Nógrád, 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)

1972-05-14 / 112. szám

ire megvirradt . A MOTORKERÉKPÁR Né­zsa felől jött. Áthaladt a Lengéd előtti dombon. On­nan óvatosan ereszkedett le­s a fáradtság álomra szólon­gatta, zörögtek az ajtón. Mo­toros futár érkezett Alsópe­­tényből. Termán Géza, az felé a hirtelen lejtős ország- öreg nyugdíjas üzent, hogy úton. Mögötte fekete felhők kavarogtak és kövér cseppek­­ben szemerkélni kezdett az eső. A motoros feltekintett a közelgő viharra. Fehér kö­peny volt rajta, alatta is könnyebben öltözve. Zöld si- Tudta, hogy Bakját szemére húzta. Táska- képes simán jár, amely hosszú szíjon nya­kába akasztva,­­ az ölében védte. A tsz majorjába be­szólt, aztán sietett tovább a falu felé. Tudta, hogy ott na­gyon várják. A háztájiban kincs a tehénke. És akkor délelőtt, valamilyen oknál fogva, egy jószágnak letörött a szarva. Üzentek az állator­vosnak, hogy menjen, így is, úgy is ment volna. Mindig úton van, öt községben vár­ják naponta, mert ahol jó­szág van ott állatorvos is kell, menjen a doktor úr. Dr. Zomborka ismerte az örege­ket. Ketten élnek. A borjas tehenük a vagyonuk. Az va­júdott akkor este. A doktort nem lepte meg az üzenet: a jószág nem világra hozni borját. Szegényesen felnevelt, satnya háztáji tehénről volt szó, ami nem kapta meg a szükséges ennivalót. Nem fejlődött mint kellett volna. A doktor azt üzente a futár­ral : — Mondja meg, hogy me­gyek. .. Ilyen késői út csak addig nehéz, amíg elindul az em­ber. Aztán a levegő elűzi az álmosságot, az érdeklődés pedig felcsigázza az ideg-Valamikor régebben, Tol- rendszert. Amikor Zomborka ránézett a vajúdó jószágra, tudta, hogy műtétre van szükség, mert különben a borjú is, az anya is elpusz­tul. A doktor, ahogyan a fél­homályban nézte a riadt Tol­mácson egy kisfiú, akinek az érdeklődését a biológia kötöt­te le igazán végignézte, hogy a szomszédban kimúlt egy te­hén. Nem volt aki segítsen megmenteni. Együtt érzett a vesztes családdal. Jó maguk r­iat­, Gézát, a­ mögötte sin­­is kicsi darab földből éltek, dogaló öreg párját felidéz,ő­­aminek jövedelmét részes ke­­dött benne a régi tolmács! tör­­pálással pótolták. Megértette, ténet. A gazda jóváhagyása nélkül azonban semmit sem kezdhetett. Azt viszont tud­ta, még biztosítva sincs Ter­nek semmije sem marad. Ilyenkor a határozottság a legfontosabb. — Mi legyen, Géza bácsi!? — Nem tudom, doktor úr, mit jelent a jószág elvesztése. Mindezt Lengéden, a tanács­elnök szobájában idéztük fel. Ide kényszerített bennünket man tehene. Ha elpusztul, az eső. Benne voltunk a dé­ ßl kell kobozni és a két öreg­futánban, dr. Zomborka Béla még nem is ebédelt. Szokvá­nyosnak tarthatta az erről való érdeklődést, mert lehaj­totta fejét és elnézően mo­solygott. Keskeny arcú, barna ember, akinek a tekintetében, hogy nem kedveli, ha faggat­ják. Elejét vette ennek. — Az éhségtől azért nem pusztulok eL ÉRDEKES EMBEREK az állatorvosok. Szívósak, nem szeretik a feltűnést. Dolgoz­nak. Dr Zomborka valami­kor a mesterséges megtermé­kenyítőknél szolgált. Az egyetemről irányították ide. Görgei Bélának, az állomás vezetőjének bensőséges mun­katársa volt. Szép munka volt ez is, de dr. Zomborkát talán nem elégítette ki. In­nen került a nézsai állator­vosi körzet élére. A falu kö­zepén magasra nőtt fenyő­fák az ismertetői az otthoná­nak. Azt mondja, szeret itt élni. Ha szabad ideje enge­di, kertészkedik. Ezzel a szabad idővel van a legtöbb baj. A múltkoriban kemény ,• nap után, késő este, amikor már jólesően befészkelte magát heverőjén. Legjobb lesz, ha felakasztom magam... Az asszony sírt, a jószág szenvedett. — Császármetszés, rendben van? — Csak megmaradjon, — sírt az asszony. Nem egyszerű egy ilyen műtét. Emberekre van szük­ség, másik orvosra is, aki se­gítséget nyújt. Zomborka az előbbi futárt Rétságra me­nesztette, dr. Koós Ferencért, a jó barátért, a segítőtársért. Közben az idő mintha fel­gyorsult volna. Az állat­ szen­vedése az emberekre is ki­hatott. Az állatorvos viszont dolgozott. Készítette elő a kellékeket. Amikor megérke­zett a segítség, azonnal mun­kához láttak. Az istállóban csend lett. Termanék még a lélegzetüket is visszafojtot­ták. A két orvosnak verejték ült a homlokára. A jószág szenvedett. Végre mégis sike­rült. Zomborka ölében tar­totta a kisborjút. Az anyát gondosan ellátták. Termán Géza bácsi magához szorítot­ta riadt feleségét. Már azt sem látták, hogy az orvosok még jelen vannak. _ Gyorsan kedvesem, hozd a nagykabátot. TAKARGATTÁK a kis gyámoltalan párát, dédelget­ték, simogatták nedves orrát, aztán a két öregnek össze­találkozott a tekintete. Bol­dogok voltak. Az állatorvosok hazaindul­tak. Valahol a faluban a ka­kas ébresztőt fújt. Bobál Gyula Kiváló Hallatat « egri M­EZCSGÉE* Az egri MEZŐGÉP Vál- svédet, méltatva az elért falat az elmúlt évi munka­ eredményeket. Külön dicső­­teljesítményével elnyerte a rebben részesítette a kiste- Kiváló Vállalat címet és az renyei gyáregység kollektí­­ezzel járó miniszteri dicsé­ váját, amely kimagasló fő oklevelet. A kitüntetés munkájával jelentősen ház­­átadásának alkalmából rájárult a vállalat kiváló Egerben, a Technika Háza- teljesítményéhez, ban ünnepséget tartottak, amelyen Nógrád megyéből a Kiváló Gyáregység címet viselő kisterenyei, a pásztói és az érsekvadkerti üzem­egységek dolgozói képvisel­tették magukat. Kaszab Pál, a MEZŐGÉP Tröszt képvi­selője mondott ünnepi be-Az ünnepi gyűlésen meg­határozták az idei feladato­kat is. Javítják az alkat­részellátást. Cukorrépa- és zöldségtermesztésre alkal­mas gépeket, műtrágyaszó­­rókat készítenek, és javít­ják a szállítást. Siociate«fa ttttmk­ a verseny 99Máskor majd iparkodik a fiú...” iCIgetis SpitSipari dolgosokkal — Talán az építőiparban a legnehezebbek a feltételek a szocialista munkaverseny hogy ez is bekerülhessen brigádnaplóba, akkor minek? Sokszor nem is az akarat hi­­ányzik Ha öt—nyolc helyről eredményesebbé tételéhez — járnak be a brigádtagok dől mondja Balog Gábor, a sal­gótarjáni garzonházak kivite­lezésének helyettes építésve­tője. — Állandóan változnak a munkahelyek, gyakran cse­rélődnek és erősen vegyes képzettségűek az emberek, cí­m elnyerését nem könnyű „testre szabni” a vagy könnyűnek feladatokat egy-egy kollektív dolgozóka vonak­­­ozni a városba, s buszhoz, vonathoz vannak kötve, ak­­kor nem megy. Nemrégen határozat szüle­tett a brigádmozgalom és a szocialista munkaverseny to­vábbfejlesztésére. Az alapel­­ ue néznék, lórrl, hogy ki mit csinált ka­­taitjak a jönösen jól, vagy mi van ép­pen a rovásán — mondja Barna Ferenc brigádvezető. — Aztán a kellő pillanatban karbantartó Kozma Antal villanyszerelő. — Szerintem igen nehéz, ha előveszem és azt mondom, valaki komolyan veszi a dől- no, komám, volt ez a prémi­gát­­umos munka, te ebből ekkor, Kaszás József ács, meg ekkor kihúztad magad. — Ha a brigádok betartják hát, te most kevesebbet, vagy vek kimondják, hogy a ver­ amit igértek, és teljesítik a semmit se kapsz. Ha elver­senyt főleg azokon a mun­­vállalásaikat, akkor nehéz. Ha valaki azt a jutalmat, ami kahelyeken érdemes kezde- Barna Ferenc nevetve hoz- annak jár, aki többet és job­b , eáteszi • ban dolgozott, akkor ő is te­menyezm, ahol a verseny _ H­igyje elj nem egy séta_ gye 0da a magáét. Legalább céljai és feladatai közel áll- gal0ppi majd máskor jobban iparko­nak a dolgozókhoz. A célok De ne is legyen könnyű, dik a fiú... változatlanok: fegyelmezett Ebben valamennyien egyetér- A legtöbb brigádban kiala­munka jó minőségű közössé­ tenek. Mert tényleg maga- kul egy. „félhivatalos értek­munka, jó minőségű, h­osse gabbra kell tenni a mércét> rend, ki milyen jó szakem­gi magatartás és példamuta- hogy elváljon, melyik brigád kér, mennyit ér a munkája. A tás: erősebb, melyik gyengébb, vezetőknek erre még jobban ki a jó dolgozó és ki nem, oda kellene figyelni. Gyak- Az eredményes verseny elő­­robban beszélgetni az embe­­feltétele a folyamatos munka,­rekkel. Mert a jutalmak és­­a jó anyagellátás, a szerve­ osztásának jelenlegi gyakor­­lottség és a jó irányítás. Ha laza ennek ellenére még min­­ezekhez társul a dologzó igye­­dig nagyon közel áll az kezete, szorgalma, áldozatot egyenlősdihez. nem ismerő közösségi maga­ Pedig lehet azt látni, ki, tartása és példamutató hoz- hogyan dolgozik — jegyzi Felelősséggel és őszintén Könnyű, vagy nehéz? Vajon a Szocialista Brigád cím Ki mit érdemel Azt sem titkolják, hogy még brigádon belül is nehéz el­dönteni, ki érdemel több, ki kevesebb megbecsülést és ju­­­talmat? Nekem van egy kis nap­ a más hátra, mint a verseny elfogulatlan és alapos érté­kelése. Az érsekvadkerti Magyar— Csehszlovák Barátság Termel­őszövetkezet nagy területen fo­glalkozik az idén is kertészeti növények termesztésével. Szabó Ignác és Komlós János kezeli a hatvanegy darab hollandi ágyat Koppány György felvétele Szigorításra szorulnak a Szo­cialista Brigád cím elnyerésé­nek feltételei. Kerülni kell a tóbbit al­enni kM értékS hogy Mállása akkor az eredmény meg Kozma Antal. vaXra munkában6 érenni­ nem maradhat el S nincs Kiss Sándor Jó kollektívák és dolgozók, s az eredményeikkel arányosan részesüljenek akár a legma­gasabb állami kitüntetésben, vállalati, erkölcsi és anyagi elismerésben. Milyen lehetősé­gek vannak ezeknek az alap­­­elveknek az érvényesítésére a Nógrád megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál? Jólesik hallani­, hogy a dolgozók milyen nagy fele­lősséggel és mennyire őszin­tén adnak hangot az ezzel kapcsolatos véleményüknek. — Egyetértünk azzal, hogy valóban nem érdemes a szo­cialista munkaversenyt ott is erőltetni, ahol ehhez nincse­nek meg a feltételek — mondja Sipos Tibor, a vízve­zeték-szerelők brigádvezetője. — Egy példát is mondanék erre. Menjen a brigád együtt színházba, vagy ne menjen? Ha csak azért mennének, mert ez benne van a vállalásokban. Akármilyen hihetetlenül hozzá lehet kezdeni a bejek­­hangzik is, ha még egyszer tetés anyagi hasznának h­aza­születnék, akkor kerek szám szeretnék lenni. Mondjuk egy szolid és sze­rény tízezres. Habár tízezer tusához. Azért higgyék el, kerek számnak lenni se kutya. Rög­tön érthetőbbé válik, ha meg­forint már elég szép summa, magyarázom, mire gondolok, ha nem akar valaki belőle egy hónapig nyaralni a Rivié­rán, mégis ez a legkisebb ke-Aki például tízezredikként lé­pi át egy nagyszabású kiállí­tás küszöbét, annak a rende­rek szám, amire már feltétle­­ző szerv ajándékot ad és meg­int érdemes odafigyelni. Vagy lehetnék százezres. A félmil­liót is el tudnám képzelni, de az egymillióra, vagy netán a kétmillióra, bevallom őszintén, már gondolni sem merek. Készséggel elismerem, hogy szerfelett különös és furcsa vendégek­. Képzeljék el, mi­lyen könnyű életem lehetne, mindenhol garantáltan én le­hetnék a tízezredik. Egyik fogadásról a másikra járnék. Az ajándékokat nem győzném eladogatni a bizományiban. Minél nagyobb a kerek szám, dolog, ha valaki kerek szám annál nagyobb a vendéglátás akar lenni. Ugye, hallottunk és az ajándék. A százezresek már arról, hogy egyesek Na­pól­efonnak, vagy a római pá­pának képzelték magukat. És hova jutottak? Na, ugye! Ak­­i családtagok segítsége nél­kül már nem is boldogulnak. A félmilliomodik néha kény­telen tehertaxit rendelni, ar­ról is tudok, hogy más tisz- egymilliomodik tiszteletére ki­­tességes ember sokkal nyu­­száll a televízió, és a gyer­­galmasabb és kifizetődőbb mekkoráról faggatják, ha meg pályát szokott választani ma­ véletlenül kétmillió lesz vala­­gának. Egyetlen apának sem kidől, az már maga a hetedik jut az eszébe arra biztatni a fiát, hogy kerek szám legyen. A gondos szülő inkább azt tanácsolja porontyának, hogy autószerelőnek menjen. Ott van maszek munka, borrava­ló, meg minden, szóval sokat lehet keresni. Az sem rossz­ba valaki fodrász, gebines­ mennyország. Egy kis szeren­csével akár színes televíziót is kaphat ajándékba. Ezért szeretnék én intézmé­nyesített kerek szám lenni. Vagy ha már ez semmikép­pen nem lehetek, akkor leg­alább nyerhetnék százezer fo­rintot a lottón. Ebből kétszáz­­pincér, vagy tévészerelő lesz, ezer forint nyomban elmenne esetleg szerez egy diplomát valamelyik egyetemen, bár ez utóbbi meglehetősen sok fáradsággal jár és túlságosan hosszú a türelmi idő, amire a legégetőbb kiadásaimra. A többit idős napjaimra félre­tenném. Kár, hogy nem lottózom. —is­ ­ n­em kell komolyan venni Jobb körülmények, jobb kiszolgálás Új helyre költözött a balas­ Pálinkás Valéria is. Az új he­sagyarmati Fodrász Ktsz koz­metikai részlege. A korszerű­en berendezett szalont egy irodából alakították át. Hideg­meleg víz, külön kvarcoló he­lyiség és új gépi berendezé­sek, többek között ózon m­­lyiséggel az ő helyzetük is jobb lett; külön öltöző, mos­dó áll rendelkezésükre. Az utcai részben tágas szalont alakítottak ki, kényelmes bú­torokkal, függönyökkel, virág­gal. Pálinkás Józseftől, a halátot csalogatja a vendége- szövetkezet elnökétől meg­köt. Sokban hozzá­járul a tudtuk, hogy a felújításra kő­­szalon népszerűségéhez a kéz­zel százezer forintot fordítót­­kedves és előzékeny kozme­­tak­­tikusnő, Kövesdi Pálné és _ elekes — NÓGRÁD — 1972. május 14. vasárnap

Next