Nógrád, 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-14 / 242. szám

Egyöntetű a vélemény: tisz­telet és megbecsülés illeti a tanácstagokat, akik önzetle­nül, a köz érdekében tevé­kenykednek. Mondhatnánk úgy is: bizonyos ,,összekötő" szerepet töltenek be a lakos­ság és az intézmények, hiva­talok között. Mert ha valaki­nek gondja-baja akad, elin­tézni való ügye támad, vagy javasolni akar valamilyen fontos dolgot, a tanácstagot keresi meg. A tanácstagok, élve lehető­ségeikkel, sokfelé járnak ügye­ket intézni, határidőket meg­tudakolni, vagy éppen egy­­egy gyerek iskolai felvételét elintézni. Általában jól is­merik kerületük gondját-baját, hisz’ legtöbbször ők maguk is azon a területen laknak, ahon­nan megválasztották őket. Esetleg ugyanúgy tapossák a sarat, rossz úton járnak, vagy bosszankodnak a vásárlásnál, mint a környékbeliek közül bárki. Nyilvánvaló az is, hogy igyekeznek elintézni azokat a problémákat, ame­lyekkel hozzájuk fordulnak. Egyről mégsem szabad el­felejtkezni. Valamennyi ta­nácstagnak — legyen az köz­ségi, nagyközségi, városi vagy megyei — összefüggésében kell látnia az elképzeléseket, tisz­tában lennie a fejlesztési ter­vekkel, építkezésekkel, lehe­tőségekkel. Most még gya­kori példa tanácsüléseken, hogy a tanácstagok egy-egy napirendi pont tárgyalásánál nem ahhoz szólnak hozzá, ami valóban a gondot jelenti. Ehelyett tanácstagi körzetük kéréseit tolmácsolják a testü­letnek. Jó utat kérnek, víz­vezetéket, új üzleteket, szol­gáltatásokat sürgetnek, ami lényegében helyes is, és való­ban a választók érdekét szol­gálja, de egy-egy falu vagy választókerület kisebb közös­ségének érdekén túl — ami­be természetesen ők is bele­tartoznak — van egy átfo­góbb érdek. Ez pedig a me­gye és tágabb értelemben az egész ország érdeke. A gya­korlatban arról van szó, hogy a kis, helyi problémák előtér­be kerülése ne vonja el a figyelmet az á­tfogó jellegű, egész megyét érintő gondok­tól. A helyi igények figyelem­mel kísérése fontos. De nem jelentheti azt, hogy ezek alap­ján irreális, megvalósíthatat­lan igényeket támasszunk. Nem lehet külön pénzeket „kisajtolni” a megyei tanács­ból azért, hogy egy rossz utat esetleg soron kívül , megcsi­náljanak. Minden helyi ta­nácsnak van saját elképzelé­seit tükröző, az ottani gon­dokat és lehetőségeket is leg­inkább figyelembe vevő ötéves terve. Abban szerepelnek mindazok az elképzelések, építkezések, fejlesztések, ame­lyekre a helyi tanácsnak pén­ze és lehetősége van. Ha ezen túl akarnak megvalósítani va­lamit, azt csak egyetlen eset­ben tehetik, ha előteremtik — saját bevételeik alapján — a szükséges pénzt. A tanácsok önállósága, a szabadabb gaz­dálkodás nagyobb felelősség­gel is jár. Előre el kell dön­teni, mi a fontosabb. Sokszor hangzik el, hogy elégedetlenek vagyunk. Nem becsüljük meg azt, amit el­értünk, ahova eljutottunk. Csak a hibákat vesszük ész­re: a lassú és drága építkezé­seket, a kicsi és túlzsúfolt üz­leteket, a gödrös utakat, a hiányzó szolgáltatásokat. Ar­ról nem esik szó, hogy hány család költözik szép, modern otthonba, művelődési házakat, orvosi rendelőket, gyógyszer­­tárakat építünk, ABC-áruhá­­zakat adunk át, új létesítmé­nyeket tervezünk. Pedig elsősorban ez a közös­ség érdeke. És a tanácstagok­nak úgy kell hozzászólniuk a felvetett kérdésekhez, és dönteniük, hogy az az egész község, város és megye érde­keit szolgálják, és javaslatuk mindenkor egyezzék a köz­ponti elgondolásokkal. Igye­kezzék segíteni minden ta­nácstag saját körzetének gond­jain, de ne legyen senki „jó­fiú” a közösség kárára. Mert az a helyi érdek, amely az egész megye, az egész ország továbblépését je­lenti. Cs. E. VILÁG PREXITfÍRJAI, EGYESWUFHERI NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGY­EI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP;A XXV­I. ÉVF„ 342. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1971. OKTÓBER 14., CSÜTÖRTÖK Megilleti a joga a Kínai Népköztársaságot Péter János felszólalása az ENSZ közgyűlésén Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti. Szerdán, az ENSZ-közgyűlés általános politikai vitájá­nak befejezése napján került sor Péter János külügymi­niszter felszólalására. A magyar ENSZ-küldöttség vezető­jének ily módon lehetősége nyílt, hogy széles horizontú nem­zetközi körképében nemcsak hazánk, hanem a szocialista országok közösségének nézőpontjából is mintegy összegezze az általános vita legjellemzőbb vonásait. Változik a világ és az ENSZ is ' Másik oka: az Egyesült Nemzetek összetétele rendkí­vül nagy mértékben megvál­tozott. Közben kialakult sok országban az új társadalmi rendszer, a szocializmus. Ez megváltoztatta a nemzetközi erőviszonyokat. Emellett a nemzetközi erő­viszonyok megváltozásához nagy mértékben járultak hoz­zá a gyarmati sorból felsza­badult országok. Új remények Most új remény lenni az Egyesült téi közül sokan nem gondol­ták, hogy a gyarmati rendszer régi formái ilyen rövid idő alatt felbomolhatnak. A közgyűlés mostani. hu- Most jogosan lehet kérdez­­szonhatodik ülésszaka jelenti ki, milyenné változik a világ az első lépéseket, az Egyesült és benne az Egyesült Nemzet Nemzetek Szervezete létének tek Szervezete a következő második negyedszázada két- negyedszázadban. Gyarm­e­­detén. Az alapítástól a hi­ keink és unokáink megünnep­ ... ... . szonöt éves jubileumig sokat lik-e az Egyesült Nemzetek­ Jövője szempontjából. A változott a világ, de sokat Szervezetének ötvenedik évi változott ez a szervezet is, jubileumát? Itt az ülésteremben a váltó- A népszövetség utóda, az mások jelentős részét különö- Egyesült Nemzetek Szervezé­sen jól megvilágítja az a kö­­re a második világháború rülmény, hogy ma már a tag­ után jött létre. Ezt is a győz­­államok képviselői alig fér­­tes hatalmak hozták létre. ... . . nek el a teremben. Ez mit Eddigi működése alaltt sok ill. ,na . ama­r , a. . , jelent? Ennek az épületnek a válságon ment át. A sokféle tervezői nem számoltak azzal, válságokat az Egyesült Nem­hogy történelmileg ilyen re­­zetek Szervezete mindeddig vidt idő: huszonöt év alatt 51 átvészelte. Ennek helyett 131 tagállama lesz a­z okai varrnak. Egyesült Nemzetek Szerveze- Egyik oka: maga tének. Vagyis, sem az épület okmány jobb volt, mint tervezői, sem az ENSZ alapi- népszövetsége. kezd szó­ Nemzetek vi­lág népességének egynegye­de, egy 800 milliós ország volt mindeddig kizárt álla­potban a szervezet működé­séből. Ez az ország az Egye­sült Nemzetek Szervezetének alapító tagja. Most érlelődik a Kínai állítjuk ebben a szervezetben. Ugyanis itt nem arról van szó, ahogyan egyesek feltün­tetik, hogy valamelyik orszá­got ki akarjuk zárni, hanem arról, hogy az Egyesült Nem­zetek­ Szervezetében az egyik alapító tag visszakapja ere­deti jogait. Azok, akik ellenezték mind­eddig a Kínai Népköztársaság jogos képviselőinek a meghí­vását, ártottak ennek a szer­vezetnek, általában a nem­zetközi viszonyoknak, a Kínai Népköztársaságnak, és nem utolsó sorban saját maguk­nak. Örömmel­­ állapítható meg, hogy itt a közgyűlésen növekszik azok száma, akik a Kínai Népköztársaság teljes jogának helyreállítása mellett vannak az Egyesült Nemzetek működésében. Egy Kína van, és ha a közgyűlés a Kínai Népköztársaság képviseleté­nek a meghívása mellett dönt, ez azt jelenti, hogy itt még egy másik kínai delegáció nem lehet. Tajvannak és a kontinentális Kínának kell egymással rendeznie vitáit. Világos, hogy Tajvan is az egyetlen Kína elmélete alap­ján áll. A múlt évi, huszonötödik évfordulót jelző jubileumi közgyűléshez a népek és kor­mányok nagy reményeket fűz­tek. Úgy volt, hogy államfők, kormányfők világméretű ará­nyokban találkoznak itt a ju­bileum alkalmából. Ezt meg­akadályozta valamiféle hideg­­háborús fuvallat. (Folytatás a 2. oldalon) Befejezte munkáját az ipari szövetkezetek VI. kongresszusa Az ipari szövetkezetek VI. kongresszusán a MOM Műve­lődési Házában az eredeti programtól eltérően szerdán is folytatódott a beszámoló és a határozati javaslat vitája, amelyben az előző nap során felszólalt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­c­át a hitelező szövetkezet számára. A bírált közgazdasá­gi szabályozókról szólva fel­kérte a szövetkezetekben dol­gozókat, ne várják a központi korrekciókat, éljenek saját eszközeikkel, lehetőségeikkel, alkalmazkodj­anak rugalma­sabban a követelményekhez. nak tagja, a Minisztertanács Szó lott Rév Lajos a képzés és elnökhelyettese is. A vitában összesen 23 küldött kért szót, ismertette a tagságot foglal­kozó gondokat, terveket. Rév Lajos, az OKISZ elnöke foglalta össze az eszmecserét, amelyben különösen sok szó esett a lakásépítésről és a szolgáltatásokról. Ezekben a témakörökben hangzott el a legtöbb javaslat is, amelyek a jelenlegi feszültségek felol­dását célozták. Rév Lajos va­n továbbképzés, a szakmai utánpótlás problémáiról is, s a vezetőképzés javítása érde­kében helyeselte azt a javas­latot, hogy a Művelődésügyi Minisztériummal együttmű­ködve több éves levelező tan­folyamot szervezzenek. A to­vábbiakban a 10 éves fejlesz­tési terv feladatairól szólt és végezetül javasolta: a hatá­rozattervezetet egészítsék ki azzal, hogy a magyar ipari lajtában utalt a Minisztert a­ szövetkezeti mozgalom mély­náci elnökhelyettesének a kongresszuson elhangzott ígé­retére is, hogy tudniillik az ipari szövetkezetek kongres­­­szusuk összefoglalóját a kor­mány elé terjeszthetik, szól­hatnak gondjaikról, bajaikról és segítséget kérhetnek meg­oldásukhoz. Az összefoglaló felidézte Keserű Jánosné könnyűipari miniszter javasla­t égesen egyetért az európai béke és biztonság ügyének előmozdítására tett magy­ar javaslatokkal, azokkal az erő­feszítésekkel, amelyeket a szo­cialista országok kifejtenek e sokat szenvedett földrész tar­tós békéjének és biztonságá­nak érdekében. A kongresszus a továbbiak­ban elfogadta a szóbeli vi­tát,­­ aki szükségesnek tartotta egészítést, a felszólalásokra az ágazati és funkcionális mi­ ad­ott válaszokat és a hatá­­niszterek külön tájékoztatását ro/­an­ javaslatot, tudomásul is, hogy közvetlen megbeszél- vette az ellenőrző bizottság je­­lesek formájában tárgyalják fűtését, megtárgyalta és jó­meg, hogyan, milyen módon támaszkodhatnak a szövetke­zetekre. Kapcsolódott az ös­­­szefoglaló azokhoz a felszóla­lásokhoz is, amelyek szóvá­­tették az eszközök hiányát. Erre vonatkozóan Rév Lajos megjegyezte, hogy mintegy 400 ipari szövetkezet hitel nélkül dolgozik, s ilyen formán mód van az eszközök ésszerű át­csoportosítására. A meglevő, de felhasználásra nem kerülő fejlesztési eszközöket a kö­zösség rendelkezésére lehetne bocsátani, a szövetségnél ös­­­szegyűjtött központi fejleszté­si alapokból vállalva harap­va hagyta az OKISZ új alap­szabályát és állást foglalt az ipari szövetkezetekről szóló törvényerejű rendeletterve­zettel kapcsolatban­. Ezt követően került sor a választásokra, ezen belül az országos tanács kiegészítésére. Az országos tanács (OKISZ) első ülésén elnökké Rév La­jost, helyetteseivé Ferenczi Tibort, dr. Kardos Gézát és Kelenhegyi Emilt, a felügyelő bizottság elnökévé Rosta Ist­vánt választották. A kongresszus Rév Lajos zárszavával ért véget. (MTI). b­efejeződtek­ a szovjet—egyiptomi tárgy­alásott Szadat hazautazott Moszkvából Anvar Szadat, az Egyiptomi Arab Köztársaság elnöke, az Arab Szocialista Unió elnöke szerdán villásreggelit adott moszkvai hivatalos látogatása alkalmából. Szovjet részről Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Borisz Ponomarjov, valamint Andrej Gromiko külügymi­niszter, Andrej Grecsko mar­sall, honvédelmi miniszter, Vlagyimir Vinogradov, a Szovjetunió kairói nagykövete vett részt a villásreggelin. Egyiptomi részről Anvar Szadat kíséretének tagjai vol­tak jelet­ a meleg, közvetlen hangulatú villásreggelin, ame­lyen Alekszej Koszigin és Anvar Szadat mondott pohár­köszöntőt. Anvar Szadat, az Egyipto­mi Arab Köztársaság elnöke, az Arab Szocialista Unió el­nöke, aki az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének és a szovjet kormány­nak a meghívására hivatalos látogatást tett a Szovjetunió­ban, szerdán hazautazott Moszkvából. Leonyid Brezsnyev, Alek­szej Koszigin és más hivata­los személyiségek búcsúztat­ták az egyiptomi elnököt. (Kö­zös közlemény a 2. oldalon). (MTI) hadányi Mihály miniszterhelyettes h­o I­mi­nt építkezésén Szerdán délelőtt a FŰTŐ- határidőkben, amelyek szűk­ BÉR nagybátonyi üzemébe el­­ségesek a ma még meglevő látogatott Padányi Mihály problémák megoldásához. Az építési és városfejlesztési mi­ értekezleten egyébként meg a m­­niszterhelyettes. A vendégál­lapodás született arra is, hogy Varga László, a vállalat igaz- ezt a beruházást az eredeti­­gatója, valamint a nagy be­­teg tervezett költségkereten ruházást tervező és kivitelező belül és határidőre meg kell vállalatok vezetői fogadták, valósítani. A miniszterhelyet­ Többek között megjelent Szeó­tes az érdekelt vállalatok Béla, a megyei pártbizottság igazgatóit és főmérnökeit tet­te mindezért felelőssé. Hasznos volt a munkaérte­kezlet, több, eddig vitás kér­désben is döntés született. Az illetékes vállalatok vezetői ígéretet tettek, hogy az 1973- as év első felének végére tel­jesen befejezik a munkát a tervezett költségkereten belül. A vita során Szoó Béla elv­titkára, valamint Bozó Ernő, a járási pártbizottság titkára is. A vendégek elöljáróban megtekintetétk a termelőüze­met, ahol Szabó Imre, az üzemegység vezetője kalau­zolta őket, majd ellátogattak a gyár építkezésére is. Ezután munkaértekezletre került sor az üzem kultúrhelyiségében. A beruházásért felelős vál­­társ is felszólalt, a várható Látótok vezetői beszámoltak a létszámhelyzetről tájékoztatta miniszterhelyettesnek az od­­a megjelenteket, végül igen dig végzett munkáról, a gon­ eredményesnek értékelte a ta­­gokról, majd megállapodtak a­nácskozást. Jövő tavasszal Fiatal művészek fóruma Salgótarjánban Salgótarján kulturális ve­­lesztésében. Ezenkívül talál­­t erői megállapodtak a buda- koznak a fennállásának 50. pesti Színművészeti Főiskola, évfordulóját jövőre ünneplő a Zeneművészeti Főiskola, és Salgótarján ifjúságával, a vá­­a Fiatal Művészek Stúdiója ros vezetőivel, megismerked­­vezetőivel, mely szerint a je­­nek az ország egyik legfiata­­lő év tavaszán Salgótarján­ több, egyben legdinamikusab­ban megrendezik a végzős ban fejlődő városának életé­vel. színinövendékek, muzsikusok, és a pályakezdő képzőművé­szek találkozóját. Az ifjú mű­vészek — ki ki maga „mes­tersége” szerint — színielő­­adással, hangversennyel, kiál­lítással lépnek majd a salgó­tarjáni közönség elé A len­ legérdekeliebb kulturális megszereplésen, tartóton kívül " ^­­«SrWi, a A fiatal művészek salgótar­jáni fóruma nem csupán a pályakezdő művészeknek lesz jó alkalom tehetségük bemu­tatására, de a jövő évi salgó­tarjáni jubileumi ünnepségek vitafórumot is rendeznek, me­eseményének is ígérkezik. A város és az érintett intézmé­nyen a fiatal művészek meg­ k vezetői megállapodtak hányják-vetik a kezdő műve- hogy a fiatel ma-1­é­vészek fórumát a jövőben minden évben, megrendezik szék problémáit, tennivalóit a szocialista gyár kultúra ápolásában, fej- Salgótarjánban. Az ifjúságpolitika megvalósítása Fiatal diplomásaink országos konferenciája Salgótarjánban Az ÁB főigazgatóságánál több mint 300 fiatal diplomás dolgozik, közülük 120-an vesz­nek részt az első ízben meg­érkeznek fiatal diplomások a konferenciára. De nemcsak a diplomások problémáinak nyújt fórumot a rendezvény. Olyan véleményekre és ötre­ Az Állami Biztosító ifjú diplomásainak kétnapos orszá­gos konferenciája kezdődik ma Salgótarjánban, a TXT megyei székházának nagyter­mében. rendezett országos konferen­­tekre számítanak a rendezők. A konferenciát­ az AB-fő­­cián. Az ifjúságpolitikai célok amelyek a főigazgatóságnál dolgozó fiatalok egészére érvé­nyesek. A konferencia első napján Fehér Sándor, az AB vezér­­igazgatója tart előadást az If­fiatalok szakmai hivatását, tá- vizsgálata és rendszerének fer­­­júságpolitika megvalósítása fékoztassa őket az if­júságpoli­ lesztése, a továbbtanulás biz­ aí A.B-nal és A biztosítás ido­­tikai célok megvalósításának cosítása, a fiatalok helyzetének szeru kérdései címmel. Del­­lehetőségeiről, s az ifjúsági rendszeres figyelemmel kísérő­­törvény szellemében vélé­­se, a káderutánpótlás folya­­ménynyilvánítási fórumot ad­ majds biztosítása, jön a fiataloknak. Az ország minden részéből igazgatóság KISZ-szervezete, az ifjú diplomások fóruma és a Magyar Közgazdaságtudo­mányi Társaság biztosítási szekciója azzal a céllal ren­dezi meg, hogy elmélyítse a vég­rehaj­tása azonban nem ez­zel a rendezvénnyel kezdődik. A főigazgatóságnál már eddig is számos intézkedés született, mint a szakmai oktatás felül­etán a Karancsberényi Fel­­szabadulási és Partizán Mú­­­zeum­ot látogatják résztvevő fiatalok. meg

Next