Nógrád, 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)
1974-04-18 / 89. szám
lengyel fővárosban megnyílt a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülése Szerdán a lengyel fővárosban megnyílt a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülése. Az ülésen a Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az államtanács elnöke vezette bolgár; a Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára vezette csehszlovák; az Edward Gierek, a LEMP KB első titkára vezette lengyel; a Kádár János, az MSZMP KB első titkára vezette magyar; az Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára vezette NDK; a Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, köztársasági elnök vezette román és a Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára vezette szovjet delegáció vesz részt. A tanácskozást Edward Gierek, a LEMP KB első titkára nyitotta meg. (MTI) Kádár János vezetésével szerdán Varsóba érkezett hazánk küldöttsége a Varsói Szerződés politikai tanácskozó tesületének ülésére. Képünkön: Edward Gierek fogadja Kádár Jánost a repülőtéren. -’Tr- 'r-'ifM Tavaszi BNV Egy hónap múlva nyit A tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár, a beruházási javak bemutatására szakosított első BNV egy hónap múlva, május 18-án, nyitja meg kapuit a látogatók előtt. Ez a nyitás avatja fel Kőbányán a főváros új, korszerű vásárcentrumát, a Budapesti Nemzetközi Vásárközpontot, amely helyet ad majd még számos más nemzetközi szakkiállításnak, ősszel a fogyasztási cikkeket felvonultató BNV-nek, s így évről évre „non-stop” találkozóhely lesz a hazai és nemzetközi kereskedelemnek, gazdasági életnek. A tavaszi BNV-re 21 országból jelentkezett külföldi kiállító, több mint 300 cég, amely egyúttal további 600— 700 céget is képvisel. A több száz magyar vállalattal együtt összesen 51 ezer négyzetméternyi fedett területen vonultatják fel termékeiket, a szakosításnak megfelelően 9 témacsoportban. A tavaszi BNV-n már nincsennek országonkénti, nemzeti pavilonok, és megszűnt a vásár áruminta-jellege: felváltotta a szakosítás, amely hatékonyabb eszköz a nemzetközi kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok bővítési lehetőségeinek bemutatására. A szocialista országok a KGST megalakulása negyedszázados évfordulójának jegyében vonultatják fel termékeiket, így a szokásosnál is nagyobb helyen, a teljes kiállítási terület 25 százalékán adnak számot termékeikkel az együttműködésben, a szocialista integrációban eddig megtett útról. A többi ország külföldi cégei a kiállítási terület 35, a magyar vállalatok pedig 40 százalékán mutatják be áruikat. A modern kiállítási centrum új csarnokaiban a legnehezebb gépeket is megtartó padozat alá rejtett közműalagút, víz-, csatorna-, villany-, gáz- és sűrített levegővezetékek, a kiállítási terület bármelyik pontján csatlakoztathatók a cégek standjaihoz, tehát lehetővé teszik, hogy akár valamennyi gépet működés közben nézhessék meg a szakemberek. A látogatók kényelmét szolgálja, hogy valamennyi pavilon légkondicionált, és mindegyik új csarnokban gyorsbüfé áll a vendégek rendelkezésére (MTI) Befejeződött a KGST-konferencia Szerdán Moszkvában befejeződött a KGST fennállásának 25 éves jubileuma alkalmából rendezett nemzetközi tudományos konferencia. A kétnapos tanácskozáson részt vett mintegy ezer közgazdász-tudós foglalkozott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának eredményeivel, feladataival és távlataival. A tudósok megvitatták a szocialista gazdasági integráció további fejlesztésével összefüggő kérdéseket. A szerdai ülésen a résztvevők áttekintették többek között Kuba és Mongólia fokozott gazdasági fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. (MTI) Illést tartott a Magyar Szolidaritási Bizottság Szerdán ülést tartott a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöksége és megvitatta a szolidaritási bizottság tevékenységéről szóló jelentést. Meghallgatta Harmati Sándornak, a bizottság elnökének az afro-ázsiai népek felszabadításáért küzdő szervezet bagdadi 11. vb-üléséről szóló jelentését. Tudomásul vette Rostás Istvánnak, a szolidaritási bizottság chilei akcióbizottsága elnökének az akcióbizottság eddigi tevékenységéről szóló jelentését, majd megvitatta a soron következő feladatokat. Az elnökség csatlakozott a május 9-én kezdődő béke- és barátsághónap megrendezésére szóló felhíváshoz és megjelölte a szolidaritási bizottság ebből eredő feladatait. (MIT) MAI SZÁMUNKBAN: Politika és tudomány (3. oldal) Radnai Zsuzsa (4. oldal) Az olvasók fóruma (5. oldal) OSN-re készül Pásztó (7. oldal) Világ proletárjai, egyesüljetek? AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA IS A MEGYEI TANÁCS LAP);* XXX. ÉVF„ 89. SZÁMÁRA: 80 FILLÉR 1974. ÁPRILIS 18., CSÜTÖRTÖK Munka- és üzemszervezési hét Salgótarjánban Ma szekcióülések lesznek Tegnap Salgótarjánban a megyei pártbizottság székházában Ürmössy László, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Nógrád megyei szervezetének titkára köszöntötte a munka- és üzemszervezési hét rendezvénysorozatának résztvevőit. — Azzal a céllal szerveztük a munka- és üzemszervezési hetet, hogy megyénk gazdasági szakembereinek módja legyen közelebbről megismerni a népgazdaság előtt álló, célkitűzéseket, a feladatok végrehajtásában meghonosodott jó módszereket. A munka- és üzemszervezés Nógrádban különösen fontos. Új üzemek egész sora települt le, folynak a nagyüzemek rekonstrukciói, a mezőgazdaságban az állattenyésztés fejlesztése, az erdőgazdálkodás, az élelmiszerfeldolgozás került előtérbe. Nem mindegy, hogy az üzemek, gyárak, szövetkezetek milyen eredményességgel szolgálják a megye gazdasági felemelkedését — e szavakkal nyitotta meg Ürmössy László a munka- és üzemszervezési hetet. Ezt követően a megye ipari üzemeinek, termelőszövetkezeti vezetői, szakemberei számára Kiss Ernő, a Kohó- és Gépipari Minisztérium miniszterhelyettese tartott előadást a munkai- és üzemszervezés jelenlegi helyzetéről. Előadása első részében a népgazdaság fejlődésén keresztül mutatott rá azokra a tényezőkre, amelyek szükségszerűvé tették, hogy a vállalatok, gazdasági egységek vezetői egyre jobban felismerjék a munka- és üzemszervezésben rejlő lehetőségeket. Az erre vonatkozó párt- és kormányhatározat is fejlődésünk e szakaszában objektív szükségszerűségből következett. Elmondotta, hogy a technológiai fejlesztés mellett nagy fontosságú a vállalati erőforrások jobb kihasználása. Ebben döntő szerepe van a munka- és üzemszervezésnek. Ezután a gépipar kiemelt feladatairól beszélt. Azokról a folyamatokról, amelyek a hatékonyság növelését szolgálják üzemi és népgazdasági szinten egyaránt. Olyan fontos tennivalókra mutatott rá, mint a gazdaságos termelésszerkezet kialakítása, a helyes készletgazdálkodás, az élőmunka hatékonyabb felhasználása. Elismeréssel szólt a DH-mozgalomról, a különböző munkaverseny-mozgalmakról, amelyek ugyancsak a gazdaságosabb termelést szolgálják. Előadása végén a számítástechnika szerepéről, a számítógépek felhasználásáról beszélt. A munka- és üzemszervezési hét megnyitójának résztvevői kora délután szervezési filmeket tekintettek meg. Ezt követően a számviteli főiskolán a számítástechnikai kiállítás megnyitása és megtekintése szerepelt programban. A kiállítás érdekes látnivalói, többek között a Videoton, a Magyar Optikai Művek gyártmányai és bemutatói kivívták a szakemberek elismerését. A munka- és üzemszervezési hét rendezvénysorozata ma folytatódik. Délelőtt a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának termében dr. Szántó Istvánná tart előadást a vállalati szervezettség fejlesztésének néhány módszeréről. Délután ipari, könnyűipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és vendéglátóipari szekcióülésekre kerül sor. r Újjászervezik az energiaracionalizálási programot Dr. Szekér Gyula sajtótájékoztatója az energiagazdálkodásról A Parliament Gobelin-termében szerdán dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter az energiagazdálkodás és az energiatakarékosság feladatairól tartott sajtótájékoztatót, amelyet dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke nyitott meg. Jelen volt dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke is. Dr. Szekér Gyula megállapította, hogy a magyar népgazdaság energiaellátása több éve megfelelő és kiegyensúlyozott. A szénbányászat, a kőolaj -, a gáz- és a villamosenergia-ipar az igényeknek megfelelően teljesíti negyedik ötéves tervében előírt feladatait. Az idén 1970-hez viszonyítva mintegy 15 százalékkal több energiát kap az ország. A szénhidrogén-felhasználás növelése lehetőséget nyújtott a szénbányászatban a termelés ésszerű koncentrálására, amelynek eredményeként az egy aknára jutó termelés 40, a termelékenység pedig mintegy 50 százalékkal emelkedett. Az utóbbi években 26—27 millió tonna közötti szinten állandósult a széntermelés volumene, s az idei előirányzat szerint is 27 millió tonna szenet adnak át a felhasználóknak a bányászok. Ebben az évben az erőművek veszik át a széntermelés 64 százalékát, s távlatban is az erőműhálózat lesz a legnagyobb szénfelvevő. A szénbányászatban új szakaszt jelent a nagy kapacitású külfejtések üzembe helyezése, így a visontai Thorez-külfejités a teljes kapacitás elérése után évente csaknem 8 millió tonna lignitet termel, mégpedig a mélyművelési bányászatnál tízszer magasabb termelékenységgel, s ezzel a 800 megawattos Gagarin Hőerőmű gazdaságos szénellátását biztosítja. A kőolajfeldolgozó-ipar ebben az évben az 1970. évi 6 millió helyett 8,7 millió tonna különböző terméket állít elő, amelynek elhelyezését a szolgáltató- és töltőállomás-hálózat gyors ütemű bővítésével segítik. A tervidőszak kiemelt feladata a földgázfelhasználás központi fejlesztési programjának megvalósítása, amely szerint a múlt év végéig 628 000 lakás kapott földgáz- és vezetékesgáz-ellátást, s ezzel a szolgáltatással 1975 végéig összesen 700 000 lakást látnak el. Ebből 300 000 otthonban a fűtést is gázzal oldják meg. Különösen jelentős a propán-Ibutángáz-ellátás, melyből 1973. végéig 1 455 000, 1975 végére pedig 1,6 millió háztartás részesül, ami európai viszonylatban is kiemelkedő eredmény. A villamosenergia-ipar tavaly a népgazdaság 22,3 milliárd kilowattóra villamosenergia-igényének fedezetét biztosította, ami 7,7 százalékkal volt nagyobb az előző évinél. A kormány külön költségvetési juttatással segítette a villamos hálózat bővítését. Így tavaly 3250 kilométer hosszú villamos hálózat épült, és két új nemzetközi összeköttetés létesült. Az idén 74 000 új fogyasztó bekapcsolását és 3400 kilométer hosszú villamos hálózat építését tervezik. Az ország várható villamosenergria-digénye ebben az évben 23,8 milliárd kilowattóra, mely 8 százalékkal haladja meg a múlt évit. A népgazdaság energiaszükségletének mintegy 56 százalékát hazai termelésből, 44 százalékát pedig importból fedezzük az idén. Az import energiahordozók túlnyomó részét szocialista országioktól, elsősorban a Szovejtuniótól kapjuk, s energiaellátásunknak mindössze 5—6 százaléka származik nem szocialista forrásból. Ez a viszonylag kis részarány is nagy mennyiséget jelent. Ebben az évben mintegy egymillió tonna kőolajat és 400 000 tonna kőolajterméket importálunk közel-keleti és más tőscés piacokról. A tőkés országok olajválsága a magyar energiaellátás biztonságát nem zavarta, hiszen az energiahordozók döntő többségét a KGST integrációs program keretében, a tervek szerint előirányzott mennyiségben és változatlan árakon kapjuk. A tőkéspiacról beszerzett kőolajat azonban csak magasabb áron vásárolhatjuk meg, s a jelentős többletköltség indokolja a megfontoltabb felhasználást, a takarékosságot. A tőkés kőolaj- és kőolajtermék-import csökkentése érdekében tavaly jelentős felmérést végeztek, hogy az ipar csak olyan helyen térjen át széntüzelésről, fűtőolaj- vagy gázfelhasználásra, ahol azt a technológia, a környezetvédelem vagy a műszaki követelmények elkerülhetetlenné teszik. A több száz üzemre kiterjedő vizsgálat alapján 200—300 000 tonna ipari szénfogyasztás felváltása, megszüntetése maradt el. A szénfelhasználás stabilizálására tett intézkedésiek alapján a korábbinál nagyobb arányban használják ki a meglevő széntüzelésű erőműveket, így 1975-ben mintegy egymillió, 1980-ra pedig 2,5 millió tonnával több szenet használnak fel majd a hazai erőművekben. A közel-keleti kőolajimport csökkentéséire adott lehetőséget a hazai földgáztermelés növelése is. A gázipar 100 millió köbméterrel teljesítette tól első negyedévi termelési tervét. Ugyanakkor a fűtőolajexiportot is jelentősen csökkentettük. Ezek az intézkedések lehetővé tették, hogy a közel-keleti kőolajbehozatalt 300 000 tvnnával mérsékeljék anélkül, hogy ez a hazai fogyasztók ellátását zavarná. A magas világpiaci árak következtében jelenleg a gázolaj- és a tüzelőolaj-igények kielégítése okozza energiagazdálkodásunkban a legnagyobb gondot, hiszen a fogyasztás meghaladja a IV. ötéves tervben eredetileg meghatározott mennyiséget. A lakosság olaj,kályha-állománya ugyanis már 1973-ban elérte a kétmilliót, s e fűtőberendezések tüzelőanyag-ellátása már nagy terheket ró a népgazdaságra. A gáz- és tüzelőolaj világpiaci ára 5— 8-szorosan, esetenként tízszeresen is meghalada a hazai fogyasztói árat. Érthető tehát, hogy a következő években mérsékelni kell az olajkályhák számának növekedési ütemét. A számítások szerint az évente forgalomba hozott olajkályhák számát a következő néhány évben a korábbinak felére kell csökkenteni. Megkezdték az ipari és mezőgazdasági gázolaj- és tüzelőolaj-fogyasztás felülvizsgálatát is, hogy ahol lehet, ezt az energiahordozót földgázzal vagy fűtőolajjal helyettesítsék. Az energiatakarékosság fokozott követelményének megfelelően újjá kell szervezni az úgynevezett energiaracionalizálási programot, amellyel az utóbbi másfél évtizedben a különböző vállalati beruházó(Folytatás a 2. oldalon.)