Nógrád, 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)
1972-09-27 / 228. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES 11 MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVF., 228. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1972. SZEPTEMBER 27., SZERDA napirenden: A megye kiskereskedelmének hálózatfejlesztése Ülést tartott a KPVDSZ megyei bizottságának elnöksége Mennyiben reálisak, megvalósulnak-e azok az elképzelések, amelyek a megye kiskereskedelmének hálózatfejlesztését szolgálják? Milyen gondok, problémák akadályozzák az előrehaladást? Hogyan segíthetik az eredményesebb beruházási tevékenységet a KPVDSZ-hez tartozó szakszervezeti bizottságok? Ezekre a kérdésekre keresett választ tegnapi ülésén a HVDSZ megyei bizottságának elnöksége. Az érintett vállalatok —tanácsi, szövetkezeti — abból indultak ki a hálózatfejlesztési elképzeléseknél, hogy tervük beilleszkedjék az adott település rendezési tervébe, összhangban legyen a város, illetve a község fejlesztési célkitűzéseivel. A megyei tanács kereskedelmi osztálya pedig azon fáradozott, hogy érvényt szerezzen az országos elképzeléseknek. Ennek megfelelően a fejlesztés két irányban folyik. Egyrészt új áruházakat, szaküzleteket hoznak létre a városokban és városiasodó községekben a választékigényes iparcikkek árusítására, másrészt olyan mértékben fejlesztik a napi, cikkeket árusító boltok számát, hogy az a fogyasztók igényeit helyben kielégítse. A vállalatok elképzelései — figyelembe véve a saját erőt, az állami támogatást, és a hitellehetőségeket — 310 millió forintot tettek ki. Ebből az összegből 52,3 millió forintot a MÉSZÖV és az ÁFÉSZ-ek adnak a kölcsönös fejlesztési alapból. A két városi tanács 16,4 millió forint támogatást biztosít, a tervezett bankhitelből 68 millió forintra számítanak a vállalatok, pályázat útján pedig a Belkereskedelmi Minisztériumtól állami támogatás címén 53 millió forintot igényeltek. A többit, mintegy 110 milliót, a vállalatoknak és szövetkezeteknek kell biztosítani saját fejlesztési alapjukból. Ezt az összeget szerepeltetik is fejlesztési mérlegeikben. 1971-ben a tanácsi kiskereskedelmi vállalatok 18,5, az ÁFÉSZ-ek 19,5 millió forintot költöttek fejlesztési célokra. Ez év végére újabb 20 kiskereskedelmi egységet adnak át. A községek háztartási fűtőolaj-ellátását újabb nyolc kút szolgálja majd. A közben módosult közgazdasági szabályozók, az építőáraik növekedése és a beruházásoknál előírt kötelező tartalékolás módosította az eredeti elképzeléseket. Vagyis több, korábban tervezett létesítmény megépítése áthúzódik a negyedik ötéves tervre. Ezek között szerepel Pásztón a 800 négyzetméter alapterületű étterem, Salgótarjánban a Mérleg utcai létesítmény. Ugyancsak Salgótarjánban a 3-as számú üzletháznak csak az első szakasza épül meg. Balassagyarmaton később kezdik él kisebb alapterülettel az új iparcikkáruház, valamint az ABC-áruház építését. Hasonló ütemeltolódás várható a vegyes-, élelmiszer- és a vendéglátó egységeknél. Sajnos, a kereskedelmileg ellátatlan területek fejlődése is elmarad a tervezettől. Ennek részben az az oka, hogy a Belkereskedelmi Minisztériumtól igényelt 14 millió forint állami támogatás helyett csak 4—5 millió forintot kap a megye. Ez elsősorban a szövetkezeteknél okoz sok bizonytalanságot. Mivel a beruházásokra szánt összegek igen szűkek, fontos, hogy a meglevő hálózat forgalom-lebonyolító képességét a munka- és üzemszervezés javításával fokozzák. A vitában felmerült, hogy kevés pénzt költenek a gépesítésre, hogy a fejlesztéseknél nem került-e indokolatlanul előtérbe a vendéglátó egységek számának növelése, hogy Salgótarjánban jelenleg is a legtöbb gondot az élelmiszerüzletek zsúfoltsága okozza, hogy a fejlesztéseknél szükség van az időbeni koordinációkra és a korszerű eladási formák bevezetésével növelni lehet a boltok áteresztő képességét. Szóba kerültek azok az ellentmondások, amelyek a fejlesztés és forgóeszköz-feltöltés, az áruválaszték bővítésének igénye, és a tervezett áremelkedések között fennállnak. Az elnökség az előterjesztéseket néhány módosítással elfogadta, s úgy döntött, hogy az ezzel kapcsolatos feladatokat írásban eljuttatja az alapszervezeteknek. A gazdálkodás helyzetéről tárgyalt a KISZÖV küldöttközgyűlése A megyei ipari szövetkezetek félévi gazdálkodásáról tárgyaltak Salgótarjánban kedden a KISZÖV küldöttközgyűlésén. Az írásos jelentés és a szóbeli kiegészítés, amit Mede Szilárd a KISZÖV pénzügyi és közgazdasági osztályának vezetője terjesztett a közgyűlés elé, egyértelműen megállapította, hogy szövetségi szinten a termelésfelfutás eléri a 18 százalékot. Ez nagyobb arányú fejlődést jelent, mint amilyet az ötéves tervben megszabtak. A vastömegcikk- és -feldolgozó ipar kivételével valamennyi termelési ág túlteljesítette előirányzatát. Javult a gazdálkodás színvonala, növekedett a termelékenység. Év elején még sok helyen bizonytalanság volt. Egyes szövetkezetek tervellátottsága még ma sem megfelelő. Az első negyedév végén még három szövetkezet veszteséges volt. A fél évet viszont már valamennyi szövetkezet eredménnyel zárta, a nyereség mintegy hárommillió forinttal, 21 százalékkal meghaladta az előző évit. Az összesített eredmény mellett egyes szövetkezeteknél még nagyobb erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a gazdálkodás színvonalát javítsák. Különösen fontos ez a nógrádmegyeri és szécsényi ipari szövetkezeteknél. Másutt is érdemes elemezni a létszámgazdálkodást. Több helyen a nem termelő létszám növekedett nagyobb arányban, amit a belső szervezettség javításával talán el lehetett volna kerülni. Az utóbbi időben igen jelentős a szövetkezetek kooperációjának bővülése. Ennek szükségességével egyébként a közgyűlésen több felszólaló is foglalkozott. Elsősorban az építőipari szövetkezetek összefogását sürgették. A szövetkezetek többségében tovább javult a hatékonyság. Erre a kérdésre azonban a jövőben még nagyobb gondot kell fordítani. A bérfejlesztés alapját ugyanis csak a hatékonyság további fokozásával lehet megteremteni. A közvetlen szolgáltatást végző szövetkezetek termelésfelfutása az ötéves tervben megszabott ütemtől elmarad. Ezt hibaként állapította meg a beszámoló. Jelentősen növekedett a szolgáltatás gépkocsi és motorkerékpár, valamint háztartási gépek javításában. Mosás, vegytisztítás, ruha- és lábbelijavítás ugyancsak több volt, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ezzel szemben egész sor szolgáltatásban még a tavalyi szintet sem érték el. Különösen szembetűnő, hogy az építőipari javításban a tavalyinak alig több mint 38 százalékát érték el. A vitában a szövetkezetek vezetői szóltak gondjaikról, és elképzeléseikről, amelyek megoldásához segítséget kértek. A küldöttközgyűlés ezután az időközben megüresedett tisztségekre új tagokat választott. Most választották meg a KISZÖV 7 tagú ifjúsági bizottságát is. > Kamaszodik a szövetkezet A hajdani termékekre már csak a nevük emlékeztet: írószerszövetkezet. A megyeszékhely egyik ifjú üzeme azóta igen sokféle cikkel gazdagította terméklistáját. Így nemrégen bekapcsolódtak az országos járműprogramba is, gépkocsik ellenőrző műszereit készítik az ügyes kezű lányok,asszonyok. Főleg nekik biztosítanak korszerű munkahelyet, közöttük Banos Máriának, aki havi 1300 Ft-ot keres — kulcsár — Budapesten Európai polgármesterek találkozója Napirenden; kontinensünk fővárosainak közös gondjai. Megkezdődött az európai polgármesterek budapesti találkozója. Kedden Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia várnegyedben levő kongresszusi termében megkezdődött az európai polgármestereknek a magyar főváros centenáriuma alkalmából rendezett háromnapos találkozója. A nagy jelentőségű nemzetközi tanácskozáson — amelyre a kontinens fővárosainak történetében első alkalommal került sor —■ a vendéglátó budapestieken kívül 28 metropolis vezetői vesznek részt. A tanácskozás témája: az urbanisztikai problémák, a legfontosabb várospolitikai kérdések, az európai fővárosok fejlesztésének közös gondjai. A nyitó ülésen ott volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke is. Megnyitó beszédet Szépvölgyi Zoltán, Budapest főváros Tanácsának elnöke mondott. Huszonöt éves a népgazdasági tervezés Tudományos ülésszak a jubileum alkalmából Az Országos Tervhivatal, a Magyar Közgazdasági Társaság és a MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Egyesület rendezésében kedden délelőtt a Magyar Tudományos Akadémián háromnapos tudományos ülésszak kezdődött a népgazdasági tervezés bevezetésének 25. évfordulója alkalmából. A megnyitó plenáris ülésen megjelent dr. Ajtai Miklós, dr. Tímár Mátyás és Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Bálint József, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, jelen volt a kormány több tagja. Mintegy 500 magyar szakemberen kívül az ülésszakon részt vesznek más szocialista országok és szervezetek delegációi is. A külföldi küldöttségeket B. Belcsev, a bolgár, K. Újházi, a csehszlovák, S. Mandzsuka, a jugoszláv, J. Pejestka, a lengyel, Zs. Dorligzsav, a mongol, W. Krause, az NDK, A. V. Bacsurin, a szovjet tervbizottság elnökhelyettese, illetve Gh. Sidovan, a román tervbizottság elnökének tanácsadója vezeti. Az ülésszakon részt vesznek a KGST titkárságának, valamint a KGST Szocialista Világrendszer Közgazdasági Problémáival Foglalkozó Nemzetközi Intézet képviselői is. Az ülésszakot Friss István akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézet igazgatója nyitotta meg, majd dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese beszédet mondott. Dr. Tímár Mátyás üdvözlő beszéde után Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke A népgazdasági tervezés 25 éve Magyarországon címmel tartott előadást. Ezután került sor a három szekció fő referátumaira. A külföldi delegációk nevében A. V. Bacsurin, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnökhelyettese üdvözölte a tanácskozást. (MTI) Mélylazítással együtt mélytrágyázás Talajtani tapasztalatcsere és bemutató Kétnapos talajtani tapasz vezetése, vízfolyások rendezőtalapcserét és bemutatót rendezett Nógrád megyében a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya a gödöllői Agrártudományi Egyetem talajtani tanszékével" együttműködve hétfőn és kedden. A tapasztalatcserén az ország minden részéből mintegy ötven szakember vett részt, köztük dr. Stefanovits Pál akadémikus, a gödöllői egyetem tanszékvezető professzora. A szakemberek hétfőn a Rétsági Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat tevékenységével ismerkedtek, majd a romhányi és endrefalvi termelőszövetkezetben talajvédelmi és vízrendezési beruházásokat, a tereskei közös gazdaságban pedig különböző Nógrádra jellemző talajtípusokat tanulmányoztak. Nógrád megye művelés alatt álló területe nagyrészt dombos és hegyes, hetven százaléka szorul talajvédelmi beavatkozásra. Alapvetően az említett sajátosságok miatt a csapadékvíz zöme elfolyik, rombolja a talaj szerkezetét, sok helyen a termőréteg egy részét elhordja, feltölti a patakmedreket. Mindez még a megye legjobb talajú területein is károsan befolyásolja, bizonytalanná teszi a mezőgazdasági termelés eredményeit. Az erózió pusztító hatása elleni rendszeres harc 1966. óta folyik Nógrád megyében. A szervezett küzdelem érdekében a megyei tanács három vízgazdálkodási és talajvédelmi társulat létrehozásánál bábáskodott, tevékenységüket szüntelenül támogatják, munkájukat ellenőrzi. Az eltelt esztendők folyamán Nógrádban 34 ezer hold területen végeztek talajmeszezést, 21 500 holdon fizikai talajjavítást, 1300 hold homoktalajon lápföldes talajjavítást. Jó ütemben halad az üzemen belüli és üzemközi vízrendezés, a pangó vizek elvő. Nem kétséges, hogy a rendszeres talajmelioráció — a gazdálkodás színvonalának emelkedése és egyéb tényezők mellett — jelentősen hozzájárult, hogy az utóbbi öt évben Nógrád megye mezőgazdasági termésátlagai ötven-hatvan százalékkal emelkedtek. A tapasztalatcsere második napján, kedden, Homokterenyén egy országosan is egyedülálló kísérletet mutattak be a szakembereknek. A gödöllői egyetem talajtani tanszéke által kidolgozott, és irányított kísérlet végrehajtására, a mezőgazdasági gépkísérleti intézet speciális altalajlazító-mélytrágyázó gépet szerkesztett, amely a talaj lazításával egyszerre negyven—hatvan centiméter mélységig műtrágyát is adagol. A kísérletre az indította a szakembereket, hogy a hagyományos módszerekkel a műtrágya csak húsz—huszonöt centiméter mélységig keveredik el a talajjal. Ez általában elegendő is ahhoz, hogy a műtrágya feloldódjon a talajban, de aszályos időben ez a folyamat nem megy végbe, a műtrágya kihasználatlan marad, csökken a termés. Tavaly, a pásztói Mátraaljai Állami Gazdaság kisterenyei üzemében, idén pedig a homokterenyei termelőszövetkezetben megkezdett kísérlet feladata éppen az, hogy e célra konstruált — traktor által vontatott — géppel a műtrágyát olyan mélységig juttassák el a talajba, ahol még aszálykor is elegendő nedvesség van a mesterséges tápanyagok feloldódásához, felszívódásához. Az új mélylazítással egybekapcsolt műtrágyázástól a szakemberek azt várják, hogy a Nógrád megyei és a hozzá hasonló csapadékszegény, dimbesdombos vidékeken esetlen időjárás ellenére is emelkedjenek a termésátlagok. Jóváhagyta a kongresszus Nixon elnök rendkívül elégedetten nyilatkozott arról, hogy a kongresszus két háza nagy többséggel jóváhagyta a támadó nukleáris fegyverek fejlesztésének ötéves befagyasztásáról szóló szovjet— amerikai megállapodást, és ezzel amerikai részről szentesítette az eddigi SALT-tárgyalások mindkét eredményét. Nixon ismét történelmi jelentőségűnek nevezte a fegyverkorlátozási megállapodásokat, amelyek reményt nyújtanak a SALT-tárgyalások további sikerére. (MTI)