Nógrád, 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)

1973-03-23 / 69. szám

(Folytatás az 1 . d­*arról) remtsünk, amelyben a közös­ségért, a társadalomért vég­zett jó munka a legjobbb ér­tékmérő. Tisztelt országgyűlés! ■— A kormány beszámolójá­ban első helyen állnak a nép­gazdaság fejlődésének és fej­lesztésének kérdései. Jelentős­nek tartjuk, hogy erőfeszíté­seink, a pártnak és a kor­mánynak gazdaságirányítá­sunk minél teljesebb kibonta­kozása, szocialista építésünk további dinamikus fejlődése, a népgazdaság tervszerűségé­nek erősítése, külső és belső egyensúlyának javítása érde­kében tett intézkedései ered­ményesek voltak. — Népgazdaságunk fejlesz­tésének feladatai nagyobbak és bonyolultabbak, mint a korábbi években voltak. A hagyományos termelés jó né­­hány iparágban „felborul”, át­rendeződik a technika, vele a munkaerő is, megváltoznak a szakmai követelmények. Biztosítani kell a nagyértékű, termelékeny gépek jó kihasz­nálását, fokozni a hazai és a külső piacokon is keresett, versenyképes termékek gyár­tását.­­ Minden erőnkkel támo­gatjuk a kormánynak azt a törekvését, hogy magasabb színvonalon, tudományosab­ban és összehangoltabban kell tervezni, hogy a kitűzött cé­lok terv szerinti megvalósítá­sában és ellenőrzésében na­gyobb határozottságra van szükség. Ezt követeli népgaz­daságunk arányos fejlődése, a szocialista integrációban való részvételünk, fejlődésünk meg­gyorsítása.­­ A tervszerű munkához jók a feltételek, évről évre nagyobb a népgazdaság telje­sítőképessége, bevált, eredmé­nyesen működik a gazdaság­irányítási rendszer. Negyed­százados saját gyakorlatunk van a szocialista tervgazdál­kodásban, meríthettünk a testvéri szocialista országok ilyen tapasztalataiból is. Biz­tos alapokon nyugszik gazda­sági együttműködésünk a Szovjetunióval és­­ a KGST többi országaival. kír A Szocialista tervgazdál­kodás erősítése, lehetőségeinek jobb kihasználása fontos kor­mányzati — de nemcsak kor­mányzati — feladat. A helyi vezetésre is nagy felelősség hárul, hogy összehangoltabb, tervszerűbb legyen a munka, s ez bürokratikus, a kezde­ményezést fékező jelenségek­től is óvja a gazdasági éle­tünket, , Javítjuk a termelést, a gazdálkodást . A Központi Bizottság ál­lásfoglalása óta közvélemé­nyünkben erősödött a felisme­rés, hogy a dolgozó nép fel­­emelkedését az szolgálja iga­zán, ha társadalmunk alkotó erejét a népgazdaságunk fej­lesztésére koncentráljuk. A Központi Bizottság határoza­tát követően a legtöbb vita a termelés, a gazdálkodás és az életszínvonal kérdéseiről bon­takozott ki Ezek belpolitikai életünk fontos kérdései.­­ Amit népgazdaságunk fejlesztéséért és társadalmi viszonyaink magasabb színvo­naláért teszünk és tennünk kell, annak célja, hogy to­vább javítsuk népünk­ élet- és munkakörülményeit. Mun­kásosztályunk, dolgozó né­pünk több mint­ másfél évtize­de tapasztalja: pártunk és kormányunk következetes ab­ban, hogy a szocializmus épí­tésével, a nemzeti jövedelem növekedésével együtt járjon az életszínvonal rendszeres emelkedése. S, hogy ez nem­csak elv, hanem megvalósult gyakorlat, azt a statisztikai adatok mellett, dolgozó né­pünk tapasztalatai igazolják. Mind­ig megtettük az életszín­vonalat növelő intézkedése­ket, amikor annak anyagi alapjait megteremtettük. Az a célunk, hogy társadalmunk dolgozó osztályai és rétegei arányosan részesüljenek a megtermelt nemzeti jövede­lemből. Ezt társadalmi mé­retben teljesítettük, és to­vábbra is ezt tesszük.­­ A Központi Bizottság megállapította, hogy az utób­bi két­­ évben is tovább ja­vultak társadalmunk vala­mennyi dolgozó osztályának és rétegének életkörülményei. De a nagyüzemi munkásság életszínvonala elmaradt más társadalmi rétegek életszín­vonalának fejlődésétől. Ezt korrigálta az a központi bér­emelés is, amelyet a kor­mány a szakszervezetekkel egyetértésben, március else­jétől életbe léptetett. Ezt az intézkedést közvéleményünk indokoltnak és igazságosnak tartja, és az is, mert az or­szág legfejlettebb termelőerő­ivel dolgozó nagyüzemi mun­kásság bér- és jövedelem­szintje nem maradhat el más társadalmi rétegek színvona­lától.­­ A nagyüzemi munkások indokolt béremelése nem a többi dolgozó réteg rovására történt. Az életszínvonal emel­kedéséből tartósan nem ma­radt és nem is maradhat ki a lakosság egyetlen jelentős rétege sem A szocializmus lé­nyege, hogy társadalmi mére­tű jólétet teremtsünk. Csak a tervezett árszínvonalon — A párt és a kormány — közvéleményünkkel együtt — számon tartja a jogos igé­­nyeket. Ezek kielégítése azon­ban lehetőségeinktől, közös munkánk eredményességétől függ. Igényeink természetesen mindig nagyobbak, mint a le­hetőségeink, így van ez a Központi Bizottságban, a kormányban és közvélemé­nyünkben is. Ebben is egysé­gesek vagyunk. Dönteni azon­ban csak reálisan szabad, nem pedig az óhajok szerint. _ — Pártunk és kormányunk társadalmi érdekből cselek­szik, amikor azzal is védi az életszínvonalat, hogy szigorú­an ügyel a vásárlóerő és az árualap egyensúlyára, a fo­rint stabilitására. Közvélemé­nyünket sokat foglalkoztatja az árak emelkedése. Gondja ez a pártvezetésnek és a kor­mánynak is. — Kormányunk számos eredményes intézkedést tett a Központi Bizottság állásfog­­­lalásában megfogalmazott ár­stabilitás érdekében, az ál­lamháztartás egyensúlyának megteremtésére. Népünk meg­értését és bizalmát igazolja, hogy a szükségessé vált ár­emelések bejelentése — bár két hónappal megelőzte a végrehajtást —­ nem okozott zavart a kereskedelmi forga­lomban. Joggal mondhatjuk, hogy a lakosság — bár nem örült az áremeléseknek — magatartásával bizonyította: osztozik a kormányzás fele­lősségében. Ez a bizalom azonban növeli a kormány, az árellenőrző szervek és vala­mennyiünk felelősségét, azért, hogy a fogyasztói árszínvonal ne haladja meg a tervezett mértéket.­­ Ezt a felelősséget mind­azoknak vállalniok kell, akik a termelés, a kereskedelem irányításában, vagy más olyan területen dolgoznak, hogy szerepük van az árak alak­uásában. Intézkedéseink hatására jelentősen csökken az indokolatlan áremelések száma, de a lakosság joggal háborodik fel akkor is, ha áremelkedéssel minőségron­tás formájában találkozik. Biztosítani kell az árak ellen­őrzésének az utóbbi időben tapasztalt folyamatosságát és szigorúságát. El kell érnünk, hogy se indokolatlan áreme­léssel, se minőségrontással ne lehessen nyereséget növelni. Ez is feltétele annak, hogy közvéleményünk jobban meg­értse árpolitikánkat, amely fontos része jól működő gaz­daságirányítási rendszerünk­nek. A lakossággal közös ne­vezőn vagyunk az indokolat­lan áremelések megakadályo­zását illetően: hamar egyet­értésre jutunk, ha árcsökken­tésről van szó, s közös véle­ményre kell jutnunk akkor is, amikor társadalmi érdek diktálja egyes cikkek árának emelését. A fogyasztói árak alakulását alapvetően a ter­melői árak befolyásolják. El­sősorban a termelés oldalá­ról tehetünk legtöbbet az ár­­stabilitásért. Figyelmünket, tudásunkat tehát elsősorban az önköltség csökkentésére, a termelékenység emelésére, a forgalom növelésére kell for­dítanunk. Tisztelt ország­gyűlés! — Nagyjelentőségű belpoli­tikai esemény az áprilisban sorra kerülő általános tanács­tagi választás. Ennek fontos aktusát jelentik a befejezés­hez közelekedő jelölő gyűlé­sek. A tapasztalatok szerint a tanácstagok többségét újra jelölik. Ebben megnyilvánul a tanácstagok közéleti munkás­ságának erkölcsi megbecsülé­se. Jók a lehetőségeink — A tanácsok újjáválasztá­­sa alkalom arra is, hogy job­ban a figyelem középpontjá­ba kerüljön a község- és a vá­rospolitika. A jól funkcionáló új tanácstörvény, a választá­sok elősegítik, hogy tovább mélyüljön a tanácsok és a lakosság kapcsolata, szélesed­jen a szocialista demokrácia, a lakosság aktív részvétele a tanácsok munkájának támo­gatásában és ellenőrzésében, a­­ helyi fejlesztési célok ki­dolgozásában és végrehajtá­sában.­­ A tanácsválasztások a népfrontpolitika, a szocialista nemzeti összefogás jegyében zajlanak le. Miniszterelnökünk beszámo­lója tapasztalatainkkal egye­zően arról tanúskodik, hogy a Központi Bizottság tavaly novemberi ülése óta már sok minden történt a. X. kong­resszus határozatainak jobb végrehajtásáért. A további tennivalókra a kormánynak van jól megalapozott intéz­kedési terve, s mindenütt ki­alakították a határozatból adódó helyi feladatokat. Na­gyon fontos, hogy ne törjön meg ez a lendület, és a fel­tárt hibákat is kijavítva, a nehézségeket leküzdve, közös akarattal elérjük a­ kitűzött célokat. — Minden lehetőségünk megvan a magasabb színvo­nalú, felelősségteljesebb mun­kához, a valóban nagy fel­adatok elvégzéséhez. Pártunk egysége a X. kongresszus óta tovább erősödött. Erősödött a gazdasági és társadalmi kapcsolatoknak abban a köl­csönhatásában, amelyet Fock elvtárs a kormánybeszámoló­ban felvázolt, nyilvánvaló a kohó- és gépipar jelentősége. Szerepe meghatározó a nem­zeti jövedelem növelésében, a beruházási lehetőségek, a külkereskedelmi mérleg és állami költségvetés egyensú­lyának alakulásában, és eze­ken keresztül az életszínvonal emelésében. Nagymértékben befolyásolja népgazdaságunk egészének fejlődését. Emelkedett a kohászat termelése — A kohó- és gépipar a IV. ötéves tervidőszak első két évében teljesítette a nép­­gazdasági tervből a két ága­zatra háruló legfontosabb feladatait: a kohászat terme­lése 1972-ben az előző évhez képest 5,9 százalékkal növe­kedett, így 1972-ben megha­ladta az ötéves tervben elő­irányzott évi átlagos növeke­dési ütemet. Nyersacélgyár­tásunk több mint 3,2 millió tonna volt, mérséklődött az acélhiány. A szükségletek teljesebb kielégítése, a hen­gerművi kapacitás jobb ki­használása érdekében haszno­sítottuk a nemzetközi együtt­­­működésében rejlő lehetősé­geket. A feldolgozóipar anyagellátása javult,­ azzal számolunk, hogy ez a kedve­ző irányzat 1973-ban és a kö­vetkező években is tovább folytatódik. A gépipar termelése tavaly az ipari átlagot jóval meg­haladó mértékben, 11,3 száza­lékkal nőtt. Ötéves tervünk első két évében a termelés növekedési üteme nemcsak a gépipar egészében, hanem valamennyi alágazatában elér­te, illetve túlhaladta az elő­irányzott éves átlagot. A többlet 60 százalékát a köz­úti járműipar, a híradás­­technika, és a műszeripar szolgáltatta.­­ Ezeknek az eredmények­nek és az idei tervszámoknak alapján az ágazat az ötéves terv célkitűzéseit is várha­tóan túlteljesíti. A termelés ilyen nagyarányú fejlődését elsősorban a központi fej­lesztési programokban előírt feladatok végrehajtása és a termelékenység javulása se­gítette elő. A közúti jármű­fejlesztési programban részt­vevő vállalatok — a koráb-munkásosztályunk vezető sze­repe és nőtt áldozatkészsége Parasztságunk, értelmiségünk szövetsége munkásosztályunk­kal, egyetértése a szocializ­mus teljes felépítésével — erős és szilárd alapokon nyugszik. Programunk egyér­telmű és világos. A dolgozó tömegek támogatják közösen kidolgozott politikánkat, tö­rekvéseinket. A nemzetközi­ban megvalósult fejlesztések alapján a termelésüket 1972- ben 18,6 százalékkal növel­ték. A program jelenlegi, má­sodik szakaszában a fejlesz­tés gerincét az autóbuszgyár­tás képezi. Dinamikusan nőtt az export A számítástechnika fejlesz­tése a központi fejlesztési programnak megfelelően ha­lad. A programban érdekelt 6 vállalat az 1971—1972. évi értékesítési tervét teljesítet­te. A Videoton az általános rendeltetésű elektronikus lo­gikai gépekből az előző évi 10-zel szemben — az elő­irányzatot meghaladóan — 46 darabot értékesített. — Az exportforgalom a kohó- és gépiparban a terme­lést jóval meghaladó mérték­ben növekedett. Az elmúlt két év összesített eredményei azt mutatják, hogy a két ága­zat az ötéves tervidőszak idő­arányos részét túlteljesítette. Az export dinamikus fejlődé­sét nagymértékben elősegítet­ték a nemzetközi kooperációs kapcsolatok bővítése, a ter­melő- és a külkereskedelmi vállalatok jó együttműködé­se, megfelelő anyagi ösztön­zők alkalmazása.­­ Az elmúlt évek során mennyiség, minőség és vá­laszték szempontjából egy­aránt javult a lakosság ellá­tása tartós fogyasztási cik­kekből. Javult a kereslet és kínálat összhangja. Egyes termékek hiánya megszűnt. Több termékből az ipar kí­nálata meghaladja a keres­letet, például olajkályhákból, gázkályhákból, gáztűzhelyek­ből, mosógépekből és más cikkekből. Tény, hogy vannak még olyan termékek, mint például a kerékpár, fürdőkád, szilárd tüzelésű tűzhelyek, víz- és gázcsövek, amelyekből a ke­resletet nem tudjuk kielégíte­ni, főként az elégtelen kapa­citások miatt. A folyamatban levő fejlesztésekkel, licencek, gyártási eljárások megvételé­vel, a nemzetközi termelési kooperáció bővítésével azon­ban a belföldi ellátást tovább javítjuk. Hosszabb folyamat a struktúra átalakítása . A termelési struktúra átalakítása a gépiparban hosszabb időt igénylő és ál­landóan megújuló folyamat, mivel jelenleg igen széles profillal dolgozik. Sokszor nagy értékű, rendkívül bonyo­lult összetételű, széles körű kooperációban készülő termé­kek gyártásáról, esetenként jelentős nemzetközi szállítási kötelezettségek teljesítéséről van szó. A KGM a múlt év­ben sokoldalú és széles körű vizsgálatokat végzett. Ezek alapján az érintett vállalato­kat arra köteleztük, hogy részletes intézkedési tervet dolgozzanak ki a gazdaság­­talanságot előidéző okok fel­tárására és megszüntetésére.­­ Néhány nagyvállalatnál olyan struktúraátalakításra van szükség — jelentős nem­zetközi szállítási kötelezettsé­gek teljesítése mellett —, amely egész gyárak profiljá­nak átrendezését teszi szüksé­gessé. A Központi Bizottság állásfoglalása és a kormány döntése alapján ilyen vállalat­nak minősül a kohó- és gép­ipar területén a Magyar Hajó­­és Darugyár, a Vörös Csillag Traktorgyár, a Hajtómű- és Felvonógyár, a Csepel Autó­gyár és a Ganz-MÁVAG. A Magyar Hajó- és Darugyárra és a Vörös Csillag Traktor­gyárra vonatkozóan a kor­mány már határozott. Még ebben az évben megszületik a döntés a másik három vál­lalatról is, feltételek is kedvezőek szá­munkra. Ezt a kedvező hely­zetet a kormánynak, minden felelős testületnek és vezető­nek az egész országban tet­tekre kell váltania!­­­ A kormány beszámoló­jával egyetértek, a Magyar Szocialista Munkáspárt­­ok­­Donti Bizottsága nevében el­fogadom és elfogadásra aján­lom. — A Magyar Hajó- és Da­rugyárra vonatkozó határozat megteremti a vállalat 1973—• 1975. évi biztonságos gazdálko­dásának és a nemzetközi szállítási kötelezettségei telje­sítésének feltételeit. Ez idő alatt kell felkészülni az 1976- tól tervezett profilszűkítésre, a tengeri hajógyártás megszün­tetésére, a balatonfüredi gyáregység más profilra való átállítására. Az elfogadott visszafejlesztési terv szerint egyszerűsíteni kell a vállalat szervezetét, ami munkaerő­átcsoportosításokat fog ered­ményezni. A Vörös Csillag Traktorgyár gazdaságos műkö­dése a jelenlegi alapvető pro­filokkal és a jelenlegi szer­kezetben nem biztosítható­­, ezért mint önálló vállalat 1973. június 30-án megszűnik. A kispesti gyárat a Magyar Vagon-­ és Gépgyárhoz, az egri gyáregységet pedig a Hajtó­mű- és Felvonógyárhoz csatol­ják.­­ A Magyar Vagon- és Gép­gyár 1975. végéig szakaszosan átalakítja a hozzácsatolt gyár gyártmánystruktúráját, és gon­doskodik arról, hogy 1976-tól az elvárt gazdasági fejlődés ütemének megfelelően, gazda­ságosan, hatékonyan működ­jék. A határozatnak megfele­lően traktorok és egyéb gé­pek gyártását meg kell szün­tetni. A piaci igények változá­sa, a kereslet csökkenése miatt a vállalatnál ezekből a termé­kekből nem volt gazdaságos a sorozatgyártás. A megszűnő gyártmányok pótalkatrész-el­látását természetesen továbbra is biztosítani kell Zökkenő­mentes létszám-átcsoportosítás A profilváltozások és a vál­lalat önálló jellegének meg­szűnése 1300—1500 dolgozót érint. A létszámépítés zökke­nőmentes végrehajtására— az érintett dolgozók más munka­­területre történő szervezett átirányítására — a vas-, fém- és villamosenergia-ipari dolgo­zók szakszervezete bevonásá­val készülő intézkedési terv keretében gondoskodunk. — A népgazdasági szinten is jelentős struktúra-átalakítások alkalmával a felszabaduló munkaerőnek új munkaterü­letre való átcsoportosítása, megfelelő munkafeltételek és kereseti viszonyok megterem­tése nagy körültekintést igény­lő, bonyolult feladat, amit csak a párt- és társadalmi szervek messzemenő támoga­tásával tudunk eredményesen megoldani.­­ A termelési struktúra ja­vítását, az exportforgalom növelését elsősorban a szocia­lista nemzetközi együttműkö­dés további kiszélesítésével érhetjük el. Jól felfogott ér­dekünk, hogy az egyes gazda­ságtalan termékek fokozatos leállítását, más gazdaságot­ termékek dinamikusabb fej­lesztését a baráti országok — elsősorban a Szovjetunió — igényeivel összehangoltan hajt­suk végre. Ilyen gazdaságpoli­tikai megfontolásoktól indít­tatva készültünk fel és kezd­tük meg a tárgyalásainkat a következő ötéves terv kialakí­­tásával kapcsolatban a Szov­jetunióval és a többi KGST országgal. A kölcsönös előnyök elve alapján készek vagyunk tőkés országokkal is kooperá­­ciós megállapodásokat kötni, és bővíteni a gazdaságos ex­portforgalmat Fontos feladatként jelölte meg a miniszter általában a korszerűbb munka- és üzem­­szervezést, az élő és holt­munkával való takarékosabb gazdálkodást, a korszerű veze­tési ismeretek elsajátítását és a gyakorlatba átültetését. Ezen a területen — mondta — még igen sok belső tartalék van. (Folytatás a 3. oldalon) álmacskázik­ esz országiuin­cs Dr. Horgos Gyula felszólalása A Parlament üléstermében

Next