Nógrád, 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)

1972-12-07 / 288. szám

Negyedik ötéves tervünk egyik aukciója. A lassan világhírűvé körülmények között készülnek szép eredménye a LAMP ART Zománcipari Művek rekonst­­ráló salgótarjáni gyár zománcozóüzemében automatikus az olajkályhák, tűzhelyek borítólemezei Válasz 44 kérdésre Diákfórum a közoktatás­­politikáról Közoktatás-politikai fórumra gyülekeztek tegnap délelőtt Salgótarjánban a város közép­­iskolás fiataljai az MSZMP X. körzeti helyiségében. Több mint száz fiatal jött el a „kérdezz-feletek” rendezvény­re, s ez egyben már az érdek­lődés egyik jelének is bizo­nyult. A közoktatás-politikai hatá­rozat néhány kérdéséről Kő­vári Tibor, az MSZMP me­gyei bizottságának munkatár­sa tájékoztatta a diákokat. Elmondta többek között, hogy a jövőben növelni kell az is­kolai oktatás hatékonyságát, s ennek egyik formája a ta­nulók túlterhelésének csök­kentése, a többletterhek leté­tele. A túlterhelés csökkenté­se azonban semmiképpen nem jelenthet öncélú lazítást. A társadalomnak sokoldalúan művelt, harmonikusan fejlett emberekre van szüksége. Szólt az osztályzási rendszer átalakításáról is. Ez a téma különösen érdekelte a fóru­mon résztvevő diákokat, hi­szen a kérdés húsbavágó. — Az a célunk, hogy a di­ákok ne csupán a jegyekért, a jobb átlagért tanuljanak — mondotta Kővári Tibor. — Serkentse őket az érdeklődés, a műveltség, a tudás iránti vágy. Végezetül beszélt a szak­munkásképzés presztízsének, rangjának növeléséről. A tájékoztató után a diá­kok kaptak szót. A közoktatás­politikai fórumon résztvevők már jó előre összegyűjtötték a kérdéseket, melyekre választ vártak. Érdeklődésük bizonyí­téka, hogy a papírlapokon 44 kérdés gyűlt össze. Az átlagszámításra, az érettségire, a tananyagcsök­kentésre és oktatási módsze­rekre vonatkozó kérdésekre Fekete Ottó, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője adott feleletet. A vá­rosfejlesztéshez kapcsolódó kérdéseket Csík Pál, a városi tanács elnökhelyettese vála­szolta meg. Prókay Gábor, a KISZ salgótarjáni városi bi­zottságának munkatársa pe­dig arról beszélt, hogy mi­lyen szerepet kell vállalnia a KISZ-szervezeteknek a köz­oktatás-politikai határozat végrehajtásában. Gyarapodik az Ifjú Gárda létszáma Az Ifjú Gárda II fős me­gyei paran­csnoksá­ga tegnap délelőtt az MSZMP megyei bizottságának épületében tar­totta meg soron levő ülését. Elsőként a salgótarjáni járási Ifjú Gárda tevékenységét vi­tatták meg. Részletes tájékoztatást ka­pott a parancsnokság az el­múlt években bekövetkezett létszámfejlődésről, az alegysé­gek kiképzéséről A salgótar­jáni járásban tevékenykedő ifjúgárdisták száma megkö­zelíti már a 300 fiát, de van­nak lehetőségek a létszám to­vábbi gyarapítására. Elsősor­ban a Karancs völgye jöhet szóba ebből a szempontból, de akad még lehetőség bőven a tagság növelésére Mátranová­­kon is. Az elmúlt kiképzési évtől rohamos fejlődésnek indult a Nagybátonyban működő Ifjú Gárda. Nagy része volt ebben a társ fegyveres testületeknek, mint a munkásőrségnek, a rendőrségnek, a polgári véde­lemnek, a határőrségnek és a tűzoltóságnak, s természetesen a helyi KISZ jó munkájának is. Az Ifjú Gárda tevékenysé­gének kibontakozását azon­ban hátráltatja néhány ne­hézség. Nem megoldott az egyenruha-ellátottság, s ese­tenként a kiképzés, oktatás feltételei sem biztosítottak kellőképpen. Ezt követően a megyei pa­rancsnokság megvitatta, majd elfogadta a jövő évi munka­­tervet. Végezetül tájékoztatás hangzott el a Balassagyarmat városi, a Salgótarján városi és a rétsági járási Ifjú Gárda­tevékenységről. Az idei okta­tási és kiképzési évet a két városban alaposan előkészítet­ték — nem mondható el ugyanez a rétsági járásról. Cselekvésen a sor SBIC—DVTK VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* N­ÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A M­E­G­Y­E­I TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVF., 288. SZÁM ARA: 80 FILLÉR »972. DECEMBER 7., CSÜTÖRTÖK Mustársárga plüss­ otelek h­u Az olvasók fóruma Szocialista brigádvezetők tanácskozása Az új, a korszerű megvalósítói A termelőszövetkezeti moz­­galom fejlesztése szempontjá­ból fontos tanácskozásra ke­rült sor tegnap Salgótarján­ban, a Kohász Művelődési Központban, amelyet a Ka­­rancs-vidéki Területi Szövet­ség rendezett meg. Három já­rás — a salgótarjáni, pásztói és szécsényi — termelőszövet­kezeteinek szocialista brigád­­vezetőit, tsz-elnökeit hízták meg, hogy értékeljék a szoci­alista brigádmozgalom ered­ményeit és kijelöljék a továb­bi feladatokat. A tanácskozá­son képviseltette magát a párt és a tanács is. Az értekezletet Cseh Adolf, a tsz-területi szövetség titká­ra nyitotta meg, majd Havas Ferenc, a megyei pártbizott­ság gazdaságpolitikai osztályá­nak munkatársa tartott elő­adást. Méltatta a termelőszö­vetkezeti parasztság szorgal­mas munkáját, amelyben nagy szerepet játszanak a szo­cialista brigádok. Meghonosították a mun­kaversenyt, kiváló terme­lési eredményeket érnek el A három járásban a tsz-tag­­ságnak 20,3 százaléka vesz részt a mozgalomban, amely nagy lendületet biztosít a ter­melési eredményeknek. Az előadó elmondotta azt is, hogy az üzemen belül a szo­cialista brigádmozgalom szerr­vezése, irányítása, működése is kedvezően alakult. 1967-ben a három járásban 106 brigád 1346 taggal dolgozott, jelen­leg 144 brigád, illetve munka­csapat dolgozik 2190 taggal. Hatvannégy női, 13 ifjúsági brigád tevékenykedik. Ezek közül hetvenhét több éve tu­lajdonosa a szocialista cím­nek. Általában kezdeményez­nek, harcolnak az újért, ők valósítják meg a mezőgazda­ságban a korszerű termelést. Terveiket legtöbb esetben túlteljesítik. Kiveszik részüket a tanulásból, betartják a szo­cialista erkölcs normáit, a társadalmi együttélés szabá­lyait. Emberségből is példát mutatnak. Egymást támogat­ják, segítik, ha valakinek er­re szüksége van. Az idősebb tsz-tagokat segítik, a fiatalab­bakat tanítják. A közéleti munkából jó részt vállalatiak. Sok társadalmi munka hirdeti egy-egy községben tevékeny­ségüket A szocialista brigádmozga­lom előtt nagy feladatok áll­nak, mondotta az előadó. A megyei célkitűzések világosak, szorosan kapcsolódnak a ne­gyedik ötéves népgazdasági tervhez. A tervidőszakban a növénytermelés bruttó érté­két évi átlagban 2,4 százalék­kal, az állattenyésztést 2,8—3 százalékkal kell növelni. Az élelmiszer-gazdaság termékei­nek előállításában a jövőben is meghatározó tényező, hogy az igényeket korszerű mód­szerekkel, a leggazdaságosab­ban elégítsük ki. A megyében döntő jelentő­sége van a hús- és állati ter­mék termelésének. Az állat­­tenyésztés valamennyi ágaza­tában maximálisan kell ki­használni a fejlesztés lehető­ségeit. Minden figyelmet a szarvasmarha-tenyésztés gyor­sabb ütemű fejlesz­tésre kell fordítani. Ebben a szocialista brigádokra nagy feladat há­rul. Széles körű vita alakult ki a jelenlevők körében a bri­gádmozgalomról. Bakos Fe­renc, a karancskeszi tsz szo­cialista brigádvezetője arról beszélt, hogy a versenyt min­den esetben értékeljék az üze­mek vezetői. Tóth Zoltán, a pásztói tsz küldötte a brigád­tagok továbbképzését szorgal­mazta felszólalásában. Bakos Istvánná mátramindszenti tsz­­tag elmondta, hogy az állatte­nyésztésen kívül minden ága­zatban működnek szocialista brigádok. Varga Istvánné, a homokterenyei tsz küldötte azt javasolta, hogy több tapasztalatcserén­ vegyenek részt a szocialis­ta brigádok, hogy tanulhassanak egymás­tól. Felszólalt még Tomis Ist­ván, a szécsényi tsz párttitká­ra, Molnár Pál, a Salgótarjáni Járási Hivatal elnökhelyette­se, Katona János, a kistere­­nyei tsz elnöke, akik a bri­gádmozgalom jelentőségéről beszéltek. Varga Vilmosné, a kishartyáni tsz küldötte azt mondta el, hogy milyen hasz­not hajtott üzemükben a szo­cialista brigádmozgalom. A vitát Cseh Adolf foglalta ös­­­sze. A Váci Kötöttárugyár kazári telepen sikeresen zárják az idei esztendőt is. Exportmegren­deléseiket teljesítették, tréningruháikat elküldték az Egyesült Államokba, a Szovjetunió­ba, NDK-ba, NSZK-ba, Angliába és még számos külföldi országba. Tervezik a jövő esz­tendő modelljeit, a férfi- és gyermek sportöltözékeket. De már a nyárra is gondolnak: úszónadrágok, strandcikkek készítését is vállalták a kazári lányok, asszonyok — kulcsár — A felnőttoktatás növekvő társadalmi rangjáért Ankét a szerkesztőségben Az MSZMP Nógrád me­gyei Bizottsága által októ­ber 25-én elfogadott, közok­tatás-politikánk megyei fel­adatait tartalmazó határozat hangsúlyozza: „A felnőtt ko­rú lakosság műveltségi hiá­nyainak pótlása nemcsak egyéni érdek, üzemi, társa­dalmi érdek is! A fizikai munkások magasabb színvo­nalú általános műveltsége egyik alapfeltétele az üzemi, munkahelyi demokrácia szé­lesítésének, a termelési ha­tékonyság növelésének is. Ezért a felnőttoktatás szer­vezésében a művelődésügyi szervek mellett nagyobb po­litikai felelősséggel vegye­nek részt az üzemben mű­ködő gazdasági vezetők, po­litikai, társadalmi szerveze­tek is. A felnőttoktatásnak a művelődési hátrányok fel­számolása mellett — a tu­dományos-technikai fejlődés igényei alapján — a jövőben növekvő feladatokat kell el­látnia a továbbképzés terü­letén is.” A NÓGRÁD Szerkesztősé­ge ankétsorozatot indított a felnőttoktatásról. Az első ke­­rekasztal-beszélgetésre no­vember 5-én délután került sor a szerkesztőség klubjá­ban. A második beszélgetés ma délután zajlik le, ez­után december 11-én zárul a sorozat, amelyekről részletes összefoglalót közlünk min­den alkalommal. (Mai ös­­­szefoglalónk a 4. oldalon ol­vasható). Természetesen, ez­zel nem tekintjük a magunk részéről sem lezártnak a té­mát, amelyet — egyében kí­vül — a munkásosztály po­litikai hatalmának gyakor­lásával kapcsolatos alapkér­désnek is tekintünk. A beszélgetést ez alkalom­mal Kiss Aurél, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága propaganda és művelődési osztályának munkatársa ve­zette. Jelen voltak: Nyerges János, a Nógrád megyei Ta­nács munkaügyi osztályának vezetője, Kalocsai Miklós és Páll József, a Nógrád me­gyei Tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője, illetve munkatársa, Eppich Ernő, a Nógrád megyei Álla­mi Építőipari Vállalat sze­mélyzeti és oktatási osztá­lyának vezetője, Bergfest Gyula, a LAMPART Zo­máncipari Művek salgótarjá­ni gyára személyzeti és ok­­tási osztályának vezetője, Havasi Károly, a salgótarjá­ni dolgozók általános iskolá­jának igazgatója.

Next