Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-01 / 206. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK! NŐG AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA. XXIII. ÉVK. 206. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1967. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK Az új tanév elé ismét megkezdődött egy iskolaév. A diákoknak az egyik szeptember olyannak tűnik, mint a másik, hiszen ismét vége a nyári szabadságnak, ismét tanulniok kell. Valójában ez a szeptember mégis más, mégis új mind nekik, mind szüleiknek és tanáraiknak, tanítóiknak. Bonyolultabbá vált a nevelés munkája is, hiszen a diákok egy évvel idősebbek lettek. És megannyi újdonságra lehet számítani az oktatási rendszerben is. A gimnáziumokban megkezdődött a reform tantervek és tankönyvek bevezetésének harmadik, utolsó előtti szakasza ; az idén megindul az úgynevezett emelt szintű szakmunkásképzésre épülő esti szakközépiskolai oktatás, és tovább korszerűsödik a nappali szakközépiskola. Nagy hatással lesz az iskolai munkára a gazdasági reform is, hiszen lényeges tananyagbeli változásokat hoz — elsősorban a közgazdasági szakközépiskolákban, és megnöveli a tanácsok hatáskörét, s kellbizonygatni, hogy ez milyen sok lehetőséget nyújt az oktatás és a nevelés színvonalának emeléséhez. A változásokból eredő feladatok jobb elvégzéséhez az idén tovább javultak az iskolai munka feltételei. Lényegében megszűnt az évek óta tartó krónikus pedagógushiány. Sok új iskola és tanterem épült, a régebbieknek pedig korszerűsödött a felszerelése, s ha csupán kismértékben is, de bővült a kollégiumi hálózat, javultak a falusi, tanyai gyerekek tanulási körülményei. A tavalyinál sokkal inkább megvan a lehetőség arra, hogy a nevelés és az oktatás tényleges műhelyeiben, az iskolákban előbbre lépjenek a reform megvalósításában. Mert a korszerűsítés sikere elsősorban a tanintézményeken, a pedagógusokon múlik, hiszen az új tantervek és tankönyvek inkább csak a kereteket, a lehetőségeket biztosítják. A nevelőknek kell a részletekben is gyakorlattá formálniok azokat az alapelveket, amelyeket a reform során célul tűztünk az oktatás és a nevelés elé. Az ő feladatuk, hogy a fiatalok jól felkészüljenek az életre, beilleszkedjenek a közösségbe, s megszerezzék azt a képességet és készséget, hogy önmagukat és környezetüket állandóan formálják, s megszeressék a rendszeres munkát, majdan pedig hivatásukat. E munkát azonban csak a szülők és az ifjúsági szervezetek hatékony segítségével lehet elvégezni. De a szülők és a pedagógusok közti kapcsolatok ma még gyakran formálisak, az együttműködés az esetek többségében csupán a szülői értekezletekre és a rossz tanuló, rossz magatartású gyerekek anyjának vagy apjának az iskolába hívására korlátozódik. Ha nincs különösebb baj, általában nem keresik egymást a szülők és a pedagógusok, pedig a családi és az iskolai nevelés összhangjának megteremtése állandó kapcsolatokat igényelne. A pedagógusok és a szülők közti együttműködés éppoly bonyolult, kényes és törékeny, mint általában minden emberi kapcsolat. Ezeket a kötelékeket természetüknél fogva nehéz, szinte lehetetlen rendeletekkel szabályozni. Az előírásoknak megfelelően látogathatja a pedagógus a családokat, tarthat a szülői értekezleteken előadásokat az otthon és az iskola kapcsolatáról. — de mindezek aligha eredményeznek bármit is, ha hiányzik az, amit semmiféle utasítás nem pótolhat: az a szándék, hogy valóban közelebb kerüljön egymáshoz az iskola és a szülői ház. De mindez vonatkozik a szülőkre is. Ha nem segítőtársnak tekintik a pedagógusokat, hanem csupán neveléssel és oktatással foglalkozó állami alkalmazottaknak, akiktől hivatásuk keretein belül számon lehet kérni az előírtakat, akkor kapcsolatuk ridegebb lesz, s ennek következtében az egész nevelői munka hatástalanabb. Az iskolai munkához nyugodt légkörre van szükség, hiszen a pedagógusok is érzékenyen reagálnak az őket ért hatásokra, ők is kizökkennek munkájuk ritmusából az elégtelen emberi — sőt, ebben az esetben munkatársi! — kapcsolatok miatt. S megfordítva, ők is szárnyakat kaphatnak, ha tevékenységüket jóindulatúan ítélik meg, s partnerüktől, — a szülőktől! — segítséget kaphatnak a fiatalok formálásához. Az utóbbi években az úttörőmozgalom és a KISZ is mind több segítséget nyújt a neveléshez. A kevésbé formális, valóban tartalmas mozgalmi jellegű tevékenységgel pedagógiailag értékes hozzájárulást adnak a szocialista iskola kialakításához. Az ifjúsági mozgalmak ma már mind jobban elismert, nélkülözhetelen segítőtársai a pedagógusoknak és a szülőknek, nagy szerepük van abban, hogy tudásban alaposabb, magatartásban és szemléletben pedig komolyabb, felelősségteljesebb lesz az ifjúság. Ezekben a napokban csaknem kétmillió általános és középiskolás, valamint szakmunkástanuló kezdi meg tanulmányait. Ennyi gyerekkel, fiatallal kell foglalkozniuk a pedagógusoknak. Elengedhetetlenül fontos tehát, hogy az oktatás és a nevelés kérdéseivel még odaadóbban törődjenek az állami és a társadalmi szervek is. Járuljanak hozzá mind sokoldalúbban az iskolák fejlesztéséhez, az oktatási reform sikeréhez, s mindenekelőtt a nyugodt, kapkodás nélküli oktatói—nevelői tevékenység megteremtéséhez. Hiszen a tét óriási: ifjúságunk jövője Tóth László ÍTj típusú gazdasági társulások A gazdaságirányítás új rendszerében az állami vállalatok, szövetkezetek között az együttműködés új jogi formáiként egyesülések és közös vállalatok alakulnak. Az e társulásokat érintő rendelkezések helyes értelmezése és az egységes gyakorlat kialakítása érdekében közleményt adott ki a pénzügyminisztérium más illetékes szervekkel egyetértésben. Az egyesülés — fejti ki a közlemény — a szocialista gazdálkodó szervezeteknek általában önkéntes társulása közös gazdasági érdekeik előmozdítására, tevékenységük összehangolására. Célját a társasági szerződésben kell meghatározni. A résztvevők jogi önállóságát az egyesülés nem korlátozza, gazdasági tevékenységükben azonban a szerződésben vállalt kötelezettségeiknek megfelelően kell eljárniuk. Az egyesülés munkáját a részt vevő szervek, vállalatok vezetői vagy azok megbízottai például igazgatótanácsot alkotva irányítják. A közlemény a közös vállalatokról szólva megállapítja, hogy ezek szocialista gazdálkodó szervek társulásai korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában. A részvénytársaságról és a korlátolt felelősségű társaságról a felszabadulás előtt alkotott jogszabályok ma is hatályban vannak, helyettük azonban új, korszerű szabályozás készül. «jJllölt i !■ l/Ha véget ér az arab csúcsértekezlet Pl rádió és tv jöviő heti műsora (4 oldal) SBTC— Bp. Honvéd 1:0 (5 oldal) A Minisztertanács ülése TOPTéRi tervezetek előkészülésben — A gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről — A jövő évi népgazdasági terv főbb célkitűzései — Jelentés az időszerű mezőgazdasági munkákról A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A mezőgazdasági és élelmezésügyi és az igazságügyminiszter előterjesztette a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvények tervezetét. Ezeket a kormány június 22-i ülésén már megtárgyalta, majd az országgyűlés állandó bizottságainak javaslatait és észrevételeit figyelembe véve az előterjesztők több vonatkozásban módosították. A kormány a két törvény tervezetét megvitatta, elfogadta, s úgy határozott, hogy az országgyűlés elé terjeszti. A pénzügyminiszter benyújtotta a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjének szabályozásáról szóló törvényerejű rendelet tervezetét. A Minisztertanács úgy határozott, hogy a tervezetet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány megvitatta és elfogadta az 1968. évi népgazdasági terv kidolgozásának alapjául szolgáló főbb célkitűzéseket és irányelveket. A pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter javaslatai alapján a kormány határozatot és rendeletet hozott a mezőgazdasági üzemek jövedelemszabályozási rendszeréről, továbbá a földadóról, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövedelemadójáról. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentést tett a nyári mezőgazdasági munkák végrehajtásáról és az őszi munkáira való felkészülésről. A kormány a jelentest tudomásul vette. Elismerését és köszönetét fejezte ki a mezőgazdasági üzemek, a felvásárló vállalatok dolgozóinak és mindazoknak, akik odaadó munkájukkal elérik, illetve előmozdították, hogy a búza holdankénti átlagtermése meghaladta a 14 mázsát, s bár a vetésterület a felszabadulás előttihez képest kereken 1 millió holddal kevesebb, ez a termés úlig fedezi a lakosság teljes ellátását. A kormány kötelezte az illetékes minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy az őszi munkák sikeres elvégzéséhez szükséges intézkedéseket tegyék meg. Felkéri a mezőgazdasság és valamennyi érintett vállalat, intézmény és szervezet dolgozóit: tegyenek meg mindent a kapásnövények, a szőlő és a gyümölcs eredményes betakarításáért és feldolgozásáért, s az őszi munkák gondos elvégzésével biztosítsák a jövő évi megfelelő termés feltételeit. A Minisztertanács az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének előterjesztése alapján módosította a bizottság szervedéről és működéséről szóló, 1962-ben kiadott határozatát. A kormány ezután egyéb ügyeket alt. tár- Eredményesebb KISZ-munka Intézkedési terv a fiatalok javaslatai nyomán A Kommunista Ifjúsági Szövetség VII. kongresszusa előtt megyénk ifjúkommunistái is a megyei küldöttértekezleten tanácskoztak arról , miként lehetne eredményesebbé tenni az ifjúsági szervezet munkáját. A megyei küldöttértekezleten elhangzott javaslatok nyomán, a KISZ Nógrád megyei Bizottsága termelési és szervezési osztálya nemrégiben intézkedési tervet készített. A tervet a végrehajtó bizottság változtatás nélkül elfogadta. A javasolt intézkedések között első helyen szerepel a ,,4000 fiatalt a mezőgazdaságba” elnevezésű akció, melynek célja, hogy 1972-ig négyezer fiatal vállaljon munkát a termelőszövetkezetekben. A terv szerint a járási tanácsok és a KISZ járási bizottságai ez év decemberéig — gondos felmérés alapján — közös intézkedési tervet készítenek, az időközben felszabaduló munkahelyek fiatalokkal történő betöltéséről. A vidékről Salgótarján nagyüzemeibe bejáró fiatalok helyzetét ugyancsak a küldöttértekezleten elhangzott javaslatok alapján kezdte vizsgálni az évek második felében a KISZ Salgótarjáni városi Bizottsága. A vizsgálat nyomán lehetőség nyílik arra, hogy az ingázó fiatalokkal az eddigieknél hatékonyabban tudjanak foglalkozni az üzemi, városi alapszervezetek. Miután a KISZ-vezetők gyakori cseréje nagymértékben hátráltatja az ifjúsági szervezet munkáját, a küldöttértekezleten hangsúlyozottan került szóba a vezetőképzés leghatékonyabb módjának, a helyszíni segítségnyújtásnak a gyakorlása. A bizottságok a jövőben gyakrabban keressék fel az alapszervezeteket — szól az intézkedési terv idevonatkozó része. Tovább kell fokozni az együttműködést a KISZ-szervezetek és munkásőrparancsnokságok között. E hasznos és fontos kapcsolat kiszélesítése érdekében a KISZ-vezetők kérni fogják — a munkásőrparancsnokok mindenütt tegyék lehetővé részvételüket a foglalkozásokon. Ugyanakkor továbbra is célul tűzi ki az intézkedési terv annak az elképzelésnek érvényre juttatását, amely szerint az Ifjú Gárda legrátermettebb tagjait a munkásőr-utánpótlásnál vegyék számításba. Az említetteken kívül a terv még számos feladatot jelölt meg az ifjúsági munka hatékonyabbá tétele érdekében. A Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat eredményeiről és a jövő feladatairól A lakosság szolgálata A Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat kitűzött feladatának megfelelő és elsősorban a bérlemények kezelésével, az évszaktól függően a távfűtés üzembentartásával és építőipari tevékenységgel foglalkozik. Jelenleg a megyeszékhelyen, Nagybátonyban és a környező bányatelepeken összesen 6475 darab bérleményt kezelnek. A lakbérekből és ingatlanközvetítésből befolyt pénzösszeg eddig több mint hárommillió forint. Ipari tevékenységük során távfűtés és melegvíz szolgáltatásból több mint 12 millió forintos tervüket túlteljesítették. Építőipari tevékenységük éstéke több mint hárommillió forint. A vállalat házkezelési tevékenysége a meglevő hiányosságok ellenére viszonylag jónak mondható. Az elmúlt évekhez viszonyítva csökkentek a közüzemi díjak, mind a kéményseprési, mind a köztisztasági szolgáltatások díjai. A vállalat közüzemi díjként csaknem 1 millió 500 ezer forintot fizetett ki, legtöbbet a Vízműveknek, több mint félmillió forintot. A házkezelési munka során a megbízottak azonban nem mindig érvényesítik a vállalat célkitűzéseit, s így egyes bérleményekkel kapcsolatosan viták, gondok keletkeznek. Ezek gyakran arra vezethetők vissza, hogy a házkezelőség a bérlőkkel szemben nem mindig találta el a megfelelő hangnemet. A hiányosságok megszüntetésére átszervezést hajtottak végre, amelynek során a házkezelőséget és a javító részleget egyesítették. A vállalat vezetőségében végrehajtott személyi változtatások már eddig is javulást eredményeztek. Ennek következtében a tervteljesítés és a közüzemi díj, a távfűtési üzem elszámolási rendje stabilizálódott. A lakosság részéről egy időben felvetették, hogy a panaszokat nem intézik el kellő időben. Ennek az volt az oka,hogy egyes területeknek hetekig nem volt megfelelő ügyintézője. Ezt a gondot azonban már megoldották, s a vezetők gondoskodtak kellő számú ügyintéző beállításáról. A jövőbeni eredményesebb munka érdekében a javítási munkáknál — a népgazdasági érdeknek megfelelően — növelik a bontási anyagok felhasználását. Fokozottabban törekszenek a felvetett, te jelentett hibák határidő szerinti kijavítására. A jövőben rendszeres lakógyűléseken is keresik a kapcsolatot a lakókkal. Hogy minél szélesebb, körben szerezzenek tudokat az igényekről, gondokról.