Nógrád, 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)

1970-12-22 / 299. szám

§4 képes levelezőlap története NAPJAINKBAN a postai forgalom tekintélyes részét a képes levelezőlapok teszik ki. Hazánkban évente körülbelül he­tvenmillió képeslap fogy el, s ebből arra is következtet­hetünk, hogy a nagyobb or­szágokban milyen óriási le­het a fogyasztás. Ha a képes­ levelezőlap múltját kutatjuk, az első nyo­mok itt is, akárcsak a könyv­­nyomtatás, vagy a sokszorosí­tó grafika esetében a Távol-Ke­letre vezetnek. A kínaiak rizs­­papírra írott üdvözlő lapjai­kat már a X. században ké­­pecskékkel illusztrálták, ezek azonban egyedi alkotások vol­tak. Nem egyedi, de kis pél­dányszámban készült képes­lapoknak kell felfognunk a Franciaországban, a XVII. században meghonosodott réz­­metszetű üdvözlő- és köszön­tőlapokat is, amelyeket sok­szor neves művészek készítet­tek. A mai értelemben vett, tö­megméretben előállított ké­pes levelezőlapok ősei az an­gol karácsonyi lapok, a „Christmas Card”-ok, ame­lyeknek divatja a múlt­ szá­zadban terjedt el. A „Christ­mas Card” Angliában és Amerikában szinte nemzeti intézmény. A képes levelezőlap egyéb normáinak (városkép, képző­művészeti reprodukciók, arc­képek stb­.) felvirágzása Euró­­pa-szerte az 1870-es éveik kö­rüli időre tehető. A porosz— francia háború idején Leon Besnardeaux francia könyv­­kereskedő a városa körül tá­borozó nagyszámú katonasá­got nem tudta levélborítékok­­kal ellátni, és ezért folyóirat­­okból kivágott képeket kez­dett árusítani, melyeknek há­tára írni lehetett; ezekhez nem kellett boríték. Az 1869. október 1-én az osztrák és a magyar posta által először ki­bocsátott postai levelezőlapot csakhamar követte a képes­­ levelezőlap is: Heinrich Stephan porosz postatisztvise­lő ötlete alapján August Schwartz olden,bungi könyv­kereskedő hozta forgalomba őket először. A KÉPESLAPOK révén fi­gyelemmel kísérhetjük egy­­egy város fejlődését éppúgy, mint egy-egy ország politikai, művészeti és ízlésfel törlés­ének alakulását. A korai, csipkés szegélyű postai lapok után megjelentek a humoros témá­júak, sokszor ablakos, hajto­gatás, megoldásban. Néha egé­szen abszurd levelezőlap-ötle­tek is születtek. Egy kövér anyóst ábrázoló képes levele­zőlapon az anyós ülő alkalma­tosságát kis párna helyettesí­tette, amelyet a címzett az­tán tűpárnának használhatott. A képes levelezőlapok mű­velődéstörténeti jelentőségét korán felismerték a múzeu­mok, a könyvtárak. A leggaz­dagabb gyűjtemény a brookli­­ni: két és fél millió lapot számlál. Gazdag a British Múzeum és a Victoria and Albert múzeum kollekciója is. A külföldi magángyűjtemé­nyeik közül, dr. Arzlberg bécsi jogászé a leggazdagabb: hat­százezer darabot számlál. Ezt N. Sz. Tagról leningrádi tanár félmilliós, védett gyűjtemé­nye követi A világon igen sok, százezer darab alatti gyűjteményt tartanak számon. Hazánkban a gyűjtés a szá­zadfordulón kezdődött; a gyűj­tőknek „Magyar Képes Leve­lezőlap” címmel külön fo­lyóiratuk is volt. A legna­gyobb hazai gyűjtemény meg­alapítása dr. Petrikovics Lász­ló szerencsi orvos nevéhez fű­ződik, aki ötvenéves gyűjtő­munkával mintegy 400 000 la­pot szerzett kollekciója gaz­dag ritkaságokban (selyemre, rénszarvasbőrre, falemezre stb. nyomott lapok). A kiváló műgyűjtő anyagát Szerencs városának ajándékozta, amely az értékes gyűjteményt a sze­rencsi Rákóczi-házban he­lyezte el. A KÉPESLEVELEZŐLAP­­GYŰJTŐK száma évről évre növekszik. A hazai gyűjtőket elsősorban a dorogi „Ki mit gyűjt klub” és a Fővárosi Művelődési Ház hobby-­szak­­köre fogja össze. Újabban múzeumaink érdeklődése is megélénkült; erre mutat, hogy a debreceni Déry Múzeum megvásárolta Velényi László­­né pécsi gyűjtő 10 000 dara­bos anyagát. A Képzőművé­szeti Alap kiadóvállalata az utóbbi években többször ren­dezett képeslevelezőlap­i kiállí­­tást, és művész-levelezőlapok kiadásával is sokat tesz a gyűjtők kielégítése és a mű­vészetek népszerűsítése érde­kéiben. Galambos Ferenc Megfejtés: 3 betű Lili már régóta gyanította, hogy férje csalja őt valakivel. Igaz, Kázmér továbbra is min­den reggel csók­kal búcsúzott tőle, és csókkal köszöntötte, ha hazaérkezett, fizetését — cse­kély zsebpénze kivételével — egy fillérig neki adta és a Mucikám megszólítást se hagy­ta abba. Lili mégis érezte, hogy valami nincs rendben. Időközben ugyanis rájött, hogy a kutyájuknak is csókot dob minden elmenetelkor, hogy tudta nélkül könyvelést vállalt egy maszeknál, és hogy a szomszéd házban levő fuva­ros trampli lovát is Mucinak hívják... Csak a nő nevét nem tudta kideríteni sehogy se. De elhatározta: ha addig él is, rájön a titok nyitjára! Azzal kezdte, hogy vett egy rejtvényújságot, s amikor Kázmér este egy detektívre­­génybe mélyedt, ő — látható­an nagy igyekezettel — rejt­vényfejtéshez fogott. Vagy ne­gyedóra múlva hangosan tű­nődni kezdett: — Női név: öt betű.. . Női név: öt betű... Vájjon mi le­het? — közben óvatosan oldalt pillantott a férjére, de ő meg se hallotta a kérdését. Kime­rülten tovább olvasott, Lili legnagyobb bosszúságára. Másnap este folytatta a ma­nővert. Ezúttal Kázmér a hintaszék­ben ülve falta tovább a teg­napi regényt, Lüi pedig a rekamién hason fekve új rejt­vényt húzott maga elé. Megint kivárta a kellő időt, aztán el­gondolkodva megszólalt: — Női név: négy betű ... Érdekes. Most meg négy betű és női név ... Ismét válasz nélkül ma­radt a körmönfont kérdés. A­ következő este újabb rejtvénybe kezdett, Kázmér persze, falta tovább az izgal­mas krimit, és az asszony is sokáig csendben maradt, csak egyszer-egyszer érintette meg, szinte észrevétlenül selymes karját. Talán egy óra is el­telt, amikor Lili hirtelen és ellenkezést nem tűrő hangon felkiáltott: — Női név: három betű! Mondd már, ki az? És Kázmér végre megszó­lalt, mintha egy hipnotizőr kérdésére válaszolt volna, ön­­tudatlanul: — Ida, drágám... — s a kö­vetkező pillanatban már hiá­ba szívta volna vissza meg­gondolatlan szavait, mert Lili mindent tudott. Legfeljebb azon csodálko­zott kicsit: ki hitte volna, hogy az egyik legjobb barát­nője van a buliban? Németh Géza iül A I MŰSOR KOSSUTH RÁDIO: 8.30: Nép­dalok, néptáncok. — 8.48: Harsan a kürtszó! — 9.24: Humperdinck: Jancsi és Juliska. — 11.18: Az Ég lánya leszállásának éneke. — 11.31: Haydn: G-dúr (Katona) -szimfónia. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Melódiákoktól. — 13.38: Törvénykönyv. — 13.58: Tamás bátya kunyhója. I. rész. — 15.10: K­óruspódium. Az orosházi madri­gál-együttes énekel. — 15.21: Rá­­d­ióiskola. Forradalomtól forrada­lomig. . . — 18.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Muzsikáról — fiata­loknak. — 16.38: Munkásvándor­lás — munkahelyi kapcsolatok. — 16.48: Az élő népdal. — 16.58: Hallgatóink figyelmébe! — 17.05: Tallózás a világsajtóban. — 17.20: Vendégszerkesztő: Bartha Alfonz. — 17.55: Kövek. — 18.00: Kön­­nyűzenei Híradó. — 18.30: A Sza­bó család. — 19.20: Magyar szá­zadok zenéje. A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekará­nak hangversenye a stúdióban. —­­9.30: Van új a Nap alatt! — ■ 20.46: Geszty Szilvia Ádám Je­li­i népdalfeldolgozásaiból énekel. • 20.59: Töltsön egy órát ked­e­nceivel! Kb.: 22.15: Sporthírek. — 22.20: Rádiószínház. Ünnep » in. — 23.02: A víg özvegy. — «10—0.25: A Magyar Rádió és ■­ revízió énekkara Haydn-k­óru­­s Jtat énekel. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Beetho­­v­m­-művek — világhírű előadók­kal. — 8.45: Külpolitikai figyelő. I­­sm.) — 9.00: Nótacsokor. — 3­1.00: A zene hullámhosszán. — 11.40: Rádióreklám. — 11.45: fem­­berősünk razjos beszámolója. — 12.00: Zenekari muzsika. — 13.03: Yolanda Marculescu és Jurij Ma­zurov operaáriákat énekel. — 14.00—18.00: Randevú kettőtől hatig... — 18.10—19.54: Fiatalok hullámhosszán. — 19.54: Jó es­tét, gyerekek! — 20.25: Tíj köny­vek. — 20.28: A magyar irodalom kincsesháza. A kiskirályok. — 21.28: Hangverseny a stúdióban. Matuz István fuvolázik, Benkő Zoltán és Váczi Károly zongorá­zik. — 22.13: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. — 22.33: Berki István népi zenekara ját­szik, Asbóth Gyula tárogatózik. 23.15: Két szimfónia. — 24.00— 0.10: Hírek, időjárás. TELEVÍZIÓ. 9.00: Műsorismerte­tés. — 9.01—11.00: Szünidei mati­né. — 17.28: Műsorismertetés. — 17.30: Hírek. — 17.35: Kuckó. — 17.55: Mindenki közlekedik. .. — 18.40: Reklámműsor. — 18.45: Ottó és az oroszlán. — 18.55: Bartók­­bemutatók nyomában. — 19.10: Reklámműsor. — 19.15: Esti me­se. — 19.25: Szünet. — 19.3Q: Tv­­híradó. — 20.00: Nyitott könyv. Tersánszky Józsi Jenő: Viszont­látásra, drága. — 20.55: Osztályta­lálkozó­---— 21.45: Tv-híradó — 2. kiadás. — 21.55: Engels Frigyes, a filozófus, I. rész. BESZTERCEBÁNYA: 9.25: A rézgomb. (Tv-kémfilm, I., ism.) — 19.00 és 22.15: Tv-híradó. — 30.45: Kísértés. (Amerikai film.) 6 NÓGRÁD — 1970. december 22., kedd Könyvszemle Mongólia kék ege alatt — A ma is vállalt kezdés A titokzatos szent — Három Szépirodalmi űjdánság Három is­mert szerző: Dar­vas József, Molnár Gábor, Major Ottó. Három mű, ame­lyek másként és másért ugyan, de egyaránt érdekesek. Olvas­mányként is, alkotói jellem­zőiként is. Darvas József élet­mű-­ki­adásának sorozata újabb kötettel gyarapodott, s a kö­tetben két — a szerző szavai­val: „inkább másfél” — re­gényt lel az olvasó. Két olyan regényt, amelyek közül az egyik ugyan megjelent — har­mincöt esztendeje, kis pél­dányszámban —, a másik vi­szont most ikerül először nap­világra, s most is befejezetle­nül. (Ezért „másfél”). Az Ok­tóberi köd, s az Állomás lé­nyegéből atomos forrásból me­ríti mondandóját. Az ifjú, pá­lyakezdő fiatalember — ta­nító — vergődését,­ harcát, rit­ka örömeit, sűrű aláztkodásait festi meg a harmincas évek vidéki világában. Darvas vál­lalja a kezdés sikertelenségét­ is. Az 1935-ben írt Állomás — a harmadik regénye volt — való­ban nem tartoz­ik a nagy­erejű művek közé. Inkább csak a részletek realizmusá­val, a légikör felidézésével hat a mai olvasóm, s kevésbé a hős gondolataival. Ami a m­á­­si­k regényt, az Októberi kö­döt illeti, merőben eltérő a helyzet. A mű Darvas legjobb munkái között kaphatott vol­na helyet, ha sikerül befejez­nie, csiszolnia. A történelem több ízben is háttérbe szorí­totta a születendő művet, s így maradt — tobzó voltában is értékes — befejezetlen alko­tás. Az Októberi köd világa bonyolultabb, kevésbé tétel­szerű, tehát árnyaltabb, mint a­z Állomásé. Ez indokolja közzé­tételét. Misztikusam távoli időbe, egy titokzatos szent minden­nap­jaiiba ragadja magával az olvasót Major Ottó, Szent Ke­lemen vallomásai című új re­gényében. Clemens Romanus, azaz Római Szent Kelemen a keresztény ókor, az időszámí­tás utáni első század talányos alakja volt, s Róma negyedik püspökeként sajátos, ellent­­mondáso­s szerepet játszott. Major az ókomi triptichon zá­róképét alkotta meg e könyv­vel, A nagy Heródes és a Ti­­bériés a Justus után. Ahogy azokban, a Szent Kelemen vallomása­ibain sem egy sze­mélyen van a hangsúly, ha­nem azon a környezeten, amelyből kinőtt a történelem nagy somfordulója, a zsidóság, és a kereszténység kettéválá­sa. Nem csupán egy ember, hanem egy egész közösség lé­lektani átváltozása tárul elénk a regény lapjairól, s az át­változást a nemesveretű stí­lus éppúgy hitelesíti, mint a Római Birodalom mindennap­jainak valós ábrázolása. A Szépirodalmi harmadik újdonságának szerzője, a Mol­nár­ Gábor—Hegyi Margit-ket­­tős nem időben, hanem távol­ságiban és tájiban kalauzolja misztikus környezetbe az ol­vasót­ Mongóliába. Molnár Gábor már írt egy sikeres könyvet — Egymillió hős or­szága — a baráti mongol nép­ről, de az inkább csak a­z utazó szemlélődése volt. Újabb mo­igóliai útja módot nyújtott arra, hogy közelebb férkőzzék a nép lelkivilágaihoz, meséket, mondákat ismerjen meg, ba­rátokra tegyen szert, s ezred­évek óta szinte változatlan mikrovilágokba jusson el. Könyve tehát jóval több, mint útirajz, a benyomásokat köz­lő riporttázs. Lírai vallomás a — sok k­éppel illusztrált — mű egy népről, amely rendkívüli szerepet játszott a történelem­ben, hogy azután évszázadokra s­zinte az isme­retlenség homályáb­a süllyed­jen. Lírai vallomás ugyanak­kor az emberi l­ élek kimerít­­hetetlem gazdagságáról is, az egyszerű embereik nyíltságáról és kedvességéről, a sokszor primitív körülmények közül is káfénylő humanizmusai. (M) lan­ek « fecs*ü«i«fér. Terven feliül A szecsémyi járásban a har­madik ötéves terv célkitűzé­sei az összegezések szerint megvalósultak. A járási szék­helyen terven felül készültek el a szennycsatorna munká­latai. Eredménnyel járt a be­vételeik fokozására irányuló törekvés, amelynek alapján közel egymillió forint maradt más feladatok megvalósításá­ra. A községfejlesztési hozzá­járulás felemeléséről döntöttek Nógrádmegyerben, Varsány­­b­an és Litkén, amely a ter­vek mielőbbi életre hívását segítette. Említésre méltó a termelőszövetkezetek támo­gatása. A szécsényi termelő­­szövetkezet kétszázezer forin­tot adott az új óvoda építésé­hez, de a rimóci és magyar­­góci közös gazdaság is támo­gatta anyagilag a klubk­önyv­­tárak megépítését. Pénzügyminiszteri rendelet a szeszadóról A pén­zügyminiszter rendele­tet adott ki, amelyben módo­sítja a szesz adóztatásáról és jövedéki ellenőrzéséről szóló egyes korábbi rendelkezéseket. Az új szabályozás szerint a Magyar Likőripari Vállalat adóbeszedési és -elszámolási híváskoré ez év végén meg­szűnik. 1971-től a szeszfőzdé­vé­­ diaiatok a főzetőktől besze­dett szeszadót a vám- és pénz­ügyőrség fővárosi parancs­nokságának számlájára, a ke­reskedelmi főzésből származó pálinka értékesítése utáni for­galmi adót pedig — a többi adóval együtt — közvetlenül a területi adóhatósághoz (Pénz­ügymiin­sztérium bevételi fő­­igazgatóság területi adóelszá­molási iroda) fizetik be. Az új rendelkezés lényeges vonása az is, hogy az ellenőr­zés hatékonyságának csökken­tése nélkül lehetőséget ad a vállalatoknak a piaci igények szükség szerinti kielégítésére. A pálinkát a vállalatok előze­tes bejelentés és ellenőrzés nélkül adhatják el. Csupán szállítási bizonylatot kell ki­tölteniük, amelyből egy pél­dányt a vevőnek adnak át, akik szükség esetén ezzel iga­zolhatják a pálinka eredetét. (MTI) Rendelet a távbeszélő-díjszabás kiadásáról Megjelnet a közlekedés- és post­rendezés díját egy összegben tím­teti fel, az előfizető 2« tételen­ként 2 forintért — kérheti a díj részletezését. Az új díjszabás már azt is meghatározza, hogy gépi kapcsolású távolsági telefonfor­galomban az úgynevezett távvá­lasztásban — a díjkörzetektől függően hány másodpercenként „lép” a hívó állomás számláló berendezése. Amennyiben a kézi kapcsolású távolsági forgalomban a hívó téves számot jelölt meg, az összeköttetés létrejött, s a hívó egy percen belül a helyes tele­­f­onszámmal ismét kéri a kap­csolást, tévedéséért csak egyper­ces díjat kell fizetnie. Az állomás vagy a készülék javításával kap­csolatos kiküldetési díjat, 2« forintot, csak akkor kell megfi­zetni, ha a posta dolgozója az elő­fizető hívására jelent meg s egyéb költségei nem számolnak fel. A közületeket érinti, hogy a közvetlen összeköttetés eddigi 33 százalékos pótdíja 25 százalékra csökkent, s a késedelmes fize­tésnél a korábbi 6 százalék he­lyett 5 százalék kamatot számít fel a posta. A miniszteri rendelet, s ezzel együtt az­ új távbeszélő-díjszabás január 1-én lép életbe. (MTI) faügyi miniszter rendelete, amely a postatörvény alapján új távbe­szélő-díjszabás kiadásáról intéz­kedik. Távbeszélő-díjszabás utol­jára 1958-ban jelent meg, azóta számos módosítás miatt azonban már szinte áttekinthetetlen, s így nehezen alkalmazható. A díj­szabás kapcsolódik a január 1-én életbe lépő távbeszélő-szabályzat­hoz, s ezen túlmenően szükséges­sé vált megjelenése a távtárcsá­­zás fokozatos bevezetése, a tele­fonszámlák elektronikus gépi elő­állítása, feldolgozása miatt is. A rendelet szerint a távbeszélő­­szolgáltatásokról, igénybevételük feltételeiről és díjairól bármelyik postahivatal, távbeszélő vagy táv­­k­ö­lési üzem ad felvilágosítást; m­egtekinth­ető ezekben a hiva­talokban, ezen kívül a Verseny utcai postahivatalnál meg is vá­sárolható. A január 1-én életbe lépő díj­szabás az alapvető távbeszélő­­s­olgáltatásokban változást je­lent, néhány különleges szolgál­tatást érint. Mivel a posta a számlán az elő­fizetőnél felszerelt valamennyi­be­ A kávéhavi! Biztos, hogy kedves vevőink ráismernek erre a november óta többször megjelent közlemé­nyünkre. Azóta nagyon sokan örömmel ta­pasztalták, hogy a Magyar Édesipar 20 dkg­­os Ali Baba és 20 dkg-os Orient Mokka kávé csomagjaiban a szerencsések 100 forinttól 5000 forintig terjedő értékű vásárlási utalványt vagy kávéutalványt találnak, a vásárlási utal­vány a kávévásárlás helyszínén, vidéken a Centrum Áruházakban, Budapesten a Luxus Áruházban vagy a csemege és KÖZÉRT-üzletek­­ben válthatók be különféle árucikkekre. A 20 dkg-os Ali Baba kávécsomagban elhelyezett kávéutalvány 20 dkg Amigo kávéra, az Orient csomagban található kávéutalvány pedig 20 dkg Orient Mokka kávéra váltható be, bár­melyik árusítóhelyen, vagy posta útján A MAGYAR ÉDESIPAR, BUDAPEST, XI., BUDAFOKI ÚT 64. címen. És még egy kitűnő ötlet: a finom kávé ma­ga is örömet szerző karácsonyi ajándék, az Ali Baba és az Orient Mokka kávé csomagjai­ban elhelyezett értékes vásárlási utalványok pedig bővíthetik az önök ajándékainak szá­mát. Sok szerencsét kíván A MAGYAR ÉDESIPAR. Ötvözetű vár Zagyvaróna. KERES AZONNALI FELVÉTELRE gyakorlattal rendelkező gépírónál. Fizetés megegyezés sze­rint. Jelentkezés a vállalat személyzeti osztályán. Le­vélcím: Salgótarján pos­tafiók. 16.

Next