öt száza- zőbbek­­lékos termelékenység növelte­alapul. A 16 traktoros brigád- A szervezett munka ered- ből 15 a „Szocialista brigád” déssel kell elérni. E felada­­ménye nemcsak a gépállami­ cím elnyeréséért versenyez, tehát akkor lehet teljesíteni sokan hanem a tsz-ben is A műhelyekben dolgozó szak­sikeresen, ha a negyedéves érezteti hatását. A szalagsze­ emberek nagy része 11 taű­­termelési, gazdasági mutató­­ra javítással — noha akadnak helybrigádban versenyez a­kár az állomások dolgozói még jócskán hibák — több „Szocialista műhely” cím él­rendszeresen teljesítik. géptípusnál sikerült a javítási nyeréséért. Ebben az évben már eddig A másik fontos faladat, i<dőt csökkenteni. Így említés­­hogy gyökeres minőségi vér­­re méltó a Szuper Zetor trak­­torás történjen a tsz-ek ro­­torok motorcserés főjavítása­ is a vezetés eszközévé vált az szére végzett javítási munkák­­nák mutatkozó javítási idő elem­ző munka. A továbbiak­ban és szolgáltatásokban. Az csökkenés. Míg tavaly egy ban ezt az elemző tevékenysé­­első negyedév mérlegének ta- gépre 333 órát fordítottak, az pet kell fokozni és a­núsága szerint sikerült a terv idén 215 óra is elegendőnek dolgozókkal is széles körben célkitűzéseinek időarányosan bizonyult egy gép főjavítása- meg eleget tenni. Lényegesen job­­ra. Nem ilyen kedvező a hely­iak a mennyiségi és minősé­­get több más traktortipusmál,­lési és gazdasági mutatókat. A dolgozók többsége már vontat a ló. Feltűnik a szén-­tottuk az agyagszállítást. Erre gd mutatók a tavalyi év nap- bár esetenként indokolt a _ ^ ián forintot fordított a nos időszakához viszonyítva, többlet idő ráfordítás, erdő­pár kazal, ami úgy néz ki, 360 ezer forintot fordított a mintha szeméthegy lenne. vállalat. A hét ember helyett - Van ebben olyan por is, most kettő lába el a bánya ami több mint háromezer ka- és a nyersanyagszállítási lókiás. Jó az még nekünk, munkát, persze sokkal köny- Az idén már az egész válla­ nyebben, mert csak a gépe-Csaknem három millió forint- mos komolyabban elmélyedni fásban biztatóak es ha az el­­tal javult az eredményesség jobb módszerek bevezetésén. ert eTC^_^3roket folyamato- és emelkedett az egy főre ju- Az állomások dolgozóinak $am sikerül megtartani, sőt jó termelési érték. A gépálló­ több mint fele a termelési to­rtások közül elsőnek a bér­­nácskozások során különböző Sy ® lT1í a megye gépálomásai celit kell kiemelni, ahol ked- vállalásokat tett az idei tér- nak­vező költséghányaddal der­­me­lési és gazdálkodási fel- S. E. Egyéni és társadalmi érdek telménye. S mindjárt arra is megfelelően biztosítják, s hogy valamiféle korlátozását a dol­gőzök jogainak és érdekei­nek. Helyesen úgy fogható következtethetünk, hogy ez az érdekek érvényesítéséne az elv" és követelmény azok­ a társadalom követelményei­ban a megváltozott viszp- vel összhangban kell állniok, ez fel, hogy a dolgozók na­­gyobben gyökerezik, amelyek jelenti-e mindez azt hogy gyobb érdeke az össztársadal­­szocializmust építő társadal- társadalmunkban az egyéni mi szempontok érvényesülé­sünkban a közérdek és a és közösségi érdekek között se, mint pillanatnyi sajátja. E CIKK TÉMÁJÁT egy igazságnak megfelelően —, társadalmi érdekek között se­ nem lehet ellentét? Erről Arról van tehát szó, hogy beszélgetés adta: az autóbusz- hogy a személyi — és tár­ jentkeznek, nincs szó. Senki sem tagad- két, nem egyenlő súlyú ér­ra váró emberek egyik kr­­sadalmi érdekek összhangja AZ EGYES DOLGOZÓK Ja, az érdek-összeütközések­nek ütközik össze és a tár* sebb csoportja vitatkozott az­ egyik alapelve a szocializ- érdekeit és a közösség ér- lehetőségét, — sem az egye­­s adalom javára mutatkozó­ról, hogy miként lehet egyet­­más építésének; megvalósító­­dekeit szerves egységnek kell­ni- és a társadalmi érdek súlykülönbség magának az tenni az egyéni — jogászi sor­­sa fontos eszköz a fejődés- tekinteni, mint ahogy össze- közötti vonatkozásban, milliva­l ól víz • fiZPimólvi —— ér- t>© n. az általános dőrd­ala­* e. TÍ,.r»H/3.k­óca.*7.(aíi+il­/í,góef>l­ egyénnek, a dolgozónak a mulával élve: személyi — ér-­ben, az általános előrehala- függésük valóban a legszoro- Érdekösszeütközések lehet- szempontjából is fennáll; ké­peket a társadalmi érdekkel, dúsban. És ez nem egysze­ A dolgozók, az állam­­nek, vannak, de a mi viszo­­zonfekvő tehát, hogy a na­ A vita egyáltalán nem volt iűen elvont fogalom, hanem polgárok jogainak és törvé­­nyeink, szocialista viszonyok gyobb súlyú társadalmi és­akadémikus, hanem az egyik a mindennapi munka köve­­nyei, érdekeinek védelméhez között egyáltalán nem meg­­yek­nek kell a megoldásnál vitázó fél vélt sérelme in­­tézménye, — legyen bár „a­­ közérdek fűződik — ez oldhatatlanok. Éppen, a kö- elsőbbséget adnn, dította el. Valami apró ügy, jó”, vagy „nagy” dolgokról államunk népi jellegének más cél: a szocializmus ép,­amelyet az üzemi szakszerve­ is szó, egyik igen fontos ismérve­­lésének nagy munkája az ü­zeti bizottság számára nem Az állampolgároknak és Mint ahogy az is feltétlen közeg, amelyben ezek az el­kedvezően döntött el, s e dön­ szervezeteiknek, sjz őket meg-­ismerve, hogy az egyes e el­­lentmondások feloldódnak, sü­tését az adott műhelykollek­ ülető jogok szabad gyakorló- gőzök, az egyes állampolgá-­rátosan kiegyenlítődnek, tiva érdekeire hivatkozva in- sált __ e jogok társadalmi rokt is legsajátabb érdekük- Társadalmunk az állandó A SZOCIALIZMUS építése, a párt és a kormány helyes politikájának végrehajtása, és ami ebből következik: a dolgozók jólétének állandó növelése, az a cél, amely a dokotia. Többen — alak is­ rendeltetésének megfelelően nek tekintik a társadalom, a fejlődés, előremozgás állapú- mindenn­api munka­ során ko­merték az ügyet — a szak- — törvény biztosítja népi közösség szempontjait. Jóban van, s ez egyre ma­­rad­o!-ja a dolgozók és a tár­szervezeti bizottságnak adtak államunkban. Konkrétan ez Mint ahogy az egyén, a gasabb szintű követelménye­­s adalom érdekeinek egységét igazat mondván: a közös ér- azt jelenti, hogy a jogok társadalom, a közösség tag­­két támaszt mindenkivel dek az, amelyet elsősorban gyakorlása és a kötelezetté- jükérti él és dolgozik — ér- szemben, ám ezekkel nem figyelembe kell venni a dön­­g^k teljesítése során olyan dekeit is elsősorban a közös- mindenki tud nyomban lé­­vnijiuit n­uo^ ___ tésnél, hiszen ebbe az „ér- maga artásnak kell érvénye­­ség hordozza. Éppen erre épül pást tartani. Az elmaradás té­­telm^hetetl^'er^n&gye­dekközösségbe” beletartozik sümn­> hogy az érdekek meg­ az a tétel, hogy a személyi- is — lehet az csak pillanat- ke), teremtett. leraktuk a szó az is, akinek pillanatnyilag valósítása elsősorban a társa- és társadalmi érdek össze- nyi — ellentmondás forrása ciaszlnu alanyait s most a hátrányt, vagy vélt sérelmet haiomn, a közösség érdekeivel függő egységében az alapve­ leket, amelyet azonban ép­ szocializmus felépítésén fá­okoz az elutasítás, álljon összhangban. E lát­ tó oldalt a társadalmi érdek­ben a fejlődés talaján kell radozunk s ez az a legfőbb Az egyéni és a közösségi szólagos két tétel összevetését jelenti. Ennek jogi kifejező- és lehet megoldani. A meg- érdek amelyben az eg«z tár_ érdek összhangjának biztos i- ből emelkedik ki tisztán az elése az, hogy népi államunk oldásnak természetesen a tár­ ^dalomnak és minden egyes a dolgozók szocialista együtt­működését. Ez a munka az elmúlt húsz esztendőben szán­tása - a legfontosabb tár- egyéni és közösségi - sze- törvényei a dolgozók jogar- sadalmi érdek elsőbbsége tagjának akarate egyesál­­sadalmi problémák egyike, mélyi és társadalmi — érdek­nak szabad gyakorlását, azok alapján kell bekövetkezni — Mondhatjuk úgy is, — az összhangjának elve és köre­ társadalmi rendeltetésének és ez egyáltalán nem jelenti ...................................................................................................................................................................................................................................................... D. F. Új kor nyitánya „A hatalom kiadta a párán- njamug kísértette, hát érthető léssel és este táncestéttyel fog. elsején *" 9VCU ünnep maJus volt a rettegés. Rémítő jövő iálik megünnepelni. A szolga-­­f . ... . dallamát hallották csendülni bíró az ünnepélyt nem enged. .. írt­a, 0 a prole­ a íj Párizsi In­ternacionálé­je. Azért mi mégis szépen tan a tu saval együtt erzo Ju- határozatával menetelő töm­e- megünnepeltük. A rend- és yu^f­ ® uev mondta to­ gok zajából. De a hatalmas csendőrségen kívül még a vá­­vább, a hatalom kiadhatja.a kísértet már jóval korábban rosi tűzoltóság is magára, vál­­parancsot, hogy sorompo alá­ ott bolyong a világban. Az lalta ama szégyenletes szere­­son szén emberi akarásoknak, amerikai munkásság 1886-ban Det. hogy a munkások ellen Csendorszuronnyal vigyázhat­ harci riadót fúj a nyolcórás induljon Cirkáltak a ..mihasz­­ra a tilalom szentséget, am a munkanapért, a nagyobb bér­­nák” meg a .fogdmeg Jan« termeszet tavaszi lázat, mezők­ért. Tizenhét halott, temérdek Csík” mindenütt . . eledelvt. kertek virághaboru- sebesült vére az utcaköveken S két esztendővel később falut nem parancsolhatja visz­ — ez a bátor sztrájk eredmé- még keserűbb a tarján­i dol-SZSZ .­­ .. . • ,. .. nve. S ezt a napot kívánta gőzök májusa. Igy szól a le. A természettel együtt el­ le- örök-emlékezetessé tenni négy lentés' legzik az ember együtt teremt évvel később a munkások .Salgótarjánban is ünnepelt wodaxat dermedtség után. Ta­ 1890-es Párizsi tanácskozása, tek az ipari és üveggyár! man* lan igv es ezért lett május 1 Epb­en 'hetvenöt esztendeje. kasok. de áldozat nélkül itt világot pezsdito ünnep hét- Hogyan vált valósággá? sem történhetett semmi. A ve­not esztendővel ezelőtt. ,,A holtttl­ym Tctoidtoi­d­ páváti­ rend­őrsé­g? ok nélkül hat m­un* A nagy ..kísérteti” elindult eset: Ne legyen ünnep május mást megkötözitetett küket Fü- Európában. Bejárta térségeit, elsején... fekne kísért, a szolgabíró pe­át lepett a tengeren, s közös Hogyan vált valós黫á? . . dik kitoloncoltatta őket 1 erővé kovácsolta gyárak, föl- Pillantsunk be korabeli kra- Mikor még betyárok és rablók dek robottyait, hivatalok szel­ nikákba­ dúltak az országban, az ember lenn jobbágyait. Paranccsá Salgótarján munikásmájusá- nagyobb biztonságban volt nőtt a szó zászlóikon, hogy­ nak eseményéről így emléke- mint most” Világ proletárjai, egyesülje­ zik 1894-ben az újság: Mennyire más ezek után tek!..................................... ..Az itteni szolgabíró ..meg­ 1919 májusa! TM elXamzóen Félelmes kísértet romlott a mentette” a hazát. Munkás- egész munkásságunk szabadon még alig erőbe teljesedő, ifjú társaink elhatározták, hogy ünnepelhet, kapitalizmus elé: a kommu- május elsejét munkaszünete- a május elsejék hetvenöt fordulása minden esztendő­­ben a harcra készülők nania, tavaszi sereglése volt. Fel­ hangzó dalukat ezért akarták elb­all’gsttatni mindig a hata­lom pribékjei. A bajon ettek heevét a kardok élét, a pus­kák sortüzét, meeritkített so­rokkal ugyan, de túlélték. Amikor régi mé­rasokon zöl­dülő ligetekben, bontakozó fák alatt szuronyok közelében emülekeztek a bátrak, bízták és tudták ezt. — mi más adta volna értelmét! Nehéz volt kitartani. A ha­talom útra- meg újra kiadta a parancsot: ne legyen ün­nep május e­sején.” Mégis volt. Néha titkon, néha szu­ronynak feszülő mellel, forra­­dalmi lázzal. Hetvenötször újult meg máig, szerte a vi­lágban a tűzre kárhoztatott eszme. Doraibbl is útrakelő főnix módjára. Hetvenöt év kerek dátum. Ilyen állomáson az ember éle­­tét ünnepelni szokás. Hogyne ünnepelnénk hát a nemzetközi munkás összefogás hetvenötö­­dik születésnapját teljes szí­vünkkel, győzelmünk örömé­vel. Nekünk a május 1 már me­lengetően édes és kedveletes nap. De sok még a helye a világnak, ahol a harc szimbó­luma ma is. Bátor helytállá­sé, kiállásé a dolgozó ember jogaiért, ahol az elszánt ha­talom villantja fegyverét a nap ünnepi menetelőire. Ám hetvenöt év alatt nagyot for­dult a világ. Hatalmak dőltek meg új erők nőttek fel a tör­ténelem porondján — mérkőz­ni a régivel. A mérkőzés vé­géhez nem fér kétség, s ez ad bizakodást azoknak, akik ma még búiva ünneplik a dolgozó ember nemzetközi szolidari­tásának napját. Mindket, az épülő szocializ­mus fiait bátorításra kötelez az ünnep Deklarációra, hogy mellettük állunk, számíthat­nak erőnkre harcukban. Kint, a barackosokban olya­nok már a fák fehér virágzá­sukban, mintha pattogóval hintették volna tele. Jönnek mindenütt a természet szebb­nél szebb akarásai, hogy új életet terem­tenek a földnek. Mért ne teremthetnénk mi, embereik új és szebb életet földünkre. Haladunk a csillagok felé, s itt­ lent még kemény harc minden léptünk a tökéletese­dés út­ján: kusza és rendezet­len az élet. Rendezni világunk ügyeit, a 75. mái­_ 1 is ehhez a feladathoz sorakoztat. Csak így nincs hiába az ünnep. Akad i még ahol a hatalom kiadhat­ja a Darancsot, ne legyen ünnep május elsején, ám a hetvenöt év előtti dön­tés mégiscsak új kor nyitá­­nya volt. Barna Tibor illlMHtimtllU. Köszöntjük a szocialista munkabrigádokat, a szocializmus építésének élenjáró harcosan,

Next