Nógrád, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-01 / 127. szám
2 Roscsin nagykövet: a Szovjetunió kész az atomsorompó-egyezmény aláírására GENF (MTI) A Szovjetunió a jelenlegi igen kedvezőtlen nemzetközi helyzetben is az atomsorompóegyezmény kidolgozására és aláírására törekszik — mondotta Alekszej Roscsin nagykövet, az ENSZ Leszerelési Bizottságának munkájában részvevő szovjet küldöttség vezetője Hertaá Andrásnak, az MTI genfi különtudósítójának adott nyilatkozatában. A szovjet diplomata, aki ez év februárjában óvatos derűlátással ítélte meg a genfi konferencia kilátásait ezúttal hangsúlyozta, hogy a nyugati nagyhatalmak részéről időközben igen sok újabb nehézséget támasztottak. Az NSZK — mondotta — továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy ne egyedül az ENSZ bécsi nemzetközi atomenergia ügynöksége ellenőrizze a szerződés végrehajtását, hanem párhuzamosan a nyugat-európai államok szervezete, az Euratom is. Ez nyilvánvaló megkülönböztetést jelentene a szerződés aláírói között. E kérdésekről egyébként időközben tanácskoztunk szövetségeseinkkel, így a Magyar Népköztársasággal is. A nyugati hatalmak részéről — folytatta — eddig nem tapasztalhattunk készséget arra, hogy mindannyiunk számára elfogadható ellenőrzési módszert dolgozzunk ki. Az adott nemzetközi helyzetben, amikor Washington és Bonn viszonyát több vitás kérdés is terheli, úgy tűnik, hogy amerikai részről továbbra is szükségesnek tartják a bonni álláspont támogatását a genfi tárgyalásokon. Ugyanakkor legutóbb, miután Anglia bejelentette a Közös Piachoz való csatlakozási szándékát, genfi álláspontja az atomsorompó-szerződés ellenőrzésének kérdésében a korábbinál „hajlékonyabb” lett — az Euratom elképzelés javára. Bizonyos további nehézségeket jelentenek egyéb nézetek, például a héten kifejtett svéd álláspont, amely az atomsorompó-szerződést más, az atomhatalmakat érintő leszerelési intézkedésekkel kívánja összekapcsolni. Nézetem szerint eddig éppen az atomhatalmak tettek önként a fegyverkezést csökkentő intézkedéseket a moszkvai atomcsend-szerződés aláírásával. „A Szovjetunió — mondotta a továbbiakban Alekszej Roscsin — kész biztosítékokat adni a nukleáris fegyverrel nem rendelkező országok részére. Olyan szakaszt javasolunk a szerződésbe, amelyben a atomhatalmak kötelezik magukat: nem alkalmaznak atomfegyvert olyan országok ellen, amelyek azzal nem rendelkeznek, s ilyet területükön nem is tárolnak. E javaslatunkat amerikai részről erősen ellenzik. Az ok kézenfekvő: az NSZK területén nagy mennyiségben tárolnak amerikai nukleáris fegyvereket. A tárgyalások a következő időszakban is tovább folynak. Nézetünk szerint az atomsorompó-egyezmény megalkotásával enyhíthetünk a nemzetközi feszültségen, s erre éppen most rendkívül nagy szükség van” — mondotta Roscsin nagykövet. Az általános felhívás semmit sem ér WASHINGTON (MTI) Az ENSZ Biztonsági Tanácsának keddi ülésén felszólaló három arab delegátus Libanon, Szíria és az Egyesült Arab Köztársaság képviseletében azt követelte, hogy a világszervezet ítélje el az izraeli agressziót. A tanácsban résztvevő nyugati országok egy része azt akarja elérni, hogy adjanak közzé egy nyilatkozatot, amely általában felhívja az érdekelt feleket, ne tegyenek olyan lépéseket, amelyek a feszültség további növekedésére vezethetnek. Az arab államok rámutattak, egy ilyen általános érvényű felhívás semmit sem ér, ha nem mutat rá a feszültség igazi okára és a felelősökre. George Tomah, Szíria delegátusa kijelentette, hogy Izrael agresszív politikájához Gowon alezredes, a nigériai szövetségi kormány feje, több gazdasági szankciót jelentett be a szakadár kelet-nigériai tartománnyal szemben. A lagosi rádió kedd este bejelentette, hogy a nyugati és a közép-nyugati tartomány katonai hatóságai felszólítótszemmel láthatóan teljes tárák a tartalékosokat, csatlakogatást kap az Egyesült Államoktól, amely „pártatlanságát” hangoztatja ugyan, de valójában Izrael oldalán foglal állást. Goldberg amerikai köldött Kötélhúzás Nigériában LAGOS (MTI) hozzanak egységeikhez. Lagosban egyébként nyugalom uralkodik. Gjukwu alezredes, a kedden kikiáltott Biafrai Köztársaság vezetője a késő esti órákban hangoztatta, hogy egyelőre rádióbeszédet mondott, és eznem szabad lezárni az Alcais8a kijelentette, hogy az új tai tengerszoros bejáratát. a köztársaság kész elfogadni a kihívást. Ojukwu ezzel válaszolt a szövetségi kormány intézkedéseire. Az Afrikai Egységszervezethez közelálló körökben a Biafrai Köztársaság kikiáltását tragédiának tekintik, és az afrikai kontinens egységére mért újabb csapásként értékelik — jelenti Addisz Abebából az AFP Gaulle RÓMA (MTI) Mint a hírügynökségek jelentik, VI. Pál pápa szerdán kora délelőtt fogadta De Gaulle-t. A francia államelnök ebben a minőségében eter ít beszélgetett, a pápánál ben tett hivatalos látogatást a római katolikus egyház jelenlegi fejénél. Az AP értesülése szerint a pápa és De Gaulle az európai egység kérdéséről A rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RÁDIÓ: 8.22: Lakatos Vince népi zenekara játszik, Jákó Vera és Mozsár Imre énekel. — 9.05: Időszerű nemzetközi kérdések (ism.) — 9.15: Csókaréti marjális. — 9.35: A Lórántffy Zsuzsanna zenei általános iskola énekkara énekel, vezényel Bartalus Ilona. — 9.45: Országjárók kalauza. — 10.10: Zenekari muzsika. — 10.51: A Magyar irodalom kincsesháza. Pillangó. — 12.15: Mindenki kedvére! — 13.45: Törvénykönyv. — 14.00: Magyar nóták. — 14.35: Fjodor Saljapin énekel. — 15.10: Kérdezzen! — 15.15: Ott a völgyben — Répáshuta. — — 16.15: A szép Galathea. — 16.37: Kedd, szerda, csütörtök. — 16.56: Hallgatóink figyelmébe. — 17.15: Daloló nagyvilág. — 17.43: Mitől kispolgár? V. — 17.58: Hangverseny a stúdióban. — 18.23: Ismeri-e? — 19.30: Sanzon-presszó ... — 20.00: Közvetítés Münchenből. A Bajor Rádió szimfonikus zenekarának és énekkarának Beethoven-hangversenye. — Kb.: 21.50: Filmdalok. — 22.25: Slágerről-slágerre. — 23.20: Régi operamuzsika. — 0.10: Sólyom Janka sanzonfelvételeiből. PETŐFI RÁDIÓ: 10.00—12.15: Zenés műsor üdülőknek. — 12.13: Verdi operáiból. — 13.17: A hónap slágerei. — 14.00: Kettőtől — hatig. — 18.10: Józsa Ibolya magyar nótákat énekel. — 18.23: Emberpiac. — 18.53: Kreisler karmester muzikális klubjában. — 20.30: Hölgy válasz. — 21.01: Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója. Társasjáték. — 21.44: Színes népi muzsika. — 22.25: Mi a strukturalizmus? — 22.35: Fjodor Saljapin fiatalkori felvételeiből. — 22.56: Galoppversenyeredmények. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 9.00: Iskola TV. — 9.30: Műsorismertetés. — 9.31: Kenyér, szerelem, féltékenység. Magyarul beszélő olasz film (ism.) — 11.05: Sopott melódiák. Filmösszeállítás (ism.) — 14.30: Iskola TV. — 17.58: Műsorismertetés. — 18.00: Hírek. — 18.05: Hétmérföldes kamera. Üttörőhíradó (ism.) — 18.20: Telesport. — 18.45: A világ térképe előtt. — 19.00: Kapcsoljuk... Helyszíni közvetítés. — 19.30: Holnapi gondok. — 19.50: Esti mese. — 20.00: TV-Híradó. — 20.20: Kutyaházban. Magyarul beszélő angol filmbohózat. — 21.40: Szülők, nevelők egymásközt. Amiről egész évben szó volt... — 22.00: TV-Híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 16.25: A Dukla Praha — Sparta Praha CKD labdarúgó-mérkőzés közvetítése. — 18.15: Rejtvényműsor. — 19.00: TV-Híradó. — 19.35: Nemzetközi gyermeknap. — 21.43: Kisfilmek. MOCRAB A nyugtalan térség nyugalmáért „Európa, amely két világháborút is megért, továbbra is nyugtalan térség” — mondja a kommunista pártok Karlovy Vary-i tanácskozásának nyilatkozata. Az egész világ nyugtalan a mi korunkban, s oly gyakran hallunk katonai államcsínyekről Afrikában, véres összetűzésekről Latin- Amerikában, oly kegyetlen szívóssággal áradnak a hírek a vietnami háborúról, a közelkeleti válságról, hogy ezekhez képest a mi öreg Európánkat akár nyugalmasnak hihetnők. A görögországi tragédia figyelmeztetett, hogy a nyers, fasiszta erőszak a mi kontinensünkön is rohamra indult Béke volt és van Európában, de biztonságos béke a háború vége óta nincs. Még békeszerződés sem követte mindenütt a világháborút: a két Németország helyzete e tekintetben máig rendezetlen. Egy másik kontinens — Amerika — hadserege, rakétái állomásoznak Európa szívében, s a NATO-paktum összefogja őket nyugat-európai tőkés hatalmak haderejével. A szovjet hadsereg egy egységei is az ország határain túl állomásoznak — ilyen ennek a helyzetnek a logikája. Megszoktuk, hogy együtt éljünk ezzel a „kis” bizonytalansággal. É s bízunk benne, hogy a „nagy háborút” elkerülhetjük, mert a Szovjetunió erős és békeszerető hatalom, az ő ereje védelmet, egyensúlyt teremt az agresszió ellen Európában. S ha ilyen nyugtalan békénk van, azt kell figyelnünk: a feszültség, vagy az enyhülés irányába haladnak-e az események. Oly nagy az ellentét a szembenálló felek közt, hogy nyomban, egy csapásra, gyökeres megoldást találni majdnem lehetetlen. Amíg nincs lehetőség teljes megoldásra, a részleges megoldásoknak megnő a becsülete, a fontossága. A Karlovy Vary-i értekezlet józanságát mutatja, hogy mekkora súllyal szerepelt ez a kérdés a tanácskozásokon. „Arra törekedve, hogy megnyissuk az európai biztonság és együttműködés távlatait, határozottan állást foglalunk a részmegoldásokról szóló egyezmények megkötése mellett, elsősorban a leszerelés területén ... Beható tanulmányozást érdemel e téren minden javaslat, amelyet kormányok, pártok, társadalmi szervezetek, politikusok és tudósok terjesztettek elő” — hangzik a nyilatkozat. Elsősorban a fegyveres feszültséget csökkentő részegyezmények jelentősek a biztonság szempontjából. Ilyen megegyezés már született néhány: ilyen például az atomcsendről, a nukleáris kísérletek beszüntetéséről; a világűrnek kizárólag békés célokra történő felhasználásáról; az Antarktisz, a sarkvidék atommentes övezetté nyilvánításáról. Ilyen törekvés nyilvánult meg Afrika országaiban, szó van a Földközi-tenger, a Balkán, s a Duna-völgye atommentes övezetté alakításáról. Ha ezeken a területeken nincs atomfegyver, nincs atomcélpont sem , csökken az esetleges háborús tűzfészkek száma, s ez a helyes, a békés irányba tartó mozgást jelzi, ha csak részmegoldásként is. Ugyanez áll az atomsorompó-egyezményre, a nukleáris fegyverek birtoklásának továbbterjedését korlátozhatná ilyen megegyezés. Maga az európai biztonság persze csak részletkérdés a világ biztonságához képest, hiszen a világ most oly kicsi lett, a technika fejlődése nyomán, hogy minden része függ a legtávolabbi földrészeken végbemenő eseményeiktől is. De a korlátozott enyhülés is enyhülés, és nem feszültségnövekedés, s ez általában hasznos. (így el lehet jutni pl. a NATO és a Varsói Paktum egyidejű, teljes felszámolásáig is ...) Ám ha valami hasznos, akkor csinálni kell, törekedni kell tehát a részmegoldásokkal enyhíteni a nemzetközi feszültséget. Ilyen részegyezményekre, a különböző társadalmi rendszerű országok között az együttműködés kiszélesítésére számtalan alkalom, lehetőség nyílik. Ilyen volt — magas szinten — Koszigin látogatása Franciaországban, Angliában, Skandináviában. Ilyen megegyezés jött létre a vasutas- és vegyipari szakszervezetek között — világméretekben. Ilyen fórum lehet a Kilencek Bizottsága, amelynek tagjai közt vannak NATO-országok, semlegesek, s a Varsói Paktum országainak képviselői. Ilyenek a gazdasági- és kultúregyezmények, s minden olyan közös lépés, amely bontja a falat a két rendszer népei között , s nem azért bontja, hogy törést nyisson rajta a túlsó oldal felé. Harc a részmegoldásokért — küzdelem a közöny ellen, az emberek öntudatra ébresztéséért, hogy ne a vésznek — valamiféle csoda útján való elhárításában reménykedjenek, hanem közeledtét akadályozzák, építsék a gátakat a háborús feszültség hulláma elé, s egymás jobb megértésére, különböző és ellentétes világnézetű emberek együttélési módjainak kialakítására törekedjenek. Ezt a nehéz, türelmet és éberséget igénylő, nagyon reális és nagyon emberi programot javasolták a kommunisták Karlovy Vary-ban. p—r Provokáció Kedden az egyik pekingi utcában vörösgárdista csoport vette körül Gerhard Kahlensbachot, a Német Demokratikus Köztársaság pekingi nagykövetségének másodtitkárát és egyik munkatársát. Azzal vádolták őket, hogy „provokációt követtek el a forradalmi tömegekkel szemben”, mert az utcában kiragasztott plakátokat és faliújságokat olvasgatták. A két diplomatát ezután a rendőrségre kísérték és egy óra hosszat ott tartották. í Husszein: Az arab nemzet egy emberként száll szembe a kihívással Irak csapatokat küld Jordániába A bagdadi rádió kedd esti jelentése szerint Aref iraki elnök annak a telefonbeszélgetésnek során, amelyet Husszein királlyal annak kairói látogatása idején folytatott, ígéretet tett, hogy az iraki csapatok a közeljövőben harci állásokat foglalnak el a jordániai—izraeli határon. Jordánia örömmel fogadja az iraki csapatokat területén — mondta Husszein király Aref elnöknek. A közel-keleti válság kezdetén — emlékeztetnek a hírügynökségek — Irak nem volt hajlandó csapatokat küldeni a jordániai—izraeli határra. FlottamozdulatokI Az Al Aktibar jelentése szerint az amerikai hatóságok engedélyt kértek az Intrepid repülőgép-anyahajónak a Szueszi-csatornán való áthaladására , a Vörös-tenger irányába. A nyugati hírügynökségek tudósítói az America amerikai repülőgép-anyahajó fedélzetéről jelentik, hogy hétfőn látótávolságra felzárkózott egymáshoz a Saratoga és az America repülőgép-anyahajó. Az Intrepidről azt írják, hogy 70 gép állomásozik fedélzetén. A nyugati tudósítók arról is beszámolnak, hogy az amerikai flottaerőket a Földközi-tenger térségében szovjet hadihajók követik. Az amerikai parancsnok szerint az elmúlt hét vége óta szovjet rombolók kísérik figyelemmel a 6. flotta mozdulatait. Az EAK és Jordánia egyezményéről Husszein jordániai király keddi kairói villámlátogatásának eredményei örömmel töltötték el mind az EAK mind Jordánia népét. Délután fél ötkor írták alá a védelmi egyezményt. Ez alkalomból Nasszer és Husszein beszédet mondott A király kijelentette, hogy ettől a naptól fogva az arab nemzet egy emberként száll szembe a kihívással. Az elnök köszönetet mondott az uralkodónak kezdeményezéséért. Husszein az egyezmény aláírása után meglátogatta az EAK hadseregének főparancsnokságát és az Arab Liga közös katonai parancsnokságát. A király kedden este hazarepült Ammanba, maga vezette Caravelle-típusú magánrepülőgépét. Vele együtt utazott Jordániába a Palesztinai Felszabadítási Szervezet elnöke. Husszeint és Sukerrit Ammanban ujjongó tömeg fogadta. A király hazaérkezését követően a jordáni vezérkari főnök felhívást bocsátott ki, amely szerint minden 1940 után született állampolgárnak jelentkeznie kell a sorozó irodáknál. Ez egyértelmű az általános mozgósítással. 1967. június 1. esÖfSriöÄ Miért utasították ki a misszionáriusokat? KAIRÓ (MT) Hadzs Habib Tall, Guinea kairói nagykövete sajtóértekezletet tartott, a Guineai Demokrata Párt megalapításának 20., és a hatalomra jutásának 10. évfordulója alkalmából. A nagykövet azzal vádolta Franciaországot, hogy beavatkozik az ország belügyeibe, és a rendszer megdöntésére törekszik. Kijelentette, hogy Guinea megvédi forradalmi vívmányait Az MTI kairói tudósítójának arra a kérdésére válaszolva, miért szólította fel Conakry távozásra a külföldi misszionáriusokat, Habib Tall elmondotta, hogy Guinea tiszteletben tartja a vallásszabadságot, és így a kisebbségi keresztyén meggyőződést is, nem engedheti meg azonban, hogy a vallás ürügyén beavatkozzanak az állam ügyeibe. — Sajnálattal kellett tapasztalnunk, hogy a külföldi misszionáriusok kiszolgálták és segítették az imperialistákat Guineában. Nem engedhettük meg, hogy a vallás helyett alkotmánymódosításról beszéljenek és a gyarmatosítók eszméit terjesszék. A nagykövet nyilatkozott azokról a nyugati sajtóban megjelent híresztelésekről, amelyek szerint Nkrumah volt ghanai elnököt háziőrizetben tartják. — Nkrumah Guinea szemében Ghana alkotmányos és törvényes elnöke. Népe nem tagadta meg. Az imperializmus ügynökei távollétében, államcsínnyel döntötték meg kormányát. Guinea a jelenlegi ghanai kormányzatot illegálisnak tekinti, Nkrumah elnököt pedig a testvérország igaz képviselőjének. Semmiféle ellentét nincs Sekou Touré és Nkrumah között. Ghana elnöke vendégünk, államfőként tiszteljük őt, bízva abban, hogy az afrikai egység általa meghirdetett politikája hozzájárul majd kontinensünk teljes felszabadításához.