Nógrád, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-01 / 282. szám
VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYE1 BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVF., 282. SZÁMÁRA: 1 FORINT 1968. DECEMBER 1., VASÁRNAP Tsz-ek és vállalatok Minden bizonnyal sokakban kelt még keserű érzeteket a tsz-ek és vállalatok egymás mellett említése, hiszen számtalan előítéletet hoztunk magunkkal az új gazdasági mechanizmus mozgalmasabb, rugalmasabb, izgalmas napjaiba. A két fél kapcsolatát gyakorta a goromba, kemény, szűnni nem akaró átvételi viták jellemezték, amelyben a termelőszövetkezetek kárvallottként tetszelegtek, a vállalatok vezetői, illetékes munkatársai pedig mentegetőztek. Mindamellett valóban felfedezhető volt a tsz-ek és vállalatok kapcsolatában bizonyos fokú egyenlőtlenség, mégpedig a közös gazdaságok kárára. A vállalatok nagyobbára diktálták a feltételeket, és éltek a monopolhelyzetükből fakadó kiváltságukkal. Természetesen a tsz-ek sem viselkedtek mindig ártatlan leány módjára, gyakorta előfordult, hogy szerződési kötelezettségüket sem minőségben, sem osztályozásban, csomagolásban, szállításban nem tartották be, s azután még ők emeltek panaszt. S éppen a gyakori ellentétek tették szükségszerűvé mindkét fél számára, hogy javítsanak a rossz viszonyon, a kiélezett álláspontok helyezése helyett keressék a közeledés, a baráti megegyezés módozatait. Nem kétséges, hogy a sorozatos viták tsz-nek és vállalatnak egyaránt ártanak. Tagadhatatlan tehát, hogy már korábban is tapasztalható volt a tsz-ek és vállalatok között közeledés, a kapcsolatok sokat javultak, meggyorsult az effektív munka, csökkent a jegyzőkönyvezések száma és a kötbér. Igazi, valóban egészséges megoldást azonban csak az új mechanizmus hozott, amely feloldotta a korábbi kötöttségeket, s megteremtette a lehetőséget arra, hogy a termelőszövetkezet, valamint a vállalat egyenrangú partnerként kössön szerződést. Mindkét fél védje önös érdekeit, de csak úgy, hogy tiszteletben tartsa a partner és a népgazdaság érdekeit is. S a kezdeti sikerek, eredmények azt mutatják: jó úton járunk. Mindez nem jelenti azt, hogy ma már minden tökéletes a tsz-ek és vállalatok kapcsolatában. Kifejező példák egész sorát hozták fel előadók és felszólalók az e tárgyban tegnap, a megyei tanácson tartott tanácskozáson is. A megyénkben tszektől mintegy 10—12 termeltető és felvásárló veszi át az árut, de ezek közül igazán zökkenőmentes kapcsolat mindössze a Hatvani Konzervgyárral és a Baromfiipari Országos Vállalattal áll fenn. Ez a két szerződéskötő fél nagy hozzáértésről és ebből táplálkozó előzékenységről tett tanúbizonyságot, amikor tiszteletben tartotta a termelők érdekeit is, hiszen a tsz-ek több termelésének hasznát a gyár, a vállalat is élvezi. A gyapjúforgalmi vállalat az idén rendszeresen leminősítette az átvett gyapjút, a mennyiségi és minőségi viták szinte mindennaposak voltak. Végül is a Cserhát és Karancs Hegyvidéki Tszek Területi Szövetsége kénytelen volt szakértőt alkalmazni a termelőszövetkezeti érdekek védelmére. A cukorgyár is egyoldalú feltételekkel jelentkezett, és méltánytalan szállítási árakat állapított meg. A tejipari üzemek csak a főútvonal melletti téeszektől akarták átvenni a tejet. A MÉK a szabadáras termékeknél nagy árrést alkalmazott, nagy hasznot fölözött le, és sokan a tsz-eket szidják, amiért drága a piacon az áru, pedig a szövetkezet olcsón adta azt át a MÉK-nek. A gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat viszont a gabona acélossága után járó tízforintos felárat nem sietett megadni, kifizetni. Az állatforgalminál átvételi nehézségek mutatkoztak, és az átvétel technikai lebonyolítása sem volt kielégítő. A gépjavító állomások a főjavítások és a garanciális javítások jó elvégzésével ugyan adósak maradtak, viszont gyakran borsos árat számláztak. Az AGROKER-től akadályközlés nélkül is több havi késéssel érkeznek meg a tsz-ekbe a megrendelt gépek. Ha nagyobb a termés, a felvásárló vállalatok mindjárt a védőárak, limitárak legmélyebbjére süllyesztik az átvétel összegét Ilyenkor túlzottan megkövetelik a szabványt, akadékoskodnak és a terményt, terméket akkor sem hajlandók mind átvenni, ha az összes termelésre szerződtek. Ilyen és efféle tapasztalatokat soroltak fel a vitában részt vevő főagronómusok. Kiderült azonban, hogy a tsz-ek és vállalatok kapcsolatában nagyon jelentős feladat jut a területi szövetségeknek, amelyek már az idén érvényesítették érdekvédelmi funkciójukat, és még jobban érvényesíteni óhajtják jövőre. A Palóctáj területi szövetség például már a nyár végén kapcsolatba lépett a szomszédos megyék területi szövetségeivel, hogy velük együtt közös elképzelést dolgozzanak ki a bogyós gyümölcsűek szerződtetéséről. El akarják érni, hogy a rétsági és a balassagyarmati járás málnát, szamócát, fekete ribizlit termesztő szövetkezetei ne legyenek a vállalat kiszolgáltatottjai. Megegyeztek, hogy Nógrád és Pest megye bogyósgyümölcs-termesztő szövetkezetei csak azonos termelői áron hajlandók átadni a jövőre termő gyümölcsöt. Nem szerződnek tehát egymás rovására, és meghatározzák azt a védőárat, amely alatt nem hajlandók leszerződni a termést a felvásárló vállalatnak. A salgótarjáni, pásztói és szécsényi járásban működő területi szövetség viszont csaknem minden termeltető és felvásárló vállalattal tárgyalásba kezdett, s kidolgozta azokat a feltételeket, amelyek a vállalatok érdekeit sem sértik, és előnyösek a tsz-ek számára is Tovább közelednek az álláspontok, tovább csiszolódik az amúgy is javuló jó viszony. Tennivaló még bőven akad, s elsősorban azt kell egynémelyik vállalatnak megtanulnia, hogy a régimódi egyezkedés, a monopolhelyzetre épülő diktátumok alkalmazásának ideje lejárt, s ha nem tudnak egyenrangú partnerekké válni, akkor az áldatlan helyzet következményeit elsősorban maguknak kell vállalniuk. Lakos György Mai számunkban: Helyreigazítás (3. oldal) Ez a falu az enyém (4. oldal) Csak az igazat (5. oldal) Mérkőzés előtt (6. oldal) December 10: Az emberi jogok napja A Magyar ENSZ Társaság elnöksége és intéző bizottsága együttes ülést tartott szombaton a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában. Komját Irénnek, a társaság főtitkárának előterjesztése alapján megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az 1968. évi munkáról szóló beszámolót. A Magyar ENSZ Társaság idei tevékenységében központi helyet foglalt el, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése húsz évvel ezelőtt fogadta el az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, s 1968-at az ENSZ javaslatára — az emberi jogok évének nyilvánították. A beszámoló hangsúlyozta, hogy az emberi jogok évének céljai a társadalmi és tömegszervezetek munkájában, akcióiban is kifejezésre jutottak. Az ülésen bejelentették, hogy december 10-én, a Magyar ENSZ Társaság és a Magyar Jogász Szövetség közös rendezésében emlékeznek meg az emberi jogok napjáról. A Magyar Rádió közvetíti az évfordulót köszöntő ENSZ-hangversenyt, a Magyar Posta pedig elmlékbélyegzőt használ. Ma már csak emlék... A nyár után lassan immár az ősznek is vége. Kopár fák, ólmos színű világ. Felhős ég mögül félve tör elő a bátortalan sugár, de nincs már melengető ereje. Sietősre fogjuk lépteinket és összébbhúzzuk magunkon a kabátot. Nyár, ősz —< bizony-bizony: ma már csak emlék Ifjúkommunista munkanapok Nagybátonyi bányászfiatalok kezdeményezése Jelentős versenyvállalás elindításáról adtak hírt november utolsó napján a nagybátonyi bányászfiatalok: „Mi, a nagybátonyi bányaüzem Tiribes-akna KISZ- alapszervezetének Csegöldi Sándor szocialista ifjúsági brigádja felhívással fordulunk Nógrád megye valamennyi KISZ-alapszervezetéhez, ifjúsági és szocialista brigádjához, ifjúsági munkakollektívájához, hogy a kommunista ifjúsági mozgalom létrejöttének 50. évfordulója alkalmából 1968 decemberében tartsunk ifjúkommunista munkanapokat. Vállaljuk, hogy mennyiségi tervünket december hónapban 105 százalékra teljesítjük, a megengedett minőségi százalék mellett. Az ifjúkommunista munkanapok időszakában a technológiai fegyelem betartásával a brigád tagjai balesetmentesen termelnek. A kommunista ifjúsági mozgalom 50. évfordulójáról megemlékező brigádértekezletet tartunk, a KISZ-alapszervezettel közösen egy alkalommal ifjúkommunista vasárnapot szervezünk. Felhívjuk megyénk ifjúságát, KISZ-tagságát, csatlakozzanak a kezdeményezett felhívásunkhoz, s ennek során üzemekben, termelőszövetkezetekben, hivatalokban, intézményekben érjenek el kiváló eredményeket, munkasikereket. Forró szeretettel köszöntjük az ötven éves kommunista ifjúsági mozgalmat. Nagybátony, 1968. november 30." A KISZ Nógrád megyei bizottsága helyesli és támogatja az ifjúkommunista munkanapok kezdeményezését. Meggyőződésünk, hogy a felhíváshoz csatlakozva szervezeteink, ifjúsági munkakollektíváink, fiataljaink az iparban, a mezőgazdaságban, a tanintézetekben és más intézményekben — az éves akcióprogram-vállalások maradéktalan teljesítésén túl — újabb kimagasló eredményeket érnek el. A magyar kommunista ifjúsági mozgalom jubileumi évfordulójának tiszteletére indított ifjúkommunista munkanapok ■ fejezzék ki az ifjúság forradalmi hagyományok iránti tiszteletét, erősítsék a fiatalokban a szocializmusba vetett hitet, a magyar—szovjet barátságot, a nemzetközi összefogást a béke érdekében. Tevékenységünkkel fejezzük ki, hogy a mai ifjúság történelmi küldetése a forradalmi örökségek vállalása. KISZ NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA Húszéves az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat Kitüntetések, jutalmak az évfordulón Húsz évvel ezelőtt, 1948. november végén több kisebb és nagyobb kereskedelmi egységből jött létre megyénkben az első szocialista kiskereskedelmi vállalat a mai Nógrád megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat elődje, a II-es számú Népbolt Nemzeti Vállalat. Az induláskor sok volt a korszerűtlen magazin, szatócsbolt és az elhanyagolt kis falusi üzlet. A vállalat működése Nógrád megye mellett kiterjedt Heves és Pest megye területére, s voltak boltjai Gyöngyösön, Hatvanban, Aszódon, Gödöllőn, Kistarcsán, Vácott és Zebegényben is. Az eltelt húsz év alatt nagy fejlődést ért el a vállalat. Ma 150 élelmiszer- és 61 húsboltban biztosítják a lakosság ellátását, több mint hétszáz szakképzett dolgozó fáradozik a kulturált kiszolgáláson. A vállalat húsz évvel ezelőtt évi 60 millió forint értékű árut forgalmazott alig nyolcmillió értékű készletből. Az 1968. évi forgalom már majdnem eléri a 370 millió forintot, a raktárkészlet pedig megközelíti a 20 millió forint értéket. Húsz év alatt csaknem kétszáz boltot korszerűsítettek, illetve építettek újjá, s több gépet, így a többi között 258 hűtőgépet is beszereztek. A jelenlegi állóeszköz értéke tizenhatszor nagyobb mint 1949-ben volt. Az eredményes munkát bizonyítja, hogy két ízben elnyerték a Kiváló vállalat címet, háromszor pedig miniszteri dicséretben részesültek. A kétévtizedes munkára emlékeztek a vállalatok dolgozói a salgótarjáni ünnepség után tegnap délután Balassagyarmaton, ahol Molnár Sándor, a vállalat igazgatója és Géczy Imre, az MSZMP Balassagyarmati városi Bizottságának első titkára köszöntötte a jubiláló vállalat dolgozóit. Az ünnepség alkalmából kitüntetések, és pénzjutalmaik kiosztására is sor került. A Belekereskedem kiváló dolgozója kitüntetést kapta Nagy Sándor, Sasvári Gergely, Koós Istvánné és Tóth Sándor. A Vállalat kiváló dolgozója kitüntetést kapta Hegedűs István, László Lászlóné, Zombori József és Krisztik Károly. A húsz éve a vállalatnál dolgozók oklevelet kaptak, s mintegy kétszáz dolgozó között több mint 100 ezer forint jutalmat osztottak szét.