Nógrád, 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)

1965-06-01 / 127. szám

Vithy proletárjai, egyesületek­ AZ MSZMP NOGRÁD M­E­G­Y­E­I B­I­Z­O­­­­T­S­Á­G­A ÉS A­Z EGYEt TANÁCS LAPJA XXI. ÉVF. 132. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1965. JÚNIUS 1. KEDD Kádár János és Biszku Béla visszaérkezett a Szovjetunióból Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Biszku Béla, a Poli­tikai Bizottság tagja, akik a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak meghívására baráti láto­gatást tettek a Szovjeunióban, vasárnap visszaérkeztek Bu­dapestre. Fogadásukra a Nyugati-pá­lyaudvaron megjelent Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Nemes Dezső, a Politi­kai Bizottság póttagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Ben­­kei András, a Központi Bi­zottság tagja, belügyminisz­ter, Csanádi György, közleke­dés- és postaügyi miniszter, Péter János külügyminiszter és Pója Frigyes, az MSZMP külügyi osztályának vezetője. Jelen volt G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. “ •■ - 5 /. Eru i í ** íí -—I A nagygyűlés elnökségének egy csoportja,­ Pataki László, a KISZ KB titkára, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a nagy­gyűlés szónoka, Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a megyei pártbizottság első titkára. Befejeződött a l’égrádi Ifjúsági N­apok eseménydús programja mai fiatalság politikailag fejlett és is eszmeileg dát mutat Komócsin Zoltán a salgótarjáni nagygyűlésen • Színpompás felvonulás — Gazdag kulturális program Nyolc napos, eseményekben gazdag prog­ram zárult vasárnap Salgótarjánban. Befeje­ződött a Nógrádi Ifjúsági Napok eseményso­rozata. A KISZ szervezetek fiataljai megye­­szerte már hosszú hetekkel ezelőtt megkezd­ték az ifjúsági napok előkészületeit. Körzeti és járási ifjúsági találkozók, a fiatalok társa­dalmi akciói, a különböző kulturális és sport­programok előzték meg a megyei esemény­sorozatot. Gazdag volt ez a program. A négy­napos úttörő harcitúra, a különböző kiállítá­sok, világnézeti és politikai vitafórumok, if­júsági akadémiák, fiatal írók-olvasók talál­kozója, az országos bányásztanácskozás és a többi, jó alkalom volt arra, hogy megyénk fiatalsága újból bizonyítsa: a párt által meg­jelölt helyes úton jár, tetteiben váltja való­ra mindazt a feladatot, amelyet a KISZ VI. kongresszusa számukra is megszabott. A Nógrádi Ifjúsági Napok szerepét és je­lentőségét két körülmény is növelte. Az 1965-ös év hazánk felszabadulásénak 20. év­fordulója. Ugyanakkor ez év nyarán kerül sor Algériában a IX. Világifjúsági és Diák Találkozóra. Ezért is vált a Nógrádi Ifjúsági Napok jelszavává: Szolidaritás, Béke és Ba­rátság! Vasárnap kedves vendégeket fogadtak megyénk fiataljai. Részt vett az ünnepségen Komócsin Zoltán, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottságának tagja, Pot­­hornik József, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának tagja, a Nógrá­di Szénbányászati Tröszt, igazgatója, Jakab Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának póttagja, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága első titkára, Pa­taki László, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának titkára. Megyénk fiataljaival ünnepeltek a hazánk­ban tartózkodó szovjet csapatok Komszomol szervezetének küldöttei és Jurij Hudik, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Közép-szlo­vákiai Bizottságának elnöke. Velük ünnepel­tek a veteránok, akik évtizedes harcaikkal tették lehetővé a ma fiatalságának s­zabad, örömteli életét n­lás = Békeharc! — hirdet­tek a hatalmas táblákon. A felvonulásról nem hiá­nyoztak a távolabbi közsé­gek fiataljainak képviselői sem. A szécsényi és a rétsá­gi járásból is kiszesek, úttö­rők, kisdobosok vonultak fel. Énekeltek a balassagyarmati járás küldöttei: „Egy a jel­­szónk a béke... Egy nagy cél érdekében...” harsogott az ut­cán, s csatlakoztak énekükhöz idősek és fiatalok, a járdát hosszú sorokban ellepő kíván­csiak. A szinte végeláthatatlan sorokban felvonuló fiatalok a kollégium kertjében gyülekez­tek. Tizenkétezren. Vagy ta­lán többen is. Az emelvényen ott voltak az ország, megyénk politikai és társadalmi életének képvi­selői, kül­földi vendégek, a munkában élenjáró munkás, paraszt és értelmiségi fiata­lok. A nagygyűlést Bandúr Károly, a Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség Nógád megyei bizottságának első tit­kára nyitotta meg, majd Ko­mócsin Zoltán mondotta el ünnepi beszédét. Tizenkétezer fiatal menete A korán kelő nap, szinte birkózott az esőfelhőkkel. Hol itt, hol amott gyűrte le a ko­mor felhőket, s árasztotta fé­nyét az ünneplőbe öltözött városra. A zenés ébresztő után fiatalok lepték el a meg­­ifjúdó város, Salgótarján ut­cáit Az autóbuszok egész so­ra, különvonat, személygépko­csik, motorkerékpárok szállí­tották a fiatalokat a megye minden részéből, hogy részt­­vegyenek a felvonuláson, a nagygyűlésen. Zöld ágakkal, piros és nemzeti színű lobo­gókkal díszítették az autóbu­szokat. Énekszótól lett han­gos a város. A hatalmas, több emeletes házak tövében, a virágokkal díszített parkokban gyülekez­tek a vidám fiatalok: kisdobo­sok, úttörők, kiszesek. Tíz óra volt. A várost átöle­lő hegyekről három lövés hangzott el. Harsonák jelez­ték a IX. VIT jegyében ren­dezett Nógrádi Ifjúsági Napok felvonulásának kezdetét. Megindult a menet. Fegyel­mezett sorokban. Elől az út­törők, kisdobosok. A Sztaha­­nov úti iskolások fehér ken­dőt lobogtattak. A Rákóczi útiak piros, kék nyakkendő­jükkel integettek az emelvé­nyen állók felé. A zagyvapál­­falviak énekszóval és lég­gömbökkel kedveskedtek. A salgótarjáni járás fiataljainak élén a bányászzenekar haladt. A Nagybátony községi úttörők virágokat dobáltak az emel­vényre. A népviseletbe öltö­zött kislányok babákkal, a fiúk pettyes labdákkal vonul­tak el az emelvény előtt. A bányavárosiak melletit moto­rosok nyitották meg, színes, nemzetközi népviseletben, a világ ifjúságának összefogá­sát jelképezve. A leendő bá­nyászok, az ipari tanulók Le­nin portréja alatt meneteltek. A kásterenyei gimnázium ta­nulói elős­zör vettek részt a felvonuláson. A bányász KISZ szervezet fiataljai „Le a vietnami agresszióval! Éljené­nek a szabadságukért küzdő vietnami hősök!” feliratú táb­lákkal vonultak fel. A so­­moszkőújfaluiak menetét az „űrhajósok” nyitották meg majd népviseletbe öltöző úttörők, kiszesek következtek A fiatal, karancslapúj­tő gimnazisták jelszavától sem hangos az utca „VIT... VIT. Hurrrááá...” kiáltották. A szo­rospatakiak válaszoltak. A kányásiak tábláin a „BEK MIR, PAX, FRED” volt ol­vasható. Köztük a szociálista brigádok legjobbjai. Sóshar­tyán, a zagyvai bányaüzem a mátraverebélyi úttörők,­­ kicsiny „háziasszonyok” kö­vetkeztek. Galambok röppen­tek az emelvény előtt. A zagyvarónaiak hozták ma­gukkal. A pásztói járás fia­­­taljai fegyelmezetts­égükkel hívták fel magukra a figyel­met. Az acélárugyáriak zász­lóerdő alatt, hatalmas transz­parensekkel meneteltek. A kisdobosok itt is galamboké röppentettek. Hatalmas taps köszöntöt­te a fiatal „partizánokat”. A négy napos harcitúrán részt vevő hatvan, megyei úttörő fegyelmezett sorokban vonult el. Nyakukban a „géppisz­toly”, hátukon a felszerelés. Élet, erő, vidámság. Az öb­lösüveggyár kiszései követ­keztek. Fegyelmezetten, a gyár termékeivel vonultak fel. Ajkukról magabiztosan hang­zott: „Párt és a KISZ, győze­lemre visz” — jelszó. Lég­gömb erdő a Zománcipari Művek fiataljai fölött. És újra jöttek a tanulók. Munka. ta­— A közelmúltban fiatal értelmiségekkel beszélgettek kormányunk vezetői, s a té­ma természetesen a fiatal­­ság helyzete volt —­ kezdte beszédét Komócsin Zoltán elvtárs. — így többek között a fiatalok örömeiről, gondja­iról, s a fiatalok eredménye­iről és hibáiról esett szó. Ar­ról, hogy milyenek is a mai fiatalok A beszélgetés so­rán élénk vita keletkezett, mert valaki megkérdezte: mi szükség van arra, hogy a világifjúsági találkozó előtt most is épp nem, mint a ko­rábbi években országszerte, megveszékhelyeken találkoz­zanak a fiatalok, s tömeg­­evülést rendezzenek. A vá­lasz erre az volt: a magyar fi­atalság többféle módon ál­lást tud foglalni a tömegeket, a fenőtteket, az egész társa­dalmat, sőt az egész világot érintő kérdésekben­ is munká­jával, tanulásával, társadal­mi helytállásával.I Békeakaratával élv a világ összes ifjúságával — jelentette ki az előadó. Ezután a medve és Salgótar­ján egykori ifjúságának ered­ményeiről szólt, majd iem folytatta: — Nem szabad elfelejte­ni azokat a tetteket, har­cokat, amelyeket e mé­rvében a vörös zászló alatt hajtottak végre elő­deink. Tüntettek a munkáért, a ke­nyérért azért, hogy eljöjjön az a világ amely most telje­sedik ki. Az ő helytállásuk nem volt hiábavaló. Ma egé­szen más helyzetbe- de ugyanazok a fiatalok jön­nek tüntetni a szocializmus elvtárs győzelméért, a világ egész népével a béke, a szolidari­tás zászlaja alatt. Az ünnepi előadó beszédét számos esetben lelkes tans szakította meg. Különösen akkor, amikor a vietnami nép hősi harcáról szólott.­­ Ezekben a napokban, hetekben a nyugati kapita­­lista, tőkés országokban tün­tető fiatalság is felemeli sza­vát egy testvéri, bátor hős nép, Vietnam népe érdeké­ben. A béke szolidáris zász­laja alatt kiáltják velünk együtt: El a kezekkel Viet­namtól! Minthogy az egész viágnr­ mindenki tudja hogy ez a kiváló, rendkívül bátor nép miért harcol, nálunk is tudják az úttörők, kiszesek felnőttek, hogy a vietnami nép szabadsá­gáért nemzeti független­ségéért, és azért küzd, hogy az idegen betolako­dók nélkül ura legyen sa­ját országának. — Nyolc év óta hatalmas küzdelmet vívnak azért­­ hogy a sorozatos katonai tá­madásokat visszaverjék. De tudják, hogy miért küzde­nek, mi a cél. Életüket ál­dozták és áldozzák azért, hogy megteremtsék a szabad független demokratikus ön­álló Vietnamot Ebből követ­kezik — hangsúlyozta az előadó —, hogy a vietnami nép b­­en igazságos és har­­"01 mindaddig míg a végső­­ szejmet el nem éri. Győzni fog mert élvezi a világ minden becsületes emberének támogatását. (folytatás a 3. oldalon.) Komócsin Zoltán beszéde A karancslapújtői gimnazisták a VIT tábláját hozták el magukkal.

Next