Nógrád, 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)

1970-02-01 / 27. szám

a­rási küldetés .A szívélyes elvtársi megbeszélések a nézetek azonos­ságát tanúsították valamennyi megtárgyalt kérdésben. A két testvérpárt, a két szocialista ország vezetőinek tanács­kozása pártjaik, kormányaik, népeik barátságának és együttműködésének erősödését, a szocializmus és a béke ügyét szolgálta.”­­ A Kádár János és Fock Jenő NDK-be­­li látogatásáról kiadott közleménynek ez a megállapítása summázza a legkifejezőbben, mennyire hasznosak és ered­ményesek voltak a berlini tárgyalások. Valóban, a két ország kapcsoltainak fejlesztése és a napiren­den levő nemzetközi politikai témák méltán váltották ki nemcsak a hazai, hanem a külföldi köz­vélemény figyelmét is. A megbeszéléseken megnyilvánult nézetazonosság a ga­rancia arra, hogy a jövőben még eredményesebben fejlődik tovább országaink együttműködése, s még kedvezőbb felté­telek alakulnak ki a magyar—NDK kapcsolatok elmélyíté­sére. Tanácskozásaik során a két ország vezetői méltán he­lyeztek nagy súlyt a nemzetközi politika, továbbá a nem­zetközi kommunista és munkásmozalom kérdéseire. Teljes volt az egyetértés, hogy tovább kell erősíteni a szocialista közösség egységét a marxizmus,leninizmus, a proletár in­ternacionalizmus alapján Nem véletlen, hogy különösen a Szovjetunióval való szilárd szövetséget, a Varsói Szerző­dés szervezetének tökéletesítését, és a KGST határozatainak valóra váltását szorgalmazta mindkét fél. A nemzetközi politika elemzésében az európai bizton­ság ügye foglalta el az első helyet, s ezen belül is a kulcs­­probléma: a két német állam kapcsolatainak rendezése, ha­zánk mindenkor azt az álláspontot vallotta, és a mostani tárgyalásokon pártunk és államunk vezetői ezt újra meg­erősítették, hogy a Német Demokratikus Köztársaság szuve­rén állam, amely joggal követeli, hogy valamennyi ország ismerje el egyen­jogúnak úgy, ahogy ez független államok kapcsolatában a nemzetközi jog normái szerint szokás. A két német állam kapcsolatainak rendezéséből nem hiányozhat az NDK és az NSZK közötti államhatárok fenntartás nél­küli elismerése, csakúgy, mint az Odera—Neisse-határé. Az NSZK-nak le kell mondania az úgynevezett egyedüli kép­viseleti jogról, továbbá a Nyugat-Berlinnel kapcsolatban támasztott indokolatlan és törvénytelen igényektől. A két német állam kapcsolatainak rendezésére kimunkált és át­gondolt tervezetet készített az NDK kormánya. Pártunk és államunk vezetői megerősítették, hogy ezt a tervezetet te­kintik a rendezés alapjának. Túl azon, hogy a szocialista tábor tagjaiként a legszo­rosabb érdekközösség fűz össze bennünket, túl a legszívé­­lyesebb baráti, elvtársi kapcsolatokon, amely hazánk és az NDK viszonyát jellemzi — számunkra a Német Demokra­tikus Köztársaság a Szovjetunió után a második legfonto­sabb kereskedelmi, gazdasági partner is. E kapcsolatokat mindkét fél törekvéseiben az őszinte, kölcsönös előnyökre való törekvés hatja át. Ennek tulajdonítható, hogy gazda­sági együttműködésünk szerkezete korszerű, vagyis az áru­csere-forgalom folyamatos emelése mellett modern koope­rációt alakítottunk ki az iparban, a tervezésben a műszaki­tudományos kutatásokban, a termelés fejlesztésében. Inten­zív kapcsolataink vannak nemcsak az államvezetés felső szintjein, hanem az egymásnak megfelelő termelési ágaza­tok, tudományos intézetek, társadalmi és rétegszervezetek között. Vezetőink mostani látogatása megerősítette a kap­csolatok fejlődésének helyes irányát, bátorítást és ösztön­zést adott a további kezdeményezéseknek és kiinduló pont­ja kiváló lehetőséget nyújtanak a legfontosabb kérdések alapos áttekintésére, a barátság és együttműködés továbbfejlesz­tésének, elmélyítésének kidolgozására. Kádár és Fock elv­társak NDK-beli látogatása igen eredményes volt. Teljesen jogos és megalapozott az az optimizmus, amellyel Kádár­­ elvtárs hazatérése után adott nyilatkozatában a látogatás­­­­ról beszélt. Azzal a tudattal összegezhetjük e baráti találko­zó eredményeit, hogy tovább léptünk előre a Magyar Nép­­köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság népeinek testvérisége, együttműködése és szövetsége útján mindkét ország javára, a szocializmus egyetemes ügye, a nemzetkö­zi béke és biztonság üdvére­­södés ..új­ szakasza kezdetének. Ismét bebizonyosodott, hogy a magas szintű találkozók K. S. Aldo Moro olasz külügyminiszter hazánkba látogat c Péter János külügymi- február 9-én hivatalos mi­­niszter meghívására Aldo fogatásra Magyarországra Moro olasz külügyminiszter érkezik. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXVI. ÉVF., 27. SZÁM Kádár János és Hazaérkezett a­ SWDK-ből Sajtóértekezlet a látogatás eredményeiről Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Poli­tikai Bizottság tagja, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke,­­ akik a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság Minisztertanácsa meg­hívására baráti látogatást tet­tek az NDK-ban — szomba­ton délelőtt visszaérkeztek Budapestre. Fogadásukra a Nyugati pályaudvaron meg­jelentek : Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai, dr. Ajtai Miklós, a Politikai Bizottság póttagja, a kormány elnök­helyettese, dr. Csanádi György közlekedési­ és posta­ügyi miniszter, Péter János külügyminiszter, Gyenes András és dr. Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetői. Ugyan­csak jelen volt dr. Herbert Plaschke, a Német Demokra­tikus Köztársaság budapesti nagykövete. Kádár János a megérkezés után a pályaudvaron nyilat­kozott az újságíróknak az NDK-ban tett látogatásról: Rendszeres véleménycsere — Látogatásunk eredmé­nyeit a nyilvánosságra hozott közös közlemény összegezi. A Berlinben folytatott eszmecse­re része a szocialista országok séggel, testvéri barátsággal fogadtak bennünket. Tárgya gatás légkörével nyelvel nagyon lasaink, munkaprogramunk vagyunk Mint minden aktusának légköre szí­­vélyes, elvtársias, s — ami a között az utóbbi években ki- napirendre tűzött kérdéseket is alakult gyakorlatnak. Mind a belső építőmunka, mind a nemzetközi helyzet azt igény­li, hogy a szocialista orszá­gok­­ képviselői — kétoldalú és sokoldalú tanácskozások kere­tében — rendszeresen kicserél­jék véleményüket, hogy mód­juk legyen a legidőszerűbb politikai kérdések megtárgya­lására, a szocialista építés­ben szerzett tapasztalatok meg­ismerésére, azok kölcsönös hasznosítására. Ezek a találko­zások tapasztalatai igen jók. Alkalmat nyújtanak arra is, hogy demonstráljuk politikai egységünket, egyetértésünket. — Fock elvtárs és jóma­gam készséggel, örömmel tet­teti—, gyakorlatias volt. Sor­ra vettük az időszerű elvi, po­litikai kérdéseket, ismertettük álláspontunkat, kicseréltük vé­leményünket, s mint ismere­tünk eleget a Német Szocia­­tes, hangsúlyoztuk elvi egysé­­lista Egységpárt Központi Bé­­günket. Beszéltünk a jövő fél­­zottsága és a Német Demok­ adatairól is. Mindkét fél szk­­ratikus Köztársaság kormá- lárd elhatározása, hogy együtt­­nv a meghívásának. Mint is- működésünket tovább szilár­­meretes, a látogatás három- dítjuk és bővítjük minden te-napos volt. E három nap te­­rületen, tenzív munkával, érdemi meg­ harcunk ahol az nemzetközi szempontjából szak­beszélésekkel, olyan létesítmé­nyek megtekintésével­­ telt el, amelyek valamilyen módon összefüggésben álltak beszél­getéseink témáival. — Walter Ulbricht és Willi Stoph elvtársak, valamint az NDK más párt- és állami ve­zetői, a­ testvéri ország dolga­ ...................................... ........... zól a legnagyobb szívélyes­ «ém elmondani, hogy a tett­séges, s a két nép érdekeinek megfelel. — Munkánk legfőbb elbírá­lói természetesen nem mi ma­gunk vagyunk, mégis szeret­és eredme elégedettek ismeretes, Fock elvtárssal együtt vi­szonylag rövid idő alatt má­sodszor jártunk Berlinben. Tavaly október elején ugyanis részt vettünk a Német De­mokratikus Köztársaság fenn­(Folytatás a 2. oldalon) Tapasztalataink jók Sajtóértekezlet a Nyugati pályaudvaron A salgótarjáni Bolyai János gimnáziumban elkészült a kémiai laboratórium. Az iskolai ok­tatáshoz nagy segítséget adott a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, amely hasz­nált laboratóriumi asztalokat juttatott el a gimnázium részére. A gimnázium diákjai 30 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a laboratórium elkészítéséhez. A 16 munkahelyes kémiai laboratóriumot szombaton átadták rendeltetésének (Koppány György felvétele) ARA: 1 FORINT', 1970. FEBRUAR 1., VASÁRNAP Ülést tartott a TOT A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának Elnök­sége szombat délelőtt ülést tartott. Megtárgyalta a mező­­gazdasági termelőszövetkezeti mozgalom nemzetközi kap­csolatainak helyzetét és 1970. évi programját. Jóváhagyta a TOT múlt évi gazdálkodását, és 1970. évi költségvetését, munkatervét, majd személyi ügyeket tárgyalt. El kell ismerni Hans Apel szociáldemokra­ta képviselő, a párt parla­menti frakciójának helyettes elnöke, szombaton egy televí­zió-adásban az NDK de jure­­elismerésének lehetőségéről kijelentette: „abba kell hagy­nunk ennek a dolognak a dogmatikus szemlélését. Ha az NDK-val egyezményeket kötnénk, amelyek a két állam közötti kérdéseket megfele­lően rendezik, ezek természe­tesen nemzetközi jogi érvé­nyességgel bírnának. Ha az NDK ennek alapján kijelen­­­­tené, hogy ezzel de jure is elismertük, és személyesen ugyan nem helyeselném ezt az értelmezést, de nem is mondanék ellent.”. Hans Apel­­hozzáfűzte: „természetesen­az NDK-nak joga lesz széles­­ körűen interpretálnia a dol­­­gokat s ennek, az ügy érde­­­­kében, nem szabad ellentmon­­danunk”. A szociáldemokrata poli­tikus foglalkozott Barrel CDU­­­­ CSU parlamenti frakció és nők­­­nek azzal az állításával is, hogy a kormány a keleti po­litikában felmondta az együttműködést az ellenzék­kel Apel kijelentette: „az ellenzék körében ellentétes vélemények vannak, s az el­lenzék nem hajlandó tudomá­sul venni a tényeket, és a­­ rendelkezésünkre álló szűk játékteret. A követeteményeknek hips föl ennen korszerűt építeni a­ mezőgazdaságnak Megháromszorozódott eredmény • 230 millió forint értékű tervfeladat A Mezőgazdasági Beruházási Vállalat Nógrád megyei ki­­rendeltségén tegnap megvitat­ták az elmúlt évben végzett munkát és meghatározták, hogy az idén milyen feladatokat kell megoldaniuk. A tanácsko­zást Bottyán János, a szakszer­vezeti bizottság titkára nyitot­ta meg, és Váli Ferenc, a ki­­rendeltség vezetője tartott tá­jékoztató előadást. A kirendeltség 1967-ben alakult azzal a céllal, hogy a korszerű építkezésekkel elő­segítse a mezőgazdasági ter­melést. Mint ismeretes, a me­zőgazdasági üzemek a terme­lés minőségének javítására egyre nagyobb építkezésekbe kezdtek. A kirendeltség meg­alakulása előtt az építkezéseket különböző építőipari vállalatok oldották meg és a meglevő ál­lami feladataik mellett hát­térbe szorultak a mezőgazda­sági jellegű építkezések. Ez befolyásolta a tsz-ek eredmé­nyes munkáját. A kirendeltség azt a feladatot kapta, hogy minden olyan építkezést, amely a mezőgazdasági termeléssel függ össze, megtervezze, vé­gezze el a műszaki ellenőrzést, szerezze meg az építkezésekhez szükséges hatósági engedélye­ket, szervezze a kivitelezőket a munkára, és koordinálja a fel­adatokat. Mint erről a mező­gazdasági üzemek nyilatkoztak, a kirendeltség a feladatát tel­jes megelégedésükre elvégez­te. A kirendeltség vezetője szá­mot adott arról, hogy 1967-ben megközelítőleg 47 millió fo­rint értékű munkát végeztek, 1968-ban már 118 millió 241 ezer forint értékűt és 1969-ben 165 millió forint volt a tervük, amelyet sikeresen teljesítettek. Három év alatt az üzemek igénye egyre növekedett és amelynek a kirendeltség ele­get tett. A munkájuk nagy je­lentősége abban is lemérhető, hogy a kirendeltségnek sike­rült a tsz-építőbrigádok mun­káját tervszerűvé tenni, ha­sonlóan jól koordinálták a tsz­­építési vállalkozások tevé­kenységét is. A mezőgazdasági beruházásoknak a megyében 94 százalékát ezek az építési szervek végezték el. A kirendeltség arra töreke­dett, hogy az építési, beruhá­zási feladatokat az üzemek igényeinek teljes kielégítésé­vel végezze el. Koncentrálta a feladatokat és a munkák so­rán a legmodernebb és a leg­jobb megoldásokat alkalmazta. Az utóbbi két­ évben, a beruhá­zások zömét a szarvasmarha­tenyésztés elősegítésére fordí­tották. A beruházások­ 51,5 szá­zaléka ebben az ágazatban került megvalósításra. Ezen be­lül a tehenészeti telepek vol­tak az elsődlegesek. Negyven­­kettő ilyen telepet építenek, amelyből az elmúlt évben 4337 férőhely készült el, melynek a fele tehénférőhely. Az épít­kezést saját erőből oldották meg, és ezzel az állami építő­ipart teljes egészében mentesí­tették a mezőgazdasági jellegű építkezésektől. A kirendeltségen tartott ta­nácskozáson megbeszélték az idei feladatokat is. A termelő­szövetkezetek 230 millió fo­rint értékű munkára adtak megbízást a kirendeltségnek, amelyből 1970-ben 157 millió forint értékű munkát kell el­végezni. A munka előkészüle­teit már megkezdték. Rövide­sen hozzálátnak három serleg­­telep építéséhez. A Pásztói Ál­lami Gazdaság részére 400, az érsekvadkerti sertéstársulás részére 480, a litkei sertéstársu­lás részére pedig 220 kocaférőhe­lyet építenek. A további mun­kájukkal a szarvasmarha-te­nyésztést segítik elő, ezenkí­vül több tsz-nél közművesíte­ttek. A tanácskozáson megál­lapodtak arról is, hogy a ki­­rendeltségek egyes osztályaira milyen feladatok hárulnak a munkák sikeres megoldása ér­dekében.

Next