Nógrád, 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)
1973-03-24 / 70. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIX. ÉVF., 70. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1973. MÁRCIUS 24., SZOMBAT jogszabályaink szocialista rendünket védik Befejezte tanácskozását az országgyűlés Pénteken a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula és Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője. Az ülést Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Napirend szerint a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat megvitatásával folytatták munkájukat a képviselők. A törvényjavaslatot dr. Korom igazságügy-miniszter terjesztette elő. Mihály Dr. Korom Mihály beszéde társadalmi szervek munkája, az állampolgárok támogatása is. Megbízhatóan őrködnek — A bűnüldöző és igazságszolgáltató hatóságok elsőrendű kötelessége, hogy a jogszabályok megtartásával és megtartatásával őrködjenek érvényre juttatása és a büntetőeljárás egyszerűsítése minden szakaszban, tehát a nyomozás, az ügyészségi tevékenység, a bírósági eljárás és a büntetés végrehajtása során egyaránt. Büntető igazságszolgáltatásunk vezérfonala, hogy az eljárás minden szakaszában érvényesüljenek a törvényesség követelményei. Ezek azt jelentik, hogy mindenhatóhazánk szocialista jogrendje, jog és állampolgár alapvető bíróságokról és az ügyészség közbiztonsága fölött. Ezért kötelessége a jogrend tiszte............. . . . iirirvPTívpink rv^nn^ILr £ j.Aí3c<j.bír4c í...-i __cégekről szóló törvényeket, az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította 1971- ben a büntető törvénykönyvet, 1972-ben pedig a polgári perrendtartást... törvényeink rendelkezéseinek fete, a törvények és más jogmegfelelően kell fellépniök szabályok előírásainak és szelmindazokkal szemben, akik a lemének követése — magatarjogszabályainkba ütköző csaláiban, cselekedeteiben és leleményeket követnek el. A intézkedéseiben egyaránt, bűnüldöző és igazságügyi Büntető törvényeink azokat az hatóságok dolgozói alapvető előírásokat tartalmazzák, amiben sikeresen oldják meg melyek meghatározóak mind a bűnüldöző hatóságok, mind az érintett állampolgárok számára. A büntetőeljárás szabályozza, hogy a társadalom védelmében fellépő állami szervek milyen intézkedésekre jogosultak, illetőleg, mit kötelesek megtenni; továbbá, hogy az eljárás alá vont állampolgárokat milyen jogok illetik meg, illetőleg milyen kötelezék feladataikat. Megbízhatóan őrködnek hazánk közrendje és közbiztonsága fölött. — Az új törvény javaslata — Büntető, jogszabályaink elvi és gyakorlati szükségszenak — mondta az igazságügy- hűségből került az országgyűminiszter — az a rendeltetésés elé. Az 1962. évi 8. számú se, hogy jó „fegyvert” adja törvényerejű rendelettel megnak a bűnüldöző és az igaz alkotott és eddig hatályban jogszolgáltató hatóságok be volt büntetőeljárási jogszakázébe társadalmi, állami és lyunk alapvetően jól betöltötgazdasági rendünk védelmére feladatát. Éppen ezért a ___ ______ re, a bűnüldözés hatékonysát most előterjesztett törvényjezettségek terhelik. Ezek a ~cégának növelése érdekében. A vaslat megőrzi és továbbfejlik a törvényjavaslat minden bűnözés még számottevő probleszti mindazokat az eljárási rendelkezését áthatják és új témát jelent, és sok gondot elveket és rendelkezéseket, rendelkezései kifejezik a okot mindannyiunknak. Ép amelyek eddig is gerincét je- törvényesség továbbfejlesztése, ezért, a bűncselekmények lentették büntetőeljárásunk séreg illetve garanciáinak bizfelderítése, azok elkövetőinek naik. A bűnüldözés mai köretosítására irányuló törekvés etörvényes és gyors felelősség terményei és az eljárási jog kezre vonása fontos közérdek, szabályok előírásai azonban Meggyőződésem — jelentette nem egyszer ellentmondásba Sarkalatos © Ír ki dr. Korpan Mihály —, hogy kerültek egymással. A vitattársadalmunk képes a há-hatatlanul helyes elvek élkézést kiváltó okokat meg vényesítésére hivatott részletszüntetni és így hosszabb tá- szabályok már sok esetben van a bűncselekmények szá- fölöslegesem bonyolulttá és már lényegesen visszaszokta- hosszadalmassá, nehézkessé ni. Ebben, a munkában a bűntették a büntető igazságszolgáltatást. A törvényjavaslatban három alapvető cél jut kifejezésüldöző és igazságszolgáltató szervekre nagy feladatok hárulnak. Erőfeszítéseinknek azonban csak akkor lehet tartós eredménye, ha kapcsolódik hozzájuk az állami és — Hazánkban a törvénnyel összeütközésbe kerülő állampolgár elnyeri megérdemelt büntetését. A büntetésben kifejezésre jut a társadalom ítélete is. Az pedig a törvényesség egyik sarkalatos elve, hogy bűncselekmény miatt büntetést csak bíróság állart, a szocialista törvényesség bízhasson meg. Sarkalatos elv az további erősítése, a differenciálás követelményének jobb (Folytatás a 3. oldalon) Elöljáróban dr. Korom Mihály, hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat a büntetőjogi felelősségre vonás rendjét megállapító, a büntetőeljárásban résztvevő hatóságok és személyek jogait és kötelezettségeit szabályozó rendelkezéseket tartalmazza. E törvényjavaslat jogrendszerünk fejlesztésének abba a folyamatába tartozik, amelynek során, az országgyűlés az elmúlt évben megalkotta a jó eszköz az igazságszolgáltatásban Losonczi Pál képviselőkkel beszélget az országgyűlés szünetében & \s '3 Javult a falu áruellátása, bolthálózata5 * __^ gyarapodtak az 4FESZ-ek 'A' Fogyasztási Szövetkezetek Nógrád megyei Szövetsége tegnap tartotta küldöttközgyűlését Salgótarjánban. A tanácskozás résztvevői megtárgyalták és jóváhagyták a szövetség szervezeti és működési szabályzatát, 1972. évi költséggazdálkodását és 1973. évi költségvetését. A Nógrád megyei fogyasztási szövetkezetek 1971—1972. évi munkáját Pilinyi László, a MÉSZÖV elnöke értékelte. A felügyelő bizottság tevékenységéről Kollányi Tibor elnök adott számot. A küldöttközgyűlésein megjelentek: Szóé Béla, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára, dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese. Képviseltette magát a tanács, a területi szövetség és a KISZÖV. Pilinyi László beszámolója — Megyénk fogyasztás szövetkezeteinek tevékenysége nyomán javult a falusi lakosság áruellátása. Korszerűsödött az üzlethálózat, gyarapodott a szövetkezeti vagyon. Erősödött a tagsággal való kapcsolat, szélesedett a szövetkezeti demokrácia — kezdte beszámolóját Pilinyi László, majd az ÁFÉSZ munkáját értékelte. — Az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek a negyedik ötéves tervben a kiskereskedelmi forgalom 50,7 százalékos növelését tűzték célul. Az elmúlt évben egymilliárd 254 millió forint volt a forgalom. A növekedés az 1970. évihez viszonyítva átlagosan 10,1 százalékos emelkedést jelent. Ennek a ténynek, valamint a következő esztendőkre vonatkozó számításoknak a birtokában remélhető, hogy a szövetkezetek kiskereskedelmi, áruforgalmi célkitűzéseiket teljesítik. Az elmúlt két évben tovább fejlődött a kereskedelem hálózata is. Több mint 30 millió forint értékű beruházást és felújítást valósítottak meg 1971-ben. Ez a fejlődés 1972-ben lelassult a beruházási korlátozások miatt. Ennek ellenére a két esztendő alatt a bolti és vendéglátó egységek száma 28-cal gyarapodott. Nagyobb egységek Romhányban, Bujákon és Nézsán épültek. A nádújfalui ÁFÉSZ és MÉK közös sütőüzeme is elkészült. Folyamatban levő beruházások: a balassagyarmati és rétsági kisvendéglő. Homokterenyén és Endrefalván bisztró készül, Salgótarjánban ABC-áruház. A felvásárlásról és értékesítésről — bár az üzemág árbevétele az 1971. évi 47 millió forinttal szemben az elmúlt évben 50 millió forint volt — mégsem jelent jó eredményt. A magas bevétel ugyanis a cikkösszetétel változásából és nem a felvásárolt áru mennyiségének növeléséből eredt. Az ÁFÉSZ-eknek a jövőben az üzemág fejlődése érdekében az eddiginél jobban elő kell segíteniük a zöldség-gyümölcsfélék termelését, főként fóliasátrak és kisebb öntözőberendezések beszerzésének megkönnyítésével, továbbá az értékesítési biztonság megteremtésével. Sokat tehetnek a kiskertgazdaságok támogatásával is. Több szövetkezet kedvezményt ad a tagság számára a háztartási eszközök kölcsönzésekor és az egységeiben rendezett ünnepségekre. Az ipari szolgáltatások közül a szeszfőzés, a darálás, a mészégetés, valamint a háztartási gép- és autójavító tevékenység az említésre méltó. Az utóbbi két esztendőben változás történt az ipari tevékenység szerkezetében. A hagyományos szikvízkészítés, tartósítás, asztalos- és lakatosmunka mellett megkezdte működését a több mint 13 millió forint értéket termelő salgótarjáni ROPI-üzem, valamint a sziráki kivarró- és drótfonatüzem is. Az ÁFÉSZ-ek gazdálkodási munkáját Pilinyi László a következőkben elemezte: Az elmúlt két esztendőben az ÁFÉSZ-ek nyeresége 90,7 millió forint volt, magasabb mint ahogy tervezték. Ez arra enged következtetni, hogy az ötéves terv utolsó évében elérik a kitűzött 66,9 millió forint nyereséget. Jól alakult az eszköz- és bérgazdálkodás, amely az 1970. évi 10,8 százalékról 12,7 százalékra emelkedett, és megközelíti az országos szintet. A saját vagyon az 1972. év végére meghaladta a 240 millió forintot, 21 százalékkal magsabb az 1970. évinél. Ebből a tagok közvetlen anyagi hozzájárulása 17 millió forint. Szövetkezeteink gazdálkodási színvonala tehát jónak értékelhető, a számok mögött azonban nagy a szóródás. Az ÁFÉSZ-ek egy része jelentős és tartós eredményeket mutat fel, ugyanakkor azonban több szövetkezetnél alacsony a hatékonyság. Kiegyensúlyozatlan gazdálkodásuk több kívánnivalót hagy maga után. Nemcsak a forgalomszervezés és piackutatás, de a készlet- és költséggazdálkodás terén is. Több szövetkezetnél indokolatlanul nőttek a bér- és egyéb költségek. Romlott a vagyonvédelem. Ezeknek az ÁFÉSZ- eknek nagyobb gondot kell fordítaniuk a jövőben arra, hogy gazdálkodásukban az ésszerűség és takarékosság érvényesüljön. Az ÁFÉSZ-ek munkájának értékelése után a MÉSZÖV elnöke a takarék- és lakásszövetkezetek tevékenységéről tájékoztatta a küldöttgyűlés résztvevőit. — Takarékszövetkezeteink 1972. évi működésének eredményességét igazolja, hogy nyereségük , meghaladta az egymillió forintot. — A lakásfenntartó szövetkezetek száma megyénkben az 1972. év végén 31, a lakásépítő szövetkezeteké 4 volt. Összesen 1300 család jutott kedvező fizetési feltételek mellett lakáshoz. A jövőben kezdeményezzük a félkész lakásépítési akciót. A vitából, a felszólalásokból vitaszövetkezeteket. Oravecz Tia szó Lzöéat, a KPVDSZ megyei tit-A beszámolót követőan dr. Kovács Sándor____ vetkezetek választott szervei , alapszervezetek, es a . . ., gazdasági vezetők együttműnek munkájáról szólt. ködelére hívta fel a figyelmet. — Vegyük számba közös Felszólalt Kuris Mihály, a dolgainkat — mondotta. Az Börzsöny és Vidéke ÁFÉSZ értekezleteken, közgyűléseken elnöke, aki a piacszerző- és olyan helyzetet kell teremteni, hogy a meghívottak érdemesnek tartsák a megjelenést és a témához való hozzászólást. Herencsényi József, a megyei tanács elnökhelyettese felszólalásában a MÉSZÖV és a fogyasztási szövetkezetek a megyei áruellátási és hálózatfejlesztési koncepcióiról beszélt. Javasolta, hogy a MÉSZÖV a jövőben szakembereinek közreműködésével főként a közgazdasági problémák megoldásában segítse a forgalomszervező munkához kérte a MÉSZÖV segítségét Csordás István, az érsekvadkerti takarékszövetkezet küldötte —■ az Állami Biztosítóval történt megállapodás létrejöttét sürgette. Köles Imre, Magyarnándor küldötte azt észrevételezte, hogy kevés a MESZÖV-nél a takarékszövetkezetekkel foglalkozó dolgozó. Müller Lajos lakásszövetkezeti küldött hiányolta, hogy a MESZÖV munkájáról nem kapott megfelelő értékelést. A gyermekért és az ifjúságért Tegnap tartotta ülését a megyei gyermek- és ifjúságvédelmi munkabizottság. Dr. Horváth István, a megyei tanács elnökhelyettesének köszöntő szavai után. Lipták László rendőr százados a fiatalkorúak bűnözésének alakulásáról, s a védelmük érdekében végzett tevékenységről szólt. Elmondta: a megyénkben végbemenő politikai, gazdasági és társadalmi változások megfelelő alapot teremtenek ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék tagjai a szocializmushoz hű, hazájukat szerető, művelt állampolgárokká váljanak. Az ifjúság döntő többségének szemlélete és magatartása pozitív. Fejlődésüket azonban negatív vonások is befolyásolják. A rendőri szervek az állami és társadalmi szervekkel közösen az ifjúság védelme érdekében fáradoznak. Legfőbb céljuk a bűncselekmények elkövetésének megelőzése. Ennek ellenére az elmúlt évben 196 alkalommal követtek el fiatalkorúak bűncselekményt az 1971. évi 177 esettel szemben. A bűnözés leggyakoribb okai: a rendezetlen, züllött családi környezet, a családi nevelés hiányosságai, a szülők helytelen magatartása, a szabad idővel történő elszámoltatás hiánya. A fiatalkori bűnözés kedvezőtlen alakulása ismételten felveti annak szükségességét, hogy a különböző szervek tegyék összehangoltabbá az ifjúság védelme és a fiatalkorúak bűnözésének visszaszorítása érdekében tett intézkedéseiket. Ezután dr. Motyán Jánosné tájékoztatta a munkabizottság tagjait a megye nevelőotthonaiban végzett ügyészségi vizsgálat tapasztalatairól. Örömmel állapította meg, hogy a nevelők nagy hivatástudattal végzik — sokszor nehéz körülmények között — munkájukat. Elmondta, hogy a szülők közül sokan nem látogatják gyermekeiket a nevelőotthonban, s több olyan hiányosságra hívta fel a munkabizottság tagjainak figyelmét, melyek a nevelőotthonok működéséhez szükségesek. A két beszámolót követő vitában a munkabizottság tagjai mondták el véleményüket. Felvetődött, hogy kevés a hivatásos patronálok száma. Pedig tevékenységüknek nagy szerepe van. A városi, járási, községi elhízottságokkal összehangoltabb munkára hívták fel a figyelmet. A vitában elhangzottakat dr. Horváth István összegezte, majd elfogadták a munkabizottság ügyrendi szabályzatát, s a következő ülés napirendi pontjaira tett javaslatot. \