Nógrád, 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)
1974-04-02 / 77. szám
I AZ MSZMP! NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXX. ÉVF., 77. SZÁMÁRA: 80 FILLÉR 1974. ÁPRILIS 2., KEDD A NÓGRÁD barátaihoz A mai naptól több mint tízezer új, a régiekkel összességében mintegy 28 ezer előfizetőhöz jut el a NÓGRÁD. Országos statisztika szerint minden egyes újságot — tekintettel a családtagokra — három ember olvas el. Ez azt jelenti, hogy lapunk olvasóinak tábora immár 84 ezerre nőtt a megyében. A barátságról, a hűségi szövetségről beszélgettem sok év előtt egy nagyon kedves íróbarátommal. — A barátság, a baráti hűség — mondotta — valami olyan dolog, mint háborúban két ember viszonya. — Hát milyen ott két ember viszonya? — kérdeztem. — Nézd, Csak vegyük egymást — folytatta. — Ha én egy előretolt állásban vagyok, ahol a sorsom annak a függvénye, hogy te, a hátsó vonalban miként biztosítasz, én biztos vagyok hogy nem hagynál cserben. Megindultan hallgattam ezt a megtisztelő érvelést, az igaz és rendíthetetlen barátság e szép összegezését. S most, hogy elmondom itt, annak az ad különleges okot és alkalmat, mert a mai naptól több mint tízezer új barátunkhoz és szövetségesünkhöz kopogtat be a postás; több mint tízezer új NÓGRÁD-előfizető postaszekrényében helyezi el lapunk példányait nap nap után. Ez a nap még tulajdonképpen egy friss, most született szövetség kezdete; első kézfogás a hosszantartó egymáshoz való hűségre, melyet mi nagyon óhajtunk. Lehet, hogy sokan hátat fordítanak majd e szövetségnek és barátságnak, de mi, akik kínáljuk és óhajtjuk mindenképpen azt szeretnénk, hogy lapunk a szocialista építőmunka minden irányú törekvései élvonalában minél biztonságosabbnak tudhassa magát azok által is, akik e naptól csatlakoznalk sorainkhoz. Új olvasóinkat köszöntjük, akik meghallották felhívásunkat a közös eszmei törekvésekre. És, ha már itt tartunk: az a példabeszéd, melyről ez írás elején szót ejtettem, fordított módon is igaz. Mert az előretolt állás katonái lehetnek azok az olvasók is, akiket mostantól tudhatunk soraink között. Becsületünkre mondhatjuk, hogy mi nem fogunk meghátrálni semmi olyan kötelességben, melyek olvasóink, és általában a dolgozó emberek jó, igaz ügyeit szolgálják, segítik, szocialista céljainkat lendítik további és további eredményekre. Ot leszünk barátaink mögött és oldalán ügyes-bajos dolgaikban, segítünk sérelmeik megoldásában, mint ahogy erőnktől, képességeinktől tellően eddig is igyekeztünk. Nem kérkedésnek szánom, csupán új olvasóink tájékoztatására, hogy a NÓGRÁD hetenként rendszeresen fórumot ad a mindennapi élettel kapcsolatos észrevételeiknek, panaszaiknak, megjegyzéseiknek, eredmények fölötti örömök, megelégedettségük nyilvánításának; rendszeres és díjtalan jogi tanácsokkal szolgál problémáikban, naponta panaszos ügyfélszolgálat segíti a tanácstalanokat. Az az eredmény, hogy egy hét alatt több mint tízezerrel növekedett a NÓGRÁD előfizetői, rendszeres olvasói tábora, a magunk erejéből nem következhetett volna be. Nem bizony, mert ilyen eredménnyel nálunk jóval nagyobb lélekszámú megyék sem büszkélkedhetnek. Ez a büszkeségre és örömre méltó eredmény mindenekelőtt azoknak a pártmunkásoknak, társadalmi és tömegszervezeti aktivistáknak is érdeme, akik a szocialista sajtó értékének tudatában, a jó ügy szolgálatában oldalunkon érveltek és agitáltak új barátok és szövetségesek megnyerésére. Akik tudják és vallják, hogy a NÓGRÁD ügye elsősorban pártügy, melyet segíteni saját munkájukat is segítő fontos kötelesség. De hadd köszöntsük azokat a postásdolgozókat is, akik szíves-lélekkel segítették azt a nagy akciót, melynek eredményeként immár a NÓGRÁD naponta csaknem harmincezer példányban jut el előfizetőihez és napi vásárlóihoz. A postásokra az eddiginél jóval nagyobb tehertétel vár a lap mindennapi, időbeni kézbesítésében, de hisszük, hogy szívesen és szocialista emberre valló öntudattal vállalják. És hadd köszöntsük végül új olvasóink mellett mindazt a számos régi NÓGRÁD-barátot, aki a tapasztalaton alapuló meggyőzés szavaival új szövetségesek nyerésében támogatott bennünket. Fogadják szeretettel új barátainkat, és segítsenek bennünket, hogy azok hosszú távon sorainkban maradjanak. Ennek érdekében mi is mindent megteszünk. A Táncsics Mihály közgazdasági szakközépiskola leánykórusa, a X. megyei dalostalálkozón. (Cikkünk a negyedik oldalon) «Csinálni akartam valamit" (4. oldal) Rákóczi út 21. (5. oldal) Lottó-tárgynyereményjegyzék (6. oldal) Ez volt a tizedik! (7 oldal) Hosszú távú feladat A továbbfejlődés feltételei és feladatai a kedvezőtlen adottságú termelésiö vetkeze ű@kben Ülést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága tegnap Salgótarjánban, a megyei pártszékház nagytermében, kibővített ülést tartott. Az elnökségben helyet foglalt Pathornik József, a Központi Bizottság tagja, Géczi János, a megyei pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő, Devcsics Miklós és dr. Boros Sándor, a megyei pártbizottság nőke, Kovács Imre, az MSZMP Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának alosztályvezetője. Az egybegyűlteket Géczi János, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte, majd Devcsics Miklós, a megyei pártbizottság titkára tartott szóbeli kiegészítőt az előzőleg írásban kiadott anyaghoz, amely a kedvezőtlen adotttitkárai, Kazareczki Kálmán, a Mezőgazdasági ságú mezőgazdasági üzemeik helyzetét, fejes Élelmezésügyi Minisztérium minisziterihe Iosztási lehetőségeit és a további feladatokat lyeztese, Hoffer István, a megyei tanács elismertette. Tovább nő súlya és jelentősége Megyénk ipari megye. Ennek meghatározó szerepe van gazdaságokra kell fordítani. Nehezíti a meglevő gondok közös gazdaságunk termésátlagai elérik, sőt meghaladják az országos átlagot, ami a mezőgazdasági dolgozók áldozatkészségét, szorgalmát, akarását és hozzáértését példázza. Ez a fejlődés azonban csak a a gazdaság szerkezetében, fej- megoldását hogy az említett gazdaságok kisebb részeinél les atésíében. Ugyanakkor fontos szerepet tölt be a mezőgazgazdaságok között az indokoltnál nagyobb mértékű differtság is. Súlyai, jelentőséremolálódás következett be. A ge a jövőben tovább nő. Mezői gazdaságunk üzemei által avelünk való behatóbb foglalkozást indokolja, hogy termelésam megszilárdultak, műszaki sütőre szüksége van az ország-és technikai forradalom korátnaik; hogy megfelelő élik, teljesítő képességük megéélésekkel, segítséggel következett be. Többségüknél sajnos, csak minimális eredmények születtek. Igen sokszor a befektetések sem térülnek meg. A gazdálkodás eredményesintézkekedveségében bekövetkezett szoronőitt, javultak, az ife dolgozóik z nem lehet befolyásolni hely- dás nehezen viselhető el. Vőmunka- és életkörülményei, tetüket, hogy biztosítani kell iatkozik ez nemcsak a nőtársadalompolitikai szempont- vény termesztésre, hanem az bői a terület eltartóképességét. állattenyésztésre, ezen belül az előbb említettekhez kell szarvasmarha-tenyésztésre is igazítani a tennivalókat. A rossz adottságok mellett, több területen, egyes termékeknél, nagy áldozatok és erőjelentős változások következtek be a dolgozók szemléletében is. A mezőgazdaság fejlődése jelentős fejlődést gyakorolt a falu életére és fejlődésére. Az eredmény lelkiben tükröződik a párt helyes agrárpolitikája, a pártszervezetek erőfeszítése. Ennek függvényében helyes megítélni a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek helyzetét. Azért kell ezzel foglalkozni, mert itt vannak a legnagyobb ellentmondások. Ezek feloldásával itt van a legnagyobb lehetőség az előrelépésre. A mezőgazdasági üzemek többsége az objektív adottságok és más tényezők hatására rendkívül kedvezőtlen körülmények között gazdálkodik, egy részük a fejlődésben megrekedt. Míg országosan a termelőszövetkezetek egyharmada tartozik az előbb említett kategóriába, addig megyénkben a gazdaságok kétharmad részét kell ide sorolni. Tertézi a gondokat, hogy a földterület aranykorona-értéke a legalacsonyabb az országban, a föld túlnyomó többsége hegy- és dombvidék, erősen lejtős. A lejtésviszonyokra jellemző, hogy a megye 18 ezer hektár, 17 százaléknál meredekebb területéből csaknem 15 ezer hektár a kedvezőtlen adottságú üzemekben van. Ezért a figyelmet elsősorban ezekre a Ebben az ágazatban, is ellentmondásos folyamat zajlik. Míg Felsőpetényiben 3600 liter tej az egy tehénre eső hozam, feszítések árán egyik-másik addig Látkén csak 1176 liter. Országos átlag alatt és a szabályozás A termelés alakulásában, fejlesztésében fontos szerepe van a beruházásoknak, a termelés műszaki-technikád színvonalának. Központi segítséggel sertés- és szarvasmarhatelepek épültek. Fejlődött a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek gépparkja, de ez még mindig jóval elmarad az országos átlagtól, holott a rossz adottságok miatt jóval gyorsabban használódnak el, mint az alföldi sík területen. Mivel a gázárlágok tőkeszegények, a hatékonyság növelésében meghatározó nagy teljesítményű munkagépeket képtelenek megvásárolni. Óriási különbségek vannak nemcsak a gépellátásiban, hanem a műtrágya-felhasználásban is. Míg Varsányban egy hektárra 362, addig Ludányhalásziban 69 kiló műtrágyát használnak fel hektáronként. Érdekes, hogy a gazdaságok teljesítőképessége közti különbség nem jelentkezik a jövedelmekben. Az utóbbi időben csökkent a különbség, kiegyenlítődési folyamat tanúi vagyunk, ami összefüggésben van életszínvonal-politikánkkal. A kedvezőtlen adottságú közös gazdaságok közül kerülnek ki a veszteséges, a szanált szövetkezetek. Ezek közül is tartósan veszteséges Romhány, Nőtincs, Csécse. Egyébként az 1973-at megelőző esztendőkben évenként 10—12 gazdaságot kellett szanálni. Ezek olyan gazdasági helyzetbe kerültek, hogy nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak előrelépni. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek gazdálkodásának színvonala tükröződik a költségek alakulásában is. Ezek jóval magasabbak az országos átlagnál. Az ilyen helyzet lehetetlenné tessel. A vezetés színvonaláról A vezetés, irányítás színvonala az elmúlt években kedvező irányban fejlődött. A gazdasági vezetők többsége nagy erőfeszítést, többletmunkát vállalva tevékenykedett a fejlesztésért és a megszilárdításért. Nagy részük fogékony az új iránt, keresi a célszerű irányítás útját és megfelel a párt káderpolitikai elveiben megfogalmazott követelményeknek. Az üzemek fejlődése, a változó körülmények helyenként ugyanakkor megelőzik a vezetés szakmai színvonalának fejlődését. Gondot okoz, hogy az első számú vezetők egy része nem rendelkezik a szükséges politikai és szakmai ismeretekkel. A számviteli, közgazdasági területen különösen, nagy a lemaradás a végzettségben. A középvezetők képzettsége, rátermettsége még kedvezőtlenebb, a fejlődés itt még lassúbb. Az inkoholt káder cseteszi az újratermelés féltételeinek biztosítását. A szövetkezeti bruttó jövedelem 5! - 55 százaléka a nyereség 46— 9 százaléka képződik itt, ezzel szemben a veszteség több mint 80 százaléka jelentkező ezekben a gazdaságokban, az összes termőterület 66,9 százalékán. Ezek a gazdaságok jelentősebb fejlesztésre saját erőből nem képesek. A gazdasági szabályozók összessége segítette az üzemek fejlődését. A negyedik ötéves terv időszakában alkalmazott többcsatornás, megkülönböztetett jellegű támogatási rendszer évenként 50 —53 millió forint dotációhoz juttatta a gazdaságokat. Ez, az 1973-ban képződött nyereségnek több mint a fele. Üzemviteli támogatás nélkül gyakorlatilag nem lett volna nettó jövedelmük. Megfelelően funkcionál a jövedelemkiegészítés, a támogatási rendszer szociálpolitikai eleme. Az árkiegészítés mértéke olyan volt, hogy az átlagosnál nagyobb termelési ráfordításokat részben megtérítette. A fejlődést egyéb preferenciák is elősegítették. A tervidőszak kezdetén bevezetett szabályozómódosítás elsősorban a támogatási összeg csökkenésével (mintegy 40 millió forint) eredménycsökkenést hozott létre, s ez próbára tette az üzemek jó részét. Kedvezőtlenül jelentkezett az a hatás is, hogy a fejlesztésre fordítható eszközöket 1973-ig elsősorban a veszteségek rendezésére használták fel. A felvásárlási ár viszont nem ösztönzött eléggé az adottságainkhoz jobban igazodó szerkezet kialakítására. Az automatikus beruházási ártámogatás elsősorban a saját erővel rendelkező üzemek részére volt kedvező, jövedelembővítő hatásával önmaga is forrása volt a differenciálódásnak. A gazdasági szabályozókban bekövetkezett jelenlegi változások kedvezőbbek, a fejlesztési támogatás került előtérbe, új lehetőségek vannak a kiegészítő tevékenység létesítésére, bővítésére, visszatérítendő állami támogatással. Ezért a támogatásnak a jövőben jobban összhangban kell lenni a fejlesztőket nehezíti, hogy a szakemberek nem szívesen vállalnak munkát a kedvezőtlen adottságú gazdaságokban. Itt annyi szakember dolgozik csak, mint az összgazdaság egyharmadát kitevő kedvező adottságú termelőszövetkezetekben. A vezetők kis részének szemlélete, irányítási módszere sem segíti eléggé a gazdaságok előrehaladását. Hiányzik a kezdeményező készség, tartózkodnak az új termelési, vezetési eljárások bevezetésétől, egzisztenciális okokból félnek a fiatal szakemberek alkalmazásától. Néhány helyen jelentkezett túlzott anyagiasság, morálisan kifogásolható magatartás. A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek helyzetének megoldása hosszabb távú feladat, amelyben a termelőerők működésének leg(Folytatás a 3. oldalon)