Nógrád, 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)
1973-03-23 / 69. szám
(Folytatás az 1 . d*arról) remtsünk, amelyben a közösségért, a társadalomért végzett jó munka a legjobbb értékmérő. Tisztelt országgyűlés! ■— A kormány beszámolójában első helyen állnak a népgazdaság fejlődésének és fejlesztésének kérdései. Jelentősnek tartjuk, hogy erőfeszítéseink, a pártnak és a kormánynak gazdaságirányításunk minél teljesebb kibontakozása, szocialista építésünk további dinamikus fejlődése, a népgazdaság tervszerűségének erősítése, külső és belső egyensúlyának javítása érdekében tett intézkedései eredményesek voltak. — Népgazdaságunk fejlesztésének feladatai nagyobbak és bonyolultabbak, mint a korábbi években voltak. A hagyományos termelés jó néhány iparágban „felborul”, átrendeződik a technika, vele a munkaerő is, megváltoznak a szakmai követelmények. Biztosítani kell a nagyértékű, termelékeny gépek jó kihasználását, fokozni a hazai és a külső piacokon is keresett, versenyképes termékek gyártását. Minden erőnkkel támogatjuk a kormánynak azt a törekvését, hogy magasabb színvonalon, tudományosabban és összehangoltabban kell tervezni, hogy a kitűzött célok terv szerinti megvalósításában és ellenőrzésében nagyobb határozottságra van szükség. Ezt követeli népgazdaságunk arányos fejlődése, a szocialista integrációban való részvételünk, fejlődésünk meggyorsítása. A tervszerű munkához jók a feltételek, évről évre nagyobb a népgazdaság teljesítőképessége, bevált, eredményesen működik a gazdaságirányítási rendszer. Negyedszázados saját gyakorlatunk van a szocialista tervgazdálkodásban, meríthettünk a testvéri szocialista országok ilyen tapasztalataiból is. Biztos alapokon nyugszik gazdasági együttműködésünk a Szovjetunióval és a KGST többi országaival. kír A Szocialista tervgazdálkodás erősítése, lehetőségeinek jobb kihasználása fontos kormányzati — de nemcsak kormányzati — feladat. A helyi vezetésre is nagy felelősség hárul, hogy összehangoltabb, tervszerűbb legyen a munka, s ez bürokratikus, a kezdeményezést fékező jelenségektől is óvja a gazdasági életünket, , Javítjuk a termelést, a gazdálkodást . A Központi Bizottság állásfoglalása óta közvéleményünkben erősödött a felismerés, hogy a dolgozó nép felemelkedését az szolgálja igazán, ha társadalmunk alkotó erejét a népgazdaságunk fejlesztésére koncentráljuk. A Központi Bizottság határozatát követően a legtöbb vita a termelés, a gazdálkodás és az életszínvonal kérdéseiről bontakozott ki Ezek belpolitikai életünk fontos kérdései. Amit népgazdaságunk fejlesztéséért és társadalmi viszonyaink magasabb színvonaláért teszünk és tennünk kell, annak célja, hogy tovább javítsuk népünk élet- és munkakörülményeit. Munkásosztályunk, dolgozó népünk több mint másfél évtizede tapasztalja: pártunk és kormányunk következetes abban, hogy a szocializmus építésével, a nemzeti jövedelem növekedésével együtt járjon az életszínvonal rendszeres emelkedése. S, hogy ez nemcsak elv, hanem megvalósult gyakorlat, azt a statisztikai adatok mellett, dolgozó népünk tapasztalatai igazolják. Mindig megtettük az életszínvonalat növelő intézkedéseket, amikor annak anyagi alapjait megteremtettük. Az a célunk, hogy társadalmunk dolgozó osztályai és rétegei arányosan részesüljenek a megtermelt nemzeti jövedelemből. Ezt társadalmi méretben teljesítettük, és továbbra is ezt tesszük. A Központi Bizottság megállapította, hogy az utóbbi két évben is tovább javultak társadalmunk valamennyi dolgozó osztályának és rétegének életkörülményei. De a nagyüzemi munkásság életszínvonala elmaradt más társadalmi rétegek életszínvonalának fejlődésétől. Ezt korrigálta az a központi béremelés is, amelyet a kormány a szakszervezetekkel egyetértésben, március elsejétől életbe léptetett. Ezt az intézkedést közvéleményünk indokoltnak és igazságosnak tartja, és az is, mert az ország legfejlettebb termelőerőivel dolgozó nagyüzemi munkásság bér- és jövedelemszintje nem maradhat el más társadalmi rétegek színvonalától. A nagyüzemi munkások indokolt béremelése nem a többi dolgozó réteg rovására történt. Az életszínvonal emelkedéséből tartósan nem maradt és nem is maradhat ki a lakosság egyetlen jelentős rétege sem A szocializmus lényege, hogy társadalmi méretű jólétet teremtsünk. Csak a tervezett árszínvonalon — A párt és a kormány — közvéleményünkkel együtt — számon tartja a jogos igényeket. Ezek kielégítése azonban lehetőségeinktől, közös munkánk eredményességétől függ. Igényeink természetesen mindig nagyobbak, mint a lehetőségeink, így van ez a Központi Bizottságban, a kormányban és közvéleményünkben is. Ebben is egységesek vagyunk. Dönteni azonban csak reálisan szabad, nem pedig az óhajok szerint. _ — Pártunk és kormányunk társadalmi érdekből cselekszik, amikor azzal is védi az életszínvonalat, hogy szigorúan ügyel a vásárlóerő és az árualap egyensúlyára, a forint stabilitására. Közvéleményünket sokat foglalkoztatja az árak emelkedése. Gondja ez a pártvezetésnek és a kormánynak is. — Kormányunk számos eredményes intézkedést tett a Központi Bizottság állásfoglalásában megfogalmazott árstabilitás érdekében, az államháztartás egyensúlyának megteremtésére. Népünk megértését és bizalmát igazolja, hogy a szükségessé vált áremelések bejelentése — bár két hónappal megelőzte a végrehajtást — nem okozott zavart a kereskedelmi forgalomban. Joggal mondhatjuk, hogy a lakosság — bár nem örült az áremeléseknek — magatartásával bizonyította: osztozik a kormányzás felelősségében. Ez a bizalom azonban növeli a kormány, az árellenőrző szervek és valamennyiünk felelősségét, azért, hogy a fogyasztói árszínvonal ne haladja meg a tervezett mértéket. Ezt a felelősséget mindazoknak vállalniok kell, akik a termelés, a kereskedelem irányításában, vagy más olyan területen dolgoznak, hogy szerepük van az árak alakuásában. Intézkedéseink hatására jelentősen csökken az indokolatlan áremelések száma, de a lakosság joggal háborodik fel akkor is, ha áremelkedéssel minőségrontás formájában találkozik. Biztosítani kell az árak ellenőrzésének az utóbbi időben tapasztalt folyamatosságát és szigorúságát. El kell érnünk, hogy se indokolatlan áremeléssel, se minőségrontással ne lehessen nyereséget növelni. Ez is feltétele annak, hogy közvéleményünk jobban megértse árpolitikánkat, amely fontos része jól működő gazdaságirányítási rendszerünknek. A lakossággal közös nevezőn vagyunk az indokolatlan áremelések megakadályozását illetően: hamar egyetértésre jutunk, ha árcsökkentésről van szó, s közös véleményre kell jutnunk akkor is, amikor társadalmi érdek diktálja egyes cikkek árának emelését. A fogyasztói árak alakulását alapvetően a termelői árak befolyásolják. Elsősorban a termelés oldaláról tehetünk legtöbbet az árstabilitásért. Figyelmünket, tudásunkat tehát elsősorban az önköltség csökkentésére, a termelékenység emelésére, a forgalom növelésére kell fordítanunk. Tisztelt országgyűlés! — Nagyjelentőségű belpolitikai esemény az áprilisban sorra kerülő általános tanácstagi választás. Ennek fontos aktusát jelentik a befejezéshez közelekedő jelölő gyűlések. A tapasztalatok szerint a tanácstagok többségét újra jelölik. Ebben megnyilvánul a tanácstagok közéleti munkásságának erkölcsi megbecsülése. Jók a lehetőségeink — A tanácsok újjáválasztása alkalom arra is, hogy jobban a figyelem középpontjába kerüljön a község- és a várospolitika. A jól funkcionáló új tanácstörvény, a választások elősegítik, hogy tovább mélyüljön a tanácsok és a lakosság kapcsolata, szélesedjen a szocialista demokrácia, a lakosság aktív részvétele a tanácsok munkájának támogatásában és ellenőrzésében, a helyi fejlesztési célok kidolgozásában és végrehajtásában. A tanácsválasztások a népfrontpolitika, a szocialista nemzeti összefogás jegyében zajlanak le. Miniszterelnökünk beszámolója tapasztalatainkkal egyezően arról tanúskodik, hogy a Központi Bizottság tavaly novemberi ülése óta már sok minden történt a. X. kongresszus határozatainak jobb végrehajtásáért. A további tennivalókra a kormánynak van jól megalapozott intézkedési terve, s mindenütt kialakították a határozatból adódó helyi feladatokat. Nagyon fontos, hogy ne törjön meg ez a lendület, és a feltárt hibákat is kijavítva, a nehézségeket leküzdve, közös akarattal elérjük a kitűzött célokat. — Minden lehetőségünk megvan a magasabb színvonalú, felelősségteljesebb munkához, a valóban nagy feladatok elvégzéséhez. Pártunk egysége a X. kongresszus óta tovább erősödött. Erősödött a gazdasági és társadalmi kapcsolatoknak abban a kölcsönhatásában, amelyet Fock elvtárs a kormánybeszámolóban felvázolt, nyilvánvaló a kohó- és gépipar jelentősége. Szerepe meghatározó a nemzeti jövedelem növelésében, a beruházási lehetőségek, a külkereskedelmi mérleg és állami költségvetés egyensúlyának alakulásában, és ezeken keresztül az életszínvonal emelésében. Nagymértékben befolyásolja népgazdaságunk egészének fejlődését. Emelkedett a kohászat termelése — A kohó- és gépipar a IV. ötéves tervidőszak első két évében teljesítette a népgazdasági tervből a két ágazatra háruló legfontosabb feladatait: a kohászat termelése 1972-ben az előző évhez képest 5,9 százalékkal növekedett, így 1972-ben meghaladta az ötéves tervben előirányzott évi átlagos növekedési ütemet. Nyersacélgyártásunk több mint 3,2 millió tonna volt, mérséklődött az acélhiány. A szükségletek teljesebb kielégítése, a hengerművi kapacitás jobb kihasználása érdekében hasznosítottuk a nemzetközi együttműködésében rejlő lehetőségeket. A feldolgozóipar anyagellátása javult, azzal számolunk, hogy ez a kedvező irányzat 1973-ban és a következő években is tovább folytatódik. A gépipar termelése tavaly az ipari átlagot jóval meghaladó mértékben, 11,3 százalékkal nőtt. Ötéves tervünk első két évében a termelés növekedési üteme nemcsak a gépipar egészében, hanem valamennyi alágazatában elérte, illetve túlhaladta az előirányzott éves átlagot. A többlet 60 százalékát a közúti járműipar, a híradástechnika, és a műszeripar szolgáltatta. Ezeknek az eredményeknek és az idei tervszámoknak alapján az ágazat az ötéves terv célkitűzéseit is várhatóan túlteljesíti. A termelés ilyen nagyarányú fejlődését elsősorban a központi fejlesztési programokban előírt feladatok végrehajtása és a termelékenység javulása segítette elő. A közúti járműfejlesztési programban résztvevő vállalatok — a koráb-munkásosztályunk vezető szerepe és nőtt áldozatkészsége Parasztságunk, értelmiségünk szövetsége munkásosztályunkkal, egyetértése a szocializmus teljes felépítésével — erős és szilárd alapokon nyugszik. Programunk egyértelmű és világos. A dolgozó tömegek támogatják közösen kidolgozott politikánkat, törekvéseinket. A nemzetköziban megvalósult fejlesztések alapján a termelésüket 1972- ben 18,6 százalékkal növelték. A program jelenlegi, második szakaszában a fejlesztés gerincét az autóbuszgyártás képezi. Dinamikusan nőtt az export A számítástechnika fejlesztése a központi fejlesztési programnak megfelelően halad. A programban érdekelt 6 vállalat az 1971—1972. évi értékesítési tervét teljesítette. A Videoton az általános rendeltetésű elektronikus logikai gépekből az előző évi 10-zel szemben — az előirányzatot meghaladóan — 46 darabot értékesített. — Az exportforgalom a kohó- és gépiparban a termelést jóval meghaladó mértékben növekedett. Az elmúlt két év összesített eredményei azt mutatják, hogy a két ágazat az ötéves tervidőszak időarányos részét túlteljesítette. Az export dinamikus fejlődését nagymértékben elősegítették a nemzetközi kooperációs kapcsolatok bővítése, a termelő- és a külkereskedelmi vállalatok jó együttműködése, megfelelő anyagi ösztönzők alkalmazása. Az elmúlt évek során mennyiség, minőség és választék szempontjából egyaránt javult a lakosság ellátása tartós fogyasztási cikkekből. Javult a kereslet és kínálat összhangja. Egyes termékek hiánya megszűnt. Több termékből az ipar kínálata meghaladja a keresletet, például olajkályhákból, gázkályhákból, gáztűzhelyekből, mosógépekből és más cikkekből. Tény, hogy vannak még olyan termékek, mint például a kerékpár, fürdőkád, szilárd tüzelésű tűzhelyek, víz- és gázcsövek, amelyekből a keresletet nem tudjuk kielégíteni, főként az elégtelen kapacitások miatt. A folyamatban levő fejlesztésekkel, licencek, gyártási eljárások megvételével, a nemzetközi termelési kooperáció bővítésével azonban a belföldi ellátást tovább javítjuk. Hosszabb folyamat a struktúra átalakítása . A termelési struktúra átalakítása a gépiparban hosszabb időt igénylő és állandóan megújuló folyamat, mivel jelenleg igen széles profillal dolgozik. Sokszor nagy értékű, rendkívül bonyolult összetételű, széles körű kooperációban készülő termékek gyártásáról, esetenként jelentős nemzetközi szállítási kötelezettségek teljesítéséről van szó. A KGM a múlt évben sokoldalú és széles körű vizsgálatokat végzett. Ezek alapján az érintett vállalatokat arra köteleztük, hogy részletes intézkedési tervet dolgozzanak ki a gazdaságtalanságot előidéző okok feltárására és megszüntetésére. Néhány nagyvállalatnál olyan struktúraátalakításra van szükség — jelentős nemzetközi szállítási kötelezettségek teljesítése mellett —, amely egész gyárak profiljának átrendezését teszi szükségessé. A Központi Bizottság állásfoglalása és a kormány döntése alapján ilyen vállalatnak minősül a kohó- és gépipar területén a Magyar Hajóés Darugyár, a Vörös Csillag Traktorgyár, a Hajtómű- és Felvonógyár, a Csepel Autógyár és a Ganz-MÁVAG. A Magyar Hajó- és Darugyárra és a Vörös Csillag Traktorgyárra vonatkozóan a kormány már határozott. Még ebben az évben megszületik a döntés a másik három vállalatról is, feltételek is kedvezőek számunkra. Ezt a kedvező helyzetet a kormánynak, minden felelős testületnek és vezetőnek az egész országban tettekre kell váltania! A kormány beszámolójával egyetértek, a Magyar Szocialista MunkáspártokDonti Bizottsága nevében elfogadom és elfogadásra ajánlom. — A Magyar Hajó- és Darugyárra vonatkozó határozat megteremti a vállalat 1973—• 1975. évi biztonságos gazdálkodásának és a nemzetközi szállítási kötelezettségei teljesítésének feltételeit. Ez idő alatt kell felkészülni az 1976- tól tervezett profilszűkítésre, a tengeri hajógyártás megszüntetésére, a balatonfüredi gyáregység más profilra való átállítására. Az elfogadott visszafejlesztési terv szerint egyszerűsíteni kell a vállalat szervezetét, ami munkaerőátcsoportosításokat fog eredményezni. A Vörös Csillag Traktorgyár gazdaságos működése a jelenlegi alapvető profilokkal és a jelenlegi szerkezetben nem biztosítható, ezért mint önálló vállalat 1973. június 30-án megszűnik. A kispesti gyárat a Magyar Vagon- és Gépgyárhoz, az egri gyáregységet pedig a Hajtómű- és Felvonógyárhoz csatolják. A Magyar Vagon- és Gépgyár 1975. végéig szakaszosan átalakítja a hozzácsatolt gyár gyártmánystruktúráját, és gondoskodik arról, hogy 1976-tól az elvárt gazdasági fejlődés ütemének megfelelően, gazdaságosan, hatékonyan működjék. A határozatnak megfelelően traktorok és egyéb gépek gyártását meg kell szüntetni. A piaci igények változása, a kereslet csökkenése miatt a vállalatnál ezekből a termékekből nem volt gazdaságos a sorozatgyártás. A megszűnő gyártmányok pótalkatrész-ellátását természetesen továbbra is biztosítani kell Zökkenőmentes létszám-átcsoportosítás A profilváltozások és a vállalat önálló jellegének megszűnése 1300—1500 dolgozót érint. A létszámépítés zökkenőmentes végrehajtására— az érintett dolgozók más munkaterületre történő szervezett átirányítására — a vas-, fém- és villamosenergia-ipari dolgozók szakszervezete bevonásával készülő intézkedési terv keretében gondoskodunk. — A népgazdasági szinten is jelentős struktúra-átalakítások alkalmával a felszabaduló munkaerőnek új munkaterületre való átcsoportosítása, megfelelő munkafeltételek és kereseti viszonyok megteremtése nagy körültekintést igénylő, bonyolult feladat, amit csak a párt- és társadalmi szervek messzemenő támogatásával tudunk eredményesen megoldani. A termelési struktúra javítását, az exportforgalom növelését elsősorban a szocialista nemzetközi együttműködés további kiszélesítésével érhetjük el. Jól felfogott érdekünk, hogy az egyes gazdaságtalan termékek fokozatos leállítását, más gazdaságot termékek dinamikusabb fejlesztését a baráti országok — elsősorban a Szovjetunió — igényeivel összehangoltan hajtsuk végre. Ilyen gazdaságpolitikai megfontolásoktól indíttatva készültünk fel és kezdtük meg a tárgyalásainkat a következő ötéves terv kialakításával kapcsolatban a Szovjetunióval és a többi KGST országgal. A kölcsönös előnyök elve alapján készek vagyunk tőkés országokkal is kooperációs megállapodásokat kötni, és bővíteni a gazdaságos exportforgalmat Fontos feladatként jelölte meg a miniszter általában a korszerűbb munka- és üzemszervezést, az élő és holtmunkával való takarékosabb gazdálkodást, a korszerű vezetési ismeretek elsajátítását és a gyakorlatba átültetését. Ezen a területen — mondta — még igen sok belső tartalék van. (Folytatás a 3. oldalon) álmacskázik esz országiuincs Dr. Horgos Gyula felszólalása A Parlament üléstermében