Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-07 / 4. szám

4 VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVF., 4. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1969. JANUÁR 7., KEDD Az árreform újabb lépései Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével egy időben számos fogyasztási cikk ára módosult, megváltozott az árképzés rendszere, s életbe lé­pett a rugalmas ármechaniz­mus. E változások együttesen azt jelezték, hogy megkezdtük a fogyasztói árreform végre­hajtását. A fogyasztói árreformnak hármas célja van: a fogyasz­­t­ói árak közelítése a társadal­milag szükséges ráfordítások­hoz, az értékhez; a külkeres­kedelmi és a termelői árak összekapcsolása a fogyasztói árakkal, és végül olyan ru­galmas fogyasztói ármecha­nizmus létrehozása, amelyben az árstabilitás fenntartása mellett valósul meg a keres­lethez és kínálathoz igazodó ármozgás. Az új fogyasztói árrendszer és ármechanizmus 1968. évi ta­pasztalatai megfelelnek az elő­zetes várakozásoknak. Mint is­meretes a január 2-án végre­hajtott árkorrekciók eredmé­nyeként a fogyasztói árszínvo­nal 1 százalékkal csökkent, s a szabad, valamint a kevésbé kötött árak mozgásának hatá­sát a fogyasztói árszint 1—2 százalékos emelkedésében va­lószínűsítették az ártervezési számítások. A szabad árak ki­­terjesztését és a rugalmas ár­­mechanizmust sokan vegyes érzelmekkel fogadták, attól t­artva, hogy a fogyasztói ár­színvonal a tervezettnél na­gyobb mértékben emelkedik. A valóságban az árszint-növeke­­dés 0,5—0,6 százalékos. Ez a pozitív jellegű „tervlemara­­d­­ás” a reáljövedelmek alaku­lását is kedvezően befolyásol­ta. Mivel a népgazdasági terv a nominálbérek, s általában a pénzbevétel alakulását az 1,2 százalékos árszínvonal-emelke­dés figyelembevételével ter­vezte, a számítottnál alacso­nyabb árszint­­ s a reáljövedel­met növelte. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme az előirányzott 3—4 százalék­kal szemben kb. 5—6 száza­lékkal emelkedett, míg a pa­rasztságé ennél valamivel na­gyobb mértékben. A fogyasztói árreform hár­mas célkitűzését 1968-ban csak szerény mértékben közelítettük meg. A fogyasztói árak több­sége változatlanul eltér az értéktől, egy részük túlságo­san magas, másik részük pe­dig dotációra szorul. Ennek az érzékeltetésére hadd utaljunk a következőkre: a fogyasztói ár alaptényezője a termelői ár, ehhez járul a forgalmi adó. Nos, a forgalmi adóból szár­mazó állami bevétel összege csaknem annyi, mint amennyit az árkiegészítésekre folyósíta­nak. (Azok a fogyasztási cik­kek részesülnek árkiegészítés­ben, amelyeknek a kiskeres­kedelmi ára a termelési költ­ségeket sem fedezi.) A fogyasztói árak „talpra­­állítása”, a termelői árakhoz való közelítése — amii rész­ben árcsökkentést, részben ár­emelést jelent — teljes körben csak 10—15 év alatt oldható meg, hisz egyebek között a termelési struktúra átalakítá­sát is feltételezi. Arra azonban mód van, hogy egy-egy ter­mékcsoportban — részben a forgalmi adó, részben az ár­­kiegészítés módosításával — a fogyasztói ár­ak lépésről lépés­re közeledjenek a ráfordítá­sokat tükröző árarányokhoz. Az 1968. január 2-i árváltozá­sok is részben ilyen jellegűek voltak, s azzal függtek össze, hogy a 2500 forgalmi adókulcs 1000-re csökkent. Az 1968. évi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy egy-egy termékcsoporton belül még mindig sok az adó­kulcs, s azok összevonásával nemcsak az adminisztráció csökkenthető, hanem­­ a ter­mékcsoporton belül helyesebb árarányok alakíthatók ki. Az új esztendőben a legszé­lesebb körű forgalmi adó- és árváltozás a ruházati cikkek­nél lesz. Az adókulcsok szá­m­ának csökkentése, a sze e­­zek, a kötött és hurkolt textí­liák, a rövidáruk és a ruháza­ti cikkek fogyasztói árát álta­lában plusz—mínusz 15 száza­lékkal módosítja. A forgalmi adókulcsok összevonása a ru­házati cikkek mellett a gép­jármű-alkatrészek, a sportsze­rek és papíráruk, egyes festé­kek, fotóvegyszerek, a centri­fugáit és a lemezjátszók árait érinti még. A fogyasztói árszínvonalra 1969-ben egyéb árintézkedések is hatnak. A forgalmi adó­rendszer egyszerűsítésétől füg­getlenül változnak egyes rög­zített és maximált áraik. A legjelentősebb árváltozás — a postaszolgáltatások új díjsza­bása —, november 1-én lépett életbe. A fűrészáruknál a kül­kereskedelmi, illetve a terme­lői árak emelkedését a fo­gyasztói árak mozgása is kö­veti; a motorbenzineknél ár­arányosításra, a tüzelőanya­goknál — hazai brikett, tüze­lőolaj és tűzifa —, jelentős ár­leszállításra kerül sor. Ol­csóbb lesz — éves átlagban kg-onként 1,30—1,50 forinttal — a vágott csirke ára. Módo­sul az import fogyasztási cik­kek ára. A fogyasztási cikkek importjának a választék bő­vítése mellett az a célja, hogy a hazai termelők monopol­helyzetét gyengítse, verseny­­feltételeket támasszon. 1968- ban a szükségesnél nagyobb mértékben alkalmaztak meg­kötéseket a fogyasztási cikkek importjánál. Ezek megszünte­tésével a verseny reálisabb feltételei jönnek létre, s egy­idejűleg az importált fogyasz­tási cikkek árai is módosul­nak. Az árváltozások negye­dik tényezője: mindazokon a területeken, ahol a kereslet- kínálat egyensúlya lehetővé teszi, nagyobb teret kapnak a kevésbé­­ kötött és a szabad árak. Szabad áras lesz az im­port fogyasztási cikkek több­sége, s bővül a szabad árak alkalmazása az építőanyagok­nál, a gépipari és vegyes ipar­cikkeknél. 1968-ban a szabad árak a fogyasztói árualap 23 százalékát érintették, 1969-ben már 30—33 százalékát. Mit jelentenek mind,ezek az árváltozások a fogyasztó szá­mára? Az új irányítási rend­szerben a népgazdasági terv fontos része az árterv, amely­nek pontos számításokkal meg kell határoznia az árváltozá­sok és a szabad árak moz­gásának árszínvonalra gyako­rolt hatását, mert a várható árszínvonal ismerete a feltéte­le a névleges és a reálbér, va­lamint az életszínvonal terve­zésének. Az árszámítások sze­rint mindazok a változások, amelyek a központi intézke­désekhez — forgalmiadó-kul­­csok összevonása, egyes rög­zített és maximált árak módo­sítása, az import fogyasztási cikkek árváltozása — kap­csolódnak, nem érintik az ár­színvonalat. Az árváltozások a lakossági építkezést is érintik. Az építő­ipari termelő árak már 1968- ban emelkedtek, s most egyes építőanyagok — elősorban a fenyőfűrészáruk — ára is fel­felé módosul Mindez a lakás­építés árszínvonalát mintegy 4—5 százalékkal növeli. Az ennél nagyobb mértékű ár­színvonal-emelkedés elkerülé­sére az állam 1969-ben maga­sabb dotációval támogatja a magánosok — vállalati kivite­lezésben megvalósuló — lakás­­építkezését. Garamvölgyi István Mai számunkban: Aratott az országúti halál (3. oldal) Mégis recseg (4. oldal) A lottó 1. heti j­utalomsorsolása (5. oldal) A póruljárt kőműves (6. oldal) Négy ország úttörővezetőinek látogatása megyénkben Vasárnap négy ország úttö­­rővezetőinek küldöttségét lát­ta vendégül a megyei úttörő­elnökség és a KISZ salgótar­jáni városi bizottsága. A szov­jet lenini úttörőszervezet, a lengyel harcer szövetség, az NDK gyermekszervezet és a bolgár dimitrovi pionírok szervezetének vezetőit a sal­gótarjáni Úttörőházban fo­gadták a megye ifjúsági moz­galmának irányítói. Az Úttörőházban Szilasi András, a megyei úttörőel­nökség titkára tájékoztatta vendégeinket a nógrádi paj­tások életéről. A találkozón beszélgetés folyt arról a té­máról, hogyan lehetne a szép és hasznos nemzetközi úttörő­barátságot még jobban kiszé­lesíteni. A szovjet, lengyel, német és bolgár vendégek meghívták hazájukba a nóg­rádi úttörőket. Ferencz Imre, a Salgótarjáni városi Tanács Művelődésügyi Osztályának vezetője a város történetével ismertette meg a vendégeket. A József Attila művelődési házban megtartott beszélgetés után — amelyen a város építési és kulturális feladatairól volt szó — levetí­tették azt a színes filmet, amely az épülő Salgótarjánt mutatja be. SaT'B’igESSES SflLGOH (Koppány György felvétele) A CSKP szervezetei támogatják az Elnökség nyilatkozatát Vasárnap folytatódtak a CSKP különböző szervezetei vezetőségeinek tanácskozásai, melyeken véleményüket fejez­ték ki a KB elnökségének szombaton nyilvánosságra ho­zott felhívásáról. A pozsonyi városi PB újból kiemeli azt az elvet, hogy a föderáció legfelsőbb három vezető tisztségéből az egyiket szlovák állampolgár töltse be. Ez az elv nem irányul sem a cseh nemzet, sem Smrkovsky elvtárs ellen, sem a január utáni politika szelleme ellen, sőt éppen sumák a terméke. A pozsonyi PB elnöksége min­den erejével támogatni kíván­ja a CSKP Elnökségét a cseh­szlovákiai viszonyok konszoli­dálódása érdekében teendő erőfeszítéseiben. A prágai pártbizottság el­nöksége hangsúlyozza: „a KB novemberi és decemberi hatá­rozatai megteremtik a feltéte­leket ahhoz, hogy a pártélet­ben és a közéletben a nyilat­kozatokról áttérjenek a tet­tekre. E tettektől azonban különböznek azok a jelszavak, amelyek meggondolatlan lé­pésekre hívn­ak fel. A prágai PB elnöksége hangsúlyozza: „támogatjuk a szlovák népnek azt a jogát, hogy a vezető ál­lami funkcióban megfelelően legyen képviselve”. A cseh építőipari dolgozók és bányászok szakszervezetei­nek kongresszusán olyan hatá­rozatokat hoztak, amelyek tá­mogatják a szombaton nyilvá­nosságra hozott elnökségi fel­hívást. Az építőipari dolgozók küldöttsége látogatást tett Lu­­bomir Strougal-nál, a CSKP cseh irodája vezetőjénél, a bá­nyászok küldöttsége pedig Alexander Dubceket és Jo­sef Smrkovskyt kereste fel. Napirenden a salgótarjáni járás iskola-egészségügyi helyzete Tegnap a Salgótarjáni Járá­si Tanács VB ülésén többek között megtárgyalták a járás iskola-egészségügyi helyzetét. A tanácskozásra meghívást kapott a megyei KÖJÁL, a Vöröskereszt járási titkársá­ga és a járási művelődési osz­tály. A beszámoló három kér­déscsoportot ölelt fel. Meg­tárgyalták az iskolák egész­ségügyi helyzetét, a tanuló­­ifjúság egészségügyi ellátását és az iskolákban folyó egész­ségügyi felvilágosító tevé­kenységet. A járási tanács vb 1965-ben tárgyalta az iskolák egészség­­ügyi helyzetét. Azóta a járás területén működő 54 iskola az egészségügyi kívánalmak sze­rint működik. A járásban sok iskola még 1945 előtt épült, s a tantermek sokhelyütt kor­szerűtlenek, zsúfoltak, s a ta­nítás délelőtt és délután is folyik. Problémát okoz az is­kolák vízellátásának rende­zetlensége. Bár a múlt évben több iskolába bevezették a fo­lyóvizet, legtöbb helyen azon­ban még mindig nincs víz. A járási tanács-vb foglalkozott az iskolák fűtésével, padoza­tával kapcsolatos kérdésekkel. Igen kevés a tornatermek száma is. A napközi otthonos étkeztetés négy iskolánál fo­lyamatos. A tanulók egészség­­ügyi ellátó és nevelése rend­szeres. Ez a körzeti orvosok­nak és a védőnőknek köszön­hető. Az iskolák tanulói — 80—85 százaléka — rendelke­zik egészségügyi csomaggal. A múlt tanévben 27 iskola vett részt az elsősegélynyújtási versenyen. A járás 23 isko­lája nyerte el a „Tiszta isko­la” címet. A Salgótarjáni Járási Ta­nács VB a járás iskoláinak egészségügyi helyzetéről szóló beszámoló után több határo­zatot hozott Megállapította többek között a vb: az iskolák rekonstrukciója fokozatosan megtörténik, a tanulók egész­séges körülmények között ta­nulnak. Meg kell oldani a vízellátást, s az egészségügy vonatkozásában fontos az is­kolaorvosi és fogászati szín­vonalat növelni. Tervet dol­gozott ki a vb, mely szerint az iskolákban maximálisan ki­használják az iskolaorvosi és fogászati óraszámot Fokoza­tosan szem előtt tartják az il­letékesek a nagybátonyi l­ tantermes iskola tanulóinak­ étkeztetését és a politechnikai oktatás korszerű kialakítását. Közel-Kelet Libanoni—izraeli eszmecsere BEIRAT A libanoni kormány hétfőji közleményben jelentette be, hogy libanoni és izraeli hiva­talos személyiségek a két or­szág határa mentén fekvő egyik helységben megvitatták a két ország viszonyát. A közlemény szerint a megbe­széléseket a „vegyes fegyver­szüneti bizottság keretén be­lül és ENSZ-megfigyelőik fel­ügyelete alatt „tartották.” A tanácskozásokon a fegyver­szüneti egyezmény normáinak megsértéséből származó pana­­­­szokkal kapcsolatos kérdése­ket vitatták meg” — hangoz­tatja a közlemény. Az izraeli lapok egyébként feltűnő he­lyen számolnak be és úgy tudják, a libanoni határ köze­lében fekvő Rod­ Honikra vá­rosában tartották­ a megbeszé­léseket. Az AFP szerint Izrael fi­gyelmeztette a libanoni ható­ságokat, hogy ha nem tesznek erélyes intézkedéseket az arab ellenállási szervezetek megfé­kezésére, akkor viselniük kell ennek következményeit. A li­banoni vezetők viszont ismét leszögezték, hogy az ellenállá­si szervezetek az országot so­hasem használták támaszpont­ként. ALEXANDRIA Nasszer egyiptomi elnök hétfőn Alexandriában kétórás megbeszélést folytatott a kö­zel-keleti válságról Asavi Szí­riai külügyminiszterrel. A ta­nácskozás során a külügymi­niszter átadta Nasszernek Ajasszi szíria államfő szóbeli üzenetét. AMMAN A jordániai hadsereg szóvi­vője hétfőn bejelentette, hogy a jordániai és izraeli alakula­tok 25 perces tűzpárbajt vív­tak egymással a Jordán-folyó vidékén. A lövöldözés helyi idő szerint hétfőn 9 órakor kezdődött Albakora térségé­ben. A tűzharcnak jordániai részről nem volt áldozata.

Next