Nógrád, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-08 / 82. szám

2 Ochab és Saragat tárgyalásai RÓMA (MTI) A Rómában tartózkodó len­gyel államfő, Edward Ochab tiszteletére Giuseppe Saragat olasz elnök csütörtökön este a Quirinale palotában vacso­rát, majd fogadást adott. A vacsorán Saragat és Oc­hab pohárköszöntőt mondott. Saragat kijelentette, hogy a lengyel nép, amely annyit szenvedett az elmúlt háború­ban, jelentősen elősegítheti a nemzetközi feszültség enyhü­lését. Válaszul Ochab hang­súlyozta, Lengyelországnak meggyőződése, hogy az euró­pai békét csak a háború után kialakult határok elismerte­tése révén lehet biztosítani. A lengyel külpolitikának az a célja, hogy lehetőségeinek keretein belül hozzájáruljon a kollektív biztonsági rend­szer kiépítéséhez. Csütörtökön délután meg­kezdődtek a hivatalos len­gyel-olasz tárgyalások. A megbeszéléseken a két or­szág közötti kereskedelem legfontosabb kérdéseivel, majd pedig az alapvető nem­zetközi problémákkal foglal­koztak. Ez utóbbi kérdéscso­porton belül érintették az európai biztonság problémá­ját, és az atomsorompó-egyez­­mény szerződéstervezetével kapcsolatos vitákat. NÖG­R­A­D Heves légi háború Vietnamban Sikeres támadás Quang Tri börtöne ellen SAIGON (MTI) Az utóbbi hónapok egyik legmerészebb és legsikeresebb támadását hajtották végre a csütörtökre virradó éjszaka a dél-vietnami partizánok Quang Tri városában — jelentik a nyugati hírügynökségek. A szabadságharcosok el­foglalták a városi börtönt és kiszabadítottak 300 fog­lyot. A csatában 80 dél-vietnami katona vesztette életét, az amerikaiak vesztesége 7 halott és 10 sebesült volt. A támadók 47 halottat hagytak a város utcáin. A partizánok észrevétlenül szivárogtak be Dél-Vietnam legészakibb tartományának székhelyére. A támadást a partizánok aknavetői támogat­ták. A börtönből kiszabadított foglyok legnagyobb része a szabadságharcosok parancsno­kai közül került ki. A támadás során a parti­zánok a város szélén meg­semmisítettek két ellensé­ges tüzérségi üteget is. Ugyancsak támadás ért csü­törtökön négy másik amerikai tüzéregységet is az ország más pontjain. Változatlan hevességgel folyt az elmúlt 24 órában a légi há­ború is. Saigonban csütörtökön köz­zétették az előző hétre vonat­kozó hadijelentést, amely a harcok intenzitásának növeke­d­éséről tanúskodik. A jelentés szerint az amerikaiak halot­takban és sebesültekben 1873 embert vesztettek, a dél-viet­nami kormánycsapatok halot­tainak száma 211 volt. Az ausztráliai és új-zélandi csa­patok 18 halottat vesztettek. A hadijelentés azt állítja, hogy a dél-vietnami partizánok 2373 halottat vesztettek — mint is­meretes, ebben a statisztiká­ban rendszeresen megölt el­lenségnek tüntetik fel a polgá­ri áldozatokat is. Az elmúlt héten az ame­rikai csapatok létszáma meghaladta a 430 000 főt. A szabadságharcosok létszá­mát az amerikai becslés 287 000 főre teszi. Pompidou alakít ismét kormányt­ ­ PÁRIZS (MTI) Georges Pompidou eddigi miniszterelnök, akit De Gaul­le tábornok köztársasági el­nök most már negyedik al­kalommal bízott meg kor­mányalakítással, péntek dél­előtt a Matignon-palotában megkezdte tanácskozásait a kormánytöbbség vezetőivel és azokkal a politikusokkal, akikkel kormányát ki kíván­ja egészíteni. A kormány összetételét péntek este, vagy szombat délelőtt hozzák nyil­vánosságra. Francia politikai körökben nem várnak lénye­ges változást az előző kor­mány összetételéhez képest, különösen a legfontosabb tár­cák élén, mint a külügyminisz­teri, a pénzügyminiszteri és a hadügyminiszteri tárcák be­töltésénél. Elvetették azokat a koráb­bi elképzeléseket, hogy a kormánytöbbség megerősítése céljából egy-két tárcát fel­ajánlanak a nem gaulleista jobboldal, és a centrum kép­viselőinek. A tábornok két­ségtelenül elsősorban a gaul­leista többségre kíván támasz­kodni, bármilyen csekély is ez. Világosan megmutatkozott ez a nemzetgyűlés hat állan­dó bizottsága vezető szerveinek csütörtöki megválasztása so­rán is. Az összesen negyven­hét posztból mindössze hár­mat engedtek át ellenzéki képviselőknek. Pompidou miniszterelnök csütörtökön este a parlamen­ti csoportelnökök értekezle­tén bejelentette, április 18-án szándékozik kormánynyilat­kozatát a nemzetgyűlésben elmondani. Az ENSZ sikertelen vizsgálata Adenben ADEN (MTI) Az ENSZ háromtagú tény­megállapító bizottsága és ti­zenhét szakértője pénteken reggel egy angol légiforgalmi társaság repülőgépén elhagyta Adent, miután az adeni ható­ságok munkáját nem részesí­tették megfelelő támogatás­ban. Manuel Perez Guerrero venezuelai diplomata, a bizott­ság elnöke elutazás előtt a szállodában újságíróknak ki­jelentette: „Az angol hatósá­gok részéről nem tapasztaltuk azt az együttműködést amelyet elvártunk volna. Anglia nagy­mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a világon ma is vér fo­lyik”. Hangoztatta, hogy a világ­­szervezettől kapott megbíza­tásuknak azért sem tehettek eleget, mert nem sikerült sza­badon érintkezniük Adenben a közvélemény minden árnya­latát kifejező elemekkel. Ezért a bizottság távozni kényszerül. Az ENSZ-bizottság elutazá­sát két órával késleltette az incidens, amely a repülőtérre indulás előtt a szállodában játszódott le. Az angol légi­­társaság képviselői ugyanis közölték, hogy meg kell győ­ződniük arról, nincs-e az uta­sok csomagjaiban pokolgép. A bizottság felháborodottan til­takozott, diplomáciai mentes­ségére hivatkozva. Az angolok azonban nem tágítottak, és a tiltakozás ellenére is átkutat­ták a csomagot. A bizottságot ezután fegyveres őrség a re­pülőtérre kísérte. A rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RÁDIÓ: 8.22: Lányok, asszonyok. — 8.42: Szovjet fúvószene. — 8.55: Hangszerszólók. — 9.15: Orvosi tanácsok. A gyógyvizekről. — 9.20: Gyöngyösi Rácz Géza népi zenekara játszik, Zala Tóth Erzsébet és Domahidi László énekel. — 10.10: Kátya Popova és Ken Neate énekel. — 10.40: A magyar költészet századai. A XVII. és XVIII. század kéziratos szerelmi költészete. 10.50: Fischer Annie két Mozart-zongoraversenyt játszik. — 11.57: Hallgatóink figyelmébe. — 12.15: Angol asszony lánya. — 13.00: A buda­pesti színházak műsora. — 13.03: Menedéksziget. — 13.11: Népdalok, csárdások. — 13.45: Néhány perc tudomány. — 13.50: Kóruspódium. — 14.00: Hirdetőoszlop. — 14.16: Mi történt a héten a nagyvilágban? — 14.31: A kamarazene remekeiből. — 15.15: Csak fiataloknak! — 16.00: Hétvége. — 17.30: Közvetítés bajnoki labdarúgó­mérkőzésekről. — 17.45: Buksi nevel. — 18.00: Magyar elő­adóművészek portréja. — 19.25: Közvetítés a József Attila Színházból: Az eltűnt miniatűr. — 22.20: Sporthírek. — 22.25—0.25: Táncoljunk! — Közben: 24.00—0.10: Hírek. Idő­járás. PETŐFI RÁDIÓ: 10.00: A hét könnyű- és tánczenei mű­soraiból. — 11.50: Tudósítás az ENSZ-ből. — 12.00: Zenekari muzsika. — 13.15: Orvosi tanácsok. A gyógyvizekről (ism.) — 13.20: Operarészletek. — 13.47: Vízállásjelentés. — 14.08: Petőfi útján. „Büszkén nevezzen a haza fiának.. .” — 15.00: Zenekari muzsika. — 16.05: Pillantás a mai angol irodalomra. — 16.40: Nótacsokor. — 17.10: A históriák forrá­sánál. Egy zsarnok bukása. — 17.25: Hangverseny a stú­dióban. — 18.10: Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója. Nő­vérek. — 19.03: Jó estét, gyerekek! — 19.10: Közvetítés a Szegedi Nemzeti Színházból hangfelvételről. Csajkovszkij: A pikk dáma. — Közben: 20.12—20.37: Esti Krónika n. — 21.23—21.43: Tízéves az Élet és Irodalom. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 15.23: Műsorismertetés. — 15.35: A TV filmmúzeuma. Scsorsz. Szovjet film. — 17.15: Kukkantó. 17.55: Hírek. — 18.00: A Logika és az automaták. — 18.35: Tüskevár. — 19.03: A TV jelenti. — 19.50: Cicavízió ... — 20.00: „Angyal” kalandjai. Csalás a ringben. — 21.15: Köl­tészet. „Testamentum”. — 21.35: TV-Híradó 2. kiadás. — 22.00: Az Euróvízió táncdalfesztiválja 1967. Helyszíni köz­vetítés Bécsből. — 23.45: Jó éjszakát felnőttek! Telitalálat (Popeye-sorozat.) BESZTERCEBÁNYA: 15.05: Indiánok tomahawk nélkül, (ism.) — 16.00: Magyarország — Csehszlovákia röplabda­mérkőzés közv. — 18.00: Ú­ttörőhíradó. — 19.00: TV-Híradó. — 19.45: A vadon birodalma. — 20.25: A hét fekete macska rej­télye (bűnügyi TV-játék). — 21.25: Találkozás hazai és kül­földi művészekkel. Külföldi események BEJRUT (AFP) Dinamit robbant csütörtö­kön este a beiruti amerikai kulturális központ előtt par­koló autóban. A robbanás je­lentős anyagi kárt okozott, emberáldozatokról nem érke­zett jelentés. WASHINGTON (MTI) Johnson elnök a keddre vir­radó éjszaka indul Uruguayba, ahol részt vesz az április 12 és 14 között Punta del Este városában sorra kerülő AÁSZ csúcsértekezleten. Uruguayban diákok és munkások egy cso­portja csütörtökön 128 kilo­méteres „méltóság­menetre” indult, hogy így tiltakozzék a Punta del Este-i csúcsértekez­let ellen. WASHINGTON (TASZSZ) Az amerikai képviselőház hírhedt Amerika-ellenes te­vékenységet vizsgáló bizottsá­ga háromszázötvenmillió dol­lárt kap ebben az évben újabb „vizsgálatok” lefolytatására. Ezenkívül 162 millió dollárt használhat föl együttműködői hálózatának fenntartására. 10fiT április 8. szombat Humphrey Bonnban Humphrey amerikai alelnök, az Egyesült Államok lega­lábbis protokálisan második számú tisztségviselője Róma, London után újra visszatért európai körútjának a tárgya­lások fontosságát tekintve elsőszámú állomáshelyére, Bonnba. Ha a megbeszélések napi­rendjének semmitmondó ál­talánosságaiból nem is, az amerikai—nyugatnémet vi­szony egyes legutóbbi moz­zanataiból kitűnik, hogy a két szövetséges között im­már egy sor problematikus kérdés várna megoldás­ra. A Fehér Ház szem­pontjából neuralgikus ténye­zőt jelent, hogy a Kiesinger­­kormány igyekszik a fran­cia—nyugatnémet viszonyt megjavítani. Bonnt viszont főleg az aggasztja, hogy az atomsorompó egyezmény eset­leges megkötése gátat emel­het a közvetlen, vagy köz­vetett nyugatnémet atomigé­nyek előtt. Másodszori bon­ni látogatásakor először is erről tárgyalt Kiesingerrel Humphrey. A harmadik sar­kalatos tétel gazdasági és katonai jellegű. Kiesinger ke­vés hajlandóságot mutat ar­ra, hogy az amerikai had­erő nyugat-németországi ál­lomásozásának a költségeit a washingtoni elgondolások ér­telmében tovább fedezze. Humphrey útja előtt John­son több gesztussal igyeke­zett az NSZK különböző ag­godalmait eloszlatni. Nemrég Stuttgartban járt McCloy, aki jelenleg főleg deviza­problémákkal foglalkozik és biztosította tárgyalópartnere­it: az Egyesült Államok nem ragaszkodik mereven ahhoz, hogy Bonn tovább fokozza fegyvervásárlásait az Egye­sült Államokban. Ez volt ugyanis az egyik olyan át­tételes módszer, amivel az NSZK az amerikai csapatok költségeihez hozzájárult. Ké­sőbb megjelent a színen Fos­ter, aki a leszerelési megbe­széléseken képviseli Washing­tont, és arra tett ígéretet, hogy az Egyesült Államok minden jelentősebb megálla­podás aláírása előtt részle­tesen informálja az NSZK-t. Végül pedig maga Johnson — akit ugyan személyesen vártak Bonnba, s csak amo­lyan pótlékként tekintik Humphreyt — levelet küldött Kiesingerhez, amelyben ki­fejtette, hogy Amerika vál­tozatlanul hűséges európia szö­vetségeseihez, még akkor is, ha a vietnami háborúra az eddiginél nagyobb energiát kell fordítania. A fentiektől függetlenül nyílt kérdés, hogy Humph­­rey-nak mennyire sikerül a nyugatnémet—amerikai ég­bolton gomolygó felhőket el­oszlatnia. Bonnban már elő­re vegyes érzelmekkel fogad­ták például azt a közlést, hogy Washington hajlandó ugyan a különböző deviza­kérdéseket kevésbé mereven kezelni, de a tényleges meg­állapodás egyik előfeltétele, hogy az NSZK jusson egyet­értésre Angliával is, mivel az angol—rajnai megszálló hadsereg vonatkozásában ugyancsak felmerült a prob­léma, hogy ki fedezze a költ­ségeket. Az amerikai—nyugatnémet vitapontok egyik szinte el­lentmondásosnak tűnő kité­tele, hogy Bonn ugyan fenn­tartás nélkül támogatja az Egyesült Államok vietnami agresszióját, de egyúttal ag­gasztja, hogy az eszkaláció fokozásával a „speciális nyu­gatnémet érdekek” háttérbe szorulhatnak Washingtonban, mivel Johnson elsősorban Délkelet-Ázsiára tekint. Íme a különleges politikai egyen­let. A forró és nyílt agres­­­szió a világ egyik távoli ré­szén nehézségeket okozhat még egy agresszív paktum legbiztosabb berkeiben is. Sümegi Endre „A nyugatnémet utas egy keleti márkáért az NDK-ban többet ehet és ihat, mint egy nyugatnémet márkáért az NSZK-ban.” A megállapítást egy Nyugat-Berlinben meg­jelenő lapból vettem, az Ext­ra—Blatt-ból, amely egyik legutóbbi számában „eszte­­lenségnek” minősítette, ha a Berlinbe látogató nyugatné­met polgár úgy hiszi: az egy az egyhez arányú pénzátvál­tással „ajándékot adott.” (Sok a nyugatnémet Ber­linben is, különösen vasárnap és ünnepnapokon. A nyugat­berlinieken kívül — akik más jogállásuk miatt csak úgynevezett „Passierschein” birtokában jöhetnek át, ezek kiadásáról pedig mostanában nem született megállapodás az NDK kormánya és a nyu­gat-berlini szenátus között — a Szövetségi Köztársaság területén lakó nyugatnémet állampolgárok vízum nélkül is átlátogathatnak egy nap­ra. A belépés napján éjfélig azonban ismét vissza kell menniük. Egy napra legalább öt márkát kell beváltaniuk, a nyugat—berlinieknek ugyan­csak egy napra legalább há­rom márkát.) Idézzük tovább az Extra— Blatt-ot, amelynek meglátá­sait magunk is helytállóknak mondhatjuk: „A nyugat­berlini Kempinskinél egy bé­csi szelet burgonyával és sa­látával 6 és fél nyugatnémet márkába kerül, ehhez pedig még legalább 10 százalék ki­szolgálási díj járul. Az újon­nan megnyitott Linden Cor­sóban, ahol pedig a pincérek ugyanúgy frakkot hordanak, ugyanazt a szeletet 4,85 már­káért adják és semmilyen pótdíjat sem számítanak fel. A Prenzlauer Berg vásár­csarnokában egy fél kiló ser­téshús 5 márka, egy kiló ke­nyér 52 pfennig. (Egy 80 négyzetméter alapterületű la­kás bére 75 márka.) Nyugat- Berlinben, Friedenauban egy font sertéshús 6 és fél nyu­gati márka alatt nem kapha­tó, a kenyér 1,20-ba kerül. (A lakbérekről jobb hallgatni.)” Eszembe jut, hogy nemrég a hamburgi Spiegel érdekes összehasonlításokkal élt a nyugatnémet és az NDK-beli viszonyokról. Az egyébként NDK-ellenes magatartásáról ismert hetilap kénytelen volt elismerni, hogy „odaát” gyor­sabb az ipari termelés növe­kedése, hogy a Német De­mokratikus Köztársaságban sokkal magasabb színvonalú az oktatás, és így tovább egé­szen addig, hogy az egy főre eső vaj­fogyasztás terén is el­marad már a Szövetségi Köz­társaság. .. Az NSZEP VII. kongres­­­szusára készülőben német barátaink büszkén emlegetik eredményeiket: négy eszten­dő alatt 18 százalékkal növe­kedett a nemzeti jövedelem, kerek 14 milliárd márkával. Az ipari termelés 1962 óta 31 milliárd márka értékkel több, ennél a számnál talán örven­­detesebb, hogy a termelé­kenység az utolsó négy év­ben 24 százalékkal lett maga­sabb. Ha az NDK-ra gondol itt­hon az ember, elsősorban ipari államnak tekinti. Az is, a világ első tíz ipari hatalma között van. De arról keveseb­bet hallunk, hogy mezőgazda­sága is fejlődik. Hektáron­ként 185 mázsa körül jár a burgonyatermés, a 300 má­zsát meghaladja a cukorré­patermés, majdnem 5 millió szarvasmarhaállomány és 9 millió 312 ezer sertést tarta­nak számon. Az évi átlagos tejhozam tehenenként 3,088 kiló volt az 1966-os esztendő­ben. A főváros ellátása is zök­kenőmentes, legfeljebb friss gyümölcsben kisebb a válasz­ték. Az üzletekben egyébként szemmel látható az árubőség. Érdekes, hogy nyugati porté­ka is sok: a francia konyak­tól a skót whiskyn át az ame­­rikai cigarettáig minden bő­ven áll az üzletek polcain. Csak­­ sokkal drágábbak, mint a hazai termékek. Húsvét táján különösen roskadoztak a kirakatok az áruktól. Az ünnep­i ünnep. Ünnep különben is sűrűn adódik a naptárban, állami is, egyházi is. Pihenőnap ezenkívül is több van, mint nálunk: 1966 áprilisa óta majdnem hét és félmillió né­met dolgozó minden második héten csak öt napot dolgozik. (Ugyanakkor három millió dolgozónak 3 órával csökken­tették a heti munkaidejét anélkül, hogy a bére keres­­kedett volna.) A havi két szabad szombat rendszere be­vált: az ipari termelés ko­rántsem csökkent, de emelke­dett! Bebizonyosodott, hogy a szabad szombatok utáni hé­ten frissebben, eredménye­sebben dolgoznak az embe­rek. Gond csupán a kereske­delmi alkalmazottak szabad­napjainak kiadása körül akad, ezen még az sem se­gít hogy igen nagy az önki­­szolgáló üzletek száma... Az előrehaladás megmutat­kozik a bérekben is, az élet­­színvonal emelkedésében. Az iparban az 1955-ben volt ha­vi 459 márkás átlagbér 1965- ben 655-re emelkedett. A né­met családok otthona gyara­podik: 1962-ben száz háztar­tás közül 12-ben volt hűtő­szekrény, ma már 31-ben és ugyanez a száz család közül napjainkban 53 nézi a televí­ziót a saját készülékén, négy évvel ezelőtt még csak 30 családnak volt... Az NDK statisztikusai ki­számították — igazi német alapossággal — hogy a leg­nagyobb eredmény a lakás­­építkezésben mutatkozik: minden öt percben elkészül valahol egy új lakás. Napon­ta kis híján ezer ember köl­tözik az új otthonába. A sta­tisztikusok — merje mondani valaki, hogy fantázia nélkül valók — azt is elképzelték a szemléltetéshez­, hogy ha egyetlen város egyetlen lakó­telepére költöznének be az új lakástulajdonosok, a bú­torszállító kocsik három ki­lométeres sora kígyózna a telep felé... Bizonyos, hogy az NSZEP április közepén sorra kerülő VII. pártkongresszusán büsz­kén tekinthetnek vissza a megtett útra, az első német békeállam szocialista építé­sében elért eredményekre. (Vége) Pálfy József Berlini képeslapok A Kempinskinél és a Linden Corsóban — Extra-Blatt és Spiegel — Két szabad szombat minden hónapban — 655 márkás átlagbér III.

Next