Nógrád, 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)

1974-05-30 / 124. szám

A Pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola 1974-ben érettségiző diákjai Gimnázium, IV. A. Osztályfőnök: Almási Lajos, Babjak György — Pásztó. Ba­­gyinszki Judit — Ecseg. Balogh Zsuzsanna, Balogh Erzsébet, Bo­­zsár Éva — Tar. Csépe Julianna, Csépe Zsuzsanna, Göröcs Piroska — Hasznos, Hugyecz Katalin, I­riczki Katalin, Juhász Károly —■ Pásztó, Kanyó Jolán Ilona — Hasznos, Kelemen Klára — Pász­tó, Kanyó Leila, Kőszegi Gábor — Tar, Markó Ágnes — Jászbe­rény, Maxi Julianna, Nagy Ti­bor, Neumann Péter — Pásztó, Ökrös Zsuzsanna, Pápai Zsófia — Jobbágyi, Pokorni Mária, Pol­­lóka Judit, Polonkai Judit — Pásztó, Szabó Ibolya — Jobbágyi, Szabó Éva, Szőllősi Éva, Toldi Hona, Tari Katalin, Udvarhelyi Rita, Varga Miklós, Verbovszki Éva, Zsurák Ildikó — Pásztó, Ho­molya Mária — Kisbágyon, Elek Mária — Pásztó, Kiss Erzsébet — Bokor. Szakközépiskola, IV. 7. Osztályfőnök: Korpás József, Bencze Éva — Jobbágyi, Balogh Tamás — Bokor, Bódi Katalin — Buják, Fekete Csaba — Nemti, Fekete István — Pásztó, Gyetvai Zsuzsanna — Szurdokpüspöki, Hé­nyel László, Hídvégi István — Csécse, Holtner Mária, Király Magdolna — Mátrakeresztes, Kiss Erzsébet — Apa-Zagyvaszántó, Kovács Ágnes — Herencsény, Krekács Katalin — Palotás, Ma­­czák Erzsébet — Luc­áivá, Mé­hész Zsuzsanna — Alsótold, Pat­kó Veronika — Zagyvaszántó, Sándor Mária — Pásztó, Sírkő Mária Salgótarján, Szabó Éva — Pásztó, Vájsz Márta — Bokor, Vígh Anna — Mátrakeresztes. Könyvek, albumok­­ utánvételéé A Rózsavölgyi Zeneműbolt az ünnepi könyvhét alkal­mából is gondol a vidéki, vagy nagyon elfoglalt könyv­barátokra. A Váci utcai sát­rából, ahol a Zenemű,­­ a Képzőművészeti és Móra Ki­adókat képviseli, levélbeni kérésre postai utánvétellel küld könyveket, albumokat, reprodukciókat. A Váci utcai sátor dediká­ló vendégei: Dénes Zsófia, Ignácz Rózsa, Gál Zsuzsa, G. Szabó Judit, Székely Júlia, Nádasdi Péter, Szombathy Viktor írók, Gink Károly fo­tóművész, G. Aggházy Mária művészettörténész, Bernáth Aurél és Szalatnay József festőművészek. (Szalatnay József a Kodály Zoltánról készült festményének repro­dukcióit dedikálja). NOGRÁD — 1974. május 30^ csütörtök Tá­vközléstechnikai oktatás Újabb iskolatípussal bővül a Komárom megyei szakkö­zépiskolák hálózata. A me­gyei tanács és a posta vezér­igazgatóságának most kötött megállapodása alapján az új tanévtől postai távközléstech­nikai tagozatú oktatás kezdő­dik Esztergomban. A hír­adástechnikai szakközépisko­lába a Komárom, Pest, Nóg­­rád és Fejér megyei fiatalok jelentkezhetnek. A vidékieket kollégiumban helyezik el. A végzett hallgatók a posta távbeszélő-központjának sze­relésénél, karbantartásánál, javításánál dolgoznak majd Elhelyezésükről a posta gon­doskodik. fánegonyatároló A MÉK fejlesztési lehetősé­geit kedvezően befolyásolja, hogy egyes beruházásokat az állam is támogat. Az elmúlt évben benyújtott pályázatok alapján a szécsényi telepre tervezett 180 vagonos szellő­­zéses burgonyatárolóra 70, a dejtári 150 vagonos hűtőház és iparvágány építésére 50 százalékos ártámogatást kap­nak. A burgonyatároló megépíté­se a burgonyatermelő társulás programjának kereteiben tör­ténik. A beruházás csaknem 7,5 millió forintba kerül. Eb­ben az évben 4,7 millió forint értékű munkát végeznek el. Fogadalomtétel A nagybátonyi 308. számú József Attila Úttörőcsapat kiváló úttörőit KISZ-taggá avatták. Az új KISZ-tagok egy csoportja a fogadalomtétel után László Lajos: Uránbányászok RÉSZLETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL AZ IDEI KÖNYVHÉTRE MEGJELENŐ RIPORTKÖNYVBŐL ÜNNEPI KÖNYVHÉT ELŐTT - A KÖNYVESBOLTIBAN Élénk készülődés előzi meg az idei ünnepi könyvhét meg­nyitását a Művelt Nép Könyv­­terjesztő Vállalat salgótarjáni 353. számú Könyvesboltjában is. A gondos előkészítés biz­tosítékot jelent arra, hogy jú­nius 1—7. között Nógrád me­gyében, illetve Salgótarjánban is méltóan ünnepelhetjük a könyvet. Az ünnepi könyvhét orszá­gos szervező bizottsága — összhangban szocialista műve­lődéspolitikánk célkitűzései­vel, a munkásosztály művelő­dési lehetőségeinek fejleszté­sével — az 1974. évi ünnepi könyvhét országos fővárosi megnyitóját június 1-én Buda­pest legnagyobb munkáskerü­letében, Csepelen rendezi meg. A vidéki országos megnyitó helyszíne ebben az évben Eger városa lesz, itt június 2-án rendezik a megnyitó ünnepsé­get. Az ünnepi könyvhét or­szágos szövetkezeti megnyitó­ját Hajdú megyében tartják. Egerben és Csepelen megren­dezik az 1973. év legszebb könyveit bemutató kiállításo­kat; a csepeli Műszaki Klub­ban nyíló kiállításon adják majd át az 1973. évi Szép Könyv versenydíjait. Simkó Jenővel, a salgótar­jáni 353. számú könyvesbolt igazgatójával ünnepi könyv­heti rendezvényeikről beszél­getünk. — Idén körülbelül hetven helyen szervezünk ünnepi könyvheti rendezvényt, üze­mekben, iskolákban, intézmé­nyekben — mondja. Az üze­mekben, amennyiben mód és lehetőség nyílik rá, egész hé­ten könyvsátrakban, könyv­asztaloknál történik a köny­vek árusítása. Természetesen, a gyárakban, üzemekben ün­nepi megnyitókat is tartunk. Az üzemi párt- és szakszerve­zetek ebben is segítséget nyúj­tanak nekünk. Salgótarjánban mind az általános, mind pe­dig a középiskolákban ünnepi könyvheti megnyitókat szerve­zünk, könyvárusítást is tar­tunk. — Hagyományosan kedves színfoltja lesz az idei ünnepi könyvhétnek a könyvsátrak felállítása. — Igaz. Ebben az évben öt könyvsátrat állítunk fel. Ezen túl, az ünnepi könyvhéten a város központjában levő lakó­házakba úttörők látogatnak el, járnak lakásról lakásra, köny­veket visznek, ajánlanak. Ezt idén kísérletképpen próbáljuk meg. Mint ismeretes, június 5- én a Magyar Rádió helyszíni közvetítést ad Salgótarjánból, a megyei József Attila Műve­lődési Központ üvegcsarnoká­ból „Üdvözlet az olvasónak” címmel. Ebből az alkalomból az üvegcsarnokban a könyves­bolt kiállítást rendez, árusítás­sal együtt. A könyvhét idején 124 új mű jelenik meg, közöttük a hagyományosan féláron kap­ható Szép Versek 1973, a Kör­kép 1974, s a Rivalda 1972/73 című kötetek. A könyvheti ki­adványok a salgótarjáni köny­vesboltba is megérkeztek, gaz­dag választékot nyújtva az ér­deklődőknek. A továbbiakban csupán ízelítőként említünk néhány figyelmet érdemlő ki­adványt. Például az Akadémia Kiadó jelenteti meg Csokonai Vitéz Mihály műveinek fak­szimile kiadását, s Szántó Ti­bor Az 500 éves magyar könyvművészet című művét. A Magyar Helikon kiadásában Kallós Zoltán Balladák köny­ve (négy hanglemezmelléklet­tel), Pablo Neruda válogatott versei látnak napvilágot. A Kossuth Könyvkiadó adja ki — többek között — az Író­­szemmel 1973 című gyűjtemé­nyes kötetet. A Magvető — az antológiákon túl — is igen gazdag választékot kínál a könyvhéten. Például Ladányi Mihály Kitépett tollú szél, Lengyel József Igéző (I—II.), Moldova György Ferencvárosi koktél, Szabó Magda Szemlé­lők című kötetei szerepelnek a kiadványok között. A Szép­­irodalmi Könyvkiadó Németh László Szerettem az igazsá­got. Vas István Az ismeretlen isten című köteteit jelenteti meg. A Zeneműkiadónál lát napvilágot az Orfeusz-könyvek sorozatban a Bartók-breviá­­rium és Szabolcsi Bence A zene története az őskortól a XIX. század végéig című köny­ve. Az ünnepi könyvhéten me­gyénkben is számos rendez­vényre, író-olvasó találkozóra kerül majd sor, s megvalósul a művelődési otthonok, a könyvtárak és a könyvesbol­tok szoros együttműködése. T. E. Nagybátonyi gyermekrajz-kiállítás A nagybátonyi Bartók Béla Általános Iskola és a 308. számú József Attila Úttörő­csapat „Nógrád megyénk a Palócföld” címmel hirdetett gyermekrajzpályázatot. Több mint kétszáz rajzot készítet­tek az úttörők és kisdobosok. A pályázatra beérkezett rajzokat Czinke Ferenc grafi­kusművész, Lóránt János fes­tőművész, Kerekes László, a Megyei Művelődési Központ igazgatója és Kicsiny Miklós a nagybátonyi Bányász Mű­velődési Ház igazgatója zsű­rizte. A Megyei Művelődési Köz­pont díját Nagy István, Zs­­dinszki Emma és Kecskés Fe­renc kapta. A Bányász Mű­velődési Ház, az általános iskola, a 308. számú József Attila Úttörőcsapat és a nagybátonyi FÜTÖBER, Kiss Katalin, Oravecz Gyula, Vida Ottó, Kormos Mária, Kakuk Zsolt, Koós Zoltán, Halmi István, Fogarassy Péter, Szép Gábor, Zsély Martinka és Palaticzky István úttörőket, illetve kisdobosokat jutalmaz­ta. A díjazott és a legjobban sikerült képekről a Bányász Művelődési Házban kiállítást rendeztek. A megnyitón a művelődési felügyelő értékel­te a pályázat eredményét. A kiállítást Oskóné, Bódi Klára rajztanárnő rendezte. —■ Aztán...? — Semmi. Tizennyolc éves koromban jelentkeztem a bá­nyába, azóta itt vagyok. Van egy jó szobánk a szállóban, onnan járunk portyázni, ha szabadok vagyunk. Ezt ne ve­gye rossz értelemben, mi csak nőkre vadászunk. Apám jól bevezetett a dolgokba, és eddig nem is történt semmi baj csak egyszer, amikor nem hallgattam rá. Utána hónapokig jártam a nemibe­­teg-gondozóba. De ki gondolta volna, hogy az a diáklány... — Egyszer meg kitiltottak bennünket a szállóból. Jó, iz­mos fekete nővel csavarog­­­­unk. De a nőnek nem volt ói kása. Az utcán hideg volt. Megbeszéltük a szobatársakkal hogy valami módon behozzuk a nőt. Az első emeleten lak­tunk, nem tűnt éppen kön­­­nyűnek a dolog. A portánál olyanok ülnek, akik koráb­ban a hadseregben vagy a rendőrségnél, vagy az Ávó­­nál dolgoztak, tehát éber em­berek. Van házi rendészet is, kajakos legények ... Szóval megegyeztünk, hogy valahogy. A földszinti ablakon beléphe­tett volna, de oda rácsot csi­náltatott a vállalat, mert már történtek ilyen bulik.­­ Végül úgy csináltuk, hogy lepedőbe göngyöltük a nőt, és kötélen felhúztuk. Ha­tan voltunk a szobában, de senki se árult el bennünket. Ott élt két hétig velünk. Mi­kor elmentünk műszakra, rá­bíztuk a többiekre. Mikor ta­karítani jöttek, bezártuk a szekrénybe. Mégis lebuktunk. A szomszéd szobából pénzt loptak. Megjelent a gondnok­kal két rendőr. Kutatgattak, és hiába tiltakoztunk, kinyit­tatták a szekrényt is. Ott állt a nő ruhátlanul. — Van aztán olyan napunk is, amikor nem kell a nő. Egyenesen undorodunk tőlük. Akkor, ha van pénzünk, el­megyünk inni, kártyázni. Egy­szer én is nyertem háromezer forintot. Akkor fölváltott az apám, hogy tovább játsszék, mert 5 jó kártyás, de elvesz­tette, sőt, az 5 pénzét is. Nem volt semmi baj, a haverunk már olyan részeg volt, hogy mozdulni se tudott. Vissza­vettük a zsebéből a pénzt, ki­fizettük a számlát, aztán ta­xival hazamentünk. Másnap a haver kérdi, hol a pénz. Mondom, kié? Hát az, amit nyert. Részeg vagy te most is, komám, mondtam én, és szájon vágtam. Akkor egy ki­csit összecsókolództunk, ez a kis forradás az orrom mellett megmaradt emlékül. De a ba­rátság azóta is érintetlen. — Köszönöm az ebédet... — Ne nekem köszönje, a jegy az apámé volt. Fizetés­kor megvette nekem, magá­nak meg elfelejtett venni. Másnap pedig már csak har­minc forintja volt. Abból meg már nem tellett volna kétheti kosztra, így inkább megittuk. Kaptunk a konyháról jó há­zi zsírt, a szobatársaknak meg van kenyere, és máris nem gond a kaja ... Beletúr a hajába. Fésü­lgeti az ujjával, és morgolódik. — Még mindig nedves ... — Kellemetlen lehet ez a hosszú haj, nehéz tisztán tar­tani, a kőpor belerakódik, on­nan a testbe juthat, és kész Fintorít és nevet. — Járhat még masa jó ideig a bányába, mire kita­nulta a szakmát. Nálunk nincs por, hogyan képzeli, a kasnál porzik az érc? Lenne ott lent, uram, ott van, ha a bányász trehány vagy kapzsi, és ott, azt hiszi, nincsenek beatfri­­zurás gyerekek? Ez nem had­sereg uram, ahol vonalzóval mérik a muki haját...! Na jöjjön, megérkezett a busz! A MUNKÁSBUSZ Az autóbusz az irodaépület­hez kanyarodik. Körülötte, mint a csirkék, személyautók, motorkerékpárok. A faluról bejáró módosabb bányászok tulajdonai, akik műszak után rajtuk vágtatnak haza disz­nót etetni, tehenet felni, ka­pálni, szőlőt permetezni. A munkásszálló lakóié az autó­busz. A vezető mellett ül a küldönc, aki a kézbesítő sze­repét is betölti. Hivatalos pa­pírokat, csekkeket, leveleket dobb a vasládába, lecsapja a fedelét. A busz dudál és elin­dul. A hepehupás helyi úton ha­mar elpillednek az emberek. Bóbiskolnak. Zökkenéskor fel­emelik a fejüket, körülnéz­nek és tovább bóbiskolnak. Az előttünk ülő újságot ol­vas, csóválja a fejét. De ki­vel beszél ? — A Dózsa megint kika­pott ... Én mondom, le kel­lene váltani... Kihíznak, mint a ponty a tóban és ... Nem nézem meg... Maga Fradi­­drukker...? Ez nekem szól? (Folytatjuk!) a baj...4 Mai tévéajánlatunk 30.55. JOGI ESETEK. Az e havi műsorban a közlekedési morál, a KRESZ-szabályok gátlástalan megsértőiről lesz szó. Van-e védelem a garázda száguldozók ellen. A szakér­tők és az Autóklubba meghí­vott vendégek erről beszélnek. Ha körülményes is­­, de van védelem. A büntetőjog eszkö­zei hivatottak­ biztosítani a normális életet — az utakon is. A rendőrség és más igaz­ságügyi szervek a rendszám­­tábla alapján is kötelesek el­járni ilyen esetekben a garáz­da, agresszív vezetők ellen. Az adás második része is a jog, a szabályok és a közerkölcs viszonyáról szól — ezúttal nem a közlekedési témák kap­csán. A notórius kellemetlen­kedőkről a minden semmisé­gért bíróságra szaladozókról beszélgetnek a részvevők. Van­nak ugyanis, akiknek valami­féle beteges örömet, torz ki­elégülést jelent, ha feljelent­­gethetnek... Jelenet a Parasztok II. rész: „A vásár” című tv-játékból (Május 30. — csütörtök, 20.001 Tsz-szövetség ülése Ma, csütörtökön Romhányban tart­ja következő elnökségi ülését a Galóctai Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. A tanácskozáson elsőnek Csong­rádi Mihály és Tuskó András elő­terjesztésében a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek gazdasági, politikai helyzetéjnek szilárdításával kapcsolatos tenni­valókat tárgyalják az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága hatá­rozata alapján.

Next