Nógrád, 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)
1973-05-03 / 101. szám
SZVMflE*® niiI3»£&S MÁJUS ELSEJE A vizslásiak kettős ünnepe Lankás hegyek közé ékelt, hosszan elnyúló község Salgótarján tőszomszédságában, a nógrádi iparvidék központjában. Az út mellé épült házak szinte kivétel nélkül a felszabadulás után emelkedtek a hegyek aljában. Az udvarokon díszlő májusfák arról árulkodnak, hogy sok itt az feladó lány. De azt is mutatják, hogy Vizslás a város szomszédságában is feszesen őrzi kedves néprajzi hagyományait. S a májusi napsütés előcsalogatja a község apraját-nagyját, előkerülnek a ládafiából a kikeményített alsószoknyák, a díszes mellénykék, sokszínű rakott szoknyák harangjai, a csillogó párták és főkötők. Ünnepel a község, mégpedig kettős ünnepet Ü Ebben a nagyobbára munkáslakta községben mindig ünnep május elseje. A mánzás nemzetköziség hagyományos ünnepe, de még inkább azzá teszi most az új intézmény, az új művelődési otthon avatása. Qmlatag, kis magánházban működött eddig a mozi, s az volt a kultúra otthona is, amíg több millió forintos költséggel, a falusiak segítségével meg nem épült az új, csinos ház, amelyben színházterem, könyvtár, klubhelyiség és szakköri termecskék várták, hogy hétköznap és más ünnepnapokon is benépesüljön. Az avatás ünnepsége neves és kedves vendégek sorát vonzotta ide: Jakab Sándort, a Központi Bizottság tagját, osztályvezetőjét, a májusi avatóünnepség szónokát, Pothernik Józsefet, a KB tagját, s a későbbiek során csatlakozott a vizslásiak ünnepéhez Géczi János, a megyei pártbizottság első titkára és Hoffer István, a megyei tanács elnöke is. Körülöttük népviseletes, éneklő asszonyon, a menyecskekórus tagjai és táncoló KISZ- esek, és számtalan fényképezőgép kattog, berregnek a tévések felvevőgépei. Népdalok csendülnek, mintha évszázadok mélyéből törnének fel egy felszabadult ország önfeledten ünneplő településén, megtermékenyítve a ma kultúráját. Az ünnepi beszéd is közművelődésünk feladataira utal . A kultúra nem mindig közvetlenül politizál, de közvetve mindig ember- és gondolkodásformáló lehet — zengik a hangszórók a dugig telt új művelődési otthonban. A mi alapelvünk, és egész kulturális intézményrendszerünk ezt szolgálja, a kultúra demokratizmusa, a legjobb kulturális értékek és javak minél szélesebb körű terjesztése a művelődés és önművelés csatornáin! Nem féltjük a kultúrát, még legjobb értékeit sem a „tömegektől”, ellenkezőleg: mindenkit értő befogadójává kívánunk tenni. De féltjük és óvjuk az embereket mindentől, ami az igazi értékek helyett pótszereket, eszmény és emberség helyett kiábrándultságot és közönyt, embertelenséget terjeszt. Néhány évvel ezelőtt elég széles körű vita folyt arról ■— sajtóban és szűkebb körben egyaránt —, hogy „válságban van-e” a népművelés. Ez a válsághangulat részben a hagyományosabb intézményrendszerek helyzetéből, valamint a korszerű tömegközlekedési rendszerekhez mérten (rádió, tévé, sajtó) csökkenő hatásukból táplálkozott. A korszerűsítés, a munka anyagi megalapozottsága érdekében is kell és szükséges is többet tennünk; erőnkhöz mérten teszünk is. A műveltség társadalmi rangja, megbecsültsége érdekében is szükséges munkálkodnunk az ösztönzés jó eszközeivel. De problematikus, kétes, kulturális köntösben öltöztetett „termékeket” korszerű, klubszerűen működő, jól berendezett művelődési házakban, sőt az audiovizuális rendszerekben is lehet terjeszteni és nem egyszer terjesztenek is. A Központi Bizottság novemberi határozatában említett, mintegy két éven belül elkészítendő közművelődési program bizonyára hozzájárul nagyon sok kérdés további tisztázásához. De intézménynek és közönségnek, alkotónak és befogadónak addig is létezniük kell. Sem receptekre, sem az anyagi javak olyan bőségére nem várhatunk, amelyek nyomán, amelyeket felhasználva egyik napról a másikra megszűnik minden gond, az igények megnemesednek, a rossz mindig elutasítódik, s csak a jó kap szabad utat. Ilyen helyzetet feltételezni is naivság. De lehetséges — a művelődési ház esetében különösen, hiszen közvetlen kapcsolatban van az emberekkel — egy, a valóság jó ismeretéből, az igények, szükségletek elemzéséből adódó reális, következetes és elvszerű törekvés, ha kell fokozatosan, differenciáltan, amely minden „válságot” kikerülhet De ehhez az is kell, hogy a művelődési házakat ne csak felavassuk, tartsuk is mindig, minél többször nyitva. Látogassuk és használjuk is, ha van — mert azért van — rá időnk. Segítsük, ne csak „beszámoltassuk” a vezetőjét és munkatársait S legyenek ott a falu vezetői is, ha tehetik, legyen olyan központ amely él és hajt is, nemcsak tanít, szórakoztató az avatás fontos aktusa, az első műsor az új intézményben. A menyecskekóruson és a táncosokon kívül énekkel és tánccal mutatkoznak be a kisiskolások is, az új otthon későbbi élénk életének letéteményesei. A nézőtér pedig olyan zsúfolt hogy sokan a folyosón rekednek. Jó lenne hinni, hogy Vizsláson ez nem csak a megnyitó napján volt így! K. Gy. Este, sötétedéskor még „telt ház volt” a Nyírjesben. Nem csak a jó program, de a kitűnő vendéglátás, a jó étel, ital, no meg a kellemes időjárás is közrejátszott abban, hogy este nyolckor még senkinek sem akaródzott hazamenni. — Vkm — NÓGRÁD - 1973. május 3, csütörtök Ragyogó program látványos sportműsor Majális a Nyírjesben Gazdag program várta május elsején Balassagyarmat lakóit. Ki-ki a kedve szerinti szórakozásból, programból válogathatott. Reggel nyolc óra harminc perckor startoltak a Palóc Kupa autóversenyének résztvevői. A helyi autóklub szervezésében lebonyolított versenyre az ország távoli városaiból — így Esztergomból, Győrből —, is beneveztek. A verseny egy ügyességi és egy túrarészből állt. Szügy, Magyarnándor, Romhány, Bánk, Rétság, Kismaros, Királyrét érintésével jutottak vissza az autósok Balassagyarmatra, a délutáni órákban. A város dolgozóinak legnagyobb része a gyarmatiak kedvenc kirándulóhelyére, a Nyírjesbe vonult, ahol délelőtt kilenc órától izgalmas sportversenyek zajlottak le. Az ünnepi beszédre, melyet Skoda Ferenc, az MSZMP Balassagyarmati városi Bizottságának első titkára tartott, fél tizenegykor került sor a szabadtéri színpadon. Kellemes perceket szerzett a nézőknek a szlovák tótkomlós folklóregyüttes. Bemutatójuk óriási sikert aratott. Ugyanezzel a műsorral április harmincadikén Patvarcon is felléptek. Ezután a balassagyarmati művelődési központ rajkózenekara és fúvószenekara szórakoztatta a közönséget. A Nyírjesben egybegyűlt fiatalok se panaszkodhattak; nekik Centrum beategyüttes jól szőtte a talpalávalót, egészen késő délutánig. Az üzemek dolgozóikat a saját kórházaikban vendégelték me. Több mint ötezer ember szórakozott ezen a napon a gyönyörű környezetben fekv Nyírjesben. A vidámság és a szórakozó másik színhelye Nagyliga volt. Itt elsősorban a sportkedvelők szórakoztak ragyogóan A sportpályán egész délutá folyt a színes bemutató; először az általános iskoláso csoportjának tapsolt a közönség. Színes műsort adtak sport tagozatos alsó tagozaté tanulók, majd a sportiskolást mutatták be ügyességüké Szép gálagyakorlatokat láthatunk a balassagyarmati spor egyesület tornászszakosztályának produkciójában. S ezután következett csemege: a MÁV öregfiúk , a BSE öregfiúk labdarúgó mérkőzése. Jó játék jellemezi a mérkőzést, de a közönsé nagy bánatára gól nem született. Öt óra után ismét mérkőzés következett; az SBTC labdarúgócsapata mérte összerejét a helyi BSE csapatává Az SBTC jó formában volt, < 1:1-es félidő után, 5:1 arányban győzött a helyi csapat elen. A sportversenyeket minegy 2000 ember nézte végig. Felvonulás Bercelen Reggel nyolc órakor már mozgolódtak az emberek Bercelen. Kisdobosok és úttörők nyakkendőit fújta a szél, a község parkjában emelvényt díszítettek, erősítőket igazgattak. Bercel készült a május elsejei felvonulásra. Az ipari műszergyár berceli gyáregységének kezdeményezésére hagyománnyá akarják tenni a májusi felvonulást a községben. Az ipari műszergyár gyáregysége a falu határában van, mondták a sétálgató asszonyok, hogy oda menjünk, hiszen onnan jönnek majd, a felvonulók. Az udvarban már gyülekeztek az emberek, jókedvűek, vidámak, csaknem mindannyian fiatalok. Beszélgettek, tréfálkoztak, aztán elrendeződtek a sorok, magasba emelkedtek a díszes táblák, zászlók, és énekszóval elindultak a felvonulók. A község parkjában csatlakoztak hozzájuk a többi üzem és a tsz dolgozói, valamint az iskolások. Az ünnepi beszédet Dicső István, az MSZMP járási bizottságának titkára tartotta. Az ünnepség után még egy örvendetes esemény következett: felavatták a műszergyár KISZ-pataljainak pinceklubját. Régi vágya teljesült ezzel a fiataloknak. A társadalmi munkával és sok anyagi támogatással létrehozott klub kulturált, kellemes szórakozást biztosít „Ez az év is jelentős előrehaladást hozott” Kádár János nyilatkozata A budapesti dolgozók május 1-i seregszemléje alkalmiból Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára nyilatkozatot adott: — Aki jelen van, de bizonyára az is, aki csupán látja vagy hallja a budapesti május elsejei felvonulást, az velem együtt érzi, hogy jó hangulatú, amely megalapozott bizakodást is sugároz. És van okunk arra, hogy a nemzetközi szolidaritás e nagy napján jól érezzük magunkat. Ha arra az évre gondolunk, amely a múlt évi május elsejétől elválaszt bennünket, tudjuk, hogy előbbre jutottunk idehaza is. A politikai élet, nem utolsósorban a novemberi központi bizottsági határozat pozitív hatásaként felpezsdült, elevenebb lett, s ez nagyon jól kifejezésre jutott a tanácsválasztások napjaiban is. Nagyon örülök annak, hogy a munkásosztály vezető szerepe és népünk egysége egyformán kifejezésre jut hazánk közéletében. Anélkül, hogy itt számokat mondanék — hiszen ismeretesek az adatok — ez az év a gazdasági, a kulturális építőmunkában is jelentős előrehaladást hozott. — Ugyanígy szólhatunk a nemzetközi élet fejlődéséről is, hiszen a közügyek iránt érdeklődő emberek az egész világon részesei voltak annak a sok éve folyó harcnak, amely eredményt hozott: mindenki tudja, hogy Vietnamban, Laoszban már békemegállapodás van, habár még küzdeni kell annak teljes érvényesüléséért. Helsinkiben együtt elnek az országoknak és népeknek az európai biztonsági értekezletet előkészítő képviselői és más téren is előrehaladás van. — Május elseje a munkás nemzetköziség és a szolidaritás ünnepe. Ezt ezen a felvonuláson is számtalan tábla, jelszó, zászló hirdeti. Ez nemcsak jelszó. A haladó népek és mozgalmak szolidaritása a legnagyobb, és egyre növekvő erő a mai világban. — Mindez azt mondja nekünk, hogyha idehaza kitartunk és még jobban tömörülünk szocialista eszméink, céljaink mellett, s a hétköznapokon azzal a hangulattal és lelkesedéssel dolgozunk terveink végrehajtásán, amellyel magát az ünnepnapot megüljük, akkor újabb biztató és szép eredmények várnak reánk. — Ugyanígy érezzük ezen a napom, hogy a világa». nem vagyunk egyedül, hanem egy hatalmas, élő erőnek vagyunk a részed. A budapesti május elsejei felvonulás, mint az ország más helyein levő felvonulások is egyben a szocializmust építő magyar nép üzenete, üdvözlete a Szovjetunió népéhez, a szocialista országok népeihez, a kapitalista országokban harcoló emberekhez, a szabadságukért küzdő népekhez. Ha a belső egység és a nemzetközi összefogás tovább erősödik — mint ahogy megvan a lehetősége, és rajtunk múlik —, akkor a velünk szembenálló erőket és a nehézségeket le fogjuk küzdeni. — Innen, a május elsejei budapesti felvonulásról üdvözlöm a nemzetközi szolidaritás nagy napját ünneplő magyar népet. (MTI) Május 1. a világon MOSZKVA Az ünnepi díszbe öltözött moszkvai Vörös téren sok ezer ember részvételével május 1. alkalmából ünnepi gyűlést tartottak. A Szovjet Rádió és Televízió, az Intervízió és Eurovízió közvetítette a Vörös téri ünnepséget. Moszkvai idő szerint délelőtt tíz órakor kezdődött az ünnepi gyűlés, amelyen Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára mondott beszédet. PRÁGA Május elsejét Csehszlovákiában — Prágában, Pozsonyban, Brnóban, Ostravában és a többi nagyvárosban — ismét nagyszabású felvonuláson ünnepelték a gyárak, üzemek, hivatalok és kulturális intézmények dolgozói. BERLIN Amikor a berlini vörös városháza órája ütni kezdte a kilenc órát, május elsején reggel az NDK fővárosában, a Marx—Engels téren megkezdődött az ünnepi demonstráció. HANOI A VDK fővárosában mintegy százezren vettek részt a május elsejei felvonulásban. A felvonulók az ország történelmének legnagyobb győzelmét ünnepelték. Az ünnep alkalmából katonai díszszemlét is tartottak. MÜNCHEN Nyugat-Németország nagyvárosaiban szintén több százezren ünnepelték meg május elsejét. A Münchenben megtartott hivatalos központi ünnepségen Heinz Oscar Vettel, a Nyugatnémet Szakszervezeti Szövetség elnöke első számú követelésnek nevezte a dolgozók beleszólási jogának megvalósítását és az infláció megfékezését. NEW YORK Május elsejét az amerikai nagyvárosok dolgozói felvonulásokkal és sztrájkokkal ünnepelték. PEKING Nagy központi ünnnepség és felvonulás nélkül, a korábbi éveknél jelentős mértékben visszafogottabb formáiban ünnepelték a kínai fővárosban május elsejét Az Új Kína hírügynökség rövid közleménye szerint az ünnepség „A szolidaritás, az éberség és a vidámság” jegyében zajlott le. MADRID Több száz szélsőjobboldali fiatal vonult fel május elseje alkalmából Madrid belvárosában. A rendőrök rárontottak a felvonulókra és több kísérletet tettek a tüntetés feloszlatására. A heves összecsapások során az egyik rendőr halálos sérüléseket szenvedett, többen pedig megsebesültek. A tüntetés után 145 személyt állítottak elő.